Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-26 / 63. szám
1*23 május 26. «Komáromi Lapok« 7. oldal. bér, aki harminc ér óta teljesen süket, valósággal féibolond lett az örömtől, amikor a tefefon Készülék elé ültették és meghallotta az első jazzbandot. A cincinatii siketnéma-intézetben felismerték a találmány, borderejét és ma már alkalmazzák is a drótnélküli távirókészüléket. Szakértők előtt • ez olyan csodálatosnak tűnik, hogy látszólag humbugnak minősítik. Nepveu dr. ellenben nem vonja kétségbe az amerikai hírek valószínűségét és tudományosán igyekszik azt megmagyarázni. Abból indul ki, hogy az úgynevezett Herz hullámok, amelyek másodpercenkint 300.000 Km es sebességgel rohannak, közömböséé a fűi számára, hac«ak nincs egy vezeték, amely az élher rezgéseit az emberi fülhöz oda közvetíti. Az éther rezgések érzékelhető hanggá tulajdonképpen & készülékben mennek végbe. Ami pedig a süketséget illeti, annak különböző > fajtái vannak. Tudni kell, hogy a fül három j részből all: küisö fű ből — e szerv vezeti be a j hangot a hallójáratba — középfülből és végül : a belső fülből. A süketség létrejöhet a közép- . és a belsőiül mégrongálódása által. A középfül i a közvetítés készüléke, amely hasonlít egy iro- ! dához, ahova kivüirői kell bekopogtatni. Ha az ajtóhoz vezető csengő felmondja a szolgalatot, nagyon természetes, az iroda egesz belső munkája hiábavalóvá válik. A belsőfül megsértése pedig az iroda belső szolgaiatagak defektusa : a hivatalnokok nincsenek jelen, a közöoség beléphet ha akar a szélesre nyitott ajtón, de nincs akivel értekezzen. Természetesen előfordulnak esetek, amikor a hallási zavar tökéletes.! De nagyon ritka eset, hogy valaki annyira süket legyen, mint amennyire vak lehet az ember. Gondos vizsgalat kideríti, hogy még a született süketeknél is marad kis ep rész a hallókészülékből és hogy meg a Corti-fóie cső elvesztése sem mondat le minden reméoyt. A süketséget meg lehet javítani es erre mar régóta hasznainak készülékeket. •A készü.ékek a mikrofon eivén alapu'nak és a hangok egy nemét közvetíteni tudják az illetővel. A drótnélküli taviró úgy képzelhető el, mint a legtökeletesebb mikrofon. A Herz féle hullámok mindkét esetben helyettesítik a közvetítő és a felfogó készülék hiányosságait és erről meggyőződhetik minden orvos, aki csak egyszer tartotta beteg paciense füléhez a drótnélküli táviró készülékét. rvétségteien hogy a süketek nem fogják haiiaui az élőhangot, a velük közvetlenül érintkező megnyilatkozásait. De azért a találmány oly nagyjelentőségű, hogy minden országban millió szamra fogjak bevezetni a Herz hullámokon felépített találmányt. A szociális élet széttagoltsaga fogja ezt így megkívánni. Végül a francia professzor azt fejtegeti, hogy minden szerv tulajdonképen egy fiziológiai inger következtében fejlődik. A született siketnémánál legnagyobb baj az, hogy nem lehet benne az első pillanattól kezdve képzetet ébreszteni De az első hang, ha mindjárt telefonon is, megmozdítja benne az előtte ismeretlen érzékszervet, akkor a fejlődés rohamlépéssel fog bekövetkezni. Sőt a némák is megtanulnak beszólni, mert egy rés kezdődik, hói defektusaikhoz közelebb férkőzik az ember. Az orvostudomány biztosan állítja, hogy a Herzféie hullámok gyakorlatositása által el lehet érni, bogy a jövő generációjában kevesebb lesz a süket es a süketnéma, mint a ma társadalmában. v — Akinek tovább kell udvarolnia a feleségének. Chicagóban különös helyzetbe került Jonu H. Dudley, aki csak most polgárosodott meg Chicago városában sikerült házassággal — és egy hét multáu már ott is hagyta a felesége. Dudley azonban nem tudott beletörődni fátnmába es birósag ele állította a makrancos feleségét. A fiatal asszony a biró előtt kijelentette, hogy j nem szereti Mrs. Dudley t, nem is volt szándéka hozzáruenni, de szép nap volt végzetes találkozásukkor és maga se tudja — de egybekeltek. A biró egy percig megütődött, de aztán meghozta szigora ítéletét. Mrs Dadleynek újra udvarolnia keli szépen a feleségének, de szépen, nagyon szépen és erre egy hónapi gondolkozási időt kapott. Ha ügyesen élni tud vele, minden rendben vau, ha nem akkor az már baj, mert könyörtelenül elválasztja a házasfeleket. — A forradalmak nőalakjai. Hans v. Henling svájci szociológus egy svájci kriminalógiai szaklapban