Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-21 / 87. szám
1923. Julius 21. .Komáromi Lapok. 3. oldal. városnak ez a lehetősége is megszűnt és köz- s séggé való lefokozása azoknak a tényezőknek megszűnését is jelenti, amelyek a várossá emelkedés hajtóerejét szolgáltatták. Utalunk az összes állami hivatalok már megtörtént, részben folyamatban levő áthelyezésére és megszűntetésére, a vasúti forgalom csökkentésére és a határforgalom ezernyi nehézségeire. Mindezek a legtermészetesebb módon jelentkeznek a községi háztartásban, mely az adózók teherbírásán alapszik és tükörképét nyújtja az általános gazdasági helyzetnek. Az a zuhanás, amely Komáromot érte községgé válása folytán, szervezetének gyökeres váltó- j zását idézte elő, mely teljesen még mai napig sincsen befejezve, sót annak igazi következményeivel csak most kell majd számot vetnünk. A város közigazgatási, gazdasági szerepének lefokozásával és elvesztésével kapcsolatban ennek következményei súlyosan érazha- 5 tök a város egész társadalmi és közgazdasági életében. Maga után vonta ez a városi adminisztráció gyökeres átalakulását is, mert természetes, hogy a községi rangra jutott város költséges adminisztrációját megtartani képtelen. Az 1923. évi költségvetésben, amoiy átmeneti évül jelentkezik a városi és községi élet közt, ez még nem jut erőteljesebben kifejezésre, de az 1924. évi költségvetés már a teljes községi berendezkedés képét fogja nyújtani. A f. évi költségvetést az előző évekéhez képest úgy a kiadások, mint a bevételek terén a csökkenő tendencia jellemzi. A kiadásoknál ez nem olyan meglepő, mint a bevételeknél, ahol az állami támogatás megszüntetése folytán a városi közigazgatás nagyobb tehertételt jelent a teherviselő lakosságra, mint eddig jelentett. A bevételek csökkenése ellenben komoly aggodalomra ad okot, mert az a gazdasági lót kérdéseivel van oksági összefüggésben. A ki adások csökkenése a bevételekével van logikus kapcsolatban és teljes egészében a jövő feladata lesz ennek maidén vonalon való keresztülvitele. A városi költségvetés passzív mérlege már régebbi keletű. Az 1918. évben kezdődik ez az eltolódás, és fedezetlen hiány jelentkezett áz 1918. évben az 1919. évi költségy. hiány az 1920. „ „ „ az 1921. „ » „ az 1922. „ „ » 217500 K 917104 K 350000 K 634219 K 634219 K összesen tehát 2753042 K az utolsó évek költségvetési deficitje és ha ehhez az 1919. évi városi kölcsönt ___________264545 K összeget hozzáadjuk 3017587 K vagyis kerek 3 millió az utolsó 5 esztendő költségvetési hiánya. A régebbi közgyűlések abban a naiv hitben éltek, hogy átmeneti utón, kölcsönökböl fogják fedezni ezeket a hiányokat; ilyen pénzügyi művelet azonban a pénzpiac időközben megváltozott helyzetében keresztülvihető nem volt, de nem is lett volna tanácsos, mert a kamatláb erősen túllépte, sőt ma is meghaladja a 10% ot, ami súlyos kamatterheket jelentett volna a városra, úgy hogy az azt nem bírta volna el. A hiányok fedezésének céljából vette kölcsön a kikötő telek vételárában kapott 2500000 K valamint a folyó évben államkölcsön gyanánt folyósított _________2000000 K összesen 4500000 K kitevő összegeket a város képviselete. A helyzet tehát úgy alakult már a jelen év első felében, hogy a város függő terhes tartozásait konvertálta és abba a helyzetbe jutott, hogy követelései fedezik tartozásait. Ily körülmények között készült el a háztartási pénztár 1923. évi költségvetése, amely a kővetkező végeredményeket mutatja: Kiadás ' 3272806 K Bevétel _________2717656 K Költségvetési hiány 565250 K Meg kell jegyeznünk, hogy a bevételre előirányzott főösszegben már egy millió korona