Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-05-26 / 63. szám

6. oldal.

„KoBsAfmi Lapok"

IB'S mljma 26.

— Záróönnepóly. A Kath. Legényegylet 37-én vasárnap est* 8 órai kezdettel tartja Kominek Antal tánctanár vezetésével tagjai ré> izére renduett tánctanfolyamának záróünnepélyét. A tánchoz a zenét, mely reggel 4 óráig tart, Lévai Dezső zenekara szolgáltatja. Belépti dij személyenként 8 korona. A meghívó a terembelépéskor felmutatandó. Aki az idő rövidsége miatt meghívóját kézhez nem kapja, az egyesület helyiségében jeletkezósekor átveheti

— Szenzáció! Ez a szó az egyetlen, amely megilleti Iacze Sándor hetilapjának, a Sxinh&si Életnek ma megjelent legújabb számát. A 100 oldalas Sxinhási Életbe Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Szenei Béla, Szomaháxy IstváD, Lakatos László, Kálmán Jenó írtak cikkeket, Harzányi Zsolt regényt, Fazekas Imre színdarabot. Három premierről:

A szép asszony kocsisáról, a Zaza és az Üldöz & pénz-röl közöl pompásabbnál pompásabb képeket, a sport és a tőzsde rovata pedig külön szenzáció, a 100 oldalas Színházi Élet ára 200.— korona, negyedévi előfizetés 2000.— korona. Kiadóhivatal Budapest, Erzsóbet-körut 29. sí.

— Rendelés tüdőbetegeknek. Dr Pless

Gyula, volt tüdőszanatoriumi orvos, rendel és Röntgen vizsgálatokat végez Bratislava (Pozsony) Stefanik-ut 25/a. alatti lakásán d. e. V|9—ValO ig, d. a. 3— 4-ig. Rendelési idején kívül a bratislavai »Grandszanatórium« röntgenosztályán található.

— Sxlnelőadáe. A nemesabonyi ifjúság f. év május 27 én Fleűchmann Jakab fedett színjében a nemesabonyi és nemeihodosi harang alap javára táncmulatsággal egybekötött szin•lfladást rendez. Színre kerül: »Cigány Panna» népszínmű 3 felvonásban. Irta : Almási Tihamér. Belépődíj I. hely 10 K. II. holy K. Kezdete d. u. 3 órakor.

— Megnyílik a strandfürdő. A komáromi strandfürdőt vasárnap, május hó 27-én fogják megnyitni.

— Templomrablás. Ismeretlen tettesek a ' Szent András templomból a déli órák csendjét kihasználva a Szent Sir oltárról egy oltárteritöt és csütörtökön a Mária oltárról két ezüst gyertyatartót loptak el. Az államrendörségen ez ügyben feljelentést tett a plébánia hivatal, mely a tettesek kézrekeritói részére megfelelő jutalmat biztosit.

— Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma

Budapest, Andrássy-ut 8. és Szeged, Pallavicini u. 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít eló bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzelbérlet t Rekapituláció! Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. 77

— Exhumálták a nemeshodosi juhász holttestét. Nemeshodoson exhumálták Lengyel István számadó juhász holttestét, akita felesége három hónappal ezelőtt különféle növényi mérgekkel eltett láb alól. Buchtolta dr. vegyészprofesszor, aki az exhumálásnál jelen volt, most készült el a belső részek (bél, tüdő, máj, lép) vegyi vizsgálatával, amely azt az eredményt hozta, hogy az öreg embert háromféle méreggel ölték meg. Ezek; acidum, acetym tartaricum és suüur (kónvirég, kökörcsin, (»kikerics») mérget csodálatosképpen nem talált benne, pedig a tanuk szerint az volt a fő méregeezköz. A vegyész professzor szakvéleményét most írásba foglalja és beterjeszti az államügyészséghez, amely utasítást adott a duuaszerdahelyi csendőrségnek a másdodik gyanús eset kinyomozásra. Nincs kizárva, hogy rövidesen újabb exhumálás lesz a csöndes Nemeshodosou. Lengyel Istvánná és Pongráez Jolán cselédleány ellen előre megfontolt emberölés büntetette miatt emel vádat az államügyészség. A vizsgálóbíró most beidéz tanaként Leegyel István ügyé ben több nemeshodosi lakost, köztük az öreg fiait: Bélát, Lajost és az asszony édesfiat: Lengyel Imrét, akiket arra vonatkozólag hallgatnak ki, hogy a méregadagolás milyen hatással volt az egészséges, pirospozsgás arcú, szikár számadój uhászra.

