Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-09-11 / 109. szám

2. oldal. »Komáromi Lapok« 1923 szeptember 11. A magyarság kompakt tömegeibe fajától idegenek férkőztek, akik a tömeg akaratát, érzéseit befolyásolni, hangolni igyekeznek, de ezek nélkülözik az ehhez való készséget, alkal­mazkodást és az álarc alól hamar előtűnik a igazi ábrázat farkas foga, mely darabokra akarja szaggatni a mi faji és nemzeti egysé­günket. Ezért csinálnak itt pártocskákat és apróznák el, ha tudnák, a magyarság erejét. Bármily pártos faj is legyen a magyar, bármily könnyen hevüljön is, de könnyenhivősége és minden hibája mellett is megérzi a fenyegető veszedelmet és ha valamikor, úgy most van ez a veszedelem a nyakunkon. Nemzeti létünk birtokállománya ellen tör a ravasz ellenség, mely a magyar fajnak hibáira spekulálva egységében akarja azt megbontani, hogy részekre szabdalva, szertehullva kénye­­kedve és tetszése szerint vazallusává tehesse és formáltassa a maga képére. Ha a magyarság most sem eszmél fel letargiájából és nem ismeri fel a végzetes, sorsdöntő órát, akkor meghúz­zák felette a lélekharangot. Mindenki, aki csak élni és mozogni tud, ha magyar, számot vet lelkiismeretével. Nézzen körül mindenki és meglátja az itt ólálkodó lesvetőket. Hallja a szirénhangokat, amelyek földi paradicsomot ígérnek, de ezt az Ígéretet mintha hallottuk volna három évvel ezelőtt is és itt van az eredmény a züllött közállapotok, a gazdasági helyzet rettenetes lezüllése, ipar, kereskedelem, munkaalkalom pusztulása. Ne higyjen senki azokban az Ígéretekben, amelyekkel most nem fukarkodnak; nekünk senkiben és semmiben nem lehet és nem szabad bíznunk másban, mint a magunk erejében. Ezt sem szabad túlbecsülnünk, de az bizonyos, hogy ha magyarságunk hagyományaihoz hivek maradunk, ez az erőnk fokozódni fog, amellyel ellenállhatunk minden beolvasztási és megsem­misítési törekvésnek. De sodrunkból sem szabad kijönnünk semmi provokációra sem. Szelíd és csendes megvetés legyen a fegyverünk azokkal szemben, akik gyalázatos támadásokkal akarnának ben­nünket felingerelni. Méltatlanok ezek arra, hogy velük, kitartott bérencekkel és megfizetett cse­lédekkel vitába álljunk. A magyar embernek nem szabad erejét elpazarolni gerilla harcokban, hanem egységes frontot alkotva kelettől nyugatig védenie kell ősi tűzhelyét, nyelvét, hitét, szokásait és kultú­ráját. Ez a front, mint a lánc kapcsol össze bennünket és azt meg nem ingatja semmi, csak a benső viszálykodás. A vaslánc az erőt jel­képezi ; az erőt, mely vészekkel, viharokkal dacol; az anyagot, mely örökéletü és nem esik bele a szú és még kevésbbé árthatnak neki a jóizü sajt élősdiei. Választási gyűlések. Választási nagygyűlések a Vigadóban. — A kisgazda és kisiparos párt pdrtgyülése. — A választópolgárság élénk érdeklődése. A választási mozgalmak egyre nagyobb hullámgyürüket rajzolnak a komáromi csendes társadalom vizein. A pártélet minden téren élénken lüktet és minden napnak megvan a maga eseménye. A választásban, mint megír­tuk, hét párt mérkőzik. Ezek közül a szövet­kezett ellenzéki pártok (kér. szocialista, kis. gazda és kisiparos, magyar jogpárt) közös vá­lasztási csoportot alkotnak, ugyancsak kapcso­lódtak a magyar szociáldemokrata párt a cseh­­szlovák .kormánytámogató“ blokkal. Ez a körülmény a szociáldemokrata párt sorsát megpecsételte. A magyar közvélemény teljesen elfordult ettől a párttól. Külön pártként csak a kommunista és a zsidó párt mennek a vá­lasztási küzdelembe. Vasárnap, szeptember 9-ike, a szövetke­zett ellenzéki pártok napja volt. Délelőtt a keresztényszocialista párt tartott nagygyűlést a Vigadó nagytermében, sok száz párttag jelen­létében Dosztál Jakab nagyiparosnak, a ke­resztényszocialista párt népszerű elnökének vezetése alatt. Domány Ferencz kertész, a komáromi iparos társadalom e kiváló tagja mondott szívhez szóló beszédet, melyért az ósz szónokot lelkesen megéljenezték. A párt programját Alapi Gyula dr. pol­gármesterhelyettes fejtette ki, aki széles ala­pon rajzolta meg Komárom maltjának és je­lenének gazdasági helyzetét, reámatatott a lük­tető életre, amely az