Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-05 / 16. szám

«Komáromi Lapok«

4S84. febmér A.

au összeg gyűlt egybe. A fényes erkelasi és anyagi siker a hklgyreniszOkdn kívül legfőké-Gn Igi Aladár főrendezőnek az érdeme, aki tekkel előbb Bér a legnagyobb tevékenységet fejtett ki és ezzel általános elismerést vívott ki magénak a legszélesebb k érben.

Most pedig itt adjuk a jelenvolt hölgyek névsorét, amelyet a rendezőség így állított össze:

Asszonyok: Ivánffy Gézáné, Girch Jézsefné, Űr. Kiss Jenéné, dr. Rauscher Zsigmondnő, Braun Adolfné, Brann Andorné, ifj. Keczor Gyuláné, dr. Szijj Ferenené, dr. Mezey Jánosnó, dr. Selye Hugóné, dr. Gergelyi Józsefné, Csizmazia Györgyné, Hacker Richardné, Nagy Jenőné, dr. Badik Béláné, dr. Rohonyi Oszkárné, dr. Kéllay Endréné, dr. Taffarner Gyuláné, Biró Séndorné, Benő Lajosáé, Bane Sánderné, Joachim Kálmánná, D’Elia Ferencné, Apró (Syörgyné, Schmidth&uer Lajosáé, Korén Józsefné, dr. Wittkó Rezsóoé, ifj. Nagy Jánosné, Darvas Lenárdné, Kovács Tihamérné, özv. Végh Mihályné, Pété Séndorné, dr, Hartenstein Pálné, Payer Gyuláné, dr. Palinay Lajosné, Jánossy Lajosné, dr. Petrogalli Béléné, Trugly Jánosné, Lenhardt Mihályné, Szalay Józsefné, Virágh Ferencné, Pyber Dénesné, Erdős Vilmosné, Elbert Ignácné, Aekerm&nn Gézáné, Zecbmeister Sladorné, Cs?py Dánielné, Bottay Zoltánná, Messinger Béláné, Szarvas Lajosné, Sebé Mihályné, Tihanyi Vilmosné, Freystadtl Palné, Freystadtl Oszkárné, dr. Po« louyi Béléné, Gyalókay Miklésné, Eggenhoffer Gyuláné, dr. Gyuriss Alajosné, Jurecska Jánosné, Pazár Miklésné, dr. Saós Imréné, Kalhona Sándorné, dr. Bnrtha Lajosné stb. stb.

Leányok; Jurscska Anna, Kiss Edith, Ackermann Mariska, Gergelyi Alice, Csizmazia Mariska, Csizmazia Juliska, Rozs Ilonka, Nagy Gizella, B dik Klára, Giteh Irata, Lsnh..rd Lina, Farkas Márta, Farkas Bsbi, Bene Mariska, Joachim Sári, Apró Margitka, Nagy Zsófika, Salamon Zsuzsika, Végh Janka, Végh Jo« lénka, Jánossy Ilonka, Csorba Ilonka, Csorba Mariska, Tatferner Ella, Rotter Manci, Tihanyi Magda, Csepy Olga, Gyuriss Sári, Gyuriss M tnci stb. stb.

VÍZUMOT

Htindenfél* utlevélügyek, ki- és beviteli engedélyek megszerzését, közbenjárást, SalvOAgesiWUokat és fordításokat megbiahatóan, gyorsan As a lsgolsióbban intAa «1 a .Passtelle des Zentralaasschnsses für jüdische 3tBdente»f0rsorge Prag V., Maislova 18. III. 32.

(Skslfitt : Bftf«v#rein der jiid. ííoehscfctHer aas <Jw Sovakei).

Kdíbeajárási dij viiunaonkint : 16 BLe. havstewla: magyar, ntouH, szlovák, sséh.

Az ujságirásróL

A Jókai Egyesülői szabadoktató előadása.

