Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-06-26 / 76. szám

Elkobzás után második kiadás. :i«d^vtQanegf e$tHc 76. ®ae <%«#». Kedd« 1923. junius 26. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIK A. I I. A **. rüteta»: ár cB®h»i«ll«'vák értékbe«: ♦fesyüsís ht vidékre p«9isä szétküldés««!: • ■ «yr© 80 S', 40 X, «oigyeiSévre B0 X. XülfSMUm 160 Ke. %y*B »Ként «árat * $0 fttfcér-ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősa«rkss:stő- GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8ABAMYAY JÓZSEF dr. : a békeszerződésekben olyan jogokat biz­tosítottak, amelyek nyelvi és kulturális •tekintetben teljes egyenjogúságot állapíta­nak meg. A béke-zerződéseket aláíró hatalmak ezt ünnepélyesen elismerték s a kisebbségi jogok végrehajtására ma­gukat az egész világ előtt kötelezték. Hogy ezen kötelezettségüknek milyen mértékben tettek az államok eleget, azt legszomorubban az u. n. utódállamok ki­sebbségei tapasztalják, akiknek súlyos helyzetét és sérelmeit lassan kezdik meg­ismerni azok a jóhiszemű hatalmak is, melyek annak idején olyan készséggel segítették ezeket az uj államokat — két ország kegyetlen földarabolásával — életre kelteni. A neraéeti kisebbségek panaszai elértek már a népszövetség elé is, de orvoslásra hiába várnak, legalább eddig semmi eredménye nem volt panaszaiknak. A nemzeti kisebbségek ügyében nagy lépés történt Magyarországon, melynek kormánya újra szabályozza a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát, szabályozza pedig úgy, hogy a Magyarország területén maradt nemzeli kisebbségeknek a trianoni szerződésben vállalt kötelezettségein túl­menő' módon biztosítja jogait. A rendelet úgy a közig azgatásban, mint a bírósá­goknál és k ulturátis téren teljes mérték­ben érvény e juttatja a vállalt kisebbségi kötelezettségeket és annyira liberálisan gondoskodik e jogok perfektuálásáról, hogy a közhivatalokban még a hivatalnokoktól is megköveteli a kisebbségi nyelvnek két éven belül való elsajátítását, hogy ahol arra szükség van, az illető kisebbséggel saját nyelvén érintkezzenek. A békeszer­ződés idevonatkozó rendelkezéseinek szi­gorú szemmeltartásáva! hajtják végre Magyarországon a kisebbségi jogokat, me­lyeknek egyes rendelkezései már az 1868-iki nemzetiségi törvényben is bennfoglaltat­tak. Minden állam nemzeti kisebbsége örömmel fogadná a hasonló rendelke­zéseket és a csehszlovák köztársaság nemzetiségei is megnyugodnának, hogyha akkora jogegyenlőség biztosíttatnék szá­mukra, mint a szegény megtépett Magyar­­országon. Nekünk, idecsatolt magyar kisebbség­nek azonban nem ezt a sorsot Írták elő. Csehszlovákia kormánytérfiai még mindig nem tudtak arra az álláspontra jutni, hogy a nemzeti kisebbségeknek épen olyan elbánásban kell részesülniük, mint a cseheknek, hogy magának az államnak konszolidációját is hátráltatja az a maga­tartás, amellyel a kisebbségek sorsával szemben viseltetik. Sőt ha a cseh nacio­nalista kormánysajtó cikkeit olvassuk, melyek ugyancsak dühösen támadnak Magyarországnak abból az alkalomból^, hogy a kisebbségek ügyét a legmesszebb- *' menő módon felkarolja, akkor szinte tisz­tán állhat előttünk az a valóság, hogy a csehszlovák kormányköröknek nincs szán­dékuk a köztársaságban élő nemzeti kisebb­ségek sorsán a vállalt kötelezettség értel­mében segíteni. Ez az élénk felzúdulás félremagya* rázhatatlan jele annak, hogy sorsunk meg van pecsételve. Itt a várakozás meddő, a nagy türelmi próba hiábavaló, meg­értés nincsen és panaszaink süket fülekre találnak. Oda kell fordulnunk tehát, ahol meghallgatnak bennünket a ahol sérel­meinket orvosolják. Nem szabad magun­kat illúziókba ringatni, nekünk a nép­­szövetséghez kell fordulnunk minden sé­relmünkkel és nem szabad addig nyu­godnunk, mig e' nemzetközi fórumnál orvoslást nem találunk. Ha maga a kormány oem hajlandó segíteni rajtunk, akkor nem tehetünk mást, minthogy oda forduljunk, honnan támogatást nyerhe­tünk. Mert a kisebbségi jogokról szóló törvény nem maradhat holt betű, annak végie-valahára eleven testté kell válnia! = A csehszlovákiai magyar és német Ráp&zövetségi iigák. A népszövetségi ligák unió­jának főtanácsa fiécsben ülést tartott, melyen napirendre kerü't annak a súrlódásnak tárgya­lása. amely a csehszlovák köztársaság csehszlovák és német népszövetségi egyesülete között történt. Az elnök bejelentette, hogy az év elején Prágában járt, ahol azon igyekezet*, hogy ezeket a súrló­dásokat. elsimítsa, egyetértést azonban nem tu­dóit létesíteni. Msjd a Csehszlovákiában levő magyar népszövetségi társaság megbízottját, Sziillő Gézát hallgatta meg a főtanács. Szüilő