Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-06-09 / 69. szám

4. oldal.

»Komáromi Lapok«

1926. junius 9.

érdeka is azt kívánja, hogy azzal a kérdéssel * a háztulajdonosok egyesületének is foglalkoznia kell.

Mindezeken kívül evidens érdeke ezt a kérdést felszínen tartani a tttzbiztositó társaságok Komáromban székelő ügynökségeinek is. Hiszen ezeket is nagyon közelről érdekli sz a kérdés.

Ha az illetékes hatóságok a helyi tűzoltóság, a háztulajdonosok egyesülete és a tűzbiztosító társaságok éber szeme kiséri figyelemmel ezt az ügyet, biztosra vehetjük, hogy a ma naponta kísértő veszedelem el fog múlni tőlünk.

Prolog.

Irta: Radványi Kálmán.

A cserkészni aj álison elmondta Nagy Vilma Vili. o. t.

Akik szivükben őrzik a tüzet,

Mit az ifjúság gyújtott egykoron:

S akik számára az emlékezet Mindent, mi elmúlt, tiszta fénybe von: Azokhoz szólok. Kiknek lelke még Örömmel jár az ifjúság egében,

Akik szeretik azt a sok reményt,

Amely színesre festi a világot,

Bimbót fakaszt az élet ősi fáján,

Mosolyba vonja a sötét eget:

Hozzátok szólok, akik a diák Szivét megértitek. Jertek velem S diákországba elvezetlek én.

Csodás egy ország! — Kár, hogy titkait Kevés szem látja. Oh én szeretem Az ifjúság napfényes birodalmát S a tennivágyó kis diákokat! —

Szeretem bennük az if ja erőt,

Mely tettre kész és munkálkodni vágyik. Szeretem bennük a bizó reményt, —A büszke, édes önbizalmat,

Amely szemükből felém mosolyog. — Szeretem bennük a tiszta hitet:

Kerek szemüknek üde csillogását.

Szeretem a mohó kíváncsiságot,

Amellyel nézik a zajgó világot.

És szeretem szivüknek tisztaságát,

Mely forró vért lüktet szét izmaikba. Diákország vig népét szeretem És köztük járni — nékem szent öröm. Azért — hu tetszik — jöjjetek velem, Feledjétek az élet száz baját,

Az ínséget, a bűn diadalát,

Az éhséget, a vastalpu nyomort,

Mely annyi vérző szivre vátiport. Feledjétek, hogy az egünk setét.

Itt áll előttünk egy uj nemzedék:

Ez majd elhordja a bus romokat,

S felépíti a dalt otthonokat ....

Éa Istenem, te örök Szeretet,

Tedd, hogy szivükben éljen a remény, Hogy ők ne lássák a tragédiát,

Mely itt folyik a világ színpadán.

Az ő világuk — sértetlen legyen És kacagásuk — vigau csengjen át A romlott földön. — Soha meg ne értsék A véres harcok szörnyűségeit S a szenvedést, mely sokszor rombadönti Az ideálok tündérpalotáját. —

Legyanek ők az üszkös talajon Élő virágok — édes zálogai A messze-messze mosolygó-jövőnek!

HÍREK.

Az utcán

— nemcsak Komáromban, de az egész világon — gyakran halljuk elhangzani:

— Csókolom a kezét! Sót a telhetetlenek igy mondják:

— Kezeit csókolom! (mintha nsm volna nekik elég egy kéz.)

A kártyaveíő cigányasszony, vagy a kéregető koldus még tovább megy és azt mondja:

— Csókolom a kezét, lábát I

A barátnők meg igy köszöntik egymást :

— Csókollak drágám!

De nem ritka eset, amikor ezeket halljak:

— Hát még meg se áll, hogyjjkezet foghassunk legalább.

Szóval a kézcsók, a kézfogás, a csókolódzás témája gyakran hangzik el az utcán. De nemcsak elhangzik, hanem gyakran meg is történik, különösen a háznál, a szobában elég gyakran.

Valamikor ennek a lopnak volt egy állandó rovatja „Komoly cikk dialógban*, amely kissé túlrészletezve vitatott meg csevegés formájában komoly dolgokat. Ez alkalommal én is, e rovatban, a hírek előtt, ahol vig dolgokat szoktunk megírni, sokkal komolyabb dolgokat fogok elmondani a kézcsókról, a kézfogásról, a csókról, mint a bevezetésből sejtenék a kedves olvasók.

