Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-06-09 / 69. szám
1921L juntas 9. »Komáromi Lapok 3. oldal meg: kell egyeznie Magyarországgal és könnyíteni kell Magyarország helyzetén. Mindannyiunknak'rtigy keleten, mint nyugaton, azon kell dolgoznunk, hogy a nemzeti rivalitások letompittassanck. A khí határok maradjanak meg, de minden jó európainak arra kell törekedni, hogy a létező határok — úgy a régiek, mint az újak— egyre kevésbé legyenek fontosak. Arról is meg vagyok győződve, hogy a mai gazdasági viszonyok ezt a folyamatot kikerülhetetlensó teszik és azt jóval gyorsabbá fogják tenni, mintsem azt ma talán képzeljük. Az adóügy állami intézése. Teljesen megfeneklett az állami apparátus. Még nincs kivetve az 1922. évi adó! Végrehajtanak már befizetett adókat I A városi képviselet tegye meg kötelességéti A városi polgárság adóintéseket kap, melyet a legnagyobb megütközéssel fogad, mert adóját rendesen megfizette. A zaklatásokat edkerülendő, utána néz az adóhátraléknak és akkor meggyőződik, hogy adója rendesen be van fizetve és azzal nincsen hátralékban. Mi lebet ennek aa oka, azt röviden elmondjak. Előre kall bocsátani, hogy 1923. első felének végén vagyunk, araikor rendes körülmények között a folyó évi adókat kivetették és előírták- Jegyezzük meg ezt a szót, hogy „rendes körülmények között.“ Ma ugyanis nincsenek rendes körülmények, hanem sajnos, igen rendetlen körülmények. Be fogjuk bizonyítani. 1922. évre még nem. történt meg az adókivetés és igy senkinek az adója nincsen erre az évre a számlájára előírva. Ennek ellenére fejből, vagy kabát szerint adókat követelnek és hajtanak be. Ez a leg szabálytalanabb eljárás, amely természetesen legmerevebben ellenkezik az adótörvényekben lefektetett elvekkel. A kivetésig az előző év adóalapja szerint kell teljesíteni fizetéseket, de két év előtti adóalapon nem kell teljesíteni fizetéseket, nem pedig azért, mert az időközben mindig változik, emelkedik vagy csökken. Az adószámlák tehát évenként lesárandók és a fizetési mérleg megállapítandó, a túlfizetés vagy hátralék. Ez év januárja óta már a községek nem Írnak elő adókat, ezt az állami adóhivatal végzi, illetve kellene végeznie. Az állami adóÍMvatalbau azonban a legnagyobb — Elbúcsúzunk — szólott csöndesen. Megköszönöm magának, hogy egy ideig szeretett, azt a sok szép szándékot, mit a ielkembe oltott. Hogy egyszer életemben önzetlen voltam és jó. Hogy hittem az életben és gyönyörködtem a boldogságomban. Hogy úgy éreztem, fiatal vagyok újra. Hogy terveztem és reménykedtem. Hogy most megállottám a nagy próbát, megengesztelődtera és harag nélkül oda tudom adni a kezem. Isten megáldja, Zsolt. Nem, ne csókoljon meg, most már a csókja nélkül megyek ... — De hová ? Nézzen rám, Ada. Hová ? Az asszony összeszoritott ajkán egy kis mosoly futott keresztül. Ez a mosoly dermesztő volt. A férfi megfogta kezét és megdöbbenve a fehér arctól és a mosoly titkától kiáltotta: — Most már értem magát, Ada. A nagylelkűségét, az önfeláldozását. Az ajándékot, amit számomra tartogat. Milyen rettenetes jóság a magáé. Nem az élet jósága, hanem a halálé. Egymásnak ad bennünket, s aztán meg akar halni. Meghal, hogy mi ketten, Margit meg én, csak a maga leküzdhetetlen árnyékán láthassuk egymást. Meghal, hogy a maga dermesztő sorsa fagyassza meg bennünk a vért és életünk minden percében tiltóan meredjen köztünk. Ada, én nem kértem magától Margitot, maga kínálja nekem. Azt akarja, hogy mikor az élet ellenálhatatlan ereje egymás felé vonja az ajkunk, a halál kínja meg elválasszon. Ez a maga ajándéka ? Ez a maga lemondása ? Emberfeletti jóságát nem értettem, de emberfeletti bosszúját megértem. — Mit akar tőlem ? — kiáltott Ada — mit akar tőlem ? — Azt akarom, hogy éljen. — Maga nélkül, Zsolt ? — Ha akarja, velem. — Kötelességből! Ez