Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-20 / 9. szám

4. old*l. 1923. január 20. elhelyezkedése a csehszlovák politikai helyzet­ben az eddigi marad. — Változatlanul meg kell maradnunk, — úgymond — programunkban kifejezésre jutott, álláspontunkon, változatlanul követnünk kell az eddigi taktikát és mig a legkitartóbb küzdel­met kell vívnunk népünknek minden ellensége ellen, a legtürelmesebb jóakarattal kell lenni a ve­lünk és politikánkkal rokonszenvező pártok irányá­ban. Ismétlem, az eddiginél erősebben kell ki­fejezésre juttatnuuk, hogy az autonómiáért küzdő pártokat ebben a kérdésben követjük és támo­gatjuk és hogy Szlovenszkó keresztény alapon álló szlovák nemzeti jellegét nem tartjuk ve­­szedelmtsnek nemzetünk élete és jogai szempont­­\dból, sőt attól várjuk azok respektálását. Beszéde végén buzdította a párt tagjait a folytonos és állandó szervezési munkára, a j szervezetek megerősítésére, újak létesítésére és ] ifjúsági szervezetek megalakítására. A határon j túl is istápolnunk kell a testvéri viszonyt test- | véreinkkel, kultúránk, ideológiánk egysége ér- j dekében. Fel kell hívni a világ figyelmét a j magyarság sorsára s hisszük, hogy munkánk ! nem lesz meddő. A magyaroknak és németek- j nek együtt kell működniük, a magasabb szem- I pontok és a küzdelem sikere követeli a magya- | rok és németek együttműködését és egységét, amelyet magyar részről nem bontottak meg soha. Végül üdvözölte a testvér pártok kikül­dötteit. Szent Ivány József hatalmas beszéde az egész hallgatóságra mély hatást gyakorolt és a jelenlevők percekig tartó tapssal és lelkes éljen­zéssel ünnepelték a magyarság vezérét. A testvérpártok részéről Lelley Jenő dr. nemzetgy. képviselő a keresztényszocialista párt nevében, Forgács Antal a magyar jogpárt ne­vében üdvözölték a pártnapot. A német képvi­selőket Bartal Ferenc, a komáromi körzet elnöke üdvözölte, meleg közvetlen szavakksl, melyre Windirsch és Janausch képviselők válaszoltak, testvéries szeretettel köszöntvén a párt tagjait. Mohácsy János dr. elnök üdvözölte a keresztény­­szociálista párt klubjának elnökét Jabloniczky Já­nos drt, ki a gyűlés tagjainak lelkes tapsai között tartott magvas beszédében üdvözölte az országos választmányt. Bándy Endre indítványára az or­szágos választmány a párt képviselőinek egy­hangú bizalmat szavazott és biztosította őket szeretetéről és odaadó támogatásáról. Petrogalli Oszkár dr., a szövetkezett el­lenzéki pártok központi irodájának igazgatója tartotta meg ezután beszédét, melyben a poli­tikai helyzettel foglalkozott, minden vonatkozá­sában a magyarságra nézve. A fontos politikai kérdéseket átfogó beszéd megvilágította a kor­mányok magyar és népellenes politikáját, a for­radalmi nemzetgyűlés alkotmányát és az ebből folyó sérelmes rendelkezéseket, melyekkel szem­ben mindenkinek résen kell lennie, hogy telje­sítse nemzete iránti kötelességét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Söröss Béla az ifjúságnak az evangélium szel­lemében való társadalmi neveléséről tartott nagy koncepciójú, gondolatokban gazdag előadást és az amerikai YMKA keretében kívánta az ifjú­ság nevelését előmozdító munkálatot kifejteni. Az indítványt az országos választmány, Szent- Ivány József javaslatára kiadták a pártvezető­ségnek. Egyed Aladár központi kulturelőadó a falu kulturális mozgalmáról beszélt és lelkes sza­vakban mutatott arra, hogy ebből a munkából a magyar falu intelligenciájának ki kell venni a részét. Délután fél 4 órakor folytatták a pártna­pot, amikor a párttitkárok terjesztették elő je­lentésüket az egyes körzetek működéséről. Lukovics Ferenc tartalmas jelentésben számolt be a komáromi körzet eredményes szervezési munkálatairól, a rimaszombati körzet jelentését Nagy Sándor titkár és a ruszinszkői körzetét dr. Kárpáthy Béla terjesztette elő. A jelentése­ket, melyek a pártnak sikeres munkálkodásáról adtak hű képet, elismeréssel vette tudomásul az országos választmány. Ezt megelőzőleg Bakó Gábor dr. országos alelnök tartott részletes és terjedelmes jelentést a ruszinszkói magyarság helyzetéről