Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-31 / 91. szám

^•fiVvennegyeggfih évfolyam, 91« szám. Keddi 1923. Julius 31, Síiflistisl sr eaeh-asiovák értékbe»: Helyben át vidékre póttal szétküldéssel: Sgégs évre 80 1, félévre 40 ¥, *egyedévre 20 I. Külföldön 160 Kő. Egye« exam ára t 80 fillér. Smajaban, a román király régi, kedvelt nyaralóhe­lyén három napra tervezett konferenciára gyűltek egybe a kisantant képviselői, akik a három középhatalomból álló szövetség­nek közös fontos kérdéseit vitatják meg. A hetek óta hirdetett konferencián meg­vizsgálja a kisantant a külpolitika mai helyzetét és ezzel kapcsolatosan minda­zokat a kérdéseket, melyek a kisantant politikájával vonatkozásban vannak. Ezek közül az érdekesség homlokterébe két kér­dés kerül : az egyik a kisantant kibőví­tése, a másik Magyarország külföldi köl- ] csönének ügye. A kisantant magát védelmi szövet- ! ségnek nevezi, noha az a nagy fegyver­kezés, mely a hatalmi triász államaiban ' folyik, nem látszik egészen igazolni ezt i az elnevezést. Inkább imperialisztikus haj- ; lamot árul el, amelynek végső célja az ! is lehet, hogy az utódállamokból egy olyan ; szövetség létesüljön, mely a nagyantant mellett és az idők változatával, esetleg szemben is megfelelő hatalommal rendel- j kezzék. Ezt a célt szolgálja kétségkívül : az a törekvés is, hogy Görögoi%zágot és Lengyelországot is szeretnék bevenni a I kisantantba, amivel tekintélyes erővel gya- , rapodnának. Lehet, hogy Görögországgal j hamarosan bővülni fog a szövetség, noha i az egyes hírek szerint az újabb forradalom ! előtt álló királyság életében más fordu- • latra is lehet kilátás. Lengyelország azon- : ban nem kiván tagja lenni a Csehszlo- > vákia, Románia és Jugoszlávia szövetsé- j gének, mert egyrészt külön nagyhatalmi állásra törekszik, másrészt pedig politikai j érdekei nem kapcsolhatják szorosabb vi- } szonyba a három említett állammal Len- } gyelország egészen más tájak felé őrien- ] tálódik s a kisantant hiába számit reá. Érdekes kérdése a sinajai konferen­ciának a magyar külföldi kölcsön kérdése, j melynél a kisantant államai annyiban van- j nak érdekelve, hogy bizonyos zálogjogok j fölfüggesztését, a kisantant csak az általa ) szabott teltételek garanciája mellett haj- j landó megadni. Egyes hirek szerint ugyan j a kisantant reálisan mérlegeli a helyzetet j és — hogy diplomáciai nyelven szóljunk j — megfontolás tárgyává teszi, hogy tá- j volmaradjon e Magyarország esetleges gaz- j dasági rekonstrukciójának, munkájától, j Ami magyarán azt jelenti, hogy a kis- j antant mégis csak kénytelen számolni j azzal a helyzettel, amely akkor állna elő, í ha Magyarország gazdasági összeomlása j bekövetkeznék, ami egész Középeurőpa j gazdasági helyzetét megrendítené. Hogy j ezt a súlyos kérdést, mely már valóságos j problémává növekedett, miként fogja a ' ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr_____ megoldáshoz közelebb vinni a kisantant, i azt az ismert helyzet után világosan meg­ítélni nem lehet, de azzal az eshetőséggel mindenesetre számolnia kell, hogy Ma­gyarországgal a kisantant államainak előbb utóbb megegyezésre kell jutniok, ami pedig csak akkor következhetik be, hogyha eddigi merev álláspontjukból en­gednek. Az . egymásrautaltság követelő kényszerét Sinajában talán világosabban megfogják látni a külügyminiszterek és a gazdasági helyzet konszolidálását szem előtt tartva, olyan elhatározásra fognak I jutni, amely az általános helyzet javulá- | sára vezethet. A sinajai konferenciának csakis akkor lesz reális eredménye, ha az ott tanács- ] kozó államok képviselői felismerik a va- j lódi helyzetet és minden nacionalista ér- 1 zéseket kikapcsolva a tárgyalásból, maga- j sabb érdekek szempontjai szerint határoz­nak. A kisantant ne kergessen illúziókat, i melyek részére elérhetetlenek, hanem igye­kezzék az európai gazdasági válság meg­oldását elősegíteni, melyre mindenek fe- : lett szükség van s akkor az egész világ j előtt bebizonyíthatja életrevalóságát és még j tekintélyt is szerezhet magának. Ha nem ezek a törekvések érvényesülnek Sinajá­ban, akkor a kisantant újra bebizonyítja, hogy csak egyszerű véd- és dacszövet­sége három államnak, mely tisztán ha­talmi szempontokat képvisel. = A Kisgazda és Kisiparos Párt gyü­lésal. Az Or-zágos Magyar Kisgazda,’ Földiái­­vés és Kisiparos Párt komáromi körzete a küszöbön álló községi választások alkalmával nagy tevékenységet fejt ki párthívei között. Az ünnepnapokat arra használja fel, hogy föl­keresi a vidéki szervezeteket és gyűléseket tart, melyek dacára a szorgos munkaidőnek, a párttagok nagy érdeklődése