Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-31 / 91. szám

^•fiVvennegyeggfih évfolyam, 91« szám. Keddi 1923. Julius 31,

Síiflistisl sr eaeh-asiovák értékbe»:

Helyben át vidékre póttal szétküldéssel:

Sgégs évre 80 1, félévre 40 ¥, *egyedévre 20 I. Külföldön 160 Kő.

Egye« exam ára t 80 fillér.

Smajaban,

a román király régi, kedvelt nyaralóhelyén három napra tervezett konferenciára gyűltek egybe a kisantant képviselői, akik a három középhatalomból álló szövetségnek közös fontos kérdéseit vitatják meg.

A hetek óta hirdetett konferencián megvizsgálja a kisantant a külpolitika mai helyzetét és ezzel kapcsolatosan mindazokat a kérdéseket, melyek a kisantant politikájával vonatkozásban vannak. Ezek közül az érdekesség homlokterébe két kérdés kerül : az egyik a kisantant kibővítése, a másik Magyarország külföldi köl- ] csönének ügye.

A kisantant magát védelmi szövet- ! ségnek nevezi, noha az a nagy fegyverkezés, mely a hatalmi triász államaiban ' folyik, nem látszik egészen igazolni ezt i az elnevezést. Inkább imperialisztikus haj- ; lamot árul el, amelynek végső célja az ! is lehet, hogy az utódállamokból egy olyan ; szövetség létesüljön, mely a nagyantant mellett és az idők változatával, esetleg szemben is megfelelő hatalommal rendel- j kezzék. Ezt a célt szolgálja kétségkívül : az a törekvés is, hogy Görögoi%zágot és Lengyelországot is szeretnék bevenni a I kisantantba, amivel tekintélyes erővel gya- , rapodnának. Lehet, hogy Görögországgal j hamarosan bővülni fog a szövetség, noha i az egyes hírek szerint az újabb forradalom ! előtt álló királyság életében más fordu- • latra is lehet kilátás. Lengyelország azon- : ban nem kiván tagja lenni a Csehszlo- > vákia, Románia és Jugoszlávia szövetsé- j gének, mert egyrészt külön nagyhatalmi állásra törekszik, másrészt pedig politikai j érdekei nem kapcsolhatják szorosabb vi- } szonyba a három említett állammal Len- } gyelország egészen más tájak felé őrien- ] tálódik s a kisantant hiába számit reá.

Érdekes kérdése a sinajai konferenciának a magyar külföldi kölcsön kérdése, j melynél a kisantant államai annyiban van- j nak érdekelve, hogy bizonyos zálogjogok j fölfüggesztését, a kisantant csak az általa ) szabott teltételek garanciája mellett haj- j landó megadni. Egyes hirek szerint ugyan j a kisantant reálisan mérlegeli a helyzetet j és — hogy diplomáciai nyelven szóljunk j — megfontolás tárgyává teszi, hogy tá- j volmaradjon e Magyarország esetleges gaz- j dasági rekonstrukciójának, munkájától, j Ami magyarán azt jelenti, hogy a kis- j antant mégis csak kénytelen számolni j azzal a helyzettel, amely akkor állna elő, í ha Magyarország gazdasági összeomlása j bekövetkeznék, ami egész Középeurőpa j gazdasági helyzetét megrendítené. Hogy j ezt a súlyos kérdést, mely már valóságos j problémává növekedett, miként fogja a '

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr_____

megoldáshoz közelebb vinni a kisantant, i azt az ismert helyzet után világosan megítélni nem lehet, de azzal az eshetőséggel mindenesetre számolnia kell, hogy Magyarországgal a kisantant államainak előbb utóbb megegyezésre kell jutniok, ami pedig csak akkor következhetik be, hogyha eddigi merev álláspontjukból engednek. Az . egymásrautaltság követelő kényszerét Sinajában talán világosabban megfogják látni a külügyminiszterek és a gazdasági helyzet konszolidálását szem előtt tartva, olyan elhatározásra fognak I jutni, amely az általános helyzet javulá- | sára vezethet.

A sinajai konferenciának csakis akkor lesz reális eredménye, ha az ott tanács- ] kozó államok képviselői felismerik a va- j lódi helyzetet és minden nacionalista ér- 1 zéseket kikapcsolva a tárgyalásból, maga- j sabb érdekek szempontjai szerint határoznak. A kisantant ne kergessen illúziókat, i melyek részére elérhetetlenek, hanem igyekezzék az európai gazdasági válság megoldását elősegíteni, melyre mindenek fe- : lett szükség van s akkor az egész világ j előtt bebizonyíthatja életrevalóságát és még j tekintélyt is szerezhet magának. Ha nem ezek a törekvések érvényesülnek Sinajában, akkor a kisantant újra bebizonyítja, hogy csak egyszerű véd- és dacszövetsége három államnak, mely tisztán hatalmi szempontokat képvisel.