általában és alkotmányjogi szempontból, gondosan fel­sorolva azokat a sérelmeket és híven feltüntetve azt a súlyos helyzetet, melyek ruszinszkói ma­gyar testvéreink életét és létét veszélyeztetik. «Komáromi Lapok« Az uj pártvezetőség. Az országos pártvezetőség módosította a párt szervezeti szabályzatát, mely után a kije­lölő bizottság javaslatát terjesztette elő az el­nökség. Egyhangú választással az uj pártvezető­ség a következő párttagokból alakult meg: Országos politikai elnök: Szent-lvány József. Elnökök: Bartal Ferenc, Egry Ferenc, Mohácsy János dr., Törköly József dr., Kukán Béla dr. Alelnökök: Bakó Gábor dr., Fodor Jenő, Hlavicska János, Isaák Imre, Koczor Gyula, Meisels László dr., Rácz Gyula, Söröss Béla, Ráthonyi Ákos, Ajtics-Horváth Dezső, Boldoghy s Gyula, Hervay László. Országos pártvezetőségi tagok: Komáromi körzet: Bándy Endre, Bajcsy Ferencz, Fülöp Zsigmond, Hangos István dr., Haliczky Béla, Heim Gyula, Holota János dr., Iványi Ferenc, Kurucz Ferenc, Plichta Ferenc, Pompos János, Soós Károly. Rimaszombati kör­zet : Egyed Aladár, Giller János dr., Magda Sán­dor dr., Soykó Pál, Andrik János, Csaba József, Fehér Miklós, Zachár Endre, V. Oross János, Telek A. Sándor, Bálint András, Czeglédi Sámuel. Ruszinszkói Ac- Lajos Sámuel, Földes János, Hetey Bertalan, Jaure Sándor, Palchy István dr., Szircsák Endre, Sulha István dr., Sipos Imre, Peleczkey Sándor, Demjén Gábor, Komáromy László, Tóth Bálint. Mindegyik körzet részére 12—12 póttagot is választottak. Ezután a pártprogramm vitáját kezdték meg, Dr. Flaclibart Ernő, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője „A nemzeti kisebb­ségi jogvédelem nemzetközi utjaai“ címen tar­tott nagy tanulmányra valló alapos előadást, melyet nagy figyelemmel hallgattak meg. A vita folyamán Jabloniczky János dr. kér. szoc. nemzgy. képviselő is résztvett és kimutatta, hogy a népszövetség állal nyújtott védelem ma csak teoretikus. Azt tartaná helyesnek, ha a panaszt a legfelsőbb közigazgatási bíróság in­tézné el és a sérelmes intézkedések e fórum döntéséig ne legyenek végrehajthatók. Ezzel a első napi tanácskozás véget ért. A második nap sem csökkent a nagy érdeklődés a gazdag programra pártnap iránt. A második napon dr. Mohácsy János és dr. Törköly József felváltva elnököltek. Elsőnek Ágoston Miklós a Komárom­­vármegyei Gazdasági Egyesület titkára ol­vasta fel értékes értekezletét. A mezőgazda­­sági szakoktatás címén, amelyhez Machnik Andor komáromi földmives iskolai tanár kért szót és azt igyekezett bizonyítani, hogy a szlo­­venszkói gazdasági elemi szakoktatásról tör­vény intézkedvén, csak a magyarságon múlik, hogy minden faluban gazdasági elemi iskola legyen. A szlovenszkói németek, a zipszerek él­nek is ezzel a jogukkal és a Szepességben vannak is ilyen falusi gazdasági iskolák. Nitsch Andor, a szepesi németek kikül­döttje nyomban válaszol a felszólalásra és súlyos érvekkel bizonyítja, hogy a falusi gaz­dasági oktatásról szóló törvény csak Írott ma­­laszt, mert a kormány minden elképzelhető akadályokat gördít, csakhogy a magyarok és a németek között ilyen falusi gazdasági iskola ne létesüljön. A szepesi németek a saját erejükből és a kormány minden sakkhuzása ellenére tar­tanak fenn pár ilyen iskolát. Fodor Jenő Az általános gazdasági és szociális kérdések Szlovenszkón címén, Szi­­lassy Béla Gazdatársadalmi szervezkedés ci mén tartottak előadást. Majd dr. Kukán Béla érsek-újvári ügyvéd j országos pártelnök, a szövetkezeti kölcsön t fontosságát ismerteti: Jön a vagyondézsma, j feltétlenül szüksége van a szövetkezetekre, I ahol törlesztési segélyt kaphat a szorongatott I gazda. Dr. Soltész Béla jolsvai plébános a párt jeles I tagja, Egyház és állam címen tart hagy figye­­| lemmel hallgatott előadást, melyhez dr. Hangos i István érsekujvári ügyvéd szólt hozzá a leg­­| nagyobb érdeklődés közben. Egyben pedig J megköszönte a pártnapnak néhai édes atyjáról, az elhunyt szenátorról való kegyeletes • megemlékezését. Fogadalmat tesz, hogy édes > apja nyomdokain fog haladni a magyarságért folytatott küzdelemben. A