Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-05 / 16. szám

IS. Kedd, 19*4. február *, esassma mmmsamssrn mm* KOHABOH LAPOK POLITIKAI LAP. wsi 4r e&Awtkn&k értéibe*» Ksíyfeui it v5£*kps sjssíaí »»ikBtóisu!: 'Xsttf érre 88 K. félévre 40 S, segryedévre 20 I­­Ktimaoa 160 Ki. Egy©» mám ásm s 80 flilé?. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dr Szerkesztő: SÄifÄüY&Y JÓZSEF dr. 111! isiit nil az olasz-jUgoszláv szerződés egész Euró­pában ős az első napokban tájékozatlanul fogadta az egész politikai világ az egyez­séget. Olaszország és Jugoszlávia között évek óta feszült volt a viszony és a két állam viselkedéséből inkább lehetett ellen­séges érzületre következtetni, mint jő szom­szédi barátságra, pedig a békeszerződé­sekkel megpecsételt közös sors inkább az utóbbi megerősítését kívánta. A feszültség mind erősebb lett a két állam közölt, de végül is Jugoszlávia be­látta, hogy nem tanácsos a szomszédos nagyhatalommal tovább is ujjat huzni és tárgyalásokat kezdett a vitás kérdések megoldására. A tárgyalások eredménye lett a római szerződés, melyet mindkét állam képviselői a napokban írtak alá. A szerződésnek szövegét is nyilvánostágra hozták és igy az egész világ megtudhatta, hogy Olaszország és Jugoszlávia meg­egyezése csakis a két állam függő ügyeit rendezte és arra irányul, hogy a béke­­szerződések épségben való íöntartása ér­dekében való együttes működéssel barát­ságos, jó viszony létesüljön a két szom­széd ország között. Az előtte pár nappal kötött francia­csehszlovák szövetségtől lényegesen kü­lönbözik ez az egyezség, mely más álla­mok ügyeibe nem kíván beleavatkozni s nem tartalmaz olyan kikötéseket, amelyek Ausztriának Németországhoz való esetle­ges csatlakozását, vagy a Hohenzoilernek és Habsburgok restaurálását megakadá­lyoznák. Olaszországnak sikerült elérni azt, hogy a kisantant egyik állama a kis­­antant legfőbb célkitűzését elejtette és Ju­goszlávia a kardinális kérdés teljes figyel­men kívül hagyásával lehetővé tette, hogy a kisantant Olaszországhoz közelebb ke­rült egy lépéssel. Ez a tény azonban vereséget jelent Csehszlovákiára nézve, mert alkalmas arra, hogy a kisantant uj centrumot vegyen föl, amely nem Prága, de Róma lesz és hogy Csehszlovákia a francia szerződéssel abba az izolált helyzetbe kerüljön, amely­ben nagy protektora és szövetséges társa, Franciaország jutott. Az olasz-jugoszláv szerződés az első csapás a kis antantra és annak merev politikájára, mert ezzel a szerződéssel vi­lágossá vált, hogy a kis antant sérthetet­lensége C3ak álom, amelyet könnyen szét lehet oszlatni. De arra is fényt dérit, hogy a kis antant politikája tulajdonképpen C3ak Beaes politikája, két szövetséges tár­sának nem föltétien érdeke az, amire Csehszlovákia törekedik s a nagy egység sem olyan érinthetetlen, mint amilyennek azt a politikai reklámok festették. Az olasz-jugoszláv szerződésnek leg­inkább Anglia örül s az angol közvéle­mény nem csinál abból titkot, hogy nagy megelégedés fogja el a szerződés létrejöt­tén, amelyből máris következtetéseket von le a kis antant bekövetkezhető fölborulá­sára. És valóban, csak a dilettáns poli­tikusok tulajdoníthattak különösebb jelen­tőséget az utódállamok szövetkezésének amelyet a különböző, sőt homlokegyenest ellenkező érdekekkel bíró államok ko­vácsoltak össze Benes kezdésére, Benes ugyan jő arcot csinál egyelőre Olaszország is Jugoszlávia megegyezéséhez, de ez csak ideiglenes, mert azt már neki is látnia kell, hogy »nagy műve« közeledik az össze­omláshoz és a dicsőség sugarai, amelyek a kisantant létrehozatalában körülvették, kezdnek erősen halványulni. Teaest a kilMelM A Komáromi Jótékony Nöegylet teaestélye. Komárom, 1924 febr. 2. Színes, változatos, mozgalmas kép tárait szombaton este a kultúrpalota nagytermében azok elé, akik nem mulasztották el a farsan­got egy édes, felejthetetlen báli éjszaka ked­ves és sokáig visszatérő emlékével gazdagítani és a Komáromi Jótékony Nöegylet hivó szavára megértették, hogy a farsangolást, a kiyfágos, kivirradtig tartó táncolást, a gyöngyöző jóked­vet ösíze lehet kötni humanitással is, amikor könnyebet törlünb le és nyomort enyhítünk. Hála Isten, a Nőegylet hivó szavára megnyíltak a szivek és a majdnem naponta megismétlődő mulatságok közül Komárom jóté­kony társadalma a Nöegylet mulatságát vá­lasztotta. Tíz év pergett le a múlandóság homok­óráján azóta, hogy a Komáromi Jótékony Nöegylet utolsó teaeatélya lezajlott. Azután jött a háború, a nagy világváltozás, amelyek a teassték sorozatában interragnumofc, szünetet támasztottak. A Nőegylet agilis vezetősége azonban sose ej tetteivel a mindig pompásan sikerülni szokott teaesték tervét és az idei farsangon sikerült is azt