nagyobb tannlmányt tett közzé a háborút követő forradalmak női szereplőiről. A tudós szerző megállapítja, hogy ezek a nők kivétel nélkül lelki betegségekben szenvednek, j szóval elmebajosok, de akinél az értelmi funk> ciók normálisan működnek. Minthogy többnyire fiatalok, jó hatást gyakorolnak a tömegre és magukkal tudják ragadni a hallgatóságot. Vannak közöttük olyanok, akik alkohol, vagy kokainszenvedélynek hódolnak és ezek a mérgek a politikát is befolyásolják náluk. A mérgek hatása alatt keletkezett kósza ős zavaros nézeteiket azután reászuggerálják környezetükre. A lelkileg beteg nők nem veszedelmesek addig, míg egyedül, félre vonulva élnek. A zűrzavaros, forradalmi idők azonban alkalmasak arra, hogy ők is a cselekvés terére lépjenek, szónokoljanak, agitáljanak és izgassák a tömegeknek anélkül is ingerlékeny fantáziáját. Ezek a klrnika értelembén vett Jelki beteg nők alkotják a női foradalmaroknak eiőcsoportját. A második csoportba azok tartoznak, akik kortani értelemben nem lelki betegek, hanem sajátságos lelki alkatuk folytán bizonyos külső hatásokra rerdkivüi erősen reagálnak. Ezt a jeleoséget a francia pszichológusok resseutimeat-nak nevezik s az érteimi élet tultengését jelenti. Rettenetesen tudnak gyűlölni, utálni valamit; rajongó hévvel adják rá magukat például jótékonysági akciókra, de ugyanekkor kárörveodős, irigyek, kapzsiak. A hoszu háború az ilyea leiki alkatú nőkben kifejlesztette ezt a beteges érzelmi életet. Sokan elvesztették közülök férjeiket vagy gyermekeiket s ezek a csapasok valósággal foiadalmárok&á, a fennálló rend halállos ellenségévé tették őket. Heuting szeriut ezeknek a forradalmár nősnek egy jelentékeny része javíthatatlan lelki beteg s annál veszedelmesebbek, mert aránylag sokan vannak. Ez a sajátos tulerzekeny lelkialfcat némelykor aberrációkkal, erotikus hajlamokkal jár együtt, uaint ezt számos példa mutataja. Nem valók ezek a nők semmiféle komoly és alkotó munkára, csak tiltakozni, izgatni, kritizálni tud nak, csak arra valók, hogy fellovalják a hiszékeny, az elégedetlen tömegeket. Vért kívánnak emberszeretetből s ha vért nem láthatuak, megelégszenek könnyekkel és romhalmazzal is. Békés és rendes időkben túlérzékenységüket belefojtják napi teendőikbe; orvosnők, tanítónők, ápolónők és más ehhez hasonlóit lesznek; a forradalmi idők azonban felszínre vetik őket, Ugyanúgy, mint aj férfitársadalom salakját. Luxemburg Róza, akit a berlini forradalomban most négy éve meggyilkoltak, ilyed'hisztériás, beteges lel kialkatu oő volt s ugyanaz Z itkiu Kiára is, az orosz bolsevista forradalom egyik hírhedt női alakja. 1 • Mert maga konfekcionáltatja a gyárban s ezáltal 20—25% al olcsóbban adhatja! Fehér férfi ing pique mellel 33—48, legfinomabb 58 K* Színes divatcsik jó mosó 2 gallérral. . . 45—50» Zephir legújabb minta 2 gallérral............................63 » Angol zephir legfinomabb 2 gallérral . .-----73 » Nyers selyem és Rayc batiszt 2 gallérral . .-----95 » Panama apa eh féríi .... . .... 35—45 » Panama apach fiuknak......................................25—35 » Zephir dupla gellérral...............................................22 » Köpper alsónadrág 20, francia szabás . . . 28—30» Rövid alsónadrág zephir 20—24, angol zephir-----33 » Háló ing 60, legfinomabb.........................................60 K. Torábbá dús választék: Női fehérnemű, pamut, flór és ajoúr harisnya, férfi sokni, férfi bőröv, félmellény, puha I. Rips gallér 6 drb. 20 K, fiú trikó és félharisnya, fürdő kosttim és Frotter köppeny. Női díszes kombiné 48 K. Tavaszi kötöd kabát és legújabb női kötött mellény. Elegáns férfi Girardi szalmakalap 35—45 K. — Sport gyermekkocsi gyári raktár minden kivitelben. =■■■ 1 iq lektt-e flatalitai az Mfeni oenezeht? Orvosi sarlatdnság a fiatalító műtét. Az utóbbi esztendők legnagyobb feltűnést keltő orvosi „szenzációja“ a tiatalitó miitét volt, amellyel Stomach bécsi egyetemi tanár és Voronoff, Parisban működő orosz orvos értek el állítólag teljesen megbízható eredményeket. Arról vau szó, bogy bizonyos mirigyeken végzett műtéti beavatkozás által az elöregedett szervezet visszanyeri egy időre régi erejét s az összes szervek ismét normálisan funkcionálnak. Még emlékezhetünk, hogy az elmúlt esztendőben a párisi és különösen az amerikai Miért