Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-02-03 / 15. szám
4. ölő* 1. «Komáromi Lapok« 1923. február 3 mesteri programmnak a nép nyomorról tett kijelentéseivel és ismerteti a munkanélküliség; okozta súlyos szociális bajokat, melyeken segíteni kell sürgősen és minden haladék nélkül. Konkrét indítványokat tesz abban az irányban, hogy a munkanélküli segély haladéktalan folyósítására tegyen a képviselet lépéseket, továbbá, hogy az minden szakmára, főleg a segédmunkásokra kiterjesztessék, akik rettenetes helyzetben vannak. A munkanélküliség általános, a segítésnek is ilyennek kell lennie. Sürgeti az állami munkák lehető legsürgősebb elkezdését, mert csak közmunka enyhítheti a munkanélküliség nyomorát. Az ebből fakadó szociális bajok leküzdésére javaslatot tesz a nyomorgó nép egészségügyi felügyeletére, erre a város összes orvosait felkérendőnek tartja, azonkívül a gyermekkonyha megnyitását legalább 250 gyermekre, akik ott naponta egyszer ingyen étkezhetnek; ahol az orvosi segély mellett feltétlen szükséges a társadalmi segély is, ezt a Népjóléti Központ utján lehetne lebonyolítani, meiy intézmény ma kiválóan nagy és fontos szolgálatokat tesz a nyomor enyhítése terén. Végül utasítani kivánja a tanácsot, hogy j úgy ezen teendőkről tegyen már jelentést legközelebb, mint a városi szegényügy intézményes rendezéséről kidolgozott javaslattal lépjen a képviselőtestület elé. A polgármester programmjához hozzájárul és annak megvalósításán a maga és a polgári pártok részéről való közreműködését megígéri. (Általános helyeslés). Hacker Richárd a szocialista párt támogatását helyezi kilátásba a polgármester működésével szemben. A program talán nem teljes, több lesz a tennivaló, da a kölcsönös megértés mellett ez kibővülhet. Reflektálva dr. Alapi felszólalására, ahhoz minden tekintetben hozzájárul, csak azt kéri, hogy azok kellően előkészítve és kidolgozva kerüljenek a legközelebbi képviselő testületi ülés elé. Pártja részéről örömmel veszi a polgári pártokkal való közös munkálkodás felajánlását azért is, mert a szocialista párt is csak a város érdekeiért kiván dolgozni a város képviseletében a politika kikapcsolásával. (Helyeslés.) Dénes Emil szintén elismeréssel veszi tudomásul a polgármester expozéját, valamint dr. Alapi Gyula előadását a munkanélküliség helyzetéről, amellyel egyetért. Véleménye szerint korábban kellett volna ezeket a szociális akciókat elkezdeni, akkor nem fajultak volna el ennyire a dolgok, de kéíőa is jobb, ha ezek a helyes és szükséges segítési lépések megtörténtek. A békeszerződések a munkáról is tartalmaznak fontos kikötéseket, ezek végrehajtva nincsenek. A munkásság hallatni fogja szavát ezek végrehajtása érdekében. Dr. Alapi javaslatait elfogadja a békeszerződésnek a munka biztosításáról és védelméről szóló határozmányaira való hivatkozás betoldásával, melyet a tanácsban fog előterjeszteni. Dosztdl Jakab felszólalásában szintén az együttműködést hangoztatja és a közgyűlési teremben a pártoskodás megszüntetését kivánja. Ha, ezt kiküszöböljük, úgy eredményes munka végzésére lehet kilátásunk. A polgármesteri programot a maga részéről is támogatni fogja. (Tetszés.) Jávor Jenő állami főjegyző az elhangzott beszédek után felszólal és felszólalásában vázolja a városi képviselőtestület uj működésének irányelveit, melyekből csak a politika van teljesen kikapcsolva, de a gazdasági és kulturális ügyek minden vonatkozásukban ide tartoznak. Az új működési tér ez, amelyen sikerrel lehet dolgozni a város felvirágoztatásán. Örömének ad kifejezést, hogy a pártok közt ily szép összhang nyilvánult meg a képviselőtestület működésének megkezdése alkalmából, kivánja, hogy ez az összhang állandóan megmaradjon a város közügyei érdekében. (Élénk tetszés.) A napirend. Dr. Geöbel tanácsnok előadó ismertette Kálóczy Sándor gázgyári alkalmazott felmondási ügyét és bematatta az ez ellen beadott felebbezést. A