Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-21 / 87. szám

Jtogfwannegyedik évfalyaini»

87. számi

Szombati 1923. Juliua 21

POLITIKAI IL. AL F\

füii'SzeiéíS, 4r ssaSwretewAk értékbe® s éi iiúékm postai szétkáldezsel: SigiifB évre 8<! S? félévre 40 K, segyeáéYre 20 Külföldön 160 Kő.

sxám ára: ®@ fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

F(»sa«rk@sztő: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő: $ARANYAY JÓZSEF dr.

Csánki-Neumann

doktor ur, Károlyi őszirózsás kormánybiztos-főispánja, a földosztó legújabb magyar kormánypárt elnöke bátor táborkarával szép csöndesen bevárva, míg a kétezer gútai földmives nép a templomból kitódul, odaáUt a nép elé vasárnap délután és maga a földosztó ezerholdas pártvezér ur nagy beszédet mondott a gútai földnélküli nemzetnek, biztosítván őket, hogy a földosztás meglesz, azonban .... és itt kissé megakad a verkli, csúnya gikszer csúszott ki belőle, ami erősen megütötte a gútai földigénylők fülét.

Azonban .... szavalt az ezerholdas volt forradalmár, nagyon természetes, hogy a földet ingyen nem lehet kívánni és várni az államtól, mert ez erkölcstelenség ésigytovább, és azt a földet a kormány olcsón adja. De nem is szabad ingyen kívánni földet, még a Stagnózát sem szabad, amelyet minden második esztendőben elborítanak a belvizek és ott a leendő búzavetések helyén kitünően lehet vadkacsákra vadászni, gondolta magában az ezerholdas apostol, de ezt nem mondta a gútai népnek.

A gútai nép felfigyelt e szavakra, heves közbeszólások repültek az ezerholdas agrárszocialista felé, aki erre elvesztette nyugalmát és ezentúl nem zongorázott olyan biztos fölénnyel a gútai ioldnélküliek hangulat-hurjain. Azt kiáltották oda töbhek közt, hogy akkor inkább elmegyünk aratni és ha venni kell, veszünk jó földet, nem a stagnőzai dzsindzsás vizjárta lapályon; van eladó elég jó föld Csallóközben, nem is olyan drága, mint volt eddig.

A doktor ur próbálta a népet biztosítani, hogy a kormány olcsó bankkölcsönt ád a föld megvásárlására, sőt az építésre is, meg a gazdasági állatok és eszközök beszerzésére, sőt a vetőmagra is olcsó kamat mellett, mert a köztársaságban lehet élni és meggazdagodni mindenkinek, nem úgy, mint Horthy-országban, mert itt igazi szabadság van, nem úgy, mint odaát satöbbi De a gútai emberek hamar átlátták ésszel a stagnózai Eldorádót, szépen elszállingóztak Csánki-Neumann pártvezér ur szavalata alatt, aki lám prima ezerhold földjét nem akarja felosztani, csak a magyar urakét, meg a prímásét és a papokét.

A szép és a szivárvány minden színében pompázó szappanbuborék tehát elpattant Gútán, ahol kisült, hogy még sem lesz ingyen föld, hanem majd egy bank fog parcellázni, de lesz építési, felszerelési és vetőmag kölcsön. Ezek a kölcsönök persze akkor mondhatók fel és hajthatók

be, amikor a kormánynak tetszik. Erről is beszélt a Csánki-Neumann uj bonszerző társascég. Hohó! mondják észbekapva a gútai kisgazdák és földnélküliek, kölcsönpénzen gazdálkodni egy rossz termés mellett már a leégést jelenti, de két rossz esztendő után a biztos tönkrejutást és a koldusbotot. Sokkal bizonyosabb részért aratni, mert arra sohasem fizet rá az arató.

Azt halljuk, hogy ötszáz gútai nincses zsellérember és kisgazda iratkozott fel »földért«, akik húsz koronákat is fizettek, amiért egy finom újságot is kapnak, meg ingyan szónoklatokat. A szónokok legazemberezik a magyarság képviselőit és vezéreit, névszerint megnevezve Szent- Iványit és Lelleyt. Azután Csánki Neumann ur visszament nyugodtan aratni ezerholdjára, a többi finom bécsi magyar ur is belevagódott az autóba és elszáguldott Gutáról abban a tudatban, hogy beadtuk a nemzetnek a maszlagot. Egy nagy bankban pedjg súlyos amerikai dollárokat őriznek, amerikai szlovákokat, akik hazasietnek és Gútán földet vesznek rajta, megmivelt jó, fekete televény földet, persze nem a Stagnózán. A Stagnóza jó lesz a gútaiaknak, hadd vegyék meg azok, ha már száz év óta törekesznek utána.

— Benes dr. külföldi útja. EDnes dr. külügyminiszter még n^m fej uzt« be külföldi útját. A lapok hírei szerint ellátogatott Belgiumba i?, hogy tárgyalásokat folytasson. Brüsseiben Jaspu* belga kü ügymiaiszterrel tárgyalt és különösen a belga csehszlovák kereskedelmi szerződésről tanácskozott. Egy római híradás szerint Buses dr. 0 aszoivzágon keresztül fog hazautazni s ott Contarinival esetleg Mussolinival folytat megbeszéléseket.

== A magyar követ a miniszterelnöknél.

Villányi Fiigyes báró, prágai magyar követ tegnap megjelent Svebla miniszt'-relnöknél, aki vei hosszabb ideig tartó tárgyalást folytatott.

