Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-12 / 19. szám

cKomáromi Lapok«

vár feli gvavitál. A közigazgatás berendezése, mely ezt a vidéket Komáromtól lekapcsolva Nyitráboz csatolta, a forgalmat Érsekújvár felé tereli: ott van adóhivatala, ott székel a járási hadigondozó hivatal és most költözött oda Ko móromból a földhivatal kirendeltsége is.

N künk tehát igazán mai marad más, mint Cs .1 lóköz. Tehát arra keil ösztöusz rüieg is törekednünk, hogy Csallóközzel a lehető legjobb összeköttetést bizto item . C-Hlóközböl két irányban t^r^Iödik a forga'om Komárom felé: Pozsony, Dunaszordaheiy és Gú\* f-151. Az összeköttetés Pozsonnyal elég tűrhető, a reggeli vonat, mely félnyoíckor érkezik, behozza az ügyes-bsjós dolgait végző közönséget Danaszt rdahely felöl. Ez & közönség déli egy óra és félötkor távozhatik vissza haza felé.

Alig tudjak elképzelni, hogy a nyári hónapokban, amikor már a napok hossznak, ne legyen több vonat, mint ez a kettő a Csallóközbe való visszautazásra.

Egész Csallóköz a lehető legjobban érzi a hiányát egy Komáromból este induló vonatnak, amely ha Dunaszerdahelyig közlekednék is, Komáromot teljesen kielégítené.

Ez a vonat lenne azután hivatott Dunaszerdahely felöl hajnalban visszaindulva a Komárom felé igyekezők*d a városba szállítani. Komáromnak tehát fontoa érdekei füződuk ahhoz, hogy egy korai vonata érkezzék Dana- Szerdahely felől a nyáron, amely a heti piacok és igy a közélelmezés ez mpoetjából igen fontos, valamint egy vonata induljon Komáromból este 8—9 óra körül, mert ezzel a Magyarországról átutazó utasok is csatlakozást nyerhetnének Csallóköz felé is, úgymint Érsekújvár felé.

E vonatpár forgalmi szempontból Komáromnak létérdeke. Komárom annyit vesztett forgalmában azzal, hogy jobb parti pályaudvara megszűnt és igy a világforgaiomból kikapcsolódott, hogy a helyi összeköttetések teljes kihasználása szerezheti meg csak részére a lét* fentartás legszűkebbre szabott eszközeit.

Reméljük, hogy egy város közönségének és egy vidék lakosságának osztatlan óhaja elól nem fognak kitérni az illetékes vasúti körök, melyek figyelmét felhívjuk e fontos körülményre.

Herczeg Ferencről.

Dr. Hajdú Lukács előadása.

A Jókai Egyesület VII. szabadoktatási előadása.

Uj előadót üdvözölt a Jókai Egyesület lelkes közönsége a felolvasó asztalnál, dr. Hajdú Lakács főgimn. tanárt, aki székfoglalójául Herczeg Ferenc történeti regényeiről és drámáiról tartott vasárnap d. u. igen szép előadást.

Magvas bevezetésében, — melyet alább közlünk, — a magyar irodalom és a nemzeti eszme szoros összefüggését tárgyalja; ez nyilatkozik meg Herczeg Ferenc müveiben is, különösen történeti regényeiben. A Pogányok után történeti tárgyú regénye A hét sváb, A királyné fatárja, Az élet kapuja és A fogyó hold, történeti színmüvei: Bizánc, Ocskay brigadéros, A fekete lovas, Balatoni rege.

Legnagyobb koncepciójú regénye a jeles előadó szerint Az élet kapuja. Az élet Európa nyugati felében lüktet* ahol virul a kultúra, az emberiség a haladás és fejlődés nyugodt éveit éli, a civilizáció kiépíti csodálatos alkotásait. Az élet kapójában őrt álló nép a magyar, várja a Nyugat ellen meginduló nagy támadást. És a förgeteg elindul keletről napnyugat felé. A magyarság őrtálló nemzete döngeti a kaput és az nem nyílik meg, hogy onnan segítség menjen & küzdők, a vérzők oldalára; a magyar arra jó, hogy másokért meghaljon. Bakőcz Tamásnak és a magyar nemzetnek ez a tragikus sorsa. A nyugati hatalmak, a pápaság segíthetett volna rajta, ha Bakócz pápává lehet. De nem lett és a török áradat elöntötte a végeket, feltartózhatatlannl közeledett Mohács. Az élet kapuja hatalmas koncepciója, nagy tanulságai, plasztikus korfestése, érdekes meseszövése, remek nyelvezete, az irói fantáiiá gazdagsága remekbe alkotta ezt a regényt, mely a világháború után készült, nagy tanulságául a sokat megpróbált magyar népnek.

