Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-03 / 79. szám

1923. julius 3.

„Komáromi Lapok.*

3. oldat.

kül fogadta el a közgyűlés, jóváhagyva az üvegház építését?

Módosította a közgyűlés az alapszabályokat és ezeket felterjeszti az apostoli administrátorhoz. Majd kérvényeket tárgyalt a közgyűlés és 12 órakor az elnökök éltetésével ért véget.

— A nagy földindulás emléke. Az 1863. évi nagy földindulás emlékét, mely junius 28, és azt követó napokon romba döntötte a várost, vasárnap ülte meg a katolikus egyház, amely az e napot követő vasárnapon könyörgő körmenetet szokott rpnd.-zni ezen csapásD&k távoltartására. Ez idén is megtartották a körmenetet, melyen dr. Majer Imre apát plébános celebrált nagy papi segédlettel. A köimenet a rendes útvonalon t-tte meg útját, utánna pedig a Sz. András templomban volt könyörgö és háiaadó istentisztelet. — A ref. templomban az alkalmi istentiszteletet és a déli könyörgést Marcsa Sáudor alistáli ref. lelkész végezte.

— Első mise. Vasárnap tartotta első szent miséjét Bayler István gúisi káplán, akit előzőleg junius 29-en szentelt áldozópappá Kmetykó nyitrai püspök. A kedves ünnep Pozsonyban folyt le a Gabriella Otthon gyönjö ü kis kápolnájában, melyen a fiatal papnak homáromi rokonsága is teljes számmal jelent meg. A manuduktori tisztséget dr. Szillaba Emil főgimn. hittanát' töltötte be, az irga.mas nővérek kara pedig egyházi énekeket adott elő, áhítatra keltve a megjelent és kizárólag rokonokból és barátokból álló közönséget. Mise után sz uj misei pap áldást osztott és a szerencsekivánatokat fogadta, amelyekkel elhalmozták.

— Címadományozás. Magyarország kormányzója Csermák Hugónak az ácsi cukorgyár j köztiszteletnen és szeretőiben álló igazgatójá- j nak, a hazai cukorgyár fejlesztése terén szerzett j érdemei elismeréséül a m. kir. kormányfötaná- \ csosi címet adományozta.

— Konkurzus. Dr. Majer Imre apátpléibános a komaromi kis szeminárium rektora Nagyszombatba utazott, ahol részt fog venni a növendékpapok felvételén. Mint értesülünk, a növendékpapok száma a kővetkező iskolai évben nagyobb lesz.

Egy szépen bútorozott szoba kerestetik. Cím a kiadóban.

— Iskolai jutalmak. A községi iskolánál

már néhány év óta nem osztották ki az iskolai ösztöudijak kamatait, mivel ezeknek az alapítványoknak legnagyobb része hadikölcsönökbe • vau fektetve. A városi tanács legutóbbi ülésében ösztöndíj kifizetését határozta el, amelyet vasárnap délelőtt osztottak ki a községi iskolában. A jutalmazottakhoz Csizmazia György polgármester, dr. Kamrás József iskolaszéki elnök j es Uhereczky Géza igazgató intéztek buzdító beszedeket. ;

— A maturabál. Ha most Írták volna azt \ a pár sort, hogy : Hol a boldogság mostaná- j bau ?, bizonyára igy folytatta volna a szerző: s

A. jó sikerült maturabálon. A komáromi érett- j sógizett ifjak báljára is el lehetett azt mon- \ dani./Csupa jókedvű, örömtől sugárzó, kipirult ; arcuk, semmi unottság, semmi blazirtság, semmi : majomsziget, semmi petrezselyemárulás. A fess, nyúlánk, íehérkeztyüs táncosok szívből, élvezetből röpítik táncosnőiket és nem csupa ud- j Variasságbóí, kötelességből. Itt még mindenki | pompásan tudja a francia négyest, hogy a rendező valósággal zavarban van, mert jobban ; tudják, mint ö, a rendező. Itt nem kell ma- j rasztalni a családokat, hogy ne menjenek még el, mint a blazirt bá'ok közönségét. Itt ruiudenki szivesen marad, mert jól mulatnak a fiatalok és az öregeknek pedig jól esik ezt nézni. A komáromi idei maturabál is igazi maturabál I volt és a lányok azt mondják, sohasem kíván- j nak ennél jobb mulatságot