felebbezés nem tett jó benyomást a közgyűlésre gyanúsításaival. Hacker Rikárd, Dosztál Jakab és Csizmazia polgármester szólt a tárgyhoz és a felebbezés elutasítását javasolta. A közgyűlés egy szavazat ellenében a felmondást jóváhagyta. Dr. Kalvarinszky Jenő kórházi segédorvos kérelmére hat havi tanulmányi szabadságot engedélyezett a közgyűlés és újból szabályozta a kórházi segédorvosok illetményeit. Dénes Emil indítványára kimondta a képiselet, hogy a városi közkórházban mindennemű magán orvosi gyakorlatot eltilt. Ebben az ügyben részletesen kidolgozott javaslatot fog legközelebb a kórházi bizottság előterjeszteni. A legutóbb megválasztott városi Írnokok szolgálati idejét a tanács javaslata alapján beszámította a képviselőtestület;. Az állat vásártér uj helyéül kijelölte a Kisér mellett fekvő szérüs kerteket a Tolnai utcával szemben, ahol az állatok részére elkorlátolt hely, a kocsik részére is küön hely lesz biztosítva, ugyanott a bejárónál helypénz ház is felállítható lesz. Majd öt városi rendőr részére, akik a szolgálatból kilépnek, egy évi fizetést végki elégitésül megszavazott a képviselőtestület é3 községi kötelékbe vett fel három folyamodót. A városi átírási illeték ügyében felír a minisztériumhoz, hogy az állam által szedett 5% nak 30% ábao, vagyis az eddigi l^/o-ban legyen megállapítva. Végül Hacker Richárd indítványára a pénzügyi bizottságot m-gvállasztotta a közgyűlés közös jelölés alapján, melyet dr. Alapi Gyula terjesztett elő. A képviselőtestület nyi latkozattételre hívta fel a javasolt tagokat, hogy nincsenek-e összeférhetetlenségi viszonyban a várossal és a nyilatkozatok elhangzása ütán a pénzügyi bizottság kilenc választott tagja lett: Dosztál Jakab, Lenhardt Mihály, Mórocz Lajos, Stern Bernát, Hacker Richárd, Novoszád László, Trnnetz Ferenc. Azután a szakbizottságokat egészítette ki a képviselőtestület. Utleuél uisumot minden államba a legggorssbban és legolcsóbban megszedek. Didéki metjbizá- 5okflt a leggyorsabban elintézek, miután hetenkinl háromszor megy küldönc Prágába Gjárási dfj Z5 korona, cím: hásziú Zsigmoiid Bratislava (Pozsony) Széplak-n- 12. sz. —ni i jin.wi.'iirimi'iwi« üqssé Lajos 1 fömessirtian temen el (Kossuth Lajos volt titkárának vallomása.) Említették már a lapok, hogy Gunszt Bertalan, az Á'talános Magnezit Ró izvény társaság elnöke, Kossuth Lajos volt titkára a napokban 63 éves korában elhunyt. Nagy sikerekben és fordulatos élményekben gazdag életpályája találta meg korai végét a kiváló férfi halálával. Kora ifjúságában Heify Ignác ajánlatára titkára lett Kossuth Lajosnak, aki mindhaláláig bizalommal é3 szeretettel volt a nagylehetségü szentesi fiú iránt. Olaszországból visszatérvén, publicisztikai óa közgazdasági működést fejtett ki. Azután Londonba ment, ahol a Reuter ügynökség parlamenti tudósítója volt. Néhány óv múlva is mót visszatért Magyarországba, ahol áldásos közgazdasági működést fejtett ki. Öt kulturnyelven irt és beszélt tökéletesen, Európa és Amerika minden államában voltak meghitt barátai és előkelő üzletfelei, tizennégyszer szelte át az Óceánt, hogy amerikai tőkét hozzon Magyarországba. Feljegyzései és elbeszélései a Kossuth család intim életéről fontos adalékai lesznek a történetírónak. Mindvégig meleg barátság fűzte a két Kossuth-fiuhoz és utolsó tervei is Kussuth Lajos Tódor miíánói hagyatékának szóltak. — Mi lesz Kossuth Lajos Tódorral ? ! — töprengett aggodalmasan, mikor Olaszország beavatkozott a háborúba. Addig nem nyugodott, amig Svájcon keresztül hirt nem kapott távoli barátjától. Kossuth Lajos Tódor csak ennyit üzent: »Nagyon szomorú vagyok.