A Jókai Egyesület vasárnap délután tartott szabadoktatási előadásán vendéget üdvözölhettünk a felolvasó asztalnál. Az egyesületnek sikerült Aixinger László dr.-t, a Hiradó kitűnő szerkesztőjét megnyerni előadás tartására, aki »Az újságírásról« címen tartott igen értékes felolvasást.

Az előadáson megjelent díszes közönség meleg tapssal köszöntötte a kiváló felolvasót, aki küzel egy órás felolvasásban tárgyalta, ismertette mindazt, ami az újságíráshoz tartozik. Az újságírás fontos rendeltetésének és a közönséghez való viszonyának megállapítása után rövid visszapillantást vetett az újságírás történetére, melynek első nyomait a rómaiaknál (Acta diurna) találhatjuk meg. A magyar hirlapirás történetére is kitért s megemlékezett az első magyar hírlapokról, köztük Pécely komáromi ref. prédikátor »Mindenes Gyűjteményéről« is. Majd behatóan foglalkozott az újságnak irányitó, tájékoztató, tanító és oktató hivatásáról és bepillantást nyújtott az újságírás belső titkaiba és az újságíró életébe. A világlapok ismertetése után elvezette a hallgatóságot a szerkesztőségek dolgozó raobftiba, ahol az újságírás technikai részével ismertetett meg. Bemutatta egy napilap szerkesztőségét és avatott tollal ecsetelte a lapok megszerkesztésének különböző fázisait. Szólt a lap nyomdai előállításáról s az újságíró hivatását határozta meg szabatos, világos szavakban. A jó újságírónak nem csak arra kell törekedni, hogy újságja eleven és változatos tartalmával

. az olvasóközönség igényét kielégítse, de arra is,

; hogy mindabban amit megirt, a becsületesség, a ! tisztesség, a történeti hűség és igazság irányítsa ! munkáját. Végül lendületes szavakban mutatott \ rá a magyar újságírásnak az itteni magyarság érdekében való nagy feladatára és arra a fontos hivatásra, melyet a magyar újságírónak a nehéz viszonyok dacára is, mindeu vonatkozásban kitartással és önzetlen odaadással kell betöltenie.

A mindvégig figyelmet lebilincselő szelle- raes és fordulatos felolvasást a közönség nagy j | tetszéssel fogadta és Aixioger László dr. t sze- | [ retetteljes tapsaival sokáig ünnepelte.

A felolvasást Alapi Gyula dr, főtitkár Ó3 I igazgató előadása előzte meg, aki a szlovenszkói í magyar költőgeneráció egyik legtehetségesebb \ alakjának, Ölvedi Lászlónak költészetét ismer- [ f telte megkapó, meleg szavakkal, előadásában j rámutatván az alig huszonegy éves fiatal poéta 1 eredeti egyéniségére és forró magyarságára, : mely költészetén átizzik. Előadását ölvedi több ) költeményének felolvasásával egészítette ki, jj amelyeket épp úgy, mint a szép ismertető előadást meleg tapsokkal fogadta a hallgatóság.

Az előadás zárópontját Szijj Ferenc dr.-nak,

; a Jókai Egyesület elnökének zongoraszáma ké* peate, ki id. Ábrányi Kornélnak egy magyar ábrándját adta elő az ő ismert nívós, mflyészi ■ interpretálásával, igán nagy hatás mellett. A I kitűnő előadónak gyönyörű játékát őszinte, j | elismérő tapssal honorálta a közönség.

Második katolikus este.

— Előadás a gyermekek részére. —

1924. február 3.

A második katolikus este vasárnap zajlott \ le & Katolikus Legényegylet szinháztemáben,

‘ melyet a nagyobbrészt gyermekekből álló kő* zönség zsúfolásig töltött meg. A földszinten a | szereplő gyermekek hozzátartozói foglaltak he| lyet, amennyiben helyhsz tudtak jutni, mert j az ülőhelyeket már az előadás kezdete előtt

* egy órával lefoglalták.

