Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-02-03 / 15. szám
1823. február 3. «Komáromi Lapok« 5 oldal. A farsang mulatságaiban, melyekről mostanában, a szezon ; legvirulóbb napjaiban oly bőséges tudósítások ' jelennek meg az újságokban, hiába keresi a j szemlélő azt az igazi hamisítatlan, tiszta ban- j gulatot, maly a mi magyar népünk leikéből 1 fakad s mely a „sirvavigadó“ magyavnak szi- 1 véből árad ki csapongó jókedv alakjában. A bálok közönsége, helyesebben mondva, táncoló ifjúsága idegeu légkörben vigadj a át az éjszakákat és amikor beragyog a rózsaujju hajnal ? a báltermekbe, egy kimerült, minden nemesebb | hatású emlék nélkül tér haza, bár azt h«jto- í gatja, hogy jaj de jól mulatott! A bálok a I maguk üres tartelmatianságukkal semmi k ülő 1 nősebb nyomot nem hagynak a lelkekben, leg- 1 feljebb csak a fizikai kimerülés sajog a tán- 5 cosok végtagjaiban, amit a konvencionális \ szokás szériát végzett „munka“ idézett elő. j Nem is Ehet nagyou csodálkozni e felett, j ha csak egy pillantást vetünk a táncrendekre, \ melyek a bál programmját képezik s amelyet , a kávéházi stílusban előadóit, zenére a meg- i állapított sorrendben végigcsinál a táncosok ? serege. Uramfia! Bizony nem találunk tártál- j mat a mai bálok rendjében, hiszen a sok kül- ! földről importált divatos tánc valóban nem is ; akar mást szolgálni, mint a bakugrások és j más, inkább sportszerű mozdulatok gyakorlá- j sát. A tánc a maga költői ritmikusságával ; egyáltalában másodrendű dolog szoknál az in- | kább mutatványul szolgáló táncoknál s csak ; akkor tud némiképen érdekeseket találni benne \ az ember, ha rafíinált érzéki figuráit valami í művészláb produkálja el elöltünk. A sivárság ez élettelen területein meny* I nyi életet lehetne megeleveníteni, hogyha a j magyar bálok és táncestélysk nemcsak nevük- j ben, de egész lefolyásukban magukon viselnék j azt a poétikus jelleget, melyet a szivet és ! leiket gyönyörködtető, igazi élvezetet nyújtó !• magyar tánsok képviselnek, melyek a ma- 5 gyár léleknek minden nemességét, minden méltóságát, minden báját és a magyar szívnek j hamisítatlan tiszta örömét tükrözteíib vissza, j Milyen más képe lenne a táncteremnek, ha j parkettjén a vansztepp, simmy és más tánc- i produkciók holyett a lendületes magyar palotás, \ vagy a tüzes ütemű toborzó varázsolná rózsáit az ifjúság orcáira ! Miiyen hasonlíthatatlanul más, egészségesebb és felüditöbb hauguiat ringatná a lelkeket és dobogtatná a sziveket e táncok lejtése közben, melyek a legnemesebb hatással lehetnének mindnyájunkra. Valamikor, sok évtizeddel ezelőtt, a bál- | termek magyar ütemű tánczenétől voltak han- j gosak a nagyapáink és nagyanyáink szivéből j kiáradó minden érzés a Livotta, Boka, Bihari, j Padkámé F^rkó és halhatatlan emlékű társaik ' zenéjétől átitatott hangulatban olvadt föl, mely- : nek édes légkörében egy meleg kézszorítás ! sokkal őszintébb- és igazabb volt, mint a mai j kendőzött világ vadidegen érzéséből mesterséges fogásokkal előhívott, fiillasztő és lázas atmoszférát teremtő táncok gavallérjainak frázisos és n&gyképü vallomása. N:-m a prüdéria az, ami ezt a sorokat papírra vetteti, de magasabb szempont, mríy felül akar emelkedni a mindennapi korlátokon és ideáiisabb magaslatokat keres. Es a nézőpont pedig elítéli és megrójja azt a gondatlanságot és indolenciát, mely egy magyar város táncos ifjúságát ' megfosztja a legpoetikusabb, legnemzetibb j táncok gyönyörűségétől. Igenis, arra kellene törekedni, hogy ne csak a csárdás, — e saját eredeti formájából nagyon is kivetköztetetett, bosztonosra fordított mai tánctipus \ képviselje úgy-ahogy a magyar táncokat, j hanem a régi magyar nemzeti táncok is helyet I foglaljanak a táncrendeken. Kultiválni kellene a magyar táncok minden faját, a lassú magyartól, a palotásig, a csárdástól a magyar verbunkosig, melyekkel nemzeti jellegünk kifejezést nyerne még