Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-08-25 / 102. szám
1923. augusztus 25. Kemftromi Lapok** 5. oldal foszt meg bennünket és csak a téli szezon témáját hagyja meg és bővíti ki: a síkos járdát. , Hogy a Tolnai-utca is kövezetét kap és j a Megy eres község országos hirtt Bárjával ve- | tekedö sártenger eltűnik onnét, az bizony farcsán és szokatlanul hangzik a komáromi fölnek, de hát Istenem, a nemvárt meglepetések korát éljük. Szóval báládnak, szépülünk és csinosodank, ami ugyancsak rá fér a jó öreg Komáromra és vajha az nj kövezet a pangásban ; levő iparunkat, kereskedelmünket is előbbre vihetne, de sajnos, ebben nem reményked- I hetünk. i BC“ ISKOLAI IDÉNYRE “W ne vásároljon semmit, míg meg nem nézi LŐWINGER SAMU áruházát mindenné ü iskolai cikkben és I I meg nem győződik olcsó árairól I I ! S és az áruk prima minőségéről! ■ ■ a> Fiú fehér ing, gallér nélkül 10—17 évesig . . 38 K líi Fiú hálóing.............................................................éá » Tg Leányka ingek, .cloth és lüszter iskolai kötények i; Ajouros fiú és leányka zsebkendők . 1.50—2\.0 » Patent gyermek harisnya 6 évesnek . . . . 5 » ; minden további nagyság 50 fii érrel több -S• Patent flór gyermekharisnya ö évesnek . . 7 » j « minden további nagyság 1 koronával több j E Iskolai táskák és könyvszijjak 5 koronától. Iskolai §? tolltartók minden árban. - Iskolai hegedűk kipróbált Is 40 K-tól 100 K-ig. Hegedűvonók 15 K-tól 30 K-ig. He~ gedűtok 20 K-tól 40 K-ig. Mindennemű hegedűkellé*§f kék legolcsóbb árban. — Azonkívül gallérok, törül.£§ közök, sport és matrózsapkák, nyakkendők, ernyők, a utazó kosarak és kofferek legolcsóbb áron. 458 II komáromi hainfr vendégei, j A pozsonyi Dunavásár megnyitásából I jövet a ßcoda r. t. tulajdonát képező j komáromi hajógyárat előkelő vendégek Iá- j togatták meg pénteken délután. Pozsonyból | jöttek az Orel hajón. 15 szenátor és nemzet- \ gyűlési képviselő, számos magafiáliásu hivatal- \ nők, több egyesület és érdekeltség. így a ( brünni iparkamara küldöttsége, a csehszlovák j Dunshaiózási forgalmibizottség, a csehszlovák üzleti világ sok számottevő képviselője, a politikai és közgazdasági lapok kiküldött tudósítói, összesen mintegy ;nyolcvan—száz főből álló társasáé'. A szenátorok és a nemzetgyűlési képviselők vezetője, Votrnba szenátor, a csehszlovák dunahajózári ellenőrző bizottság elnöke volt, az egész társaság élén Jirig osztályfőnök, a csehszlovák Duna forgalmi társaság elnök» állott. Az Orel, nely a vendégéket hozta, délután háromnegyed 1 őrskor futott be a komaromi kiköbe. Benes, a Skoda gyár itteni telepének felügyelője, Spinka főmérnök igazgató. Krizp, a komáromi hajóállomás főnöke, dr. Fodor szolgabiró, Jávor állami főjegyző és Csízmazia voltak jelen. A kölcsönös üdvözletek közben több beszéd hangzott e), amely beszédek mindegyike leszögezte annak szükségességét, hogy az itteni munkaerőket és a gazdasági tényezőket a leghatásosabban foglalkoztatni kell. A Vágót hajózhatóvá kell tenni, a kikőtőmunkálatokat a lehető leg gyorsabban be kell fejezni, a városban az ipart és kereskedelmet levegőhöz kell juttatni, a volt tölténygyárat is a közgazdasági élet szolgálatába kell állítani- Votrnba szenátor és Blaho nemzetgyűlési képviselő készségüket jelentették ki, hogy mindezen ügyekben illetékes helyeken el fognak járni. Ezután a társaság megtekintette a gyárat és résztvett sgy most készült uszályhajó vizrábocsátásánál. A hajó a legsimábban szala U a vízre, ahol kifogástalan egyensúlyban megállt. Megállapítást nyert, hogy a gyár tökéletes munkát produkált. Az Orel hajón 2 órakor délután társas ebéd volt. Az ebéd alatt több felköszöntő hangzott el. egyik képviselő (Blaho) a nemzetiségi megértésről beszélt. Itt megjegyezni kívánjuk, hogy a mi részünkről sose gördítettünk akadályokat a megértés elé. A vendégek, miután ezer koronát gyűjtöttek