államfordulat után, mely Komáromból határvárost csinált, teljesen meg­szűnt. Komárom elveszített mindent, amit egy város elveszíthet: piacát, pályaudvarát, megye­­székhelyét, tiz hivatalát, egész forgalmát. Ipara és kereskedelme a tönk szélén, munkás­sága kereset és munka nélkül. A város ólet­­ereitől elvágva csak tengődik, élni nem bir, meghalni nem tud. M->jd a demokratikus egyenlőségre tért . át és tényekkel bizonyította, hogy demokra- I tikus egyenlőségről beszélnünk nem lettet. Vá- { zolván az autonómia gazdasági, kulturális és i politikai jelentőségét, zajos tetszés mellett mutatott rá a szociáldemokrata párinak a cseh-szlovák kormány támogató pártokkal kötött szövetségére és ennek várható következmé­nyeire. Végül Komárom gazdasági helyzetének kivezető útjait ismertette és a pénzügyi ki- j bontakozó« lehetőségeit fejtegette meggyőző j erővel nagy tetszéssel fogadott beszédében. Utána Ivánfy Géza kereskedő emelkedett j szólásra és fejtette ki a magyar kisebbség j nehéz helyzetének okait. Lelkes szavakkal fej­tegette a magyar egységes front megalkotá­sának szükségességét és a párt támogatására hívta fel a jelenlevők százait. A formás és gondolatokban gazdag beszéd nagy benyomást tett a jelenvolukra. A gyűlést Fischer Ferenc munkás felszó­lalása fejezett be, akit a gyűlésen megjelent kisebb kommunista ifjúmunkásokból álló csoport zavart meg beszédében. Dosztál Jakab elnök zárószavai rekesz­tették be a naggyülést. * Délután fél 4 órakor a Vigadó nagy ter­mében tartotta az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos-pár komáromi szervezete pártgyülését a polgárság élénk részvétele mel­lett. A magyarság tömör sorokban jelent meg a választások alkalmával tartott gyűlésen s a nagy termet teljesen megtöltő közönség a szó­nokok beszédeit nagy tetszéssel és zajos helyes­léssel fogadta. A pártgyülés szónokai hangsúlyozták, hogy a megejtendő választás az itt éllő ma­gyarság erőpróbája lesz, melynek eredménye messze kihatő következményekkel fog járni a magyarságra nézve. E sorsdöntő aktusnál min- | den magyar választónak oda kell törekednie, hogy azt a pártot támogassa szavazatával, amely minden meiléktekintet nélkül egyedül és kizárólagosan az itteni magyarság érdekeiért küzd. A pártgyülésen Fűssy Kálmán nemzetgyű­lési képviselő nagyobb beszédet mondott, mely­ben kitért a komáromi zsidópárt keletkezésére és azon véleményének adott kifejezést, hogy a zsidóságot a magyarsággal közös snlyos hely­zete arra utalja, hogy ne külön táborban, ha­nem a magyarsággal egy közös utón haladjon. A pártülésen megjelenteket Fülöp Zsig­­mond körzeti alelnök üdvözölte és indítványára a gyűlés elnökévé Boldoghy Gyulát, jegyzővé Kelemen Ferencet választották meg. A szónokok sorát Fiissy Kálmán nemzet­gyűlési képviselő nyitotta meg, aki nagy fi­gyelemmel hallgatott és zajos tetszésekkel ki­sért hosszabb beszédében ismertette a párt céljait, mely a magyarság érdekeiért küzd. Ez­zel szemben rámutatott azokra a pártokra, melyek a nemzetgyűlési képviselőválasztások idején gazdag Ígéretekkel vezették félre a ma­gyart, de azokból az Ígéretekből semmit se váltottak be s a magyarságnak érdekeiért egy­általában semmit sem tettek, ellenben a cseh­szlovák kormánynak szállították a rendtörvényt és készséges támogatói voltak minden olyan dologban, amely a magyar nemzeti kisebbség ellen irányult. A magyarság meggyőződhetett arról, hogy kik az ő igazi barátai és a vá­lasztások alkalmával tudni fogja kötelességét és csakis azt a pártot támogatja, mely az ő érdekeit szolgálja. Majd megemlékezik a Ko­máromban alakult zsidópártról és mélyen saj­nálja, hogy ez a párt, melyre véleménye sze­rint szükség nem volt, megalakult és az egysé­get megbontotta. A zsidóság helyzete az nj államalakulatban épen olyan súlyos, mint a magyarságé s a közös sors épen arra sarkalná, hogy összetartsanak. A párt keletkezésére az úgynevezett «migrációs sajtóban megjelenő ten­denciózus cikkek is befolyással voltak, amelyek a könnyenhivő, ingatag embereket megtévesz­tik. A zsidóságnak nincsen külön pártra szük­sége, sorsa és helyzete a magyarság mellé ál- Htja, mellyel