Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-06-26 / 76. szám
2. oldal. »Komáromi Ltapck« 1828. junius 26. a két párt közt levő testvéri viszonyt és fegyverbarátságot. Az érkező képviselőt a helyi párt választmánya fogadta és élén Dosztdl Jakab pártelnök üdvözölte a képviselőt, akinek a komáromi lányok küldöttsége élén Klug Manci kedves beszéd kíséretében gyönyörű fehér csokrot nyújtott át A naggyülés színhelyére d. e. 10 óra után Komárom polgárai seregestül tódultak és impozáns számmal jelentek meg. Dosztál Jakab elnök nyitotta meg a naggyűlést és röviden üdvözölve a képviselőt, átadta a szót dr. Pétrogally Oszkárnak, aki a magyarság egységét hangsúlyozva az ellene irányuló támadásokkal szemben kitért azokra a munkákra, amelyek most a régi sablón szerint ismét éket akarnak verni magyar és magyar közé. A községi választások előtt soha erre az egységre nagyobb szükség nem volt, mint most van. Öt év küzdelme megtaníthatott bennünket arra, hogy nincs mit remélnünk ettől a kormánytól és a községi választások sikere meg fogja pecsételni ennek a kormánynak a sorsát is. Majd kitérve az általános politikai helyzet ismertetésére, széles látókörrel és gyönyörű szavakban mutatott reá arra, hogy öt év története tanulságai alapján mit remélhet az ebbe az államkeratbe kényszeritett magyarság. Az alkotmányosságnak nagyszerű, szinte iskolás példája annak a négy képviselőnek a sorsa, akiket a választási bíróság mandátumuktól fosztott mog, mert a rendtörvény ellen szavaztak és lelkiismeretűk szavát követték. A népakarat semmi és a népképviselőket a mai alkotmány hermetice elzárja a néptől. Hivatkozik Kramarz és Benes antagonizmusára, akik közül az első ki merte mondani azt, hogy csak nemzeti jellegű köztársaság lehet ennek az államnak végcélja, ami a nemzeti kisebbségek teljes letiprását és megsemmisítését jejentené, ha ezt, Kramarz szerint, parlament nélkül lehetne megvalósítani. A gazdasági válság okaival foglalkozva, élénk színekkel rajzolja meg annak okait. A munkanélküliség szörnyű problémája a kormány lelkiismeretlen gazdasági politikája eredménye. A kormánynak iskolákra, kórházakra nincsen pénze és közmunkákat sem tud végeztetni, hogy a nép kenyérhez jusson, de a bolgár kormányváltozás miatt kész volt a hadüzenetre. Reámutat a korrupciónak terjedésére, hivatkozik Sramek miniszter pártjának a lapjára, a melyben egy közlemény kifejti, Lhogy a csehmorva néppárt nem bírja sokáig az asszisztálást a kormányzati visszaélések és panamák takargatására. Különben tudott dolog, hogy minden egyes nagyobb bank, iparvállalat, druzstvo zuhanása nyomán felcsapódó szenyes hullámok mindig egy-egy közéleti nagyságot nyelnek el. Közéletünk képe tehát nemzeti imperializmus befelé, agresszív külpolitika kifelé, ennek nyomán egy mindig nagyobb mértéket öltö gazdasági válság és közéleti korrupció adják meg a mostani közélet és rendszer jellemzését. Ebben a keretben fognak lefolyni a községi választások. E községi választások eredménye fogja eldönteni a mostani politikai rendszer sorsát is. E rendszernek megbuktatása nemcsak a mi nemzetünknek, de a terület egész régi lakosságának érdeke. Igen is megvan e terület régi lakossága — magyarok, szlovákok és németek között az együttműködés nem titkos paktum utján, hanem létrejött az a viszonyok kényszerítő hatása alatt és hálásan kell elismernünk, hogy a kormány politikája hathatósan hozzájárult annak megerősítéséhez. Az együttes harc a centralizmus ellen Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiájáért folyik. Az utonómia általános érdeke az összes nemzeteknek, minden felekezeteknek és minden osztálynak. Majd