Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-14 / 84. szám

\ Itgyvrantiysdik évfolyam. 84. oxám. Szombati 1923. Julio« 14. KOMABMD LÁPOK OLITIK AI LAP. >r cxeö-.alowAk «rtékbea: Helyben él vidékre pestnl szétküldéssel: üti,«« érre 80 I, félévre 40 K, »egjedévre 20 K. Külföldön 160 Kö. Egye« s«am ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. T6sz«rk«sztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Sxerkesstőiég és kiadóhivatal: Nádor-n. 29., hovi úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mist a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkinl háromszor: kidH csütörtökön is szombatéi diktálták a békeszerződéseket Versaillesben, Saint Germainben, Neuillyben, Trianonban és Sévresben. Kiszámították a háború j számláját és azt mondták, hogy ez lesz ! a jóvátétel kérdése. Németország elveszíti gyarmatait, megszüntetni kénytelen tengeri kereskedelmét és tartozik széntermelésé­nek oroszlánrészét Frárancia és Olaszor­szágnak kiszolgáltatni jóvátétel ciménsaz elpusztított területeket felépíteni. Német­ország mindebbe belement és elfogadta, de a vállalt kötelezettségeknek nem tudott megfelelni. Franciaország csak erre várt és megszállta a Ruhr területet, a német nagyipar szivét. A német értékek még jobban leromlottak, a közgazdaság te'jesen összeomlott; erre a másik kalmár, Anglia, is, mely a megszállástól tartózkodott, fel­eszmél és hidegen megszólal: stop. Meg­álljunk. Az angol közgazdaság máris szen­vedi a Ruhr megszállást, nekünk ez az üzlet nem előnyös, mi külön fogunk a mi igényeinkről Németországgal tárgyalni. Olaszország is erre hajlik, Franciaország, amelynek a Ruhr politika szintén csak károkat okozott, Belgiummal marad izo­lálva egész Európa közvéleményével szem­ben, amely a versaillesi szerződést revi­deálni óhajtja és fogja is. Ez a szerződés végrehajthatatlan és módosítani fogják. A török nemzet nem fogadta el a sévresi békét és létrejött helyette a iausan­­nei béke. Konstantinápolyból szépen ki­vonulnak a győztes nagyhatalmak, mert az üzlet az első, a petróleum üzlet és Kisázsiaa kiaknázatlan természeti kincsein kell megosztoznia az ántántnak, melyeken az angolok ki tudtak egyezni a franciák­kal. A Ruhr, úgy látszik, keményebb dió. Az angolok nem mutatnak kedvet a fel­töréséhez és azt sem bánják, ha a franci­áknak beletörik a foguk, sőt ha az elője­lek nem csalnak, a bicskájuk is. A Ruhr­­vidéki bányák Franciaországnak igen ke­vés hasznot hoztak, a francia erőszakos­ságnak ily kulturnéphez nem illő módjai Európa szemében csak a német rokon­­szenvet fokozták. A Franciaország felé orientálódó cseh­szlovák külpolitika nehéz helyzetbe került a Ruhr kérdéssel. További esetleges há­borús szankció Németország ellen abszo­lúte nem volna népszerű, — mert az ellen az egész Köztársaság lakossága til­takoznék, mivel a német közgazdaságra a csehszlovák köztársaságnak szüksége van, egymásra utaltsága kétségtelen. De szük­sége van Anglia jóindulatára és kölcsönére is. Most tehát fel van adva a lecke Benes­­nek, aki minden ravaszságát és tudását előveheti, hogy eldöntse, melyik fél mellé álljon, feláldozza-e a kitűnő francia viszonyt vagy még jobban elhidegedni engedje az angolokat. Elég baj és kárhoztatandó dolog, hogy a parlament e válságos időkben nem mű­ködik, hogy a köztársaság nemzetgyűlése tájékozódást szerezhetne a külügy e sú­lyos bonyodalmaiban és egyúttal irányít­hatná a közvélemény súlyával a köztár­saság külpolitikáját. A sokat szidott és kárhoztatott titkos diplomácia mégis él, amint látjuk és nem halt meg. A demo­krácia levegőjében éppen úgy meg tud élni, mint a császári burg szertartásosan őrzött termeiben. A titkos szerződések háborúról és békéről most sem mentek ki a divat­ból, pedig a demokrácia elveivel szöges ellentétben állanak. A csehszlovák külpo­litika teljesen tájékozatlan hagy bennün­ket a felől, hogy a francia-német bonyo­dalom nem sodorja-e a köztársaságot is olyan útra, melyet a nép elkerülni óhaj­tana. — Füssy Kálmán képviselő Gömörben. Az Országos Magyar Ki-gazda-, Földmives- és Kisiparos Párt tornaijai zászlószentelésé­­val kapcsolatosait Fiissy Kálmáa nemzetgyű­lési képviselő fölhasználta az alkalmat, hogy Fűsö Göooör magyarságával is megismerkedjék. E öbb Dobsinára utazott, ahol az állomáson a Helybeli pártszervezet elnöke, Krausz János fogadta. Az állomásról egyenesen a dobsinű jégbarlangba ment egy dobsinai társaság kísé­retében s visszatérve a dobsinai magyarok lel­kes ünneplése közben egy politikai pohárkö­­szöatö