összeg van községi adó címén beállítva, mely a mai 200 százalékos pótadónak felel meg. Megvizsgálva a költségvetés szerkezetét, megállapíthatják, hogy a hiány nem annyira a kiadások emelkedéséből állott elő, mint a bevételi tételek csökkenése folytán. Az 1922. évi költségvetés bevételi része 3515338 K az 1923. évi költségvetés bevételi része _________2717656 K összegei zárul, tehát a folyó évi 797682 K bevételi csökkenést mutat. A kiadások szintén lényeges eltérést mutatnak: 1922. évre előirányzott kiadás 4149557 K 1923. „ » _______3272806 K összeget, tehát a csökkenés 876751 K lényegében a bevételek apadásával tart lépést. A bevételek csökkenése a kővetkező címeken a tegszembeszökőbb: I í olyan behatóan, hogy ilyen felfedezése lehetett , voina. Talán paszta véletlen, de én hiszem — látnoki ereje; sok hasonlóan különös észrevételem beszél e mellett. Megható volt esti imája. Mint kisfiú korában, öreg napjaiban is összetett kezekkel, a kisgyermek és a nagy zseni teljes bizalmával imádkozott Istenéhez. Minden örömében, bajában hozzá fordult: hitte, közvetlen meghallgatja öt, szerette mesélni, hányszor mentette meg nagy veszedelmektől. Mennyire hitt a lélek halhatatlanságában! És abban is, hogy az élők s halottak között nem szűnik meg a lelki összeköttetés. Petőfitől félt negyven-ötven évvel halála után is. Ha a parlamentben népszerűségét kihasználták valami tullojáiis ügyben, este, vacsoránál úgy nézett félszemmeí az égre, mint iskolásgyermek az igazgató ur ajtajára, ha rossz fát tett a tűzre. Sose felejtem el... Rövid idővel azelőtt történt, hogy utoljára láttam. Petőfi halálának ötvenéves évfordulóján felszólították, tartson emlékbeszédet Segesváron, a síremlék felett. Forró nyár volt és ő gyengélkedett. Féltettük nagyon s bár mindenáron menni akart, addig kértük az urammal, mig megirta a lemondólevelet. Öreg, beteges, nem neki való az utazás. Helyette Kovács Gyula szioészt bízták meg a fárasztó, de gyönyörű feladattal. Másnap azután, hogy az ünnepélyt megtartották, kétségbeesetten, jajszóval rohant be hozzám: — Kovács Gyula meghalt! Meghalt a sir felett. Én öltem meg, az a halál nekem volt szánva. Engem kért, engem hivott Petőfi. És sirt, zokogott, olyan szivettépően, mint ahogy nem őt, de tán senkit sem láttam sírni soha. Egy megkínzott óriás fájdalma lehet ilyen. Három napig bezárkózva, összezúzva ült szobájában, nem evett, nem ivott s — ami soha életében nem történt — nem irt. Mi mehetett ezalatt végbe a lelkében? Petőfivel mit beszélhetett? Szinte hátborzongató volt az az érzés: most mi mindennapi apró munkánkat végezzük, a közelünkben Petőfi s Jókai lelke olyan rettenetes, grandiózus kibeszélést tartanak, amilyen felségeset ők se tudtak volna megirni. 1 Mi lett a vége? Csak az Isten tudja. Attól a naptól fogva nem láttam, hogy Petőfi arcképét nézegette volna. Félt tőle. Leikét nem érezte maga mellett. Egyedül, támasz ] nélkül tétova, habozó lett ... Mintha félt volna az egész élettől.. . Mintha érezte volna, hogy ilyen szép halála már nem lehet többé ... Ezután két-három héttel, meleg, csillagos estén a kertben üldögéltünk, s ő egész meglepően azt a kérdést intézte hozzám, ha meghalt, fogok-e szőlőjére vigyázni? Mert — magyarázta S — tudja, a virágokat sokkal jobban szeretem; | fél, mostohagyerekem lesz a szőlő. Gondoljak J mindig arra — ő a Marsról mindent látni fog ! — nem kerülhet olyan messzire, hogy a kertjé- f tői elszakadhasson s akkor nem lesz egy nyu- « godt perce sem. Ezután pár héttel elbúcsúzott tőlünk — I mi is a Svábhegytől. Régen volt. Sok idő múlt el. Néz-e még j a Marsról? Gondol-e rám, ránk, a