A főgimnázium egyházi vegyeskarának 1 gyönyörű éneke nyitotta meg az estét, melyet s Pataki Mauras tanár, az énekkar kitűnő kar- I nagyának vezetése alatt oiy fegyelmezetten és í a kidolgozásnak, a hangszinazésnek legteljesebb I harmóniájával adott elő, hogy az a közönségj ben a legteljesebb áhitat érzését keltette fel.

Balogh Mária, B&rényi Nóra és Negró í Elza polg. isk. tanulók, a zárda internátus nö- I vendékei adták eló a Harangjáték c. darabot (hat kézre átírva) a legnagyobb precizitással, j elismerő tapsok mellett.

Feszült figyelemmel hallgatta a közönség í Király József segédlelkésznek, a Legényegylet ügyvezető elnökének előadását a család, iskola, í templom kapcsolatáról, melyet a kiváló egyházi , szónok meggyőző erővel fejtegetett. A jeles í előadást zúgó tapsok fogadták.

Brauner Sári főgimn, tanuló ügyesen előadott magánjelenete (Tanulni kill!) épp úgy, v mint Lscsny Miklós talpraesett szavalata (Pa: töfi: Arany tanácsok) megérdemelt, nagy tét* f szést avattak.

Ami ezután közetkezett, az a kedves : Alberta nővérnek volt a remeklése: apró kis ) emberkék jelentek meg a színpadon, kis ovo’ dások, akik közt hároméves kis csöppségek is akadtak és oly bátran, hangosan és értelmesen I mondták el apró kis mondókáikaí és verseiket, \ hogy a közönség nem győzött eleget derülni, tapsolni és örvendezni a bájos gyermekeknek.

Ezután a II. osztálytanulói adtak elő egy kedves kis jelenetet — majd „A felsült ünneplők“ cimü énekes bohóságot adták elő a polgári leányiskola és a főgimnázium leányj növendékei, helyes táncukká], szép énekük- 1 kel viharos tapsokat fialtak, sőt még meg is jj ujráztatták azokat. A szereplők mindegyike \ elfogultság nélkül teljes otthonossággal mozí gott a színpadon. A darab fülbemászó zenéjét i Lohner József, a Mailáth iskola nem minden- 3 napi zenei tudása tanítója szerezte, aki az | énekeket betanította és zongorán kisérte.

Végül a főgimnáziumi egyházi vegyeskar j vonult a színpadra és a „Lurdi ének“ cimü I egyházi dalt adta elő Pataki Maurus mesteri : vezetése alatt az elképzelhető legszebb sikerrel s és hatással.

A nagyszámú közönség ezután példás j fegyelmezettséggel távozott a Legényegylet he- 1 lyiségóből egy minden izében fényesen sikerült est kellemes emlékeivel.

— Bartók Bála hangversenye Kontáramban. Ma, kedden este szenzációsnak ígérkező hangverseny lesz Komáromban a kultúrpalotában, amikor a világhírű magyar zongoraművész és zeneszerző, Bartók Béla tart nagyszabású hangversenyt: Az előadás 8 órakor kezdődik. Jegyek még kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban este 6 óráig. Hót órától prdig az esti pénztárnál a kultúrpalotában 5, 10, 1B, 20 K árban. A hangversenyterem erősen fűivé van, A hangverseny műsora a következő:

I. aj Scarlatti: 3 egytételes szonáta,

b) Bartók: 15 magyar parasztdalokból

7—15 (régi tánedalok).

II. a)Beethoven: Sionata op. 10. No. 2. (F-dmj Allegro — Allegretto — Presto.

b)Debussy: „Pour le piano“ — Prelude — Sarabande — Toccata.

Szünet.

III. a) Brahms: Rapszódia (h-moll).

b) Chopin: Nocturne (cis-moll).

c) Bartók : Szonatina.

d) Bartók: A gyermekeknek.

