Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-12 / 19. szám

19. mstáii

iMfranMMft évtalyani

& '

K«ddt 1924. ffsbmár 12,

<2BS

MBB LAPOK

POLITIKAI L.AP.

f Séte.ti»* ír «w«S»»*>*íerAls értét;boa 5 Slstyben é* vidékre ewstai sréSkBfcSéesel;

&8ftw évre 80 £, félévre «0 »egyeséire 20 X KftIfeldőli 160 Kő.

, «* ásás» ára ? 30 fölér.

Ótátrafüred.

Komárom, — íebr. 11.

Időnként fákiyafény gyullad ki, mely a hazájától elszakitot magyar kisebbség -utait világitja be, ez a fény most Ótátrafüredről jön felénk, ahol a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak a kisebbségi jogok alapján álló része nevében hozott határozatokat a küzdő kisebbség házi parlamentje. Mindig erőt és lelkesedést merítünk abból, ha a magyarság vezetői egybegyülnek és megtárgyalják a ma politikai, gazdasági és kulturális kérdéseit.

Ótátrafüreden is elhangzott a helyzetjelentés, amely vázolta a kormány változatlan álláspontját, természetesen ezzel szemben megállapította azt, hogy a mienk is változatlan maradt és nem tesszük le fegyvereinket a kormány ellen vívott harcainkban. Helyesen mutat rá az általános elégületlenségre a kormány politikájával szemben, mely a választásokban pontosan és számszerűleg is kifejezésre jutott, de a kormány hatalmi utón és eszközökkel folytatja, végzi működését, holott az állam ügyeinek továbbvitelére elvesztette a jogát, mert a választók többségének bizalmát nem birja.

Elhangzottak a szakelőadók jelentései is az ipar és kereskedelem és a munkásügyekről, ahol a kormány szintén fukar kezekkel mér Szlovenszkónak, amelynek ipara és mezőgazdasága halálos sebekben szenved. A lehetetlen gazdasági helyzet szanálását követelik a szövetkezett pártok, az adózás mai rendszerének a revízióját és a vagyondézsma újabb novelláját, az ipartörvénynek megfelelő módosítását, hogy az a kisiparost védje a gyáripar és a banktőkével szemben.

Végül kulturális sérelmeink, iskoláink szomorú sorsa, tanítóink szélnek bocsátása képezte a tanácskozás tárgyát az értekezleten. Legfájóbb nekünk ez, amely egyre felszakad, mikor a kormány kisebbségi törvényes jogaink semmibevételével olyan intézkedéseket léptet életbe, amelyek sem a jog, sem a törvény, sem az igazság és méltányossággal össze nem egyeztethetők.

Ezek a sebek idebenn nem gyógyulnak, tehát a magyar kisebbséget egyenesen reá kényszeríti a kormány, hogy baját a külföld elé vigye, azok elé a fórumok elé, ahol ezek orvoslást nyerhetnek és a kormányt a békeszerződés pontos betartására szoríthatják.

Szükséges időnként bajainkat is felsorolni és nyilvántartani. A fásult kedély az akaratot bénítja meg. A mi akaratunknak pedig erősnek és egységesnek kell lennie, hogy nemzeti létünk fennmaradjon és erre vonatkozó minden törvényes ki-ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

főaaerkasstő; GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő: »ARANYAT JÓZSEF dr.

vánságunk kielégítést nyerjen. Az ótátrafüredi nap értékes politikai eseménye marad az itteni magyarságnak.

= Szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottságának ölese. A szövetkezett ellenzéki pártok közős bizottsága február 8-án Ótátrafiiredsa ülést tartott, melyen a három magyar ellenzéki párt yezérférfiai teljes számban megjelentek. Az ülést Kőrmendy Ékes Lajos dr. nemzetgy. képviselő, & bizottság politikai elnöke nyitotta meg, aki nagyszabású beszédében a politikai viszonyoknak találó bírálatát adta. A köztársaság politikai életének bü tükrét bemutató rendkívül nagy horderejű beszéd után Forgdch Géza, a központi iroda titkára, számolt be az iroda működéséről. Majd Petro galli Oszkár dr. a központi iroda igazgatója tartott magvas beszédet a közélet eseményeiről, melyek során rámutatott mindazon sérelmekre, amelyek a magyarságot a mai kormányzati rendszer mellett érték. Foglalkozott az ősszel lezajlott, választásokkal, azok kimenetelével és az ellenzék által elért eredménnyel. A ruszinszkói állapotokról Korldth Endre dr. a mszinszkói magyar pártok szövetségének ügyvezető elnöke számolt be. Sziklay Ferenc dr. központi kulturreferens az iskolaügyröl referált és javaslataiban a magyar tankötelesek összeírását, a gyermekek neveléséhez a családoknak intenzivebb hozzájárulását, az ifjúság iskolán kiviU való nevelésének módjait és ifjusági irodalom megteremtését ajánlotta a bízott Ságnak. A javaslatokat Fleischmann Gyula dr., Kőrmendy Ékes Lajos dr., Dobránszky Lajos, Lelley Jenő dr., Iss,ák Imre, Toszt Barna, Jabloniczky János dr., Söröss Béla, Fiissy Kál- i mán, Egry Ferenc és Gregorovics Lipót hozzá szólásai után elfogadták, A kormány pénzügyi és gazdasági politikájáról kimerítő és alapos bírálatot mondott Tarján Ödön, a szlovenszkói magyar jogpárt elnöke, melyet Törköly József dr.-nak nagy szabása jogi előadása követett, ki az igazságszolgáltatási és nyelvhasználati sérelmek kérdéséről számolt be. Forgách Géza titkár Palkovich Viktor nemz. képv. nevében tiltakozott a magyar tanítók állampolgárságának el nem ismerése és üldözése ellen. A bizottság elhatározta, hogy a sérelmes ügyben úgy a belföldi, mint a nemzetközi jogvédelmet igénybe veszi. Flachbarth Ernő dr. a Prágai Magyar Hirlap működését ismertette, melyhez Giller János dr., a Pr. M. H. alapitó szindikátusának igazgatója szólt hozzá és kijelentette, hogy a lapkiadó részvénytársaság a közel jövőben megalakul. Ifi. Koczor Gyula a kisipar védelméről tartott mély tanulmányra valló, szakszerű előadást, melyben a kisipar helyzetét ecsetelte megkapó vonásokban. Végül Vozáry Aladár munkácsi szerkeaztó Jókai Mór centenáriumának megünneplése tárgyában tett előterjesztést, amelyet lelkesedéssel tett magáévá a bizottság. A bizottság Lalley Jenő indítványára kimondotta, hogy panaszt tesz a népszövetségnél a fogadalmat tett közalkalmazottak állampolgárságának megvonása, az uj megyei és járási beosztással járó kisebbségi jogfosztások és a megvont koagrua ügyében. Kimondotta a bizottság Isaák Imre javaslatára, hogy követeli a vagyondézsma ojabb nevellálását, a fölbnrjánzott korrupció megbélyegzését és az összeférhetetlenségi törvény sürgős megalkotását. Az ülés Kőrmendy Éxes Lajos dr. elnök zárószavaival ért véget A bizottság ülésén Komáromból Füssy Kálmán nemzgy. képviselő, Mehácsy János dr., ifj. Keezor Gyula és Kelemen Ferenc biz. tagok vettek részt.

