Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-11 / 109. szám
1993. szeptember 11. «Komáromi Lapok« 8. oldal. hoznánk, ha kicsinyességek miatt pártot ütünk, könnyen be fog következhetni a magyarság vége. Sajnálattal emlékezik meg arról, hogy a magyarságnak nem sikerült közös listában megegyezni, ezt annál inkább fájlalja, mert a Kisgazda és Kisiparos párt e kérdésnél is a magyarság erősítésére törekedett s ezért fölhívja a magyarságot, hogy a párt listájára szavaz' zon. Majd megérdemelt kritikát mood a komáromi zsidópártra, melyre a városban szükség nincsen s amely osak a magyarság megbontását célozza. A zsidók ezzel nyiltan megtagadják magyarságukat, pedig volt idő, amikor hangos szóval hirdették magokat magyarnak, amikor külön érdekeik igy kívánták. Lelkes szavakal hivja föl a választóközönséget, hogy mint magyar emberek, támogassák szavazatukkal a Kisgazda és Kisiparos párt jelöltjeit. Nagy tetszéssel fogadta a gyűlés Mohácsy dr. tüzes beszédét, mely ulán Boldoghy Gyula ipartestületi elnök, a komáromi szervezet einöke, gyújtó hatású; lendületes szavakban matatott rá a polgárság kötelességére, melyet e választásoknál teljesíteni keil. Emié keztetett az 1918 iki Klapka-téri szónoklatokra, amikor szertelen ígéretekkel tévesztették meg e város lakosságát és ez Ígéretekből a mai szomorú helyzet keletkezett, a meiy csak nagy terheket és munkanélküliséget hozott számunkra. A nyomasztó terhek, mely ránk nehezednek, magyarságunk nagy próbáját jelenti, de csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy magyarságunktól meg ladnak fosztani bennünket, mi minden mesterkedés, ármány dacára magyarok maradunk. A ránkkövetkezö sorsdöntő napokban saját magunknak kell segíteni magunkon. Felhívja a figyelmet arra, hogy a községi választásoknál & Kisgazda és Kisiparos Párt tisztája a 4 es számot viseli, szavazzon mindenki a 4-es számú szavazólappal. Lelkes szavakkal hivja fel a magyar nőket is, akik szintén támogatására lehetnek a pártnak. Végül buzditó szavak kíséretében bezárja a pártgyülést. A lelkes hangulatban végződött gyűlés mindvégig a legnagyobb rendben folyt le és egyetlen kis zavaró incidens sem fordult elő a szónokok beszéde alatt. * Délután fél hat ómkor ismét népgjülés volt, am íyen a harmadik magyar szövetkezett ellenzéki psrt, a jogpárt fejletre ki programját. E feladatot dr. Kamrás József ügyvéd, volt törvényszéki tanácselnök, a komáromi magyar társadalom ez illusztris vezéralakja vég-zte el, logikus okfejtéssel okadatolva meg az nj pártnak létjogát, amely a volt Magyar N m zeti Pártnak a jogúim», amelyet 19z0 ban a kormány nem ismert el. Beszéde a meggyőzés kisugárzó er.jével hatott a termet meglökő hallgatóságra és a nagy számmal mérjél nt, kommunistákat is lefegyverezte támadó szán dákoktól. A kiváló szónokot lelkesen megtap solták és m géljenezték. Végűi dr. Szijj Ferenc njug polgármester szólalt fel és igazolta a jogpárt életrthivásának jogosultságát. A népgyüiés igen sokakat m*ggjözöttarról, hogy az egyesü.i zsidó pártnak megataknlását sem a politikai szükségesség, sem a társadalom egysége nem tette kívánatossá. * A délelőtt folyamán a csehszlovák pártok is népgyülést tartottak a Dnnarakpariou, ahol egy nemzeti szocialista és egy nemzeti demokrata szónok beszélt. A csehszlovákok 8 tágsági helyet réméinek a választásból. Ez a katonaságtól függ, amelynek idősebb évjáratát — hir szerint — szeptember 12. napján sza badságolják, ami Komáromban ezer szavazatot jelentene. VÍZUMOT útleveleikre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilf sver ein der jüd, Hochschüler aus der Slovakei.M 456 Praha I., Postfach 620. Közbenj&rási dij vizumonksnt 15 korona. Vidékről bejáró diák ebédkosztra elfogadtatik. A felekezeti iskolák ellen. < A kormány államosítani akarja az iskolákat. Iskolanap Komáromban. A kormány az egyház és állam szétvá- \ lasztására való törekvésében első állomásul a • felekezeti iskolák államosítását tűzi napirendre, j Ezek az iskolák ma a magyarság végvára és < ha ezeket feladják az egyházak, akkor kiszol- \ gáltatták vele magukat is. Országosan élénk f tiltakozás hangzik fel ez ellen a törekvés ellen. | A katolikus püspöki kar rendelet« értei- \ ; mében szeptember hó 2 án tartották m«g az ■ Iiskolacapot Komáromban. Szentségimádással kezdődött, 9 órakor dr. Majer Imra apátp ébá- j ( dos szent beszzédet mondott, melyben az „iskolák Isten nélkül“ hangoztatott aihiista, pogány pe- * dagógia elv tarthatatlanságát és káros voltát fejtegetve, kérte a komáromi kath. hiviket, hogy az iskolák kath. jellegének fenntartását és a hitoktatás meghagyását követeljék. U ánna az apátplebános papi segédlettel ünnepélyes szent misét celebrált, melynek végeztével a hívek tömegesen vonultak a Majláth iskola ! nagytermébe, ahol iskoiaszéki gyűlés keretében nagyszabású szülői értekezletet tartottak. Dr. Majer Imre a gyűlést — melynek • egyedüli tárgya az iskolák katb. jellegének l fenntartása volt — megnyitván, az egész iskolaszék, valamint a meghívott szülők ünnepélyesen tiltakoztak az iskolák államosítása j és a hitoktatás kiküszöbölése ellen. M»jd azu- ) tán az apátblebános felolvasta a közművelődési j miniszterhez felterjesztendő határozati javasla- 1 tot, melyet mindnyájan aláírtak. A miniszterhez I intézett felterjesztés a következőkép hangzik: 1251/1923. A komáromi plébániahivataltól. ' Miniszter Ur! Forrong az egész társadalom! Mindenki látja, aki nem jár bekötött szemmel, hogy most í az iskola az a harctér, ahol két ellenséges tá- i bor — keresztényig és athiismus — egymással találkoznak s mindkét tábor élet és halálra menő harcot folytat, mert itt e téren fog eldőlni a csata. Az iskolakérdés a jelennek égető kérdései közül a legégetőbb, mert a jelennek jövő az ifjúság s hogy a jövő helyzete hogyan fog kialakulni, attól függ, melyik irányzat log leikkelekedni, az e, amely a vallás taiani nevelés jelszavát tűzte ki zászlajára, vagy pedig az-e, mely az ifjúságot kiisztu i jj szélűmben akarja m.vrlni. Megkezdődött a harc a hitvallásos iskola ellen, majd a sajtóban, majd meg a nyilvános gyűléseitn, sőt még » parlamentben is megptngetik -z eszmét, hogy 1. a vallásoktatás az isko ából kiküs/ötö tessék ; 2. hogy az is kolas áilamo.húsainak. Mi, katolikusuk teljes tudatában vagyunk annak, kuy mit jeknlene szsmu jkra és (,z orj az ágra nézve a vaua-mak az iskolától való ki- j ] küszöliö.é-e. A küiföM elég megdöbbentő pél- I davsl szolgál »na nézve, hogy hová lüyed az i ország, melynek ifjúságát nugtj ételyezi a hl? tétlenség. Századok igazolják, hogy a hitetlen* ség nyomában jár az erkölcstelenség. A nevelés ugyanis kihat az ember egész [ életének tartamára. Nevelés által kell az ifjú Ságnak rosszra hajló akaratát m gnemesiteni, ; szivét, leikéi kiképezni, nevelés által kell az j ifjú lélekben ébredt ző nemtelen szenvedélyeket ! kiölni, a bűnt, megütáltatni, a nevelés által , ] kell az iíjn léleknek megszentüinie. De ilyen lélekmentö munkát egyedül a keresztény irányú ; nevelés képes végezni. Az életküzd lemre erőt, f a lélek keiesztény művelésével tudunk abba a ! gyermek csemetébe önteni. A gyermekszív egész virág :rdö! Ezek a virágok hervadtak, mikor a keresztény nevelés keze alá kerülnek s hogy j egészen el ue hervadjanak, a lélek keresztény napsugarára vau szükség, melynek melegétől élednek. Ez vértezi a jövőre s védi, táplálja, j mint a sas fiókáit az élet- röre. Ezért kell az ifjúságot mindenekelőtt | vallásosan nevelni és az ellenfél harci riadója í által a mély álomból felébresztett katholicis* mus már nem könyörög téd-nállva, hanem erélyesen követeli, hogy a gyermekek atyáink ősi hitében neveltessenek. Es azért tiltakozunk : > , 1. az iskolák államosítása ellen; t iltakozunk j 