Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-03 / 79. szám
2. oldal „Komáromi Lapok 19?3. julius 3. ígérnek földet és minden földi menyországot, , azonban azt már tudjuk, hogyan váltsák be azokat. Foglalkozik a községi választások fontosságával és a népet a magyar egység megteremtésére buzdítja. A keresztényszocialista párt a kisgazdapárttal együtt haladva, küzd a magyar nemzeti kisebbség jogaiért, a békeszerződés és a törvények betartásáért és nincsen oka arra, hogy e munkáját szégyenlenie kellene. (Lelkes éljenzés). Dr. Neumann Tibor pozsonyi ügyvéd a kővetkező szónok, a keresztényszocialista párt ügyésze, aki nagy szónoki sikerrel fejtette ki a párt gazdag szociális tartalmú programmját. Majd Dosztál Jakab iparos, a komáromi körzet elnöke a kisipar bajainak ad hangot, melyet a kapitalista nagyipar tönkre akar tenni. Beszél az ígéretekről, melyeket a kisiparosság kapott, de csak az Ígéreteket kapták meg, olcsó kölcsönt és ipartámogatást senkiswm. Ellenben pontosan megérkezett a vagyondézstna fizetési meghagyás, lisztpótlék, baleseti járulék, jövedelmi adó visszamenőleg is két évre. Buzdítja a népet az összetartásra, mert ha ez be nem következik, létünk alapja csúszik ki alólunk. (Nagy tetszés.) Majd Poór Ferenc párttitkár zajos tetszés mellett sorolja fel a magyar lakosság nagy sérelmeit, amelyek orvoslásra nem találnak. Panaszainkat meg nem hallgatják, tehát azon kell lennünk, hogy a pártunk súlya emelkedjék. Mindenkinek kötelessége elhelyezkedni egy politikai pártban, mert e nélkül elérni semmit sem tudunk. A kiváló szónok nagy hatással fejezte be beszédét. A zárszókat Takáts Sándor, a nagymegyeri kér. szoc. párt társelnöke mondotta gyújtó lelkesedést keltve a több tzer főnyi hallgatóságban. Zászlószentelés Losoncon. — Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives e's Kisiparos Párt nógrádi zászlószentelése. — Nógrádi magyar népek, az aratásra érett áldott élet becsületes munkásainak nagy ünnepe volt ez idén Péter és Pál napja. Mielőtt megcsendültek az aranykalászok erdejétől terhes magyar mezőkön a Áaszapengék, Nógrád magyar földmivesei diadalmas ünn-pi felvonulással lepték el Losonc város utcáit s elhozva magukkal a város falak közé a szabad magyar mezők egészséges lelkét, méltóságteljes erővel és tiszteletet parancsoló komolysággal hitet tettek öntudatos magyarságuk mellett. A Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt nógrádi osztályának e méreteiben páratlanul nagyszabású zászlóavató ünnepe hatalmas méreteivel s az ünneplő tömegek nemes tettekre és önzetlen áldozatokra kész rajongó lelkesedésével messze kimagaslik a köznapi eseményekből. Az ünnepségre már a kora reggeli órákban megkezdődött Nógrád minden vidékéről a tömegek özönlése. A város apraja és nagyja hasonlóan ellepte a Tugári-tér felé vezető utcákat és türelmesen várta a felvonulás megkezdését. 9 óra után megindult a menet. Legelöl kétszáz főből álló díszes lovasbandérium masírozott, melyet Jaesmenyik József nagydaróci gazda és Mocsáry Pál füleki birtokos vezettek. Utánnok az aratást jelképező szekér, majd az egyik falusi fúvós zenekar következett. A koszorusleáuyok beláthatatlan hosszú csoportjában sok száz magyar ruhás leány pompázott. A nézők ezrei elragadtatással gyönyörködtek a városi és falusi magyar szépségeknek színes tömegében. A leányok után a rendező ifjúság több száz főből álló csoportja ment. Ezután következett a felavatandó zöld selyem zászló virágfüzéres magyar ruhás lányok sorfala között. A zászlót Kasza Balázs fülekpüspöki gazda vitte. Közvetlen a zászló után virágdiszes fogatokon a zászlóanyák mentek. Az egymás mellett ülő diszmagyaros uriasszonyok és a komoly ünneplőbe öltözőit gazdaasszonyok gyönyörű kifejezői voltak a városi polgárság és a falvak földmives népe ünnepi kézfogásának. A zászlóanyák után az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt és a testvérpártok vezetői sorakoztak. Ott láttuk többek között Petrogalli Oszkárt, a Központi iroda igazgatóját és a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztőjét. Füssy Kálmán