mellett folynak le. Folyó hó 29 én, vasárnap délelőtt Nagymegye­­ren és Izsapon, délután Csilizradványon éa Balonyban voltak gyűlések. A gyűléseken a körzeti központot Fülöp Zsigmoud országos pártvezetőségi tag, körzeti alelnök képviselte, aki nagy figyelemmel meghallgatott beszédében ismertette a pártnak a községi választásoknál elfoglalt álláspontját és rámutatott azokra a politikai és gazdasági okokra, melyek kötele­zővé teszik, hogy a Kisgazda és Kisiparos párt tagjai a községek ügyeinek vezetésében minél intenzivebb módon résztvegyenek. A községek vezetését azoknak a kezébe kell letenni, akik adóikkal annak fönntartásához hozzájárulnak és akik épen ezen kötelezettségüknél fogva legközvetlenebbül érdekelve vannak a községek vezetésénél és fejlesztésénél. A párt tagjainak a községi választásokban való részvételével be kell bizonyítania azt, hogy mint a községeknek törzsökös lakóssága egyedül hivatott saját sorsának intézésére és erről csakis azzal tehet tanúságot, hogyha egyöutetü és odaadó mun­kával a községi választásoknál győzelemre viszi a párt tiszta és becsületes zászlóját. Majd buzdító, lelkes szavakkal hivta föl a párt helyi szervezeteit a kitartó munkára. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a pártszervezetek ' Szerkesztöiég ét kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedH. csütörtökön is szombatit ~ ------------------- ^I’ újjáalakították a tisztikart és választmányt. A nagy megyeri pártszervezet elnökéül Bugár La­jost, az izsapi szervezet elnökéül Varga Kor­nélt, a csiíizradványi elnökévé Szabó Gyulát és a balonyi szervezet elnökéül Csicsay Lászlót választották meg egyhangúan. Ugyanazon na­pon tartották gyűléseiket a kuicíodi, kis- és nagykeszii és csicsói pártszervezetek, melyeken a központot Bazsó Kornél titkár képviselte, ki lendületes beszédben fejtegette a községi vá- " lasztások fontosságát. Üléseket tartottak még Gután, Szimön és Kamocsáo, melyek iránt szintén nagy érdeklődés nyilvánult meg. A párttagok lelkesedéséből arra lehet következtetni, hogy a községi választásoknál a kisgazda és kis­iparos pártnak a legszebb eredményekre van kilátása. — Benes dr. a román királynál. A sinajai kisantant konferencia alkalmából a román ki­rály szombaton délben kihallgatáson fogadta Benes dr. külügyminisztert, ki a csehszlovák köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Fehér Oroszlán rendjelet nyújtotta át a román királynak. iií Joisei adttfi igsOMOk. Minden kommentár nélkül leközöljük a Losonci Hírlap egyik cikkét, hiszen ez az eset elég beszédes, ehhez nem kell semmit se hozzá fűzni. A Losonci Hírlap Írja: „A református paróchiával szemben áll már egy század év óta egy régi kúria — a Kármán ház. Lakója valamikor a nagytudomá­­nyu, ékesszólásáról messze földön hires Kármán József püspök volt, akinek irodalmi müveit fel lehet lelni a ref. egyház hires könyvtárában, de a városi könyvtárban is. Ebben a régi házban látott napvilágot a nagyreményű fiatal iró — Kármán József — aki a magyar irodalomnak áttörő bajnoka volt. Ki ne ismerné, ki ne olvasná most is szeretette), bizonyos fájó rezignáeióval az ő hires munkáját, a Fánni hagyományait, amely­ben annak a kornak édeskés szentimentális­­musa tükröződik. Kármán József ezzel a regé­nyével fényes irói qualitását csillogtatta meg és belekerült az irodalomtörténetbe. A losonci származású magyar íróra min­denkor büszke volt Losonc város közönsége és kegyelettel rótta le a maga adóját a nagy iró elévülhetetlen emlékével szemben. Ennek az ébren virrasztó kegyeletnek megható bizonyságai a költő sirja fölé emelt emlékoszlop, a gimnázium előtt felállított em­lékoszlop, a nevéről elnevezett Kármán-tér és a szülőházára elhelyezett emléktábla. A hálás utókor ezekben az emlékekben akarta megörökíteni azt a szeretetet és tiszte­letet, amelyet a költő géniusza iránt táplált s amelyek fennen hirdették egy kiváltságos irói zseni szellemi nagyságát. Ennek a cikknek a megírására azonban nem valami évforduló adott alkalmat, hanem az a sajnálatraméltó és minden kulturember által mélyen elitélendő kegyeletsórté3, amelynek a régi Kármán ház homlokzatán elhelyezett emléktábla esett áldozatul. Ezt az emléktáblát — nem tudjuk hogyan, miért és micsoda címen ? — a hét elején pléhhel beborították, hogy az emléktábla feliratát senki se tudja többé el­olvasni és igy kimenjen az emlékezetből az a tény, hogy Kármán József, a kiváló magyar iró abban a házban született. Fájó szívvel és háborgó érzésekkel, de higgadt és nyugodt önmérséklettel kérdezzük meg azoktól, akikét illet, mit vétett nekik

Next

/
Thumbnails
Contents