2. a vallásoktatásnak az iskolából való > kiküszöbölése ellen. Hisszük ezt annál is inkább, mert & köz* társasági Elnök ur 1919 január 18 án megigórto, hogy „az állam nem akarja az egyház működését akadályozni, mert teljes tudatában van annak, hogy Szlovenszkó lakossága túlnyomórészben katholikus s ez oknál fogva azok érdekei és érzelmei kdl, hogy respektáltassanak“ Komárom, 1923 szeptember 2-án. , Ezzel kapcsolatosan szeptember 7 én tar• tották meg Komáromban a szt. András templomban a szent Szív megkérlelését 6 órakor Babies Endre káplán tartott szent beszédet a kath. iskolák áldásos működéséről, utána pedig dr. Mayer Imre apátplebános végezte fényes papi segédlettel a szánt Szív ájtatosságot és körmenetet, melyen ezreket meghaladó tömeg vett részt. A Klapka téren égő gyertyákkal tartott körmenet mély benyomást tett az ájtatoskodó hívekre. Halljuk, hogy egyes állami tanfelügyelők bizalmas rendeletben akarják a felekezeti tanítókat felszólitani, hogy kérjék az iskolák államosítását. Ha ezt megtennék, törvénybe ütköző cselekedet követnének el, mert a tanítóknak nincs joguk az államosítást kérni, a még érvényben levő törvények értelmében ez a jog az iskolafenntartót illeti meg. Ha ezt megtennék a tanítók, árulást követnének el a kenyéradó iskola fenntartó és egyházuk ellen s ez esetben az egyházi hatóság az államosítást kérő tanítók ellen fegyelmi vizsgálatot fog indítani, mert a tanító fö öttts hatósága az iskolaszék és az iskolafenntartó egyház, amely kizárólag jogosult határozni az iskola fenntartása vagy államosítása kérdésében. Magyar választók! A választási törvény mindenkinek kötelességévé teszi választói jogának gyakorlását. Szavazatát tehát mindenki adja le, mert ellenkező esetben kihágás cimén megbüntetik. Á szavazást a pártok ellenőrizni fogják. A szövetkezett ellenzéki pártok. Pozsony, vagy Bratislava? (Hivatalosan Bratislava, magánhasználatban Pozsony is lehet. — A pozsonyi postaigazgatóság levele, amelyet le kellett jordittatnunk ) Olvasóink bizonyára emlékeznek még Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselő cikkére lapunkban, amelyben szóvá tette a komáromi posta azon eljárását, hogy egy a teljhatalmú miniszternek címzett levelet, mivel azon Pozsony neve állott, visszaküldte a feladónak azzal, hogy szlovákul is Írja rá a helynevet. Ebből az esetből hosszabb polémia támadt, amelybe beleszólt a pozsonyi postaigazgatóság is, ame-ynek közléseit mindig leközöltük, mint tárgyilagos laphoz illik. Eddig ezt könnyen meg is tehetiüíc, mert a pozsonyi postaigazgatóság respektálta a kisebbségek nyelvi jogait és vagy magyarul, vagy kéthasábosau magyarul és szlovákul küldte hozzánk iratait. A napokban azonban teljesen csehszlovák nyelvű leirat érkezett a pozsonyi postatávirda igazgatóságtól, amelyet, nem ismervén annak nyelvét, mivel borítókban jött, gyanútlanul átvettünk és a felbontás után győződtüuk meg csak arról, hogy a pozsonyi posta és távirdaigazgatóság mennyire respektálja a kisebbségek nyelvhasználati jogát és egy szinmagyar városban megjelenő magyar lap szerkesztőségének csehszlovák nyelvű iratot intéz, amelyet a szerkesztőségben senki sem ért meg. így aztán kénytelenek voltunk a saját költségünkön lefordittatoi, bár szerény véleményünk szerint magyar nyeivü iratot várhatnánk a pozsonyi postaigazgatóságtól a fent jelzett okokon kívül azért is, mert a mi panaszunk magyar nyelven jelent meg. Lapunkban megjeleot panaszokra sok iratot kaptunk már eddig hivatalos helyről, de az mindig magyar nyeivü is volt, a pozsonyi postaigazgatóság említett irata az első, amely kivétel. Az irat különben igy hangzik magyar fordításban : Posta és távirdaigazgatóság Pozsony. 18774/III. a.—1923. Pozsony, 1923. szept. 3, A »Komáromi Lapok« szerkesztőségének Komárom. Lapjának 90-ik számában közzétett >A posta ne politizáljon« cimü cikk minden helyes