rátér az ugynevezet köztársasági kisgazda párt megalakulására, amelynek jelentőséget nem tulajdonit, mert ismerve a magyar nép józanságát és tiszta Ítélőképességét, tudja, hógy a demagóg izgatásoknak, még ha egy miniszter is áll azok háta mögött, nem fog felülni. Zajos derültség mellett olvassa fel a Népújságból a személye ellen intézett támadások szemelvényeit és kijelenti, hogy ezekre esze ágában sincs válaszolni és hederiteni. (Sűrű közbekiáltások : Nem szabad törődni az emigráns piszkolódásokkal!) Beszéde végén az ismételten felvetett azon vádra felel, hogy nem vagyuak h4 álíampol. j gárai a köztársaságnak. Mi teljesítjük köre- í lességeinket az állammal szemben, fizetünk 1 roskadozásig adót, gyermekeink bevonulnak j katonáknak és így meghozzak az anyagi és \ véráldozatokat. A magyar nép itt becsületes polgári muukát fejt ki mint föMmives munkás, iparos, kereskedő és intellektüel s ez a munka hivatott előmozdítani az állam konszolidációját, szaporítani a nemzeti vagyont és az állam jövedelmeit. Ha az áliampolgári hűségnek ismerjük az állam iránti kötelességek teljesítését, | úgy mi, hű állampolgárok vagyunk, mert kö- \ telességeinket a legmesszebbmenőbben telje- j sitjük. Az igaz, hogy a kötelességteljesítőénél | többit — lelkesedést és lángoló szeretatet — ; nem tudunk adni, de ennek nem mi, hanem a \ kormány politikája az oka. Az is igaz, hogy ismerünk egy hűséget, ; amely nagyobb annál, amely az állam iránti í kötelesség teljesítésére késztet, ez a nagyobb j hűség a magyar nemzetünk iránti hűség. Az \ államok élete múlandó, azok születnek és el- j múlnak, de a nemzetek örökóletüak, a cseh l nemzet egy volt vezérférfi újának mondását ; aposztrofálva, azzal fejezi be beszédét, hogy j mi magyarok voltunk, amikor a csehszlovák j republikáuak még hire sem volt és utódaink ; magyarok lesznek akkor is, amikor ez a köz- \ társaság már rég nem lesz! Most dr. Lelley Jenő lép fel zajo3 éljen- | zés mellett a szónoki emelvényre, akiuek mé- j lyen szántó fejtegetéseit feszült figyelemmel j hallgatta és azt sűrűén szakított« félbe tetszésnyilvánításaival a közönség. A képviselő beszámolóját megtartva, történeti vázlatát nyújtja a párt parlamenti szereplésének és pártja közéleti tevékenységének. Bevezetőként kegyelettel emlékezik meg Komárom dicsőséges múltjáról és a magyarság küzdelmeiben való hűséges részvéteiéről. Eiös érveléssel mutat reá ebben & városban, ahol a testvérpártnak, a kisgazda pártnak a bölcsője ringott, az összetartás szükégességére. Visszapillantva a lefolyt évek küzdelmeire, rámutatott arra, hogy a kér. szoc. párt kezdettől fogva a pozitív és aktív politika mellett foglalt állást. A képviselókázban a négy kér. szocialista képviselő mindig keresztény együttérzéssel harcolt a két kisgazdapárti képviselővel. A számuk csekélysége miatt é3 a házszabályok a kisebbség érvényesülést lehetetlenné tevő rendelkezéseinél fogva kézzel fogható eredményeket ha fáradozásuk nem is tud felmutatni, tiszta öntudattal hivatkozhatnak mindnyájan arra, hogy kötelességüket becsületesen teljesítették s ha mást nem is tehettek, állandó tiltakozás volt mindenkor elhangzott szavuk, amikor a nemzet jogairól és sérelméről volt szó. Nem riasztotta vissza őket soha az államellenesség és irredentizmus sűrűén felhangzó vádja sem, amellyel szemben lelkiismeretűk adja mag az elégtételt. Nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy mióta a trianoni békeszerződés törvény, elismerjük azt a kötelességet, hogy a törvényt tisztelnünk kell, működésünknek le nem kicsinyelhetö eredménye, hogy a magyarságot ma már nem tekintik olyan félvállról nézhető