Szerkesztőség és> kiadóhivatal: Nádsr-u 26., hovi úgy a lap szellemi részét illető közlemények, adat a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kttldeudCt' Kéziratokat nem adunk vissza.

fesjeM lutnkiit Umuti; csBtittikii Ét sniMi

= A „győztes Csehszlovákia “ A csehszlovák köztársaság, amit Benes expozéjában is fölemlített, úgynevezett föiszabaditási költségek fejében öt milliárd koronával s az átvett osztrák államvagyouórt 20—30 milliárd koronával tartozik. A csehszlovák de egaciú ezt az összeget a jóvátételi bizottságnál megfelelően csökkenteni iparkodik. A külügyminiszterhez közelálló Ceske Slovo azt irja, hogy a fölszabaditási összeg 1«. szállítására rémé y mutatkozik. A delegáció ugyanis azzal érvel, hogy ha Németország, Ausztria és Magyarország jóvátételi kötelezettségeit évekre elhalasztottak, akkor Csehszlovákia, mint győztes állam, éppen oíyan elbírálás alá esik, mint a többi győztes állam. Tehát a külügyminiszter szócsöve szerint Csehszlovákiát ebben a kérdésben úgy kell tekinteni, mint győztes államot, — csak az a kérdés, hogy mikor, hol és kik felett aratott győzelmet a köztársaság, amely a háborúban mint ilyen annyival kevésbé vehetett részt, mert alapítása a háború befejezés# után történt.

= Magyarország és Fiume. Az olasz kormány végre elszánta magát, hogy Fiume és Trieszt gazdasági fellendítése érdekében megfelelő intézkedéseket tegyen, amelyek közelről érdeklik a magyar gazdasági életet is. Ebbői a célból tehát megjelent Budapesten Brocohi szenátor, hosszabb ideig tárgyalt a magyar kormánnyal és a tárgyalások első eredménye ma jelentkezik egy rendelet alakjában. A rendelet alapján a MÁV. igen lényeges tarifakedvezményeket biztosit a Fiaméba gravitáló magyar áruknak, valamint a két kikötő városon át szállított külföldi nyersterményeknak. Az olaszok, ka) való megállapodás szerint az úgynevezett Adria-kötelékben fogja véglegesíteni a magyar kormány a két kikötő forgalmának felvirágoztatását célzó intézkedéseit, mig a mai rendelet inkább csak az átmenetet akarja áthidalni. Általában a magyar kormány 35 százalék viteldij kedvezményt biztosított a Fiúméba és Triesztbe feladott áraknak és az a kedvezmény kiterjed mindazon exportcikkekre, melyeket Trieszten és Fiúmén át tudaak szállítani. Elsősorban a cukor és a vas fogja élvezni ezeket a kedvezményeket, ami által a hazai vasművek versenyképessége főleg a Balkánon rendkívül növekedői fog, mert a jövőben a vasipar a szállításokat az Adrián át irányíthatja a keleti fogyasztópiacokra.

Komárom és Csallóköz.

Jobb menetrendet kérünk!

E lapokban olvastam azokról a tanácskozásokról, melyek a komáromi és érsekujvári vasúti állomásokon folytak le a nyári menet, rend ügyében. Nem tudjak, hegy & helyi hatóságok képviselői felléptek-e Komárom érdekeinek nyomatékos képviselete mellett? Ezt fel kell tételeznünk agyán, de azért nem végzőnk haszontalan monk át, ha röviden megokoljak, hogy hol kívánunk jobb menetrendet.

Az érsekujvári összeköttetés, amely mint olvassak, egy gyorsvonatpárral is bővülni fog, teljesen kielégítő. Sajnos Komárom szempontjából ez nem jelent annyit, mint Érsekújvárnak, ahova a forgalom mesterségesen terelődik, közvetlen összeköttetései vannak Nyitrávai, Ipolysággal és most már Zólyommal is, nem is beszélve a pozsony—budapesti és zsolnai viszonylatokról, amelyek a forgalmat évek óta e felé a hatalmasan lendülő város felé terelték, kereskedelmét és iparát felvirágoztatták.

Komárom részére igazán nem maradt as udvardi járásból más, mint a közvetlen szomszédéi néhány község. A többi már Érsokuj*