össze jótékony eélja, d. u. vonaton Pozsonyba utaztak vissza. A hatvanéves Dalegyesület. A Komáromi Dalegyesület történetéből. Irta Fiilöp Zsigmmd. A következő évben nagy megtiszteltetés érte a Dalegyesületet és müködőkarát. öt kiváló lelkes tagját az Országos Daláregyesület buzgó és odaadó működésűkért éremmel és díszoklevéllel tüntette ki. A Szombathelyen megtartott országos dalverseny alkalmával kiosztott kitüntetésben Fektor György 25 éves, Kurczmann Samu 20 éves, Zimmermann János 20 éves, Molecz Tivadar és Pathó Flóris pedig 15 éves megszakítás nélkül kifejtett működésük elismeréséül részesültek. A kitüntetett működőtagok elismert érdemeit a Dalegyesület közgyűlése is beiktatta jegyzőkönyvébe és példát mutató kitartásukért hálás köszönetét szavazott. Ez évben hunyt el a működőkar egyik érdemes jubiláris tagja, Biró Lajos, aki több mint negyedszázadon át működött, több Ízben helyettes karnagyképen is, a férfikarban. Puritán jellemű, tiszteletreméltó tagja volt ő a Dalegyesületnek, mely emlékét és érdemeit jegyzőkönyvében is megörökítette, a működőkar pedig gyászdallal búcsúzott el kedves daltársától. Egyébként az 1905-ik évről kevés följegyezni való van. Hacsak az nem, hogy az egyesületi élet lanyha volt s hogy még a működőkar tagjait is a közöny kezdte hatalmába keríteni, ami a nagy múltú kart már-már feloszlással fenyegette. Ehhez járult még az is, hogy az egylet elnöke elköltözvén az újvárosi oldalra, emiatt, de egyéb nagymérvű elfoglaltsága miatt is nem fejthette ki azt a lelkes buzgalmat, amelyet a különben nagy érdemeket szerzett elnök az előző években tanúsított. Ezek a körülmények nagyban közrejátszottak, hogy elnöki tisztéről lemondjon, amit az 1906-ik évi május 13-án tartott közgyűlésen be is jelentettek. A közgyűlés a visszalépő Konkoly Thege Béla elnöknek, különösen az uj egyleti helyiség megszerzése körüli érdemeit méltányolva, kilenc évig tartó elnöki működéséért elismerő hálás köszönetét nyilvánította és érdemeit azzal koszoruzta meg, hogy őt a tiszteleti tagok sorába választotta. Helyébe a közgyűlés Hevesi Bernátot, eddigi h. elnököt választotta meg elnöknek, akinek működésével ismét örvendetes lendület állott be az egyesület életében. Már az első évről irt beszámoló jelentés örömmel említi fel a tagok érdeklődésének emelkedését, a működőkarnak buzgó tevékenységét s általában az egyleti élet élénkségét. A férfikar uj tagokkal szaporodott, újra szervezték a vegyeskart és az eképpen megnövekedett működőkar igen szép sikereket ért el. Az 1906-ik egyesületi évben kilenc alkalommal lépett föl a működőkar és pedig öt ízben az egyesület által rendezett estélyeken, mulatságokon és hangversenyen, négy ízben pedig felkérésre különböző hazafias ünnepélyeken. A működőkar fellépéseit nagy tetszéssel fogadta a közönség, mely szeretetének kedves jeleivel, különösen az újra szervezett vegyeskart halmozta el. A vegyeskarnak női tagjai voltak: Boross Margit, Boross Ilonka, Bindernits Margit, Bindernits Ilonka, Dosztál Margit, Fektor Mariska, Fülöp Etelka, Hittrich Margit, Hirány Mariska, Halász Gizi, Korén Olga, Kurczmann Riza, Kőrös Ida, Kőrös Margit, Luka Zsófi, Maándelik Ilonka, Nagy Margit, Pathó Gizi, Sulacsik Nelli, Schlesinger Rózsi és Wassel Irén. A vegyeskar 1913-ig állott fenn és ez idő alatt tagjai voltak még: Barabás Janka, Ehrenfeld Ernesztin, Guóth Gyuláné, Hirány Erzsi, Kaiserfeld Riza, Luka Margit, Prantner Mariska, Frischmann Ella, Garzsik Irén, Kálmán Gizella, Penthe Gizella, Rózsa Erzsi, Szieber Margit, Ackerman Ilona, Csukás Manci, Mészáros Ilona, Mészáros Mariska, Vargha Ilona, Angyal Ilona, Benedek c-rzsike, Diamant Margit, Hermann Margit, Kacz Erzsiké, Joó Ilonka, Jobbágy Erzsiké, Pollák Margit, Schőnwald Ella. A vegyeskar, noha tagjai az évek során változtak, egyik legerősebb vonzóerejét képezte az egyesület estélyeinek, melyek ebben az