HI—IV. füzet 16-17—8—18—28—32— 40-41.

IV. Bartók: a) Medvetánc,

b) Románnépi táncok,

c) Este a székelyeknél,

d) I. Román táne.

— Kinevezés. A magyar földmivelésügyi miniszter Molecz Tivadar nagytarcspusztai intézőt, Molecz Tivadarnak, a r. kath. egyház kiváló karnagyának szép kószüitségü fiát, ugyanazon székhelyre főintézővó nevezte ki.

— Eiőüdás a kultúrpalotában. Ki ne szeretné Herczeg Ferencet, ezt a népszerű magyar Írót, akinek regényei százezer példányban forognak közkézsn. Herczeg Ferenc történelmi tárgyú regényeiről tart vonzó előadást febr.

10-én d. u. 6 órai kezdettel dr. Hajdú Lukács földink, a komáromi bencés főgimnázium népszerű, kedves tanára. A Herczeg Ferenc Írót szerető közönség bizonyára nem fogja elmulasztani a kedvenc írójáról szóló érdekfeszitő előadást meghallgatni. A vasárnapi szabadoktatást különösen az is vonzóvá teszi, hogy sikerült megnyerni Ivánffyné Ackermann Ilonát, ezt a kiváló, bájos zongoraművésznőt, aki pár zongoraszámot ád elő klasszikus mesterektől. Az előadásra belépődíj nincsen, csak tetszés szerinti adományokat kér a Jókai Egyesület.

— Magyar bál. Február 16 án, szombaton rendezik a magyar bált, az idei farsang legfényesebb sikerűnek Ígérkező mulatságát. Az Orsz. Magyar Kisgazda, Főldmives és Kisiparos Párt

| komáromi szervezets a legnagyobb körültekin- I téssel készíti elő a mulatságot, melyre nemcsak I Komáromban, de az egész vidéken igen sokan készülődnek. A magyar bált az idén nívós műsor fogja bevezetni, melynek magyaros karaktere minden tekintetben ki fog domborodni. A rendezőbizottság választékos műsort állitott össze, amely dal, zene, ének, szavalat és előadásból I áll és az egyes számokat a legkitűnőbb elő| adók vállalták él. A műsor részleteiről a követ- I kezőket sikerült megtudni: Ruzicska József és i Kelemen Jncika, szavalnak, Fehér Didus énekel,

| Makky Manci é3 Radb Mariska egy lendületes | szép dialógusban szerepelnek, Tóth József j szólóéneket ad elő, Joó Leonka pedig hegedűszólót. Zenés jelenetekben mutatják be az aratók ünnepét, a vigadó kurucokat a táborban és a búcsúzó kurucokat a máj tény i tragédia után. Végül egy pompás vígjáték fejezi be a műsort, melynek szerepeit Sebestyén Mariska, Mike Didus, Mórocz Péter, Hegyi Lajos, Lelkes Rudolf és Bartal Gyula adják és a műsor szünetei alatt Kórodi Gyula, a kiváló prímás zenekara Lavotta, Bihary, Reményi és más halhatatlan szerzők műveit adja elő. A műsort tánc követi, melyben magyír hölgyeink festői csoportja vesz részt és a magyar diszpalotást í is be fogják mutatni. A rendezőség a báli ( meghívókat még e hét folyamán szótkül.di, ! amelyben részletes műsorral is szolgálni fog.

— A komáromi tűzoltók múlt évi mükö: dósé. Az elmúlt 1923-ik évben Komáromban 7 \ kéménytüz, 1 vasutiwaggonégév, 1 szénakazal| égés, 1 törekpkjtaégés, 1 vasúti szénraktár| égés, 1 szobatüz, 1 tetőtttz és 2 tarlóégés tör- I téut. Mindeu egyes tűzesethez a tűzoltóság ki* vonult. Mentési munkát végzett a tűzoltóság