kulturális kérdésekről, népnevelés, val­láserkölcsi alapon címen Isaák Imre tartalmas előadást tartott, amelyhez Söröss Béla szól hozzá. A földreformról ifj Koczor Gyula a párt komáromi körzetének Ügyvezető elnöke tart nagy helyesléssel fogadott és a magyarság­­ellenes reformot mélyen elitélő felolvasást, amelyhez Révész Jónás Garamszen'györgyről Füssy Kálmán, Szent hány nemzetgyűlési kép­viselők és Jaross Andor, komárommegyei föld­birtokos szóitak hozzá. A második nap délutánján is sok-sok közérdekű kérdés került megtárgyalásra a nagy­számú hallgatóság lankadatlan érdeklődése mellett. Törköly József elnök lelkes záró szavai után emelkedett hangulatban ért véget a gyű­lés este fél 6 órakor. Délben társas ebéd volt volt a színház teremben, amelyen számos lelkes felköszöntő hangzott el. Este a lévai derék műkedvelők a Zsuzsika rózsája cimü színművet adták elő nagy sikerrel. Utánna magyaros bál és vacsora volt. A jóvátéteii bizottság. Megrázó részletek a megszálló hadseregek, missiók ön­kénykedéseiről. — Nitti volt olasz miniszterelnök könyvéből. A modern békekötések történetében a jó­vátéteii bizottság szervezése teljesen újszerű. A bizottságnak szinte határtalan hatalma van. Ez állapítja meg, hogy, mennyit kell Németország­nak és a többi legyőzött ailamnak fizetni, mily módon és mily időközökben. Es ellenőrzi a finánciákat, gazdasági életét. Képviselői révén mindenbe belenyúlnak. Törvényeket, rendeleteket váltóztathatnak meg, ha éppen szük-éges. Tagjai mindennemű ténykedésükben immunisak. Egye­dül a kormányoknak felelősek, amelyek kine­vezték őket. A legyőzőitek kötelezettséget vállal­tak, hogy a bizottságnak bármily rendelkezését ellenséges cselekedetnek nem tekintik. Miután az alapelvi a legyőzöttek fizetnek mindent, a bizottság tagjai hatalmas fizetéseket húznak. Két, három, négyszázezer frank fizetés jár teljesen ! laikus egyéneknek, akik saját államukban a i tizedrész fizetést sem kapnák. Hivatalnokok, s ! egyéb kisérő személyek ötször tízszer több fize­­j tóst kapnak, mint saját országuk miniszterelnökei. ; Miután az első bizottsági tagok, akik jellemek ; voltak, a bizottságból kiváltak, ma oly egyének , töltik be helyöket, akiknél a mértékletlenséget, j az ügyekhez teljes hozzá nemórtés hiányának I nagyságát csak pokoli cinizmusuk múlja felül. ; Hogy mást ne említsünk, midőn Ausztria apénz­­! ügyi agóniában feküdt tehetetlenül s Magyarország I is hasonló sorsnak nézett elébe, a jóvátéteii bi- I zottság 6 miliárd arany koronát követeit tőlük. ; Kisebb politikusok, teljesen tájékozatlan diplo­maták és tanácstagok, kik saját országaik tör­vényeiben is járatlanok, határoztak Németország jóvátétele ügyében. A gazdasági és pénzügyi problémák komp- I lexumában jártas, tudományos kutatás és gya­­j korlati ismeretek fegyverével felvértezettek is j nehezen találnának megoldást olyan kérdésekben, | amelyekben a népek nyelvét, ipari, gazdasági l termelésüket, a produkció és kereslet viszonyait j per absolute nem ismerő jóvátéteii bizottsági | tagok döQtö határozatokat hoztak, legtöbbször i politikai és bank érdekeltségek befolyása alatt. \ A háború után a katonai és polgári missiók fö­­| megei lepték el a legyőzött országokat, volt azonkívül hadianyag felvétel, az ellenőrzés és még számos kitalált nevű missió dolgozott igen gyakran minden erkölcsös pretext nélkül. A hi­­í vataios kiküldötteken kívül a háborús nyerész- I kedők légiói ömlőitek széjjel a kegyelemre le­győzött országokon, amelyek védtelen zsákmányul szolgáltak a betolakodók vagyonhajhaszó vá­gyának. Fosztogató bandák nem viselkedhettek könyörtelenebből, mint némelyike e missziók­nak. A nyomorulttá csonkított Ausztriában kü­lön bizottság ellenőrizte a katonai, légügyi és tengerészeti ügyeket akkor, amikor Ausztria fegyvertelenül a teljes elpusztulása végórait élte. Németország hatalma zenitjén a Rajna­­vidéken 70.000 embert tartott elosztva 28 kü­­lömböző garnizouokban. Ez a szám természe­tesen bátran csökkenthető lett volna a most megszálló hatalmak által, midőn Németország

Next

/
Thumbnails
Contents