szőlőjére, szegény hazájára ? Szegény magyarokra? Cim ingatlanok jövedelme jogok és javadalmak különféle bevételek közadók 1922 1923 apadás K 375792 299321 76471 382212 252600 129612 586854 384976 201878 1512960 1397528 115432 összesen : 523393 A kiadások eimeinél mutatkozó lényegesebb eltérések a kővetkezők : Cim közinas gatás közbiztonság közegészségügy közvilágítás, középületek fentartása 1922 1923 apadás K 1087993 1057564 30429 728485 587422 131063 287390 264528 22862 489453 313401 166052 összesen: 350406 Itt meg kell jegyeznünk a következőket: A közigazgatás címénél a költségvetési 30429 K apadás azért ilyen csekély, mert a személyzet apasztása következtében beállott nyugdíjazások és elbocsátások az év első felében következtek be és így az év első felében a fizetések úgyszólván teljes egészükben megvoltak, csak a második félévben áll be lényegesebb csökkenés. gViszont a nyugdíjazások folytán közel 100000 korona kiadás emelkedés állott elő. így van ez a rendőrségi kiadásoknál is, ahol a személyi kiadások, az elbocsátások és végkielégítések folytán 92604 koronával csökkentek, de az első félévben a kiadások nagyrésze még teljes egészében fenállott és igy a teljes csökkenés csak az 1924. évi költségvetésben fog jelentkezni. A közegészségügyi kiadások csökkenése a gőzfürdő üzemi kiadásainál állott elő. Nagyobb és érdemlegesebb kiadáscsökkenés mutatkozik a közvilágítás és épületek fentartása címén, amely a háziszemét fuvarozás és az utcák és terek tisztogatásánál jelentkezik és 166052 K összeget tesz ki. A kiadások a realitás követelményeinek teljesen megfelelnek, ami különben természetes is, hiszen a költségvetés az első félévi tapasztalati lényeinek figyelembevételével készült. A bevételi rész csökkenései komolyan gondolkozóba ejthetnek; nemcsak az ingatlanok hozama muUt csökkenést, de a jogok és javadalmaknál, mint a piaci helypénz (35000 K) az eddigi bevétel 50°/o os apadásával kell számom! ; apadást matat a partvám (11000 K) és az ingatlan átírási dij (18000 K), a fogyasztási és italadó pótlék (13000 K). Mindez számszerű bizonyítéka annak a sokszor hangoztatott panaszunknak, hogy a város forgalma esőkként, amiből igy az is következik, hogy ezáltal a dolgozó és kereső lakosság életviszonyai között is nagy és lényeges eltolódások álltak be. A bevételek legérzékenyebb csökkenése az államsegélyek megvonásából keletkezett. Ezeken a címeken elmaradtak az eddigi következő bevételi források : 1. közigazgatási rendes államsegély 50000 K 2. rendőrségi rendes államsegély 30000 „ 3. a közigazgatási alkalmazottak háborús segélye 153940 „ 4. nyugdíjasoké 18860 „ 5. állami gyorssegély 143720 „ 6. családi pótlék 25760 „ összesen 422280 K Ezzel szemben az állam különféle adórészesedések cimén 292000 K összeget juttat a városnak, tehát 130280 K- val kevesebbet, mint 1922. évben. Kösadóknáí a számvevőség 115432 K-val irányoz elő kevesebbet, mint 1922, évben. Nagyban megnehezíti a költségvetés őszszeállitásánál az adó előirányzatot az a körülmény, hogy az állami adó kivetés az 1922. évre máig sem történt meg s igy az adó előirányzat az 1921, év irányelvei szerint történhetik, ami a realitásának rovására megy, mert 1921. évhez viszonyítva nagyobb eltolódások észlelhetők az adózási viszonyok terén. Utalunk az ipari és kereskedelmi pangásra és a beállott fizetésképtelenségekre, ipari és kereskedelmi üzletek időközi megszűnésére. A legsúlyosabb áldozatokat viseli a városban a ház- és földbirtok. Mivel az adózás zömét ezek az adóalanyok szolgáltatják, a pótadó emelés gondolatát a költségvetési hiány fedezetének szempontjából határozottan el kell
