Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-10 / 82. szám

82» exéim»

Keddi 1923« Julius 10.

.....

KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY

POLITIKAI lu JP.

Etifizsttit ár csch-ndoválK öiiékbea s Helyben és vidékre psstst szétküldéssel:

*®«jw étre 80 K, félévre 40 K, segyedévre 20 K. \ Külföldön 160 Ke.

Vágyam »%ám ár«» 8© fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Fösaerkesztő: GAÁL GYULA dr

Szerkesztő: SARANYAY iÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, mini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint báromszor: Wn csütörtökön És szombatos

»wäwwBCBt^Tv^- -Ünnepi érzésben

olvadt össze vasárnap Komárom város magyar népe azon a jubileumon, melyet városunk kulturegyesületeink Nesztora, a Komáromi Dalegyesület tartott fennállásának hatvanadik évfordulóján. A derék egyesület történelmében messze kimagasló esemény folyt le ezen a jubileumi ünnepélyen, mely nemcsak a Delegyesületnek, de Komárom egész magyar társadalmának ünnepe volt.

A magyar dal- és zene művelésében eltöltött hatvan év zárókövénél egy érzésben, egy gondolatban forrott össze e város társadalma, melynek tagjai osztály és felekezeti különbség nélkül tisztelettel vették körül a tisztes múlttal bíró, általános becsülésben álló egyesületet, az elismerés meleg és kitüntető szavaival árasztván el az eredményes nemes munkát, melyet a magyar kultúra önzetlen szolgálatában hat évtized alatt kifejtett.

Nemcsak a dal ünnepe volt ez, mely a dal kultiválása által elért sikerek elismerésének verőfényében fürösztötte meg az érdemes jubiláló egyesületet, de olyan általános társadalmi ünnep, amelyen harmonikus összhangban olvadt össze minden érzés, mely az osztatlan tiszteletnek és becsülésnek megnyilatkozása volt. És amint becses és feledhetetlen emlékű marad e kimagasló eseménye az ünnep'ő egyesületnek, époly értékes emlékeztetőül szolgál e város társadalmának is, melynek tagjai a kultúra jegyében e napon egymásra találtak.

A magyar testvériségnek és összetartozandóságnak oly fényes tanujelét szolgáltatta a vasárnapi ünnepély, melyből csak üdv fakadhat társadalmi életünkre s amely nemcsak a közeledést tette lehetővé különböző osztályok fiai számára, de előre vetiti egy megértőbb jövendőnek képét is, mely e város borús horizontján a világosságnak fénylő sugarát küldi előre. Egy közös bázison, a kultúra közös bázisán találkozott testvéri ölelkezésben az egész város és ez ölelkezésbe semmi diszszonáns hang nem vegyült. Végtelenül jóleső érzés fogta el a lelkeket azoknak az eseményeknek látásán, melyek úgy a diszközgyülésen, mint a hangversenyen lefolytak s melyek fényes bizonyságát adták annak,hogy e város fiainak lel kében elevenen él az az erő, mely a magyar kultúráért bármely áldozatra kész, s amely csak alkalmat keres, hogy a maga teljességében megnyilatkozzék.

Ez az örvendetes jelenség legfőbb tanúsága a vasárnapi kulturünnepnek, mely

mellett nem lehet az örvendezés kifejezése nélkül elsuhanni és csak elismeréssel kell adóznunk annak a derék jnbiláris egyesületnek, melynek nagy megértéssel működő vezetősége lehetővé tette ennek az örvendetes jelenségnek megállapítását.

= Romania és Magyarország. Bizonyára nagy érdeklődésre számíthat a román nemzeti párt temesvári lapjának, & „VoiníaJßonatali“ egyik legutóbbi számában megjelent cikk, amely a világháború előidézte uj hatalmi csoportosulással foglalkozik, ajánlja, hogy Romáuia Magyarországgal működjé t együtt. A cikk a következőkép n szól: A központi hatalmak megtörése ó:a lényegesen megváltozott az európai helyzet. Mig ezelőtt Berlin és Szentpétervár versengtek az európai hegemóniáért, addig ma Franciaország és Anglia állnak egymással szemben. Franciaország lázas-in igyekszik barátokat toborozni és sikerült is maga köré csoportosítani a kisantant szláv államait. Tiszlán világük viszont a ném-st ügy támogatásából és a magyar reparációs kérdés jóindulatú kezelésé bői Anglia és Olaszország egyetértése, akik közül igy alakul ki a hatalmi csoport: Németország, Ausztria, Magyarország és az anatóliai Chester-féle vasutkoncesszió következmény.-kép Törökország, — az Óceánon lúi pedig Amerika. Az erdélyi probléma megoldásával—igy fejezi be a cikk — Románia, melyre örökké leselkedik a nemzeti imperializmus korszakát még le nem élt szláyság veszedelme, csak egyetlen utat követhet, ha biztosítani akarja jövőjét: Anglia mellé állani. Da egy Anglia felé való közeledéssel önként érteudő szükségszerűség gyanánt jelentkezik a demokratizált Magyarországgal való együttműködés, am dy le fo?ja győzni a kérdés átmeneti nehézségeit, melyek főleg az aünyit tárgyalt erdélyi magyar kisebbségi problémában rejlenek.

1 Miiét julileia.

A Komáromi Dalegyesület ünnepe.