keretében hivta föl a dobsinai magyarokat a különböző nemzetiségű lakossággal való békés együttélésre és arra, hogy e kis elszigetelt helyen is minden magyar büszkén és bátran hirdesse a maga politikai hitvallását. Másnap Rozsnyóra utazott, ahol a vasas gyógyfürdőben a rozsnyói osztály pártszerve­zetei gyűltek össze. Az állomáson Mojses István a pártszervezet elnöke, a fürdőben pedi-Szka* los Erzsiké, az osztálytitkár leánya fogad'a sz^p virágcsokorral Fttssy Kálmánt. Bír hét­köznap volt, amikor az aratás a gazda minden id-jét lefoglalta, mégis minden pártszervezet tekintélyes küldöttséggel vett részt az osztály­­gyűlésen. a. hatóság agyán megpróbálta a lét­számot csökkenteni az által, hogy végigigazol­tatott mindenkit és csak az igazolt tagokat engedte a teremben maradói, de ezáltal csak jót tett, mert az oda nem való elemeket távo­lította el. A gyűlést Mojses István, a rozsnyói pártszervezet elnöke nyitotta meg, üdvözölv­­a képviselőt. Fiissy Kálmán először is Csalló köz magyarságának üdvözletét tolmácsolta Gömör magyar lakásainak. Egyórás beszédben» kimerítően ismertette a politikai viszonyokat s a magyarság nehéz helyzetét a köztársaság­ban. — Adatokkal igazolta azt a bánásmó­dot, amelyben a kisebbségeket a hatalom bir­tokosai részesítik. A magyarság rovására írja azt, hogy a választások alkalmával nem tömörült keiióen s ezáltal maga alatt vágta a a fát. A magyal- nép nem akarja megérteni ma sem, hogy az aj viszonyok között létérdeke az, hogy politizáljon s ne bízza azt másokra. Na az legyen a jelszó, hogy: elvégzik azt nél­külem is, hanem az, hogy nélkülem elvégezni nem tudnak semmit sem. A magyar népet, ezt az alvó oroszlánt, ha töl nem ébresztjük, las­san a föld t is kihúzzák alóla. A po’iik&i fegyver, amellyel bennünket meg akarnak foj­tani, sokkal veszedelmesebb a kardnál, mert alattomos, sohasem tudjuk, melyik oldalról csap le ránk s csak akkor vesszük észre, mikor már sebet ütött rajtunk. Ismerteti azután azt az aknamunkát, melyet a Bécsi Magyar, a Reggel es a Népújság végeznek a magyarok között. Meggyőző eróveJ mutat reá, mint akar­ják aj partokkal megbontani a küzdő magyar­ság erejét s ezzel szemben utal azokra a pár­tokra, amelyekkel külön masírozunk, de együtt verekszünk. Szól ezután a községi választások fontosságáról, a választói névjegyzékek körül elkövetett visszaélésekről, befejezésül törvény­tiszteletre hívja föl a part minden egyes tag­ját, mert csak törvény tisztelettel lehet törvény­telenség ellen eljárni. Utana Szkalos Emil, a rozsnyói osztá y titkára olvasta föl titkári jelentését. A gyűlést Pápezsik Andor, a rozs­nyói osztály elnöke zárta be. = Aláirták a csehszlovák-magyar pénz­ügyi egyezményt. A csehszlovák köztársaság és Magyaroiszág között régebb idő óta húzódó pénzügyi tárgyalásokat a múlt napokban újra fölvetlek. A tárgyalások eredménnyel végződtek és a két állam képviselői egy pénzügyi egyezményt Írtak aiá. Az egyezmény tárgyát a depó egyez­mény, a régi koroua követelések és tartozások összeírása, a magánbiztosító társaságok köl­csönös kezelése és a kettős adózás elkerülésére szolgáló úgynevezett adóegyezmény képezi. = Magyar miniszter az ország külpoliti­kai helyzetéről. Mint tudjak, husvétkor egyik magyar előkelő hírlapban Mashryk elnök nyi­latkozata látott napvilágot, melyben a köztár­saság elnöke a Magyarországgal való jó viszony megteremtésének ft-1 tété leit szabta volna meg és bizonyos területi engedményeket helyezett volna kilátásba Rdkovszky Iván magyar belügymi­­nisíter Nyíregyházán tartott beszámolójában a külpolitikái helyzettel foglalkozva, kitért erre a nyilatkozatra és fölemlítette, hogy noha ezt csehszlovák hivatalos részről már többizben megcáfolták, mégis a magyar ellenzéki sajtó ezt a nyilatkozatot használja föl a kormány ellen. Mivel megcáfolták a nyilatkozatot, nem lehet másról szó, minthogy az országot egyes pártok félrevezetni akarják. Öt évvel ezelőtt is azt mondták, hogy Magyarorfóág kedvezőbb békét köt, ha demokratikusan ren­kúrák otthon. Hosszú élet, - jó kedély, - munkakedv szoros összefüggésben áll a zavartalan anyagcserével. Emésztési hiányoknál reggeliié« «lőtt fél pohár SCHBUDTHAUER-féle Igmándi keierűriz a gyomor és belek működésének biztos és természetes sza­bályozója. (Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is.) ---- ■ ■■■■'= Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszertzletban. ■ = Mm Igmándi nmm tévesztendő össze másfajta keserű vizákkal. 1 ■■■■ 11 n Osiltiti Hill

Next

/
Thumbnails
Contents