— Harmos Károly nyári müvésztanfolyama ,

iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg ] a festészet és az iparművészet iránt érdeklődők j körében és igen sokan hálásak, hogy a nyári j vakációját is föláldozza a közérdeknek, a mű- ' vészeteknek. Különösen az teszi Harmos Károly j nyári tanfolyamát vonzóvá és népszerűvé, hogy ; az nem lesz az a megszokott sablonos tanfo- I ly&m, hanem kirándnlásokk&l lesz tarkítva, ; amely kirándulások alkalmával a művésznövendékek Harmos mester vezetésével a szebb, megkapóbb helyeknél felütik a táborukat és előveszik a vázlatkönyvet, a vásznat, a rajzpapirost, festéket, ecsetet, palettát és ott kint a szabad természetben festenek, rajzolnak, ami sokkal inkább fejleszti a tehetséget, mint a műteremben való minta utáni festés, rajzolás. Akik tehát némi gyakorlattal bírnak már a festészet és az iparművészet teréu, világért se mulasszák el Harmos mester tanfolyamába beiratkozni, mert kevés ilyen kedvező alkalom fog adatni hasonló tanfolyamokra. Érdeklődni lehet minden délután Harmos mester műtermében (Király püspök utca, Főgimnáziumi epület, II, emelet).

— Uj poigáriskolai tanítónő. Jánossy Ilonka, Jánossy L.jos ev. esperes szépkészüilségü leánya, a múlt héten tette le a budapesti Erzsébet nönevelőintézetben a poigáriskolai tanárnői képesítő vizsgát kitüntetéssel,

— Jutalmak kiosztása. A kereskedő ta- | nouciskolaban junius hó 29 én d. u. 2 órakor \ a bizonyítványok kiadásával kapcsolitos&n szót- jj osztásra került 200 K, molyét ügybuzgóságból j és a tanügy iránti lelkesedésből Berger Vil- [ mos füszerkereskedő gyűjtött össze, az egyes * érdemes növendékek közötti szétosztás céljából. Az egybegyült összeghez a kővetkezők adakoztak: Fűszer szakosztály 75, Nádor Ernő 10, Bakor Lajos 5, Kőim Jakab 10, Tromler Miklós 5, Braun Arnold 20, Weisz Pál 20 és

a Korona Bank 100 K val, mely adományokért ezúton mond hálás köszönetét a kereskedő tanonciskola felügyelő bizottsága. Az összeget a tantestület a következőképen osztotta fel az iskola jó magayiseletü, szorgalmas és törekvő növendékei között: Horvátü Károiy, Sánta Sándor II. és Btrtanusz Jenő III. oszt. növendékek 40—40 K-át, Piícz Károiy III. oszt. növendék 30 K-át és Lengyel Zoltán, Varga Sándor II. oszt. növendékek pedig 25—25 K át kaptak. A megmaradt 45 K-át pedig Írószerek beszerzésére fordítja a tantestület.

— Az érsekujván műkedvelők Komáromban jártak vasárnap délután egyesületi elnökük, dr. Hangos István vezetésével és végignézték a Legényegyletben a »Debrecenbe kéne menni« c. dalosjatékot, mivel az érsekujváriak is elő f akarják adni. Természetesen az előadás mind- ' végig tetszett az érsekuj váriaknak és sokat tapsoltak a szereplőknek.

— Keresek megvételre olcsó használt ruhaszekrényt puhafából. Cím a kiadóban.

— Láb- és kézizzadás ellen azonnali biztos hatású a „Pedin“, egyszeri használat után a kellemetlen szagot i3 teljesen megszünteti. Ára 4 cK. Kapható jobb fodrász üzletekben es Mórocz Zs. droguista üzletében. Saját érdekében utánzatokat ne fogadjon ell Postán Kovách gyógytár, Komárom küldi. 264

KÖZGAZDASÁG.

0 Komáromuidéki hitelbank ötuenedik közgyűlése.

A Komáromvidéki Hitelbank fennállásának és működésének ötvenedik évét zárta le az 1922 ik évvel. A gazdag múltra visszatekintő pénzintézet, amely Komárom és környékének egyik legtekintélyesebb közgazdasagi szerve, vasárnap, julius 1 én tartotta ötvenedik évi rendes közgyűlését, melyen a részvényesek szép számban jelentek meg.

A közgyűlést Gaál Gyula dr. igazgatósági elnök nyitotta meg, ki a határozatképességet megállapítva, a jegyzőkönyv vezetésére Konkoly Thege Balázs dr. intézeti ügyészt kérte föl. Majd az intézet múltját és az alapítókat méltató következő beszédet mondotta:

Mai közgyűlésünk napirendjébe az ünnepi öröm felemelő érzései kapcsolódnak bele, melyeket, intézetünknek egy ötven esztendős életműködés által határolt állomáshoz szerencsésen beérkezett pályafutása s ez életút eredményessége és sikerei ébresztenek lelkűnkben, finnek az ötven éves múltnak emlékei vonulnak fel szemeink előtt, amelyet a K. V. T., ma a K. V. Hitelbauk a közügynek szentelt munka, a közérdeknek tett szolgálatok folytonossága közben a közönség állandó bizalmának letéteményeseképen, közgazdasági életünk vezető és termékenyítő tényezőjeként futott meg.