olcsóbbak a férfi ingek /ELBERT divatáruházában I Komárom, Nádor-utca 1V. szám alatt boulevard-lapok milyen nagy hü-bót csaptak az uj felfedezésnek. A laikusok azt hitték, hogy sikerült felfedezni az örökifjuság titkát s nincs többé öregség, mert a szent tudomány ki tudja hány esztendőre meghosszabbította az öregségtől és haláltól rettegő ember élete fonalát. Először Steimach bécsi professzort magasztalták, aki 1909 óta patkányokon végzett fiatalító műtéteket és eljárását az utóbbi esztendőkben emb íreken is kipróbálta. Áliitólag roncsolt szervezetű embereket visszaadott az életnek s megfiatalított tivornya-életet élő, korán megvénhedt fiatalokat. Az ő dicsőségét azonban túlszárnyalta az elmúlt esztendő végén VoronofE párisi doktor. Eljárását a dolog természeténél fogva nem Írhatjuk le részletesen. Lényege az, hogy a cűmpánzmajom mirigyeit ültette át az emberi szervezetbe és állítólag szintén csodás eredményeket ért el. Aggastyánok visszanyerték életerejüket, koravén ifjak Í3mét ruganyosakká váltak, elgyengült emberek ifjúi erőtől duzzadtak a műtéti beavatkozás után. Komoly orvosi é3 tudományos körök ezeket a műtéteket mindjárt kezdetben nagy kétkedéssel fogadták. Ezek közé tartozik elsősorban a párisi orvosi akadémia, a világ egyik legtekintélyesebb orvosi társasága. Az Academie des médecius elnöke például nem engedte meg Vorenoffaak, hogy eljárásáról előadást tarthasson. Ezt a testületet pedig annál kevésbé lehet konzervatizmussal vádolni, mert a francia élettani és orvosi tudomány az egész XIX. század folyamán vezető volt s alig van ma is olyan nagyobb jelentőségű oryosi fölfedezés, amelyet ne Parisban mutatnáuak be először. A Mercure de íYaace legújabb számában Pierre Mauriac irt erről a kérdésről igen komoly tanulmányt, amelyben alapos kritika tárgyává teszi a fiatalító eljárásokat és arra a következtetésre jut, hogy az emberi szervezetet megfiatalítani élettani abszurdum s azzal ámitaui a világot, hogy műtéti beavatkozással, vagy állati mirigyek átültetésével vissza lehet adui az elöregedett szervezetnek előbbi erejét, orvosi sarlatánság. Azok, akik ezt lehetségesnek tartják, teljesen félreismerik az élettani jelenségek összetettségét — Írja Mauriac. Az emberi szervezettől elkülöuitett mirigyet küiön tanulmány tárgyává tenni, anélkül, hogy annak működését kapcsolatba hoznánk a test egyéb szerveinek működésével, egyszerűen gyerekség. Azáltal, hogy az emberi testnek egy része visszanyeri régi működését, még nem nyerte vissza az egész szervezet. Sienna eh és Voronoff egy egészen alaptalan feltevésből indultak ki, amikor műtéti eljárásukat csalhatatlannak és minden esetben célravezetőnek hirdetik. Az emberi szervezetnek ugyanis minden alkotórésze: összes mirigyei, összes sejtjei egy időben mutatják fel az öregedés jellemző tulajdonságait. Az élettan eddigi eredményei azt igazolják, hogy minden sejt megöregszik és végül meghal és nem igaz az az állítás, hogy az egysejtű véglények örök ifjak és halhatatlanok. Elb nkezőleg, az amébák és a többi protozoák nagyon törékenyek, lassacskán elhalnak s a sejtoszlás, amelynek révén szaporodnak, koránt sem tart végtelenségig, mint azt kezdetben gondolták. Az öregek és a halál tulajdonképeni okait a tudomány nem fedte fel eléggé. Bizonyos, hogy a szövetek megkeményedése (sclerosis) egyik jellemző tünete a szervezet elöregedésének, de ehhez hozzájárulhat még a sejteknek kémiai átalakulása és nagyszámú egyéb kísérő jefenség. A biológiai determinizmus értelmében minden okot valamely meghatározott okozat követ az élettanban is és a jelenségeknek viszszafelé való fejlődése az egész természeti világban ismeretlen fogalom. Az öregség és a végén bekövetkező halál tehát olyan jelenségek, amelyek az egész szervezetnek fokonkénti átalakulásával járnak együtt s ezt az átalakulást megakadályozni az emberi test bizonyos részén végzett műtéti beavatkozással merő illúzió. A véredények szűkülése (atrophia senilis), amely a halált előidézi, a fejlődés egymásután következő fázisainak végső eredménye. Bergson azt mondja, hogy az embrió és a teljes szervezet fejlődése között félbe nem szakított folyamatosság van. Az a hatóerő, amely által az élőlény növekszik, nagyobbodik s öregszik, azonos azzal, amelyet mar elvégzett embrionárius életének különböző formáiban. r