kifejtette, hogy ő a magyar népszövetségi tár­saság részére ugyanazokat az alapszabályokat fogadta el, mint a csehszlovákiai német nép­szövetségi egyesület és nem érti, hogy mi az oka annak, hogy az alapszabályokat még nem fogadták el. £z valószínűen a csehszlovák ad­minisztráció huza-vonájának kö-zönhető, mely igazolja, hogy Csehszlovákiában miképpen bán­nak a nemzetiségekkel. Utal arra, hogy Prágá­ban annak idején a csehek belementek abba, hogy a magyar egyesület is résztvegyeu a tár­gyalásokon és szavazatot kapjon. Az einök föl­vetette a kérdést: nem vQina-e helyes, ha a csehszlovákiai német és magyar népszövetségi ligák szövetséget alkotnának. A főtanács az el­nök javaslatát elfogadta. = Megsemmisített mandátumok. Emléke­zetes, hogy a rendtörvény miatt Bartosek dr., Drazl, Lauda-Styck asszony és Vrbensky dr. nemzetgyűlési képviselők kiléptek a cseh nem­zeti szocialista pártból. A párt végrehajtó bi­zottsága azt az indítványt terjesztette a válasz­tási bírósághoz, hogy nevezettek mandátumát semmisítse meg. Ez ügyben a tárgyalást, pénte­ken tartotta a választási bíróság, mely az indít­vány értelmében hozott ítéletet, mely szerint mind a négy képviselőt megfosztják mandátu­mától és helyükbe a jelölőlistán következők Szerkesztőség és kiadóhivatal' Nádur-n. Í9 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: ked^i csütörtökön és szombatot lépnek. Az Ítélet kihirdetését Vrbensky dr. fel ugorva helyéről, a következő szavakkal fogadja: »Megállapítom, hogy itt az erőszakot a jog fölé ’helyezték és önök felfüggesztették az alkotmányt SA,,1bí do’guik lesz az alkotmányt megint hely-, reánitafiíi« A tárgyaláson igen nagyszá mu kö­zönség jelent meg. A döntés elvi jelentőséggel bir, azonban a képviselők és szenátorok önálló és független tevékenységét teljesen illuzóriussá teszi. = Svájci kölcsön Magyarországnak. Azok a pénzügyi tárgyalások, amelyek a magyar kor­mány és egy hatalmas svájci pénzcsoport kö­zött folytak, eredményre vezettek. — Kállay Tibor pénzügyminiszter biztosítékot kapott arra nézve, hogy már legközelébb tízmillió svájci frankot folyósítanak a magyar kincstárnak. Ezt a tekintélyes összeget — amely magyar pénz­ben tizenkétezerötszáz milló koronának felel meg — a kormány elsősorban sürgős adóssá­gok rendezésére, továbbá az állami költségvetés kiegyensúlyozására és hasznos beruházásokra fordítja. Információ szerint, a tízmilliós svájci frank födözetéül a magyar kormány teljesen bankszerü értékeket jelölt meg és a kölcsönt nyújtó svájci csoportnak a legnagyobb magyar pénzintézetek kezességi garanciáját szerezte meg. A hitel technikai részletei még nem szivárogtak ki a nyilvánosságra. Ez a rövidlejáratu svájci kölcsöD lehetővé teszi, hogy a magyar boronát a további zuhanásban megállítsák. Beavatott körökben valószínűnek tartják, hogy a magyar valutát rövid időn belül stabilizálni sikerül. Ez­zel együtt adódik az egész gazdasági élet egyen­súlyba hozásának föltétele is. = Radios és a Jugoszláv kormány. Ka* dicsék népgyülést akartak tartani Zágrábban, de a helytartótanács rendeletére és a belügyminisz­térium nevében a rendőrigazgatóság azt betil­totta. A betiltás nagy felháborodást keltett a pártban, mely pártgyü'ést tartott és ezen elha­tározták, bogy Belgráddal megszakítanak min­den összeköttetést és tárgyalást, ha a belgrádi kormány azonnal nem vonja vissza rendeletét. A Radics párt azért is tiltakozik a gyűlés be tiltása ellen, mert a párt vállalta a teljes rend és nyugalom legmesszebbmenő biztosítását. Arra az esetre, ha a párt tiltakozását figyelmen kivül hagyják, a párt 12 helyen fog népgyülést tartani. i mii M m Qi. Leiley Juf Dmoiija isiin. — Saját tudósitónktól. — Komárom, junius 24. Mozgalmas és szép uapja volt Komárom­nak vasárnap, amelynek négy politikai jelen­tőséget adott dr. Leiley Jrnö nemzetgyűlési képviselőnek beszámolója, amely ezrekre menő közönség képviseletében folyt le a komáromi sporttelepen, A képviselő beszámolójára eljöttek dr. Petrogally Oszkár, a Prágai Magyar Hírlap fő­­szerkesztője, az egyesült magyar rü«D7éki pártok központi irodája igazgatója, Fedor Mik­lós, a. beletszloveuszkói kér. szocialista párt szlovák osztályának titkára, Bikszárdi Vince a pozsonyi kér. szoc. vasmunkások titkára és azon részt vett az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos párt egész központi vezetősége élükön Koczor Gyula ügyv. elnökkel továbbá Fülöp Zsigmond körzeti «lelnök, Lukovics Ferenc pártigazgató, dr. Baranyay József szerkesztő és a párt sok százra menő tagjaival, akik tömeges megjelenésükkel is kifejezésre juttatták

Next

/
Thumbnails
Contents