Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-08-25 / 102. szám
^•gyvonncgyedik AvMf 102. Ilin. 9z«mbat| 1222. augusztus 25« trwm POLITIKAI LAP. El&flzeté.l ár cuii-HloTák értékbe, t Helyben ée vidékre poétái szétküldéssel: érre 80 K. félévre 40 K, negyedévre 20 *• Külföldön 160 Kő. Ejjfyei szám ára: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség éa kiadóhivatal. Nádor-o. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megielenik betenkinl háromszor: ked^i csütörtököo íi szontotit KÉpolúy és Besztercebánya állanak ma a belpolitika homlokterében a községi választások küszöbén. Tagadhatlan az összefüggés a köztársasági elnök nyári tartózkodása és a szlovenszkói belpolitika kérdései között. Az elnök megjelenésétől föltételezte a kormány, hogy az mérsékiőleg fog hatni az ellenzéki agitáoióra. A kormány két balkeze azonban itt is beigazolta kormányzati képességeinek hiányát, mert az elnököt szlovenszkói tartózkodása alatt, mint kőrútjain is olyan erős kormányzati falanx vette körül miniszterek és zsupánokból, kormányhivatalnokokból, amely hermetice elzárta az elnök elől a szlovenszkói közvélemény megnyilvánulását, a nép politikai és gazdasági, szociális és kulturális követeléseinek az élőszó erejével és közvetlenségével való kifejtését. Szerencsétlennek és elhibázottnak kell ezt a politikát tartanunk a kormány részéről, mert a köztársaság elnöke magas állásánál fogva a pártok fölött áll és filozófiai készültségénél, nagy tudásánál fogva bizonyára a dolgok mélyére látott volna, ha a látási lehetőségeket el nem zárta volna előle a politikai engesztelhetetlenség és a megkövesedett centralista kormányzati felfogás. A legnagyobb figyelmet kell e mellett szentelnünk a besztercebányai nagygyűlésnek, melynek egyházi részén a szlovenszkói püspöki kar teljes számmal jelent meg és Hlinka András az egyházfejedelmekkel együtt, mint azoknak a politikai vezére tett nagyfontosságu kijelentéseket. A katholikus püspöki karnak teljes számú megjelenése tüntetésszámba ment a szocialista belügyminiszternek sértő fellépésével szemben, aki egyik püspöktől megtagadta az útlevél kiállítását sértő és együgyű politikai megokolással. De fontos ez a gyűlés éppen az elnök szlovenszkói időzése alkalmából azért is, mert a tömegléleknek oly expanzív megnyilatkozása, amely elől egyszerűen elzárkózni a négy fal közé és a kormányzati füleket bedugni, vagy a fejeket struccmődon homokba dugni nem lehet. Szlovenszkó túlnyomó katholikus lakosságának ez a szembehelyezkedése a felekezetnélküli és valláserkölcsi világnézetet megvető cseh materializmussal szemben, tüntető állásfoglalás a nemzeti és faji tradíciók mellett, melynek gyökerei a szlovák faj évszázados talajába mélyednek el. Ezért fontos most a csehszlovák glóbusznak e két sarkpontja: Kistapolcsány és Besztercebánya. A községi választások előestéjén a harci fegyverek zaja tölti be a politikai élet minden terét. Mindenki érzi, hogy nagy dolgok dőlnek el a községi választáson, melynek hasztalan igyekeznek politikamentességét hangsúlyozni, mert az át meg át van szőve a politika szálaival és ünnepélyes tanuságtétele lesz annak, amit évek óta hirdetünk, hogy a mai nemzetgyűlés nem kifejezője a nép és a nemzetek akaratának. A belpolitika kérdése egy kérdéssé sűrűsödött össze: az autonómia kérdésévé. Ha a kormánycentralizmus nem igyekezett volna e kérdésnek jelentőségét alárendelt színben feltüntetni, ha kereste volna a megegyezés lehetőségét a szlovenszkói pártokkal, melyek a lakosság túlnyomó többségét alkotják, az autonómia gondolata nem lett volna soha egy minden politikai kérdést átölelő erővé, a különféle pártkeretek áttörhetlen vasabroncsává és a különféle nemzetiségek közö3 plattformjává. Hlinka kijelentése, hogy az autonómián belül minden nemzetiség egyenjoguvá lesz, az ellenzéki pártok pozícióját csak erősíteni fogja. A magyar és német kisebbség célkitűzései, az igazi reálpolitikának gyakorlata a törvényeken és a békeszerződéseken sarkaljanak. Ezek becsületes végrehajtása biztosítja a kisebbségi jogokat, amelyekről öt óv szomorú tapasztalatai elég tanulságot szűrtek le számunkra. Az autonómia nern fogja ismerni az »államalkotó« és »államellenes« polgárok megkülönböztetését, mert az egyenlő jogokkal szemben szívesen gyakoroljuk az egyenlő kötelezettségeket. A kormány kistapolcsányi sakkhuzására a szlovák ellenzék a besztercebányai húzással állította sakkba a kormány politikáját. Hodzsa korteskörutja, államférfihoz nem méltó kijelentései a nemzeti kisebbségekkel szemben, Malypetr belügyminiszter tájékozódó körútja és a községi választások előtt eltűnése a cselekvés színpadáról, igen jellemző politikai tünetek. A centralista politika gyümölcsei érnek. A nagyzsnpai közigazgatás csődje nyilvánvaló. A községi választás lesz ennek az igazi kritikája Szlovenszkóban, amelynek visszhangja máris észlelhető a cseh sajtóban, aggodalmas próféciákban és nem minden alapnélküli félelemben a jövőt illetően, ami elé mi nyugodtan tekinthetünk. = A komáromi Kisgazda és Kisiparospárt gyűlése. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt komáromi szervezete /. hó 26-án, holnap vasárnap, d. e. 10 órakor a Jókai utcai körzeti párthelyiségben szervező gyűlést tart, melyre a szervezet tagjait ezúton is meghívja az elnökség. = Szeptember 16. A kormány elhatározta, hogy a községi választásokat szeptember 16-ára íratja ki az egész köztársaság területén. Tehát a hivatalos terminus már megvaD, most már csak az van hátra, hogy a pártok a maguk jelölő listáikat összeállítsák és tömör sorokban induljanak a küzdelembe. A községi választásokra az összes pártok nagyban készülődnek. A magyar ellenzéki partok erős fronton veszik föl a harcot a kormány pártjaival. = Kisgazdapárti gyűlés Garamkövesden. Az Országos Magyar Kisgazda, Föídmive3 és Kisiparospárt folyo hó 19-én látogatott pártülést tartott Garamkövesd községben. A gyűésen a komáromi kö/po uböl ifj. Koczor Gyula ügyv. elnök és Bazsó Kornél körzeti titkár jelentek meg, akik a politikai és gazdasági helyzet beható ismertetése után, lelkes szavakkal ecsetelték a pártnak törekvéseit, rámutattak a magyarság érdekeiért vívott elszánt küzdelmére és felhívták az igen nagy számban megjelenteket a párt megszervezésére. A községi pártszervezetet a következőkből alakították meg: elnök Ficzek Ferenc, ügyv. elnök Baig Árpád, aieluök Sotkovszky Ambrus, pénztáros Tuskó József, jegyző Pilinger János, ellenőrök Sztankovics Ferenc és Stenge! József, titkár Szegedi Kálmán. Ezután még a 15 tagból álló választmányt alakították meg. = A szlovák néppárt ülése. A szlovák néppárt Besztercebányán népgj ülést tartott, melyen a p irtszervezetekbő1 236 kikü dött vett részt A polilkai helyzetről H inka András pártelnök tett jelentést, beszédében kifejtette a néppártnak ismert autonomista álláspontját. Beszédje végén fölhívta a megjelenteket, hogy adakozzanak a néppárti sajtó céljaira. Hlinka András fölemlítette Tuka Béla dr. küfödi uijtt is, majd megismételte a pártnak a szolidaritásról tett uyi at • kozatát é3 kifejtette, hogy Tuka Béla dr. a párt rendeletére ment külföldre és nog y azért a párt felelősséget vallat. Tu&a már c ak azért sem követett el törvénytelen dolgot, mert a barátságos külföldi államokba ment. Utána Juriga Nándor ismertette a part programiját, mely után megalakították a párt elnökségét és vezetőségének tagjait megválasztottak. A néppárt elnökének ismét Hlinkat választották meg. = A kisantant engedékenysége Magyarország iránt ? Páriából erkezö jelentés szerint a budapesti angol követség jelentése kiemeli, hogy Magyarország hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy a maga erejéből talpra álljon. Az »Agence Telegraphique Universelle« megjegyzi, hogy a kisantánt újabban Magyarország gazdasági helyreállítása irányában engedékenyebb magatartást tanúsít és örömmel üdvözli a változást. A kis antant korábbi merevségét mi sem igazolta és csak arra volt jó, hogy Európa újjáépítésének munkáját megakassza. A községi választásokat hivatalos értesítés szerint végre szeptember 16 ára tűzték ki, tehát a régóta óhajtott választások végre mégis csak meg lesznek tartva. Évek óta várt reá a köztársaság népe, de különösen és érthetően Szlovenszkó lakossága, mely önkormányzati jogait, mint a múltban, úgy az uj államalakulatban is gyakorolni kívánja. A városok és községek életében az országos viszonyoknak megfelelő, de a helyi érdekeket egyáltalában semmibe sem vevő kinevezési rendszer a legkétségbeejtőbb helyzeteket teremtett, mert a képviselőtestületbe olyan elemek kerültek be, kik amellett, hogy a legteljesebb tájékozatlansággal bírtak, az anyagi garanciának minimális mértékét sem ütötték meg és ténykedésükben inkább politikai tendenciák érvényesültek, mintsem a községek érdekeinek szigorú figyelembevétele. Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, hogy egyes városok és községek gazdasági tekintetben a csőd szélére kerültek, amelytől még a lefokozó uj közigazgatási törvény sem képes megmenteni.