sokkal számottevőbb erednényt tudna elérni. Végül egyetértésre buzdítja a magyarságot és fölhívja arra, hogy a közös mániából mindenki egyformán vegye ki részét. Szóló a maga részéről továbbra is törhetetlen hűséggel fogja szolgálni a magyarság ügyét, amelyhez az ősszmagyarság bizalmát és támo­gatását kéri. A népszerű nemzetgyűlési képviselő be­szédét zúgó éljenzéssel és lelkes tapssal fo­gadta a hallgatóság. Utána ifj. Koczor Gyula, körzeti ügyve­zető elnök mondott lendületes és tartalmas beszédet, melyben hivatkozott azokra a vá­dakra, melyek a párt ellen keletkezésekor el­hangzottak. A párt kimondott magyar nemzeti alapra helyezkedett és ezért azt fogták rá, hogy útjában áll a többi nemzetekkel való megértésnek. Az idő bebizonyította e vád igaz­­talanságát, mert kivétel nélkül mindnyájunkat, legyünk bar földmivesek, iparosok, kereskedők vagy munkások, ugyanaz a túlzó csehszlovák nemzeti gazdasági politika snjt és a nemzet­köziség nevében soha senki sem jött még se­gítségünkre, da mindannyinak nek azért elvisel­hetetlen a sorsa, mert magyarok vágynak. De az osztályérdekek kizárólagos képviselete is távol áll a párttól, mert a Kisgazda és Kis­iparospárt a magyarság minden egyes tagjá­nak, tartozzék az bármilyen felekezethez vagy osztályhoz, egyformán híven viseli érdekeit. Ez a legtöbb elv irányítja a küszöbön álló köz­ségi, járási és vármegyei választásoknál is és megvan a szóló arról győződve, hogy a vá­lasztások számokban fogják kifejezésre juttatni azt a hatalmas, rohamosan növekvő erőt, me­lyet a párt zászlaja alá tömörülő magyarság vallás és osztály külötnbsóg nélkül képvisel és erős hittel bízik abban, hogy Komárom város polgársága is hathatósan fogja támogatni a Kisgazda és Kisiparos párt zászlaját. A nagytetszéssel fogadott beszéd után Lukovics Ferenc, országos pártigazgató emel­kedett szólásra és fordulatos, megkapó és nagy hatásn beszédben mutatott rá arra, hogy a Kis­gazda és Kisiparos párt nem a nagyhanga ígéretek pártja, haaem a magyarságért ko­molyan küzdő párt, mely a községi, járási és megyei választásokba is azzal az egyenes és nyílt elhatározással megy, hogy a magyarság érdekeit megvédje. A mostani választások csak ellőfutárjai az országos választásoknak, melyek a mostani rendszer teljes megsemmisítését ké­szítik elő. A nagy erőpróba eredménye fogja megmatatni, hogy a mostani kormányzati rend­szer továbbra is életben maradjon, vagy sem és arra kell a magyarságnak teljes nrejével törekedni, hogy ezt a reá nézve végtelenül súlyos rendszert megbuktassa, hogy friss, aj po­litikai légkör keletkezzék helyén. A magyarnak annál a pártnál kell szavazati jogát gyakorolnia, amelyhez a szive húzza, azért a magyarság ne hallgasson semmiféle ígéretekre, hanem szavazzon oda, ahova a szive diktálja. Ez pedig nem lehet más, mint a Kisgazda és Kis­iparos párt, melynek jelöltjei ismert és tiszte­letreméltó egyéniségüknél fogva a legerősebb biztosítékkal bírnak arra, hogy a magyarság és a város polgárságának érdekeit minden kö­rülmények között megvédjék, előmozdítsák és nehéz helyzetén könnyítsenek. A párt nem az ígéretek pártja, amennyi erőt adnak neki a ma­gyarság tömegei, annyi munkát képes kifejteni. A magyarságon áll tehát, hogy minél nagyobb erőt adjon, hogy a munka eredménye is jelen­tős legyen. A párt a megértés utján halad és azért a magyarságnak minden tagjáért feleke­zeti és osztálykülönbség nélkül, kész a mun­kára. A város jól felfogott érdeke is azt kí­vánja, hogy a községi választásokon a Kis­gazda és Kisiparos párt jelöltjei győzzenek! A frappáns hatása beszédet Mohácsy Já­nos dr. országos pártelnök beszedő követte, aki a magyarság között szított egyenetlenség és pártoskodásra találó példaként azokat az állapotokat idézte föl, melyek a mohácsi vészt előidézték, amikor a magyarok nem értették meg egymást, aminek következtében elbakott Magyarország. Ma is dal az egyenetlenség a magyarság soraiban, holott összetartásra és egymás támogatására kellene törekedni. E sora­­eöntő napokban meg kell érteni egymást, mert a magyarság létérdek« forog kockán, ka «zét-

Next

/
Thumbnails
Contents