megvalósítani. Ezzel a Nöegy­let jótékony akciójába egy jelentős tényezőt kapcsolt újra bele és a farsangi estéket egy jól sikerült mulatsággal gazdagította. A tiz év alatt már-már a köztudottól egészen kiveszni készülő teaesíék újra megkezdődtek és erősen hisszük, hogy most már a taaesték sorozatát nem fogja megszakítani semmi gátló akadály. Zseniális ötlet volt a Nőagyesület lele­ményes vezetőségétől, hogy a kultúrpalotában tartotta ezt ez estét és ezen az estén avatták föl hivatalosan a kultúrpalota hangv^rsany á3 színháztermét bálteremmé. Az első tüzpróba pompásan sikerült. A hataimss boltíves terem bőséges levegője kizárta a többi komáromi báltermek fulladt, izzadt levegőjét. Komárom derék tűzoltói ponyvákkal és szőnyegekkel ízlésesen elzárták a lépcső faljá­ratnál az előcsarnokot, amely igy füthető volt és nagyban elősegítette azt, hogy a terem atmoszféráját olyan melegre lehetett emelői, hogy nem egyszer kellett a teremajtókat kinyitni. A hatalmas terem gáz csillárjai és villa­mos lámpái pazar fényt szórtak a vendégek sűrű csoportjára, A bájos leányok és asszonyok Szerkeutőiég él kiadóhivatal: Náöar-u 28«,' hová agy a lap izellemi réixét illető közlemények, Mai a hirdetőiek, előfizetési éi hirdetési dijak stb. kdldenMfe Kéziratokat nem adónk vissza. Mssjslenik tekint háromszor: kin ctelikős ét steife gyönyörű és nem egy sznzáeió számba menő toilettje, a mosolygó arcok, a ragyogó szemek, a hófehér vállak és gömbölyű karok, a frakkos és szmokiogos férfiak fehér plasztronjai a pa­zar fényben a legszebb keleti mese kép t mutatta. A népvándorlás már a mulatság előtti napon megkezdődött, amikor Komárom jótékony cssládai elkezdték küldözgetni az incsiklandó ételeket. A bőséges adományokkal a kultúrpa­lota képtártermében elhelyezett hatalmas asz­talok hamarosan roskadozásig megteltek min­den földi jóval és a Nőügyiét fáradhatatlan rendezősége Csepy Daniné, Freistadtl Pálné, Kathona Sándorné uvhőlgyekkel az élén szor­gos munkához látták, elkezdték az adagolást, a sülteket, a sonkát és a tortanemüeket ízlé­ses és bőséges adagokra osztották. E-.zel az­tán elérték azt, hogy a komáromi bájos leá­nyokból alakult fölszolgáló gárda a megrende­léseket pár pillanat alatt lebonyolították, mert az adagok már készen voltak. Más hasonló estélyeken rendesen a meg­rendeléskor szokott történni az adagolás, ami rettenetes torlódást szokott előidézni es igen sob'aprehenziőra ad okot, mert a nagy siet­ségben megesik, hogy egyik adag túlsók, a másik túlkevés és ha ez a két ellentétes adagolás egy asztalhoz kerül, akkor kész a neheztelés. A Komáromi Nőegylet estélyén ez ki volt zárva, mert az adagolást már a nap­pali órákban, nyugodtan elvégezték a hölgyek. A látogatók nemcsak fékezhetetlen jó­kedvvel, de valóságos farkas étvággyal is ren­delkeztek, mert az ételek boszorkányos gyor­sasággal eltűntek. A vidám hangulatban eltöltött Ízletes vacsora ntán úgy féltiz óra tájban rázendített a cigány a Lányok, tányok, komáromi lányok Vau-e néktek: berakott szoknyátok? Ha nincs néktek berakott szoknyátok, Nem is vagytok komáromi lányok Tisztölöm a régi szeretőmet. kezdetű csárdásra gyújtott rá és az ágiiig, fá­radhatatlan főrendező Jgó Aladár rendőrka­pitány megkezdte a táncot Ackerman Mariská­val, Csepy Bála íáncrc-ndező pedig Kathona 8án­­dornéval. E szel jelt adtak a táncos gárdának és pár pillanat alatt villámgyorsan surrantak a frak­kos és sztaokiűgos táncosok a táncos nők felé és a másik pillanatban az oly sok zajos sikert látott hangyersenytermet Terpsischor8 egy varázsütésre táncteremmé avatta fel, amely Komárom legszebb, legtágosabb és legdíszesebb bálterme. A megkezdett tánc ezután szaka­datlanul folyt világos reggelig a legszebb., a leglélekemelőbb hangulatban. A kényelmes táncteremben sehol és soha se volt torlódás, kényelmesen, összeütközések nélkül szabadon keringőzhettek a párok. Még azt is feljegyezzük, hogy az egész éjszaka alatt nem volt majomsziget a bálteremben. A nők pompásan mulattak és itt elévülhetetlen érdemei vannak Igö Aladár főrendezőnek, aki mindenre kiterjedő figyelemmel gondoskodott arról, hogy a selyem.«alagos berendezők a rendezői jelvényt ne csak feltüzzék, mint leg­több bálban lenni szokott, hanem hogy táncol­janak is. Itt aztán Igó Aladár nemcsak biz­tatta & táncosokat, hanem maga járt elől jó példával. így aztán elérhető , volt az, hogy minden táncosnő táncolt, nem úgy, mint leg­több komáromi bálon, ahol egy-két táncosnő, akiknek ott van a társaságok, túlsókat táncol-, nak és a többiek pedig ülnek. A legvidámabb hangulatban, világos reg­gelig tartó mulatság fényes sikerével karöltve járt az anyagi siker is. A jótékonyeélra hatal-

Next

/
Thumbnails
Contents