Tehát:

Az ember társadalmi lény, magafajtájával állandóan érintkezést tart fenn. Sajnos, az érintkezés szó szerint való értelmében. Mert az embereknek egymással 1 való közlekedése valósággal érintkezéssé « lesz azzal a sok kéz-zoritássa), am lyet a I társadalmi szokás visszás követelménye

* reánk ró. Ugyebár, kezet szorítunk roko| uainkkal, barátainkkal, ism-rőseinkkei vall lahányszor velők találkozunk — jövet és ) menet — de kezet szőri, unk véletlen tajj lálkozáskor ismeretlenekkel is — hiszen a | bemutatkozás egy szakadatlan kézrázási \ láncolat — kezet szorítunk üzleti alkal

; makkor és társaságban, kezet nyújtunk | aztán leereszkedésből, demokratikus érzéj- seink bizonyságául, vagy a kitüntetés jejj léül. Egyszóval kezet fogunk miudenkivei l — aki él; egyikkel, hogy barátságunkat, f másikkal, hogy elfogulatlanságunkat bili zonyitsuk, hogy meg ne sértsük, vagy l épen azért is — hogy szabaduljunk tőle!

Pedig ez a sok érintkezés nem köí zömbös a közegészségügy szempontjából!

J Mert a kéz az, mely a legszabadabban \ van kitéve minden beszennyeződésnek,

* azzal fogunk széket, ajtókiiinc-et, cipőt jj huzunk, igazítunk, zsebkendőt tartunk stb.

| Nos és bizony a kéztisztálkodási iránti ér| zék siucs egyformán kifejlődve az embe| rek között. Vannak, akik minden csunyá*

I hoz bátran hozzányúlnak, azt hívén, hogy t bőrük átkatoíhatlanut vízhatlan stb. Vaní nak bizony, akik szappannal, kefével eléggé | még megbarátkozva nincsenek s rövid le* öblítéssel eleget vélnek tenni a tisztasági i követelményeknek. Pedig tudjuk, hogy a

I piszok, a bőr pórusainak és repedéseinek tája a csirák melegágya lehet, amit viszszamenőleg már csak abból is következtethetünk, hogy az operáló orvosok negyedórákig a íegválogatottabb folyadékokkal és anyagokkal kezelik, súrolják kezüket, mig lelkiismeretesen megtisztítják, pedig az övéké különben is gondozott és tiszta ^ szokott lenni. Látható tehát, hogy a különböző tisztaságú kezekkel való ériutke- 1 zés számos fertőző bántalomnak lehet ter} jedési módja.

A kéz bőrén át való közvetlen in- I factió természetesen csak egy faja a fer\ tözésnek. Sokkal gyakoribb azonban a i kéznek a szájhoz közelítése (evés, fogpisz| kálás stb.) utján a szájon at történő in| fectió. Külöaösen gyermekek mártják min- I denbe bele a kezüket s aztán egymással, néni, bácsival vígan pacsiznak, nem is szólván arról, hogy viszont ők szokták a legtöbb kézcsókot leadni a nénikéknek is.

És azek a jó nénikék, akik naponta többfelé vizitelnek, hogy csak mennél töb bet diskurálhassanak, közben mindenkivel és mindennel összeifogódzkodnak, persze nem is sejtik, hogy a kisztihandozó kis gyermekek számára mennyi bacillust bor-Ídozhatnak, mialatt kezüket csókra nyújtják oda. A gyermeki száj ugyanis a fertőzés és a kórokozó csirák behatolási főkapuja. Mondjuk azt az esetet is, hogy a néni vagy bácsi különben tisztakezii, de véletlenül beteglátogatásból jött és keztyüjén hozza a betegség csiráját magával.

Mert azáltal, hogy keztyüt huzunk, nem sokat váltóztatunk a dolgon, arra

Iépugy ragadnak a betegségek mérgei, Keztyüvel kezet fogni legfeljebb a viselőre ártalmatlan momentán, de a keztyüben

másodikra nem. Sőt lehúzásánál a fertőző anyag átvehető az ujjakra.