= A Kisgazda és Kisiparos Párt gyülésal. Az Or-zágos Magyar Kisgazda,’ Földiáivés és Kisiparos Párt komáromi körzete a küszöbön álló községi választások alkalmával nagy tevékenységet fejt ki párthívei között. Az ünnepnapokat arra használja fel, hogy fölkeresi a vidéki szervezeteket és gyűléseket tart, melyek dacára a szorgos munkaidőnek, a párttagok nagy érdeklődése mellett folynak le. Folyó hó 29 én, vasárnap délelőtt Nagymegyeren és Izsapon, délután Csilizradványon éa Balonyban voltak gyűlések. A gyűléseken a körzeti központot Fülöp Zsigmoud országos pártvezetőségi tag, körzeti alelnök képviselte, aki nagy figyelemmel meghallgatott beszédében ismertette a pártnak a községi választásoknál elfoglalt álláspontját és rámutatott azokra a politikai és gazdasági okokra, melyek kötelezővé teszik, hogy a Kisgazda és Kisiparos párt tagjai a községek ügyeinek vezetésében minél intenzivebb módon résztvegyenek. A községek vezetését azoknak a kezébe kell letenni, akik adóikkal annak fönntartásához hozzájárulnak és akik épen ezen kötelezettségüknél fogva legközvetlenebbül érdekelve vannak a községek vezetésénél és fejlesztésénél. A párt tagjainak a községi választásokban való részvételével be kell bizonyítania azt, hogy mint a községeknek törzsökös lakóssága egyedül hivatott saját sorsának intézésére és erről csakis azzal tehet tanúságot, hogyha egyöutetü és odaadó munkával a községi választásoknál győzelemre viszi a párt tiszta és becsületes zászlóját. Majd buzdító, lelkes szavakkal hivta föl a párt helyi szervezeteit a kitartó munkára. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a pártszervezetek '

Szerkesztöiég ét kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők

Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: kedH. csütörtökön is szombatit

~ ------------------- ^I’

újjáalakították a tisztikart és választmányt. A nagy megyeri pártszervezet elnökéül Bugár Lajost, az izsapi szervezet elnökéül Varga Kornélt, a csiíizradványi elnökévé Szabó Gyulát és a balonyi szervezet elnökéül Csicsay Lászlót választották meg egyhangúan. Ugyanazon napon tartották gyűléseiket a kuicíodi, kis- és nagykeszii és csicsói pártszervezetek, melyeken a központot Bazsó Kornél titkár képviselte, ki lendületes beszédben fejtegette a községi vá- " lasztások fontosságát. Üléseket tartottak még Gután, Szimön és Kamocsáo, melyek iránt szintén nagy érdeklődés nyilvánult meg. A párttagok lelkesedéséből arra lehet következtetni, hogy a községi választásoknál a kisgazda és kisiparos pártnak a legszebb eredményekre van kilátása.

— Benes dr. a román királynál. A sinajai kisantant konferencia alkalmából a román király szombaton délben kihallgatáson fogadta Benes dr. külügyminisztert, ki a csehszlovák köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Fehér Oroszlán rendjelet nyújtotta át a román királynak.

iií Joisei adttfi igsOMOk.

Minden kommentár nélkül leközöljük a Losonci Hírlap egyik cikkét, hiszen ez az eset elég beszédes, ehhez nem kell semmit se hozzá fűzni. A Losonci Hírlap Írja:

„A református paróchiával szemben áll már egy század év óta egy régi kúria — a Kármán ház. Lakója valamikor a nagytudományu, ékesszólásáról messze földön hires Kármán József püspök volt, akinek irodalmi müveit fel lehet lelni a ref. egyház hires könyvtárában, de a városi könyvtárban is.

Ebben a régi házban látott napvilágot a nagyreményű fiatal iró — Kármán József

— aki a magyar irodalomnak áttörő bajnoka volt. Ki ne ismerné, ki ne olvasná most is szeretette), bizonyos fájó rezignáeióval az ő hires munkáját, a Fánni hagyományait, amelyben annak a kornak édeskés szentimentálismusa tükröződik. Kármán József ezzel a regényével fényes irói qualitását csillogtatta meg és belekerült az irodalomtörténetbe.

A losonci származású magyar íróra mindenkor büszke volt Losonc város közönsége és kegyelettel rótta le a maga adóját a nagy iró elévülhetetlen emlékével szemben.

Ennek az ébren virrasztó kegyeletnek megható bizonyságai a költő sirja fölé emelt emlékoszlop, a gimnázium előtt felállított emlékoszlop, a nevéről elnevezett Kármán-tér és a szülőházára elhelyezett emléktábla.

A hálás utókor ezekben az emlékekben akarta megörökíteni azt a szeretetet és tiszteletet, amelyet a költő géniusza iránt táplált s amelyek fennen hirdették egy kiváltságos irói zseni szellemi nagyságát.

Ennek a cikknek a megírására azonban nem valami évforduló adott alkalmat, hanem az a sajnálatraméltó és minden kulturember által mélyen elitélendő kegyeletsórté3, amelynek a régi Kármán ház homlokzatán elhelyezett emléktábla esett áldozatul. Ezt az emléktáblát

— nem tudjuk hogyan, miért és micsoda címen ?

— a hét elején pléhhel beborították, hogy az emléktábla feliratát senki se tudja többé elolvasni és igy kimenjen az emlékezetből az a tény, hogy Kármán József, a kiváló magyar iró abban a házban született.

Fájó szívvel és háborgó érzésekkel, de higgadt és nyugodt önmérséklettel kérdezzük meg azoktól, akikét illet, mit vétett nekik