túlságos kegyetlen leane. káosz van az adók körül és még ott sem tartanak, hogy az 1922. évi adókat előírták volna. Ez teljesen tűrhetetlen állapot és a közigazgatás egyszerűsítésének egyik igen szép működési bizonyitvácya. Nincs közigazgatási bizottság, nincsen megyegyülés, ahol ezeket szóvá lehetne tenni, ahol számon lehetne kérni, ahol a mulasztásokért a fegyelmi eljárást el lehetne rendelni. De nincsen meg az a jámbor járási tanács sem, melynek keretében az elnök engedélyével és hozzájárulásával felszólalni lehetne az adók ügyében. Ilyen kaotikus viszonyok közt újból kérik az adókat és az adófizetőket végrehajtással zaklatják. Ezt az eljárást tűrni nem lehet és mivel nincsen más szerv, mint a községi képviselőtestület, ennek kell ebben az ügyben felszólalnia. Elvárjuk tehát a városi képviselettől, hogy ebban az ügyben megállapítja a sérelmet és azt illetékes helyre felterjeszti. Az adózás komoly dolog és azt komolyan kell felfogni a hatóságnak is. Nem szabad olyan dolognak előfordulnia, hogy az adózó polgárságban megrendüljön a bizalom az adókivetés helyességében és pontosságában. Nem szabad azt a hitet hivatalosan megerősíteni, hogy & hatósog következetesen töved az adózó lakosság kárára. Mi nem az adózás ellen szólunk, sőt mindenkit komolyan figyelmeztetünk, hogy adókötelezettségének tegyen eleget, mert az elől menekülni, ez alól kibújni nem lehet. De ez elv meliett a leghatározottabban követetjük, hogy az adózás terén végre legyen rend, me'rt ahogy ma történik, az a legélesebb kritikát hívja ki ez ellen a rendszer ellen. Az adóügynél alkalmazzanak komoly és tapasztalt begyakorolt férfiakat, |ne pedig járatlanokat, akiknek az adóügy komolyságáról halvány sejtelmük sincsen. Ennek a fejetlenségnek, zűrzavarnak az adózó közönség issza meg a keserű levét. Mert unos-untig elég egyszer is adózni. Most pedig kétszer követelik az adót. Eddig és ne tovább. — Láb- és kózizzadás ellen azonnali biztos hatású a „Pedin“, egyszeri használat után a kellemetlen szagot Í3 teljesen megszünteti. Ára 4 cK. Kapható jobb fodrász üzletekben és Mórocz Zs. drognista üzletében. Saját érdekében utánzatokat ne fogadjon el! Postán Kovách gyógytár, Komárom küldi. 264 — Élnie kell Ada. Én nem akarok a gyilkosa lenni. — Azt nem kívánhatja, hogy igy éljek. Ez meghaladja az erőmet. Azt nem kívánhatja, hogy nézzem, hogy minden, amiről azt hittem, i az enyém, a másé lett és más kacag, örül és i magához szorítja. Ezt nem kivánhatja senki. En elmegyek és mindenki boldoguljon, ahogy \ lehet. — Elmegy. És itthagyja lelkemben az ' örök vádat. Az örök tüzet, amely halálra éget. \ Itt hagyja^ a gondolatot, hogy én öltem meg. — És ha maradok, a gondolatok velem I maradnak. A gondolatok, hogy én halott vagyok. í — De nem az, hogy ölt. De nem marad- | nak magával az árnyak, akik viaskodnak éjjel. De nem kell egy halottat szolgálnin ébren és álomban, örökre sebzett szívvel, rettegő lélekkel. Ada, maga kegyetlenül akar büntetni, — Büntetni — súgta az asszony. — Büntetni nem, csak megnyugodni akartam. Csak aludni, álom nélkül. Csak pihenni, mert elfáradtam. — Ada, Ígérje meg, hogy nem teszi, Ígérje meg. — Milyen irtózatos, amit tőlem kíván. — Heroikus, nagyszerű amit kivánok. j Azt akarom, hogy éljen, hogy szeressen ben- jj nünket, hogy ne irtózzon a boldogságunktól, j hogy maga nagyobb legyen az önfeláldozásban, a szeretetben, a megbocsátásban, mint minden más asszony. Azt akarom, hogy éljen. — Hogy éljek, — maga Zsolt rettenetes, maga kegyetlen. A férfi ráhajolt, a szemébe nézett. Látta, hogy fellobban az asszonyban a vágy, hogy meghozza érte az utolsó áldozatot. A homlokáról eltűnt a nyugalom. Az arcán ott ült újra a fájdalom, a küzdés. A halál madarát a szivében felriasztotta az élet kiáltása . .. VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein der jüd. Hochschüler ans der Slowakei.