A fogyó hold meséje a török hódoltság jdüjón játszik. Főszereplői a nép egyszerű fia,

. aki a kornak is a hű fia: dicsőségre szomja' zik és a magyar becsület szab korlátot a benne lakó őserönek. Ellentéte a magyar renegát, aki i török kalauzzá, vagyis kémmé lett, elárulta i faját és hazáját, szintén % kor jellembeli bscs- i tel-ínségének tükörképe. A fajhoz való ragasz| kodás győz még a renegátban is, aki életévei ! vezekel bűnéért. A regény hatalmas költöi tanulmánya: ne bízzék a magyar a saját erején kívül senkiben. Nem olyan nagy koncepció, mint előzője, Az élet kapuja, de tanulságaiban - értékesebb.

Majd sorra vette Herczeg többi történeti regényét. A hét sváb megható ragaszkodását a magv&r röghöz, a negyvennyolcas nagy óv viharai közepette, A királyné futárja bájos ' romantikája regényét, az örök szerelem zengő húrjain való eme csodálatos játékot, amely az öröm és bánat változásait oly szinpompás palettáról festi elénk.

Előadása során ntoljára foglalkozott a Pogányok-kal, Herczeg első történeti regényével; eDben Herczeg legkevésbbé éli bele magát a korba, a középkor levegőjébe és eszmevilágába. Gárdonyi történeti regényei (A láthatatlan ember, Isten rabjai) őzért állanak fölötte a regénynek.

Végül történeti színművei közül a Bizánc&1 foglalkozik behatóan, amelyben egy erkölcsileg megyénhedt és önmagát tűiéit népnek tragikumát festi. Ennek a népnek az uralkodója, mely elárulni kész a nemzetét, hitét és a becsületét, tragikus hőssé magasztosai, amikor elhatározza, hogy Bizáncot átadja az ostromló Mohamednek, ha szabad «1 vonulást kap népével együtt. De a nép nem vonal el, a nép alávalóan romlott, hitvány életét nézi célnak, neki minden mindegy. Ekkor a bástyára vonul és ott hal hősi halált, de ezzel háláira ítéli romlott népét is, amelyet a hóditó kiirt. A tragédia zordon fönségéböl nagyszerű jellemfestésben bontakoznak ki az alakok, a költő i a kort festi és egyúttal élénk színekkel húzza alá a tragikai bukás szomorú okait. A dráma ! a legjelesebb magyar tragédiák mellé sorakozik.

Kitűnő alkotásai még az Ocskay briga; déros, A fekete lovas és a bájos mesejáték, a ! Balatoni rege.

Előadásának tárgyául azért választotta 1 Herczeget, mert az nem régen töltötte be hat| vanadik évét. Komáromhoz, Jókai városához ' meleg vonzalommal van a nagy író, akitől a : magyar irodalom még nagy alkotásokat remélhet.

A jelfa előadás nemcsak tartalmilag volt ; kiváló, de az előadás választékos formájával ■ és hellyel-közzel nemes páthoszával is hatott, i A nagyszáma közönség tüntető tapssal köszön- i lőtte az előadót, aki egycsapásra meghódította : a közönséget.

Az előadás végén Ivánfy Gézáné urhölgy, j a kiváló zongoraművésznő játszotta el Bach:

! Fantázia és fuga c. hatalmas művét fölényes i technikával és dinamikai hatással a nagy zef neszerző e remek művének kincses szépségeit 1 gazdag szinpompájában tárva a közönségeié.

; A hálás és lelkes tapsokra több ráadást ját- 1 szott el, a legnagyobb tetszés mellett.

Dr. Hajdú Lukács előadásának beveze; tése a következő:

Egy nemzet lehet büszke múltjára, nagy ; királyaira, államférfiaira és hadvezéreire, a ‘ jelenben politikai (tetteire) tekintélyére, gaz- I dasági hatalmára, de legértékesebb kincse mégis irodalma és művészete. A politikai impérium elveszhet, de a művészet értékei maradandók. Görögország, Perikies Athénje eimnlt, de a görög knltura meghódította a legyőzőit, meghódította a világot.

A művészet, költészet olyan régi, mint az ember. Annak az ös embernek a szivében, ki barlangja falára karcolt, ugyanaz a teremtő géniasz élt, mint Michelangelóében. De hogy kifejlődhessék, hogy virággá feseljen, ahhoz alkalmas talaj, sok-sok tényező kell. Meg volt ez nálunk? Oh igen. Volt dicsőséges magyar középkor, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás Magyarországa. Amint a költö mondja: „Oh nagy volt hajdan a magyar, nagy volt hatalma, birtoka, magyar tenger vizében hányt el Észak, Kelet, Dél hallócsillaga.“ Örök büszkeségünk, hogy Európa összes országai közül Magyarországon terjedt el legkorábban a renaissance. Da ekkor egy keleti testvérnép támadt ellenünk. A Kelet álma űzte, hajtotta Nyugatra,

i§24. február 12.

ismeretlen ezüsiköáös messzeségbe, tnl a nagy folyón, túl a nagy hegyen, sok országon keresztül. É< a magyar védte hazáját, védte a Nyugatot, ezer sebből vérezve, mig össze nem roskadt.