— Saját tudósítónktól. —

Komárom, julius 8.

Nagyszabású és egész Szlovenszkó dalosainak élénk részvétele mellett lezajló kulturális ünnepet ült Komárom magyar közönsége vasárnap, mely alkalom egybeforrasztotta az itt élő egész magyarságot és nagy tömegeket mozgósított.

Az 1863. évben, a nemzeti elnyomatás idejében alapított Komáromi Dalárda Egylet érkezett el fennállásának hat évtizedes határkövéhez és ezt a szlovenszkói társ-dalosegyleletek is meleg részvételükkel a magyar dal ünnepének minősítve, messze földről sereglettek egybe a társegyesület üdvözlésére. Képviselőket küldtek: a Pozsonyi Dalegylet, a Losonci Magyar Dalegyesület, a Lévai Dalárda, az Érsekújvárt Katholikus Kör Énekkara, a Komáromi Katolikus Egyházi Énekkar, a Komáromi Iparoskor, a Egyetértés Munkásdalárda stb.

Az ünnep a Komáromi Dalegyesület gyönyörű kerti helyiségében folyt le, melynek nagy színháztermében gyülekeztek a vidéki és a komáromi egyesületek küldöttségei többnyire zászlóik alatt. Az ünnepen testületileg vett részt Komárom város tanácsa dr. Alapi Gyula polgármester helyettes vezetése alatt, a Komá; romi Katholikus Énekkar dr. Witausek Károly j elnök, a Katolikus Legényegylet dr. M»jer Imre apátplóbáuos, a Református Ifjúsági Egylet dr. Ga&l Gyula nyug. polgármester, a Komáromi Iparoskör, Dosztál Jakab elnök vezetése alatt és felvonult a helyi munkásság is az Egyetértés Munkásdalárda félszáz tagjával.

A díszközgyűlés.

Zsindely Ferenc ny. törvényszéki elnök, kúriai bíró, a Dalegyesület tiszteleti elnöke a következő m gragadó beszéddel nyitotta meg a díszközgyűlést:

Igen tisztelt Hölgyeim é3 Uraim!

Az idők változnak, de mi nem változunk . velük. A haj megőszül és a valamikor hetyke I nóta msgcsuklik régi emlékezéseken, — de ami emberré teszi az emoert, az örök, mert Istentől való. És szép is, annyira szép, hogy az életben más szép nincs is több ennél.

A hit az, ami nem múlandó és a belőle fakadó sok bizakodás és nekigyürközés és küzdelem: hogy csakugyan olyanná formáljuk a világot, amilyennek látni akarjuk. — Hosszú, kemény tusakodás az élet s mikor erről most hitvallást teszek, vidáman hirdetem, hogy szép az ember harcos sorsa és áldott szent fegyvere: a művészét.

Az 1861—1863. évek közötti időben szomorú biz-.kodó magyarok alapították meg a Komáromi Daiegyesületet s ma 1923-ban a Dab-gyesüiet megalapításának 60-ik évfordulóját ünnepeljük, megtépett magyarok épségben maradt bizakodással. Közben változtak az idők és sorsok, hol jobbra, hol balra, — hajak megörülteit, nótás ajkak elnémultak s itue ma mégis itt vagyunk ugyanattól a hittől lelkesen, mely 60 év előtt Komáromban Dalegyesületet ah-pitott.

Igen tisztelt Hölgyeim és U< aim, mint sok régi csaták obsitosa örömmel üdvözlöm Önöket, baj társaimat s a régi zászlót, mely uj, erős kezekben lobog, s az örök, az áldott, a bérceken is tulharsogó szent magyar dalt.

, A diszközgy üiést van szerencsém megnyitni.

A zajos tapsokkal fogadott megnyitó után külön is üdvözölte a város, az egyesületek, dalkörök és testületek képviselőit, mely után Alapi Gyula dr. h. polgármester Komárom közönsége és a város tanácsa nevében, mint a szerető édesanya, jogos büszkeséggel köszönti édes gyermekét, aki résztvett a város legnevezetesebb alkotó korszakának minden munkájában s a helyi társadalomnak mindenkor összekötő kapcsa volt. Kiemeli az egyesület régi és mai vezetőinek nagyszerű kuiturmuukáját s azon reményének ad kifejezést, hogy a Dalegyesület dicsőségének napsugaraival füröszti meg a várest és annak magyar lakóit a szomorú jelen ároyékbavont napjaiban.

A Pozsonyi Dalegylet nevében Schnitzler Sándor, a polgári ápolda lelkésze, a Losonci Magyar Dalegyesület részéről Nagy Sándor igazgató, az Érsekújvárt Katolikus Kör Énekkara nevében Hangos István dr. karnagy, a Lévai Dalárda képviseletébe Józsefcsek Géza igazgató mondottak megkapó üdvözlő szavakat, a testvér egyesületek jókívánságait tolmácsolva.

Majd a komáromi Jókai Egyesület nevében Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester elnök mondott üdvözlő szavakat, a dal és a kultúra kölcsönhatásait foglalva össze művészi előadásban, a Komáromi Kaszinó üdvözletét Csepy Dani elnök tolmácsolta, a Katholikus Énekkar szerencseki vánatainak Witausek Károly dr. ny. vármegyei főügyész adott magasröptű szavak