= A lausannei béke. A bonyadalmas tár gya!á»ok, melyek a keleti béke létrohozása körül folytak, végre sikerrel fejeződtek be. K< t Ízben ültek össze a hatalmak, hogy a törökök képviselőivel megállapodásra jussanak és újra rendezzék a „keleti kérdést“, mely századok óta oly sok gondot okozott a nyurati hatal utaknak. Á hírek szerint e hó 24 én fogják aláírni a békeszerződést, mely Torökort-zág teljes szuverenitását fogja elismerni s amelyet Kemál basa teljes joggai nevezhet diadalnak. Nehéz küzdelembe került ez a béke, de a török képviselők állhatatossága és hajthatatlan kitartása végre is győzed-lnieskedett. A. lan sannei béke pozdorjáyá zusta a sevrési szerződést, amely a szolgaság jármát akarta a török nemzetre rárakni és azt Európából teljesen száműzni. De az erős nemzeti öntudat életre keit a török népben és vezérének tanácsára hallgatva, nemcsak a keleti harctéren, de a világ diplomatainak zöld asztalánál is teljes győzelmet aratott. Életképességének legszebb példáját mutalja ez az uj békeszerződés, mely egyúttal fejlődésének lehetőségét is biztosítja és az egész világ előtt fényesen jóváteszi azt a diktátumot, melyet a törökök

SierKesastSiség éi kiadóhivatal; Náöer-e 38 hová agy * lap szellemi részét illető közlemények mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb küldendők Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkird háromszor: kedH csütörtökön és szombatos

meghallgatása nélkül, a győzők elfogult egy. oldalusaga é-i öntése S^vresben négy évvel ezelőtt Törökországra asari Oütrojáíui. Di az uj békt-saerződói igazolj* azt is, hogy milyen ingatag alaposon nyugosznak azok a békék, melyeket a vtiaguaboru után a legyőzött államokra rákénysz ritettek, s h -gy nieunyire leh tetten és végrehajthatatlan rendelkezések foglaltatnak azokban, melyek csak megalázást hoznak azokra a nemzetekre, amelyekkel sz-mb n érvényjhiieni akarják. A 1 u-ann-i béke megdöutöUe a sevr. sí szerződést es megszüntette aunak tgazsagialan ágait. A nagy antant belátta, hogy az nem szolgálta a hétét és még idejében orvosolta az elkövetett hibákat, példát statuálva arra nézve, hogy az u. n. békemüvek is csak gyarló embert alkotások, melyeket a töriéu imi folyamit és a való élet halomra dönthet, a .öiökök nemzeti önérzete függethusegÜKnok feliámatzlóji lett, a legfenycsrbb példa mindazon nemzeteknek, melyekben van érni hit ts erő ...

= Jósika utóda a román szenátusban. A

Jósika Suli baló haldiával m güresed-it esikmegyei sz nátorságra a M gyár Párt intéző bizottsága egyhangúan Gö.ög Joactiim gyergyószentmiklósi kanonok plébánost jelölte.

= Komárom vármegye a megszüntetés ellen M >gy uországon Komarom vá megye és Komárom varos í. évi julius hó 17 én küldő tséggel járult Bethlen miniszterelnök és Rikovszky belügyminiszter elé, akiknek egy memorandumot nyújtottak át, melyben a vármegye székhelyén k meghagyását és Komárom város törvényhatósági jeligének fentartását kének. A kü döt seget Thaly Ferenc volt orssgy. képviselő és Pungor Lajos máv. főfelügyelő v-Zették és hozzájuk csatlakoztak F. Szabó Géza, Szijj Bálint, Baross János, Bogya Janos és Katók Lajos nemzeigy. képviselők is. A miniszterelnök, a küldöttségnek a következőket mondotta :

— Nem könnyen határoztuk el magunkat, hogy csonka vármegyéket egy-sitsiink. Azért nyúltunk ehhaz a kérdéshez, mert a mai viszonyuk között a magyar állam egyik legfőbb feladata és kötelessége polgáiaivai, de a határon túl levő magyarokkal szemb n is, hogy takarékoskodjék és ne kötsön olyanokra, amikre föltétlenül költeni nem szükséges. Azt említették, hogy a határon túl levő magyar testvérek szemében ez az intézkedés annyit fog jelenteni, hogy Magyarországon is történelmi tradicb któt eltérően feladnak bizonyos terű eteket. Éo nem igy érzem a dolgot, sőt azt hiszem, akkor cs i«ksz m ezeknek a lakosoknak érdekéb n, ha megmutatom, hogy Magyarország még a tradic ók árán is élni akar az ő javukra és előnyükre. N- m akarok a kérdés egész komp!, xauiára kitérj dni, csupán arra mutatok rá, hogy tisztábau voltunk avval, hory történelmi tradíciókat sértünk. Ezt fájd lommal tesszük, nem szívesen tesszük, de kénytelenek vagyunk igy cselekedni. Azt hiszem, itt a kérdés praktikumáról van szó elsősorban és a belügyminiszter kezében fekszik. Minket semmi más szempont nem vezet, mint az, hogy megtakarítást érjünk el.

Ezután Rrkovszky Iván belügyminiszter válaszolt pár szóval a küldöttségnek. Rámutatott arra, hogy helytelen Komárom város és Komáromvármenye meg^züué érői beszélni, mert hiszen az uj vármegyének közös neve lesz és közös lesz az igazgatás is. És igy az uj vármegyében a többség Komáromvármegyéé lesz. N*ki is fáj, hogy súlyos operációt kell végezni