nnmzetgyülési képviselőt, dr. Törköly Józsíf körzeti pártelnököt, Koczor Gyula pártelnököt, Fodor Jenő igazgatót, Nagy Sándor főtitkárt, dr. Giller János pártelnököt, Novek Bélát, a Jogpárt egyik vezetőjét, Stiga Bélát, a Kér. Szoc. pár losonci elnökét és másokat. Ezután jött a pártszervezetek beláthatatlan hosszú sora. Mintegy hatvan magyar falu népe vonult fel a több kilométeres menetben. A menet a Buza-térra érve, elhelyezkedett a zöldgalyas hátterű tábori oltár körül, A lovasok által szegélyezett hatalmas térségen közel tizezer embar szorongott. Ilyen tömeget Losonc falai még sohasem láttak. Fél 11 órakor a Losonci Magyar Dilegylet énekszáma nyitotta meg az ünnepséget. Az ünnepi szentmisét Gallusz Péter rsppi esperes fényes papi segédlettel mondotta. Mise alatt a j galsai földmives énekkar a legszebb miaeénekekkel szerepelt. A megható egyházi aktus ! után Gallusz esperes az igazság leikétől áthatott, móiyen járó beszéd kíséretében meg- | szentelte a római katholikus egyház nevében a zászlót. ! A mély hatást keltett szavak után Egyed Aladár sajógömöri ág. h. ev. lelkész lépett az < oltár elé és lélekbemarkoló magyar beszéddel áldotta meg a zászlót. Beszédében gyönyörű bibliai idézeteket szőve, a magyarságot egymás megértésére, egymás szeretetóre buzdította és rámutatott arra a nagy föladatra, amely reá vár és amelyet be kell töltenie. Végül szívből fakadó, érzésteli szavakkal áldotta j meg az uj zászlót és Isten segedelmét kérte j rája. A mély hatást kiváltott beszéd után Sörös Béla, losonci református lelkész, a Magyar Kisgazda, Földm, és Kisiparos Párt országos alelnöke áldotta meg a zászlót. Mély gondolatokkal telített hatalmas beszédében arról a természeti öaerőről emlékezett meg, amely az i élettelen göröngyből fölfelé törő, egymáshoz j simuló, egymást támogató, egymást emelő éle- j tét teremt. Ezt a zászlót is a magyar rögből ez az öserö emelte ki és ez a zászló is életet j hirdet, egymást támogató, egymást megértő j magyarok életét hirdeti. Ez alatt a zászló alatt az önfeláldozás és a hűség legyen a vezérlő szellemünk s fogadjuk el ezt Isten parancsaként jövőnk irányítóul. Végül dr. Vajda Béla losonci főrabbi avatta föl az igazságos Isten nevében a zászlót, amely az emberi szabadságjogok, az egyenlőség és a testvériség zászlaja legyen. Ezután dr. Giller Jánosáé a zászlóanyák nevében megkoszorúzta a zászlót. Majd Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő lelkes szavakkal adta át az országos pártvazetőség nevében a zászlót Kasza Balázsnak, a nógrádi zászló! tartónak s egyúttal & dnnameuti szinmagyar [ vidékek magyarjainak nevében testvéri üdyöz! letét tolmácsolta. Rubint Koczka Lajos kalondai kisgazda | ügyes szavalata után a rappi, vilkei, bussai, i ipolynyitrai, ipolybolyki, pinci, bolgárom!, sá, volyi, fülekpüspöki, kalondai, panyidaróci, térí beléti, nagydaróci. galsai, kismníyadi, persei, I ragyolci, csákányházai, losonci, füleki, miksii és a többi községek magyar leányai neveben koszoruzta meg egy-egy magyar ruhá3 leány a zászlót. Majd Czakó József galsai kisgazda ÜDnepi beszédet mondott. — A mai ünnep — úgymond, többek körött — örömünnep nekünk, mert mindnyájan, kik itt jelen vagyunk, egy j közös, szent és életrevaló érzéstől vagyunk át; hatva, a testvériség érzésétől, az összeforrás \ és megértés nagy érzésétől. Ebből az együttérzésből fog megerősödni a mi közös akaratunk s ebben az egyesülésben növünk meg mi kisemberek együttesen hősökké, de ebben nő naggyá maga a nemzet is. Az egyszerű, de szívből fakadt és lelkes beszédet meleg ünnepléssel fogadta a nagy közönség. Ezután kezdetét vette a zászlószegek beverése. A zászlórndba az első szeget Szilassy Bélánó nevében dr. Giller Jánosnó helyezte el. Majd a zászlóanyák (Domborovszky Józsefné, Nagy Gézáné, Nagy Petik Pálné, Rubint Jánosné, Szabó Jánosáé, Süiyi Alajosné, Tóth Miklósné és Ujj Antalné) következtek. Szent-Ivány József nemzetgyülesi képviselő és országos pártelnök nevében dr. Törköly József, majd Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, Koczor Gyula ügyv. elnök és