paránynak, mint ezt kezdetben hajlandók voltak nézni. Élesen támadja azokat, akik a magyarság erejét uj pártalaknlások segélyével gyöngítik és a széthúzás magvait akarjak elhinteni. Nekünk a kétségbeesés önvédelmi harcát kell vívnunk és ilyenkor szükség van minden energiánk összpontosítására. Ad a magyarság mai politikai egységének megbontásán dolgozik, ha jóhiszeműen cselekszik, akkor óriási hibát sőt bűnt követ el, ha pedig akár személyi indító okból, akár nem tisztessége okokból teszi, akkor egyenesen árulást követ el. Kifejti a kér. szoc. párt programját, amely a kér. internacionálé alapján áll és ez a legönzetlenebb nemzeti politika. A kér. internacionaléé pozitív, a szociáldemokráciáé negativ, mi elismerjük a nemzetek létét, ök tagadják. Ez az internacionalé hozza egymához közel és forrasztja egybe Szlovákia és Ruszinszkó külömbözö nemzeteit, a gyakorlati politika terén programunk röviden ez: a keresztény erkölcs élő igazság megvalósítása minden vonalon. Ezután hosszabban élesen boncoló erővel matatja ki, a jelenvolt munkások többszöri zajos helyeslés* mellett, hogy a nagy munkanélküliségnek és a munkás osztály mostani vigasztalan helyzetének nagy részben maga a munkásság ez oka, amely a szoe. dem. jelszavainak felülve, a választásoknál a szoc. demokráciának szo'gáltatta a többséget. Ez a szoc. dem. párt Prágában szövetkezett a cseh kapitalista pártokkal és elárulta a munkásság érdekeit, részben öntudatosan tették, részben öntudatlanul, mert a kapitalista pártok vezérei nagyobb tudásuk és ravaszságuknál fogva vezették orruknál fogva a szoc. dem. vezéreik A kér. szoc. párt álláspontját igy foglalja össze: becsületes bérért becsületes munka, becsületes munkáért becsületes bér. Végén zajos éljenzés közben hangoztatja az antonomia szükségességét és hirdeti hitét a magyar feltámadásban. Lelley után Kiss Eadréné mondott beszédet szép és köitöi szavakban a magyar nő hivatásáról a magyar nemzetnek mostani élethalál harcában és a komáromi nők nevében köszöntötte dr. Lalleyt. Fedor Miklós, a kér. szoc. párt keletszlovénekéi szlovák osztályának titkára a kővetkező szónok, igen szimpatikus megjelenésű javakorbeii férfiú, aki egyenesen Lőcséről jött Komáromba. Beszédét azzal kezdi, hogy üdvözletét hoz a Szepességból az itteni magyar testvérek részére, azoknak ntódaitól, akik a magyarokkal együtt örültek és együtt hullatták vérüket. Nem tagadja — amint soha se is tagadta meg — szlovák származását, a prevrát, vagyis fölfordulás előtt is szlováknak vallotta magát, ma is az. A szepesi becsületes és egyenes lelkű szlovák népat nem sikerült összevesziteni a német és magyar kisebbségekkel, akikkel mindenkor békességben éit. Hiába illetik ezért őket magyarón, vagy irredenta jelzőkkel, erre sem hederitenek. — Nem igaz, hogy a szlovákság ezeréves járomban élt, tauu lehet rá Cs£fvnoc/t,hercegprímás, a sok tót származása püspök, hogy a magyar elnyo a ás mind kitalált mese a magyarokkal szemben. Vájjon Dérer elvtárs lett volna-e miniszter, ha a kultúrát nem Budapesten szerezte volna? A kultúráról szóivá, kijelenti, hogy igen sok iskola volt, ahol a szlovák nyelvet tanították és a szlovák nyelv gyakorlását el nem tiltották. Kijelenti, mint becsületes és őszinte szlovák ember, hogy műveltségét, tudását és tanultságdt a magyar kultúrának köszönheti. A csehszlovák szóval foglalkozva, kijelenti, hogy ennek nincs semmi értelme, mert cseh is van, szlovák is van, de cseh-szlovákot nem ismer, pedig jó szlováknak tartja magát. A munkások mandátumtulajdonosai autókon járnak és emeletes házakat építettek maguknak, a munkásság pedig nyomorog. A jndások és árulók karmaiba