időkben magas szinvonalon állottak. A mfiködőkar és az egyesület ifjabb tagjai a tisztikarnak lelkes támogatói voltak az estélyek rendezésében, az ő agilitásuknak tulajdonítható, hogy a kerti táncmulatságok látogatottabbak lettek. A nyári évad legsikerül« tebb mulatsága szokott lenni a kerti ünnepély, mely az addigi sablontól eltérően, egész délutánt betöltő szórakoztató programmal tette vonzóvá a mulatságot. A különböző tréfás versenyeket pompás kabaré követte, melyben az egyesület legjobb műkedvelői vettek részt. Hasonló kedélyes műsorral kötötték össze a farsangvégi mulatságokat is, amelyeket igen nagyszámú közönség keresett föl. Az ilyen műsoros estéken a férfi- és vegyeskar művészi számain kivül vidám egyfelvonásosak is színre kerültek a város legügyesebb szereplőinek közreműködésével Egész kis előadógárda tömörült így egybe, mely valóban önzetlen buzgalommal állt a Dalegyesület szolgálatába. Az előadók között Ivánfi Annus, Körös Margit, Sulacsik Nelli, Schmoll Erzsiké, Molecz Stefi, Renglovits nővérek, Fektor Mariska, Korén Olga, Félix Mici, Németh Pál, Mészáros Károly, Mohácsy János dr., Wittek B. Zoltán, Fülöp Zsigmond, Szijj Ferenc, Simor Jenő, ifj. Germány Gyula, ifj. Sulacsik Lajos, Fridrich József, Nagy János, Ungár Jenő és Csóka Károly neveivel találkozunk, akik valóban szives készséggel működtek az egyesület javára. Hevesi Bernát közszeretetben álló egyénisége minden tekintetben előnyére vált a Dalegyesületnek. Elnöki tisztét nemcsak dísznek tekintette, de a bizalom olyan megnyilatkozásának, mellyel kötelességek is járnak. És ő a kötelességtudásnak önzetlenséggel párosult erényét példás kitartással gyakorolta, minden tettében, minden intézkedésében az egyesület javát tartván szeme előtt. Lelkes agitálásának az a szép eredménye volt, hogy a Dalárdakertet otthonává tette a tagoknak, kik a régi szép emlékeket támasztották föl azzal, hogy napról-napra tömegesen keresték fel az uj kerti helyiséget, hol testvéries egyetértésben töltötték el az óráikat. Sajnos, hogy Hevesi Bernátot elhelyezték a városból, azonban a választmány őt továbbra is megtartotta elnökének, helyettesítésére Zsindely Ferencet kérvén föl. Azért az elnök, amikor csak tehette, minden alkalmat megragadott, hogy szeretett dalárdistái körében megjelenhessen s ha állandóan Pápán kellett is tartózkodnia, szivével itt volt a Dalegyesület tagjai között. 1906. november 3-án ünnepelte a működőkar két jeles és kiváló tagjának Fektor György és Kurczmann Sámuelnek 25 év es működési jubileumát. A megszakítás nélkül negyedszázadon át működő derék tagok tiszteletére a kar szerenádot adott, Zsindely Ferenc h. elnök, illetve Tárnok Gyula működőtag üdvözlő beszéd kíséretében, a tisztikar és működőkar emlékalbumát nyújtották át a jubilánsoknak, akiket ez ünnepi aktus után társvacsora keretében a tagok meleg ovációban részesítettek. Ugyanezen év május 24-én a győri filharmonikus társaság hangversenyt tartott az egyesület holyiségében, a megjelent előkelő közönségnek valóban művészi élvezetben volt ez alkalommal is része. A nagy látogatottságnak örvendő helyiségben a tagokat ital és ételnemüekkel maga az egyesület látta el házi kezelésben. A választmány által rendszeresített háznagyi tisztet Zimmerman János töltötte be nagy buzgalommal, ennek utódja Tóth Imre városi kamarás lett, aki ezt a tisztet a legnagyobb bizalom mellett a háborúig viselte. Az ő háznagysága alatt a kert külső képe is uj diszt kapott, a helyiség megvételekor megkezdett parkírozást ő fejezte be igen szép eredménnyel. Gondos és figyelmes háznagy volt, akinek dicséretes tevékenysége a Dalegyesület javára szolgált. (Folytatjuk.) ZSOLDOS TANINTÉZET A legjobban készít elő magánvizsgákra. 15S ÖSSZEFOGLALÓ TANKÖNYV a középiskola alsó négy osztályának tanagyaga két kötetben. Megrendelhető: BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84.