« Akkor terjedt el Budapesten az a hazug hir, hogy az ellenséges olasz kormány javaslatára az olasz király Kossuth Lajos Tódort a monsai királyi kastély majordomusává nevezte ki. Gunszt ekkor Svájcba utazott, hogy semleges területen taláikozhassák Kossuth Lajos fiával, Kossuth Lajos Tódor azonban a találkozón nem jelent meg és egy üzenetben esdekelve kérte Gunsztot, ne küldjenek neki Magyarországról semmit sem, mivel irtóztató helyzetiben csak újabb félreértéseknek tennék ki őt. A béke megkötése után Gunszt Milánóba utazott, hogy megtudja, milyen körülmények között halt meg az utolsó Kossuth és hogy mi történt hagyatékával? Útja eredményéről sírva, ahogy csak igazi férfi tud sirni, mondotta el a következőket e sorok írójának: »Kossuth Lajos Tódor egy rövid utazás kivételével, az egész háborút Milanóban töltötte. Annak ellenére, hogy megkapta nemcsak az egyszerű, hanem a nagy olasz állampolgárságot, ami azt jelenti, hogy az olasz parlament szavazással vette őt fel az olasz közösségbe, ki volt téve a gyanúsító rosszakaratnak. Éveken keresztül előbb az államvasutaknál, majd közgazdasági vállalkozásokban töltött be vezető állást ez a talpig becsületes é3 ridegen kötelességét teljesítő férfiú. Elképzelhető, hogy sok ellenséget szerzett, akik a háborús tébolyban megbizhatatlansiggal, sőt kémkedéssel is vádolták. Kossuth Lajos Tódor mindenkitől visszavonult, klubjába se járt, igazgatósági tagságait is törölték, alig ment sétálni, eladta értéktárgyait, nyomorgóit, de mindvégig megmaradt a Hotel Milánóban levő szobácskájábán. Szívbetegsége egyre jobban gyötörte és amikor egyszer Milánó utcáin magyar hadifoglyokat látott, rohamot kapott, elájult az utcán és úgy kellett lakására szállítani. Mikor betegsége végzetesre fordult, már alig volt mit eladnia. Amikor meghalt, nem akadt jóbarát, aki eltemette volua. Kossuth Lajos Tódort tömegsírban temették el. Nagynehezen magtaláltam a tömegsírt, ahol pihent, de nem nyugszom mindaddig, amig haza nem hozatjuk hűit tetemeit, hogy apja mellett találja meg helyét. Kossuth Lajos Tódor hagyatéka az irományokkal teli bőrönd és atyjáuak arcképe, zaiog gyanánt maradt egy milánói ügyvéd kezében, a itől halála előtt Kossuth Lajos Tódor kölcsönt kapott. Ezt is vissza kell szerezni, miveí Kossuth Lajos Tódor Írásai között fontos történelmi okmányok is vannak. És itt elmondta Gunszt, hogy Kossuth Ferenc, mint miniszter, minden egyes audencia utáu dialógus formájában megírta a Ferenc Józseffel való beszélgetést öccse számára. Kossuth Ferenc, amikor először jelent meg a bécsi Burgban, usm volt valami nagy véleménnyel Ferenc Józsefről és annak uralkodói képességéről. Fölöttébb érdekes, hogy a 28 levélben, amelyek az audienciák sorozatát mindig friss benyomások alatt megörökítik, Kossuth Ferenc mindig kedvezőbb és kedvezőbb véleménnyel van Ferenc Józsefről. A levelekből kitűnik, hogy Ferene József bizonyos alapvető kérdésekben meg tudta győzni Kossuth Lajos ; idősebbik fiát. Gunszt, aki úgyszólván másfa! esztendeig I hald költ, egyre foglalkozott avval a tervvel, i hogy ezt a hagyatékot Milánóba utazva, szeméí lyesen visszaszerezze. Tanácskozott is egyszer Appouyi Aiberttel, akinél teljes megértésre talált. Majd izent Szterónyi József bárónak, a Kossuth család egykori rajongó hívének, látogassa meg őt ebben az ügyben b tegágyánál. Szterényi nem jött el és a csalódástól fájdalmasan érintett Guaszt Bertalan keserűen jegyezte meg: Bezzeg fürgébb volt ez a Szterényi, mikor élő Kossuthról volt szó. A pozsonyi temető csendss halottjának abbamaradt tervét bizonyára meg fogja most valósítani a magyar nép egységes és nemes gesztusa. Gunszt Bertalant egyébként a napokban temették el, ravatala körül mély gyászba állottak gyermekei: fia, Gunszt Lajos, a Magnezit-társaság igazgatója és leányai: Ernstnö — Guszt Ilona, Karczagnó — Gunszt Annie és Gunszt Klárika. Mihelyst a viszonyok javnini fognak, a nagy és nemes ember gyermekei apjuk utolsó kívánságához híven Pozsonyból Budapestre szállítják Guaszt Bertalan hamvait, mivel Kossuth Lajos hü titkára egy temetőben akar nyugodni a legnagyobb magyar számüzöttel. — Tankönyvek, írószerek, tanszerek kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében.