A lefolyt idők messze távlatából látom az alkotmányosság rózsaszín hajnalhas&dása után a nemzetépitő munka felvételének első idejében azt a lelkes kis csapatot, mely az uj életet fakasztó pezsdülés hatása alatt fellendült helyi kereskedelmünk igényelte hitelszükséglet ellátására egy erőteljes pénzforrás biztosítására törekedett. Heffler Szilárd, Pulay Kornél, Fogthiiy Dénes, Weisz Lipót nevei világítanak e törekvések élén, akikhez a vármegye közönségének képviseletében Pázmándy Denes csatlakozott. I<mert nevek most is, a közélet súlyos egyéniségei, a közérdek önzetlen munkásai. Mi öregebbek még személyes ismeretségünkben, tekintélyük tiszteletében nőttünk fel. Az ö munkájuk egyengette a cél felé vezető utat, küzdötte le az akadályokat, s összefogásuk rakta le ennek a most már ötven esztendős közhasznú múltnak örvendő intézet alapjait abban a két vezérgondolatban, mely a legszigorúbb üzleti szoliditást és a közönség változatlan bizalmának kiérdemlését és megtartását irta intézetünknek mai is önérzettel, fehéren lobogtatott zászlajára.

Az egyik a helyi ipar és kereskedelem vezérférfia, aki mint intézetünknek 1887-ig vezérigazgatója,bölcs vezitése szakszerűségével rövid idő alatt segítette át intézetünket a kezdet nehézségein s pár év elteltén már eredményről és sikerekről számolt be a takarékpénztárunk mögött álló érdekeltségnek; s amikor a halál kiragadta kezéből a vezetést, halhatatlanná tette a végrend Jetében megalapított s nevéről elnevezett városi árvaház! A másik az alkotnia iyos korszak első polgármestere, a csallóközi járás, majd a város országgyűlést képviselője, közgazdasági életünk s az országos lótenyésztés ügyének fáradhatatlan munkása, intézetünk első elnöke. A soha el nem , feledett nevek közé tartozik az intézet első jog- J tanácsosának neve. Városi társadalmunk kegyelete sokkal erősebb, semhogy az enyészet el? ragadhatná tőle Fogthüy Dénes ragyogó emló| kezetét. Ma is a régi tisztelettel emlegetjük a | város kitüuő polgárát, kereskedelmi életünk f kimagasló vezéralakját, Weisz Lipótot, első j intézeti alelnöküoket.

É “zem s ez ünnepi órában érezzük valamennyien a kötelesség át, hagy megemlékezéssel hálánk és kegyeletünk adójának lerovásával áldozzunk e férfiaknak, kik intézetünk alapkövét lerakták s az 1872, augusztus 14,-i közgyűlésen takarékpénztárunkat megalakították, mely még ugyauazon évi október 17 ét jegyezte í fel most már ötvenéves történetünk első lap- I jaira működése megkezdésének dátumául.

E napon kezdette meg intézetünk pályafutását, mely a város és a vármegye közönségének bizalmában találva létének előfőltételét, a többi helyi társintézetekkel karöltve azon szellem által vezéreltetve működött, hogy az intézet első elnökének megállapítása szériát mindenik saját üzletkörét megtartva valamenynyien boldogulhassanak s egyébként elérhessék azt a maguk elé tűzött célt, hogy a város és vidéke üzletforgalmát emeljék.

Az osztatlan bizalom, mely intézetünket első vezérigazgatójáuak minden polgárerénytól ékes személyén át övezte, csak fokozódott 1891. évben a takarékpénztár elnöki székének és vezérigazgatói állasának szerencsés, intézetünk érdekei szempontjából örveudates betöltése által. A közgyűlés Szombathelyi Győző kir. tanácsos vármegyei alispánt, köz ás társadalmi életünknek a tisztelet és nagyrabecsülés magas polcán állott vezérfórfiát emelte az elnöki székbe s ezzel az intézet élére, vezérigazgatónak pedig a város arauytollu főjegyzőjét, Tuba Jánost választotta meg, akit tudása, sokoldalúsága és közkedveltsége már ifjan a népszerűség verófényévei sugárzott körül. Az a várakozás, amely intézeti életünknek e két név által megjelölt időszakához fűződött, nem süppedékes földben gyökeredzett. Iutézatünfc erőben meggyarapodott, üzletkörében kibővült, összeköttetéseivel megizmosodott, megszilárdult annyira, hogy amikor a hosszú háború után a béke sorvasztó válságai közt megrengetett talaj kártyavárként bontott fel nem egy takarékpénztárt, a mi intézetünk megfogyva bár, de törve nem, állotta ki s állja ma is a közgazdasági életünkön végig tombolt vihar erejét. Hála és köszönet a nagyközönség rendületlen bizalmáért, mely minden megpró (»altatásokon keresztül kitartott intézetünk mellett, e kitartásával téve lehetővé