Nyugaton megálmodták a művészet minden csodáját, da kinyílhatott-e a művészet szent és szépséges világa, a véráztatta magyar földön ? Azért a kardot torgató vérző óriás is énekelt. Da miről énekelhetett? Mit álmodhatott. Vérben, kö.iybeu úszó s*«mt csaa faiak üszkeifc láthatta, fűié félrevert harangok kongását, véreinek rabságra harcolt százezrek jajját hallhatta, szive c ak hazája sorsáért doboghatott. Tinódy lantján sírva vazeköi szegény Magyarorszag. Baiassi Bálint dalt szív vei, dúlt hazába megy hősi halált halni, Esztergom alá. Zrínyi Miklós egész költészete egy nagy jajkiáitás: Imé kialtok, imé üvöltök: Hallj meg engem élő magyar.

A népköltészet kezdetei a kuruckőltészat, a majtéuyi tábor levert katonáiu a a kötészete.

így lett a magyar irodalom és költészet fösajátságává, hogy a nemzeti érzésnek és a fajfenntartásnak lett a kifejezője. Éj ez a gondolat szent örökségképp, moudüarjnk átöröklésképen jutott cs üdeiébb, nyugodtahb korokra. Amint a lélek m gérzi a test minden szenvedését, amint felügyel egy hangosabb szivdobbanásra és észreveszi, hogy a szívverése elhagy, úgy érezték m g a magyar köttök a nemzeti élet mind n változását.

Ma, amikor a magyar nemzet ezer sebből vérzik, üHígiut vsnuak magyar költők, akik kifejezik százezrek szive dobbanását, tudnak remélni, tudnak vigasztalni. N.ucs-nak sokan, de vannak. És élükön a vezér, Herczeg Ferenc. Herceg ig u sok oldala író. Nemcsak regényeket és novellákat irt, hanem a színpad számára is dolgozott. N mcsak drámái vannak, hanem vigjátékai is. Gondoljunk csak a .Kékróka" finomságaira. A modern nagyvárosi életnek nincs nálánál élesebb szemű vizsgálója. A női lelket ki ismeri íróink közül nálánál jobban. Olyan, mint a mesebeli Dz.iu, aki éj idején ellopja az asszonyi szívat és agy vizsgálja.

Megvizsgálhattam volna tehát Herczeg irodalmi működésével kapcsolatban más témát is. De én az Élet kapuja, A hét sváb, Fekete lovas, Pogányok és Bizánc szerzőjéről szövetnék előadni.

A történelmi regény nagyon nehéz műfaj. Herczegnek nagy elődei vannak e téren. Csak Jósikát, Eötvöst, Keményt és Jókait említem. És ezeknél is talál az irodalomkritikus gyöngeségeket. Jósika alakjai nem tudnak elég mély gyökeret verni a korban, csak a felszínre ülteti őket, Eötvös műveiben fárasztó a sok reflexió, a nagy Kemény Zsigmond nem tudott magának olvasóközönséget szerezni, a mi aranyszáju mesemondónk Jókai Mór sokszor mesét mond, mikor történeti regényt ír. Vannak, akik művelődéstörténetet, művészettörténetet Írnak regény helyett. Nines meg a harmónia a mese és a korrajz között. A regényük rendezetten, mnzeum lesz. Más írók nem tanulmányozzák leikiiámeresen a kort. A történeti háttér náluk frissen festett, vagy elhasznált, ócska színpadi kulissza.

Herczeg Ferenc történeti regényeiben színes, érdekes mesét szó. A jeilmrajzoiáanak igazi mestere. Pedig ő, különösen színmüveiben, csak nagy és széles vonásokkal rajzol. Képzelete gazdag és színes. Lelkiismeretesen vegez tanulmányokat, ismeri az illető kor köz> és magánéletét. Megrajzolja a kor eszméit és érzéseit (talán a kritikus itt támaszthat kifogásokat) és nagy adománya, hogy a jelen vágyait és aggodalmait a mait tanulságával tudja egyesíteni. Jellemző erejét ragyogtatja az Árva László királyban és Ocskay brigadérosában. Az eszmék hatalmát mutatja be Az élet kapója, A hét sváb, A fekete lovas és a Pogányok c. regényeiben. A múltból az örök ember szerelme, öröme, bánata szól hozzánk A királyné futárja és a Fogyó hold cimü regényeiből és jókedve sugároz a magyar Szentivánéji álomból, a Balatoni regéből.

Jelmez ruhákhoz divatlapok kaphatók Spitzer Sándor könyvén papirkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29. az.