“ 262 Praha I., Postfach 620. Közbenjárási dij vízumonként 20 korona. Sok a kéménytüz. j (Ki felelős ezért ? — Sürgős és hatósági ellen- 1 őrzést kérünk! — A város naponta veszedelem| ben forog. — Ezt nem lehet tétlenül nézni.) Ha végiglapozzuk Komárom krónikáit, a ] melyek részint a régi Komáromi Kalendárium. | ban, részint a lieiyi sajtóban, vagy a városi I jegyzőkönyvekben vannak megírva, gyakran | olvasunk Komárom elpusztulásáról a kéményl tüzek által okozott tüzveszedelmekkel kapcso- latban, ügylátszik, a régi idők akarják magu- 1 kát megismételni, mert alig múlik el nap, hogy l kéménytüz ne riasztaná fel a város lakóit. ; Lapunknak nincsen olyan száma, amely ne | ima egy-két kémény tűzről. A napokban a í Tolnai-utcában, majd a Pihegőben és másutt \ volt kéménytüz. Mikor pedig e sorokat Írjuk, serény tűzoltóink a Jókaiutcában oltottak el | egy kémény tüzet. Dicséret érdemli meg derék j tűzoltóinkat, hogy gyors megjelenésükkel, hoz| záértésükkei, bátor, a veszedelmet megvető fellépésükkel olyan sok veszedelmet elháritotj tak a már amúgy is sokat szenvedett és a I pangás szélén álló városunktól. A mai sivár I gazdasági helyzethez még csak az kellene, hogy j tűz pusztítson a városban, akkor aztán joggal j elmondhatjuk, hogy nekünk ugyan befellegzett. Bármilyen éber is a tűzoltóságunk, de í ismerjük a tüzveszedelmek. a véletlenek kií számiíkatatknságát is, addig-addig kacérkodnak a kéménytüzek, amig egyszer hiábavaló I lesz a tűzoltóság minden ébersége, különösen \ ilyankor nyáron, amikor a tetőzet és egyéb í faalkotmányok valósággal átvannak tüzesedve. | A Kéménybe könnyelműen beépített fagerenda, a kémény közelébe felhalmozott gyúlékony anyag, a nyári forrós ág, a nálunk csaknem ál- 1 landóvá vált szeles időjárás egyszer, sajnos, l mégis cs&k veszedelemmel kapcsolja össze a | mindennapos kéménytüzeket. Csodálkozunk, hogy erre a mindennap f beállható veszedelemre nekünk, újságíróknak kell az erre hivatottakat figyelmeztetni és nem í jöttek rá azok magoktól, hogy ez igy nem ; mehet tovább, itt a legsürgősebben és a leg\ erélyesebben kell intézkedni. Miből támad a kéménytüz ? A kéményben felhalmozódott, a kémény falára tulvastagon ierakódott koromréteg meggyuliadásától. És ez a koromréteg miért rakódik le a kelleténél tulvastagon ? Mert a kéményseprő ipart nálunk nem ellenőrzi senki. Mit tudja az a lakasvagy háztulajdonos, hogy a kéményseprő jól, lelkiismeretesen kitisztifcotta-e a tűzhelyeket, a kéményeket? A mai szűk cilinder-, vagy úgynevezett oroszkéményekbe nem bújhat utána és nem ellenőrizheti. Erre hivatott a kéményseprő ipart ellenőrző felettes hatóság. Minden egyes kéménytüz vádlóként lobban fei, hogy ott bűnös mulasztás történt. Tessék megkeresni, hogy ki a bűnös. A kémányseprőe, vagy a kéményseprést ellenőrzők-e? De ez az utólagos intézkedés csak aféle eső után köpönyeg. Tessék megelőzni a bajokat. Tessék a kéményseprő iparosok költségére sürgős és alapos kéményvizsgálatokat tartani, ellenőrizni, hogy a kéményseprők, akik olyan pontosan fölszedik a kéményseprési dijakat, a tűzhelyek, kémények tisztogatásában is olyan pontosak és lelkiismeretesek-e? És ha mulasztás terheli őket, szigora megtorlást követelünk, mert itt egy egész város tűzbiztonságáról van szó, hát nem lehet keztyüs kézzel kezelni az ügyet. Ezzel az üggyel sürgősen kell foglalkoznia nemcsak az arra illetékes hatóságnak, hanem állandóan felszínen kell tartani ezt a kérdést a tüzoltótestületnek, amely talán egyik tűzoltóját kiképezhetné, hogy vele ellenőriztethesse az illetékes hatóság, hogy milyen munkát végez a kéményseprő ipar és ezzel meglepetésszerü próbákat is lehetne tartatni. A tűzoltóságon kívül a saját jól felfogott