vigalmainkban is. Olvasom é3 hallom, hogy a február 4 én megtartandó „Magyar bál“, ezekből a régi táncokból egynéhányat fölelavenil. Nagyon ügyesen teszi és csak elismerésre tarthat számot a rendezőség, ha sikeresen meg is valósíthatja szép tervét. Lsgalább az idei farsangi krónikának lesz mit megörökíteni s nem lesz kénytelen a sablonos beszámolókkal untatni az olvasót. Da ez csak az első fecske. A szép példát követni kell, tánctanfolyamokon meg kell tanítani az ifjúságot ezekre a táncokra, mert ezeknek tudása és művelése épugy hozzátartozik a magyarság fon maradásának feltételeihez, mint kultúrája, mely ezer meg ezer elszakíthatatlan szellemi kapcsolatot tart fenn magyar és magyar között. Ddrdás. Vendéglős szövetség. A „Sziovenszkói és kárpáthorussziai vendéglős- és kávés-ipart űzők országos szövetsége“ immár megkezdette működésének harmadik esztendejét. Ezen szövetség már eddig is elég eredményes működést fejtett ki az italmérők érdekében. Több ízben sikerrel járt el az italmérési engedélyek revíziója alkalmával elveit engedélyek visszaszerzése körül, valamint az italmérők adóterheinek csökkentése tárgyában. Az országos szövetség elnöke Prüger Henri szállótulajdonos és vendéglős, bármely szaktársának ügyét, aki az engedélye miatt, vagy a rá kirótt súlyoz adó miatt hozzáfordul, személyesen is a legnagyobb buzgalommal karolja fel. Hűséges satellese Fábián Waller titkár, a „Gastronom“ cimü vendéglőslap szerkesztője és az országos szövetség titkára ügyességével és buzgalmával már igen sok szaktársának tett rendkívüli szolgálatokat. Az országos szövetség komáromi expoziturája az itteni körzet, melynek élén egy régi vérbeli vendéglős, Prantner Lipóí áll, aki komoly lelkiismeretességgel és pártatlan ügybuzgalommal viseli szivén, egyes szaktársainak érdekeit. Ezen szövetségre a közel jövőben egyre fontosabb és fontosabb szerep vár, nemcsak azért, mert az italmérések revíziójából keletkezett egyes méltánytalanságok kiküszöbölése körül egyre erősebben válik érezhetővé jótékony befolyása, hanem azon okból is, mert a kormány a vendéglősipar terén a jog unifikációval kapcsolatban rövidesen szakit a magyar licencia-rend szerrel és áttér az osztrák koncesszió-rendszerre. Stabilizálva lesz minden egyes községre nézve az balmérések száma és az italmérési engedély bárkitől csak büntető Ítélet alapján lesz elvonható, soha azonban politikai vagy egyéb okokból? A vendéglősszöveíség részére a koncesszió rendszer esetére fontos tanácsadói és véleményezési szerep van provideálva úgy az egyes jogok adományozása tekintetében, mint a különböző vendéglősiparhoz tartozó kérdések elintézése körül. Vendéglőseink és iialmárőink saját jól felfogott érdekükben helyesen tennék, ha ezen szövetségbe, mely kétségtelenül az ő legélelbe- j vágóbb érdekeik előmozdítására van hivatva, minél nagyobb számban iratkoznának be. A SZIVAROM Rossz életem lehervadt ága, húsomból hús, véremnek vére, barna fátyolt öltött magára, mert önmagáért mélyült gyászba. Így jár folyton uj temetésre. Lángot gyújtok ravatalának s ő lassan ereszti el lelkét Értem nyújtja halotti árnyak hamvas bodrát. Értem s utánad. S a bodrai leülnek melléd. A temetésnek so’sincsen vége : örök az ő feltámadása. Nappal azt mondja béke, béke, — este sóhajtva száll az égbe s mégis az én síromat ássa. — A komáromi ref. egyházmegyéből. Aj komáromi ref. egyházmegye egyik múlt évi közgyűlésén a dunáinneni egyházkerület kezde-' ményezésére napirendre került az egyházmegyének felosztására irányuló indítvány. A nagy fontosságú kérdés előkészítésére az egyház- ! megye egy tiz tagú bizottságot küldött ki, mely folyó hó 1-én foglalkozott a kérdéssel. A bizottság ülésén, melyen Tóth Kálmán esperes és Erdélyi Pál dr. egyházmegyei gondnok elnököltek, négy indítvány került tárgyalásra. Aidrocz Mihály ógyallai ielkész az egyházmegyének három, Soós Károly búcsi lelkész pedig