Ilyetén terjesztése a betegségeknek járványos időben teljesen ismert momentum. Da ezernyi eset adódik az életben is, melyek mindegyike élénken bizonyítja a kézfogás és a kézelők egészségtelen voltát. A táncok izzadtság«, a terem pora, a *ánccipők, vagy korc-olya tisztátisnságai után a kézosók ép oly egészségtelen lehet fiatalnál, mint idősnél. Nincs is más módja a hygiénikus tisztelgés bevezetésének, mint a káros kézszoritás és kézcsók kikapcsolása. Áll ez különösen gyermekeknél. Nem is okos dolog a gyermekeket, aláz&toskodásból kézcsókolásra nógatni; vau a szülői és rokoni ragaszkodás kifejezésének öntudatosabb módja is. Szebb az, ha a gyermek meghajtja magát, köszönni tud és azt kifejezi, hogy szereti szülejét, rokonát, mintha aun*if nem kifogástalanul tiszta kezét megcsókolja.

A felnőttek kézszoritása ellen is számos okos mozgalom indult meg külföldön,

| de nálunk is látni néni ly hivatalban a nyelvi figyelmeztető táblákon kivüi igen megszívlelendő tanácsot, amely szerint: A kézfogás mellőzését kérjük!

Ezt a mozgalmat, a hölgyek sem elleneznék, hiszen ők amúgy is arisztokratábbak a kézfogás tekintetében. Míg a téli kalaplövétali tüa'om a hölgyek félreértésein zátonyra jutott (urains ugyanis az azt pótoló biccentések t nagyon furcsán alkalmazlak), addig talán ezt a mozgalmat épen a hölgyek t sztaságérzete fogja felkarolni. Azt hisszük, a kezszoritás elleni akció sikerrel is járna, egy kis kim>,gyarázás segítene a dolgon. Az értelmes em bér helyeselné, az értelmetlen is tenné, mert divatos lenne, vagy mert kénytelen volna vele, a proccok okv«tetlenkedé>ét radikálisan el lehetne némitani, — a közegészségügy pedig üdvösen befolyásoitatuék általa. S ez a legfontosabb 1

Felhívás a közönséghez!

I Losonc, junius 7.

A szlovenszkói s ru^zinszkói szövetkezett i ellenzéki pártok közös bizottságának ungvári ülése megbízta a központi irodái, hogy az állampolgárság és a községi illetőség megtagadása terén előfordult sérelmeket gyűjtse össze \ és azokat dolgozza fel o'y célból, hogy a ren-Ídelkezóséra álló adatok segítségével a mostani sérelmes állapot megszüntetésére mindeu lehetőt megtehessen. E megbízásnak megfelelően azzal a kéréssel fordulunk a közönséghez, hogy mindazok, akiket e térjn sérelem ért, vagy akik tudomással bírnak arról, hogy máson esett ilyen sérelem, — az eset terjedelmes ismertetését (föltétlenül a hivatalos végzések tartalmának és szók számának közlésével) a Központi Iroda címére (Losonc Lucmec, Füieki ut 12.) folyó évi julius 20 áig beküldeni szivask djenek.

Reméljük, hogy a nagyközönség bővebb \ megokolás nélkül is tudatában van annak, hogy e felhívás eredményéhez elsőrangúan jelentős közérdek fűződik és épp ezért mindenki önzetlenül kötelességének fogja tartani, hogy kérésüknek eleget tegyen.

A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája.

— A nagyzsupán a városházán. Dr. Bella j Metód Mátyás, pozsonyi nagyzsupán, tegnap ; délután Komáromba érkezett és a városházán [; látogatást tett. Kíséretében voltak Brichta jj József megyei főjegyző, dr. Novotny Richárd j járási főnök és két megyei tisztviselő. A városí házán tett látogatás előtt Jávor Jenő állami ? főjegyzővel értekezett a megyeházán. A városl házán Csizmazia György polgármesterrel, dr. \ Alapi Gyula és Stván János polgármesterekkel j folytatott eszmecserét és tett fontos nyilatko| zatot a város pénzügyi helyzetére vonatkozólag, j Miután csak pár percet tölthetett Komáromban, j a városi ügykezelés megvizsgálását más alka; lomra tartotta fenn. A látogatás egyelőre csak • a város vezetőinek szólott.

— A városi képviselet gyűlése. A város \ képviselete junius 15-én pénteken ülést tart, ; melynek tárgysorát most állítják össze.