mások helyeztek el szöget a zászlóban. Fél 1 órakor a leglelkesebb hangulatban nyert befejezést a pompás ünnepség. A tömeg a legnagyobb rendben oszlott szét. A napot délután nópmulatságok fejezték be. A komáromi r. kát. autonom egyház közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, jua. 30. A komáromi r. kát. autonom egyház pénteken, junius 29. tartotta rendes éri közgyűlését a Majláth iskola dísztermében dr. Majer Imre apátplébános, egyházi és dr. Alapi Gyula világi elnökök vezetése alatt szép számú egyháztag jelenlétében. Dr. Majer Imre apáfplébános emelkedett szellemű megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a katolikus keresztény vallás tanításai a keresztény világnézet alapvető pillérei, tehát ezek megerőaülésére kell a híveknek törekednie. Ezt a fokozott katolikus hitélet és öntudat utján érjük el, a másik célhoz vezető eszköz pedig az iskola, mely kiegészíti a templom munkáját Iskoláihoz tehát ebből a célból ragaszkodik a katolikus egyház. A mélyen szántó gondolatokkal bőves beszéd nagy benyomást tett a megjelent hívekre. Az apátplébános kegyeletes szavakkal emlékezett meg hivatali elődének dr. Madurkay Miklós ny. komáromi plébánosnak Komáromban ez év elején bekövetkezett haláláról. Dr. Alapi Gyula világi elnök terjesztette elő ezután a terjedelmes elnöki jelentést, mely megemlékezik az elmúlt 1922. év gazdag eseményeiről a hitélet, iskolák, szociális és jótékonysági tevékenység terén is kiterjedt az 1923. évi működési programm vázolására is. A múlt évnek kiemelkedő eseménye a plébános választás, mellyel húsz évnek küzdelmei jutottak nyugvó pontra s amely közmegnyugvásra nyert megoldást dr. Majer Imre párkányi plébános megválasztásával, akit junius 3 án pünkösd ünnepén iktatott díszes hivataiaba dr. Koperniczky Ferenc pozsonyi nagyprépost impozáns ünnep keretében, amely a felekezeti békének is hangsúlyozott ünnepnapja volt. A közj gyűlés köszönetét szavazott Solymossy Dezső és Babies Eudre káplánoknak ünfeiáidozóan teljesített munkásságukért. Fontos eseménye a mait ! évnek a kisszeminárium létesítése is egyelőre 12 \ kispapra, kik a Szent Anna épületében laknak. Majd az iskolákról, emlékezett meg a jelentés, I kiemelve az irg. nővérek elemi iskolájának és óvodájának jelentőségét és áldozatkész támogaí tását. Az egyháztársadalmi életről beszámolva, \ meleg szavakkal emlékezett meg a jelentés a ; Katolikus Legényegylet, a Katolikus Egyházi í Énekkar, a Szent Erzsébet Nőegylet, a Szent j Szív Társulat, a Katolikus Nők és Férfiak Oltáregylete, a Leányok Mária kongregációja és a Szivgárdák működéséről a kultúra, a társadalmi élet és a jótékouyság terén. A jótékonyság fejezeténél a nagyszabású katolikus piknik és a Kóstoló sikereiről emlékezett meg a jelentés és a tizenöt Katolikus Estéről, amelyek a harang-alapra több mint 20000 K és az irg. nővérek leányinternátusára 10000 K összeget eredményeztek. Az orgonahangverseny megtartásáért Schmidthauer Lajos orgonaművósznek, aki 3000 K tiszteletdiját felajánlotta az orgona-alapra, jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Megörökítette Dosztál Jakab templomgondnok nevét is, aki a Szent Anna uj harangját díjtalanul öntötte meg. A jelentés a folyó év programmjául a Sz./András főtemplomnak halaszthatlan renoválását jelölte meg, amelynek ügyében a képvise-Ílet kérelemmel fordult a város közgyűléséhez, továbbá a harangok megszerzését (egyelőre két harangét) és az orgona restaurálását a principal sipok helyreállítását, melyek a vezetőség kiváló gondoskodása tárgyát képezik. Végül a világi elnök megköszöni az egyházközség támogatását és a személyével szemj ben megnyilvánult bizalmat, amelynek a múlt I év folyamán oly impozáns kifejezést adott a I katolikus társadalom. A tartalmas jelentést lelkesen megélje- I nézték. Zsidek Mihály pénztáros a múlt évi záró| számadást ismertette, mely után dr. Alapi Gyula világi elnök a folyó évi költségvetést ismertette, melynek keretében gondoskodni fog az egyházközség a leányiskola tetőzetének kijavításáról, ügy ezeket, mint a temető-számadást vita nél-