két részre való fölosztása iránt, Boross Kálmán kamocsai és Gálffy Géza gelléri lelkészek pedig az egyházmegye mai terjedelmében való további föntartására vonatkozólag terjesztettek elő indítványokat. Ezekkel kapcsolatban szintén előterjesztették dr. Gaál Gyula bizottsági tagnak, a komáromi egyház főgondnokának, a helybeli ref. egyház presbitériumának e kérdésben történt állásfoglalásával azonos, az eddigi egység megőrzésére irányuló javaslatát is. A bizottság az indítványozók indokainak meghallgatása és az elnökség tagjainak hozzászólása után szavazással döntött a kérdésben. Az egyházmegyének eddigi összetételében való további föntartása mellett heten, a fölosztás mellett pedig ketten szavaztak s igy a bizottság az egyházmegyének további egységes megtartására terjeszt elő javaslatot az egyházmegyének. — Gyász. Mély gyász érte a köztiszteletben álló Koliányi családot, mint lapunk zártakor részvéttel értesülünk, Koliányi Károly nyug. jegyző, életének 87-ik évében folyó hó 2-án hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése vasárnap d. u. 3 Órakor megy végbe Komáromszentpéteren. A gyászoló család a következő jelentést adta ki a halálesetről: Alulírottak, úgy a maguk, valamint az összes rokonok nevében fájdalommal jelentik, hogy a szerető férj, a jó édesapa, a legjobb após és nagyapa: Koliányi Károly nyug. komáromszentpéteri jegyző hoszszas betegség s a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 87. évében folyó hó 2-án visszaadta lelkét teremíőjének. Drága halottunk tetemeit folyó hó 4-én délután fél 3 órakor fogjuk a komáromszentpéteri családi sirkertbe örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 5 én reggel 8 órakor fog a komáromszenlpéteri róm. kai. templomban bemutattatni. Komáromszentpéier, 1923. Az Örök világosság fényeskedjék Neki! Koilányi Károlyné szül. Irripp Cecília felesége. Koilányi Ferenc, Koliányi Miklós, Koilányi Pál, Koliányi Ignác, Koliányi Ödön, Koliányi Béla gyermekei és az összes rokonság. — Magyar Bál. Holnap, vasárnap este tartják meg a Dósa-féle Vigadó összes termeiben a Magyar bál-t, melyre a helybeli és környékbeli magyar társadalom köreiben nagyon készülődnek. A bál rendezősége, melynek díszelnökei Ficza József szenátor, Füssy Kálmán nemzetgy. képviselő, Mohácsy János dr. orsz. elnök 6s Boldoghy Gyula orsz. alelnök, a legmesszebbmenőbb figyelemmel és lelkes buzgalommal fáradozik azon, hogy ez a komáromi farsangi krónikában egészen különleges eseményt képező magyar mulatság minden tekintetben feledhetetlen emlékű legyen. Hamisítatlan magyar hangulatát, a régi szép táncok felelevenítése biztosítja és az ötletes rendezőség figyelméből igen kellemes szórakozásokban is lesz része annak a közönségnek, mely ez alkalommal bizonyára zsúfolásig megtölti a Vigadó termeit. A bálon Lévai Dezső elsőrendű zenekara szolgáltatja a zenél, belépődíjak: személyjegy 10 K, családjegy 25 K A tiszta jövedelem kulturcélokra lesz fordítva. Kezdete este 9 órakor. A bál szigorúan zártkörű. — Az iparostanonciskoia bizottsága szerdán délután Dosztál Jakab elnöklete alatt élénken látogatott ülést tartott, melyen az iskola államsegélye, Tárnok Gyula tanító illetmény ügye került tárgyalás alá. A bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a közegészségtant a Népegészségügyi Iutózet magkeresóss fogytán az összes osztályokban taníttatni fogja. E gondoskodásáért az Intézetnek köszönetét nyilvánítja.-- A magyar ipar diadala, A Ginz Danubius gyárában és az IstVántelki főműhelyben elkészült az első magyar villany-mozdony. A Dyolc kerekű hatalmas gép hasonlít az amerikai gyorsvonati gőzmozdonyokhoz. — Gyógyszertárakban Í3 be kell tartani a 8 Órás munkaidőt. A népjóléti miniszter elrendelte, hogy a gyógyszertárak alkalmazottait is csak napi 8 órán át lehet foglalkoztatni s utasította az elsőfokú hatóságokat, hogy a 8 órai munkaidő betartását őrizzék ellen.