— Az uszoda elhelyezése ellen mind több és több panasz merül fel és érthetetlennek tartjuk, hogy a város központját miért negligálták azzal, hogy a Yágduna hídhoz helyezték el, ezzel a Kossuth tértől a pozsonyi kapn felé eső részére teljesen elveszett az uszoda, mig ellenben, ha az általunk ajánlott helyre, a Fried-féle

fatelepnél kötötték volna ki az uszodát, könynyen megközelíthető lett volna a belváros részére is, friss, tiszta vízben törődhetett volna a közönség és a parton pompás homok fürdő is rendelkezésére állt volna a fürdőzök részére. Ezt a helyet a város lakosságának a túlnyomó része iránti tekintet, a közegészségügyi és a finánciális szempontok is az uszoda helyéül predesztinálta. A Yágduna hid melletti hely már pénzügyi szempontból is szerencsétlen és megjósoljuk, hogy a város alaposan rá fog fizetni az idén az uszodára, mert még a vontatási, kikötési munkálatok költségeit és a személyzet fizetését se fogja behozni az idei szezon, mert aki már kisétál a Yágduna hidjáig, az már el is megy a strand fürdőig, ahol ha a kabinokon túl vetkőzik le, ingyen is törődhet és pompás homokfürdőt is vehet. Úgy látszik nagyon sok pénze van a városnak, hogy neki nem lényeges, hogy az uszoda jövedelmez-e a városnak vagy sem. A Yágduna hídja mellett két éve is volt az uszoda, de nem is hozott a városnak egy fillért se. Úgy látszik, ezt elfelejtették már a városházán.

— Láb- és kézlzzadie ellen azonnali biztos hatású a „Pedln“, egyszeri használat után a kellemetlen szagot is teljesen megszünteti. Ára 4 őK. Kapható jobb fodrász üzletekben. Saját érdekében utánzatokat ne fogadjon el! Postán Kovéeh gjógylir, Komárom küldi. 264

1 Utleuél visumoí I

minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Oidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenkint háromszor megg küldönc Prágába

eljárási dij 25 korona.

cím: hászlú Zsigmond

Bratislava (Pozsong) Széplak

Ura j Bratlsla

iionu

n 12. SZ. ;;

— A havasi gyopár. Iglóról jelentik: Az elmúlt nyár óta a Tátra vidékén tilos havasi gyopárt szedni. Ennek a rendeletnek az szolgált alapjául, hegy a havasi gyopár csak igen gyéren nő a Tátrában s a hatóságok féltek a kipusztulásától. A hatóságok most ezt a rendeletet valószínűleg vissza fogják vonni, mert az a havasi gyopár, amit a Tátrában árultak, tulajdonképen nem is tátrai. A tátrai gyopár virága ugyanis kicsiny, majdnem kivétel nélkül dísztelen. Az a gyopár, amit a tátrai fürdőkben árusítottak, a Gyumbir előhegyeiről való volt, ahol ez a Styavnica mész-szikláin és a Dämon-völgyben terem s igen szép csillaga van. Amióta megtiltották a gyopárárusitást, a turisták a tátrai gyopárt szedték le és vitték haza. Ezzel azután sok kárt okoztak a gyopártermésnek, úgy, hogy most a hatóságok fel akarják függeszteni a tiitó rendeletet.

— Megjelent a fiumei cápa. Békeidőben , ilyenkor tavasszal a fiumei cápa hire holtbizo’ nyossággal megjött. Ez évben az első cápát a ■ Solin gőzős legénysége a Raguza mellett levő

* Lakroma szigetnél látta. A capa kbl. 5 méter : hosszú volt. Űzőbe vették, de nem sikerült

zsákmányul ejteni. A jugoszláviai teDgeri fürdők) ben az eset hire nagy izgalmat és feltűnést kelteit.

— Keresd az asszonyt, A napokban be* jött hozzánk egy vidéki ember a menyasszonyával. Elmondott», hogy egyik pünköed este 12 óráig elbeszélgetett & menyasszonyával, amikor két férfi bezörgetett az ablakon és bekiabáltak neki, hogy jöjjön ki. A férfin ki is ment é3 ebből szóváltás támadt, ebból meg aztán parázs kis verekedés. Az est hősének beverték & fejét és a mellényét elszakították. Ennek szives viszonzása fejében ö meg a két táma| dóját verte el Isten igazában. Azért jött be a

• szerkesztőségünkbe, hegy Írjuk ki a lapban, \ hogy ő azt nem bánja, ha be is verték a fejét, ‘ de az elszakított mellényét nem hagyja a bő

rükben, mert elvégre a bezúzott fej majdcsak begyógyul, de az elszakított mellény nem forr össze többet. — Ezt az esetet nem így kellett volna megírnunk, mert a kárvallott férfiú bediktálta a közeli község nevét, ahol valamikor királyi aolymászok, madarászok laktak, bediktálta az ö, a menyasszonya, a támadói nevét. Mikor ez megtörtént, akkor azonban arra kért bennünket a menyasszony, hogy jobb szeretné, ha nem tennők ki a lapba az esetet. A vőlegény minden áron ragaszkodott ahhoz, hogy az újság utján tudja meg a két verekedő, hogy a fejével nem törődik, de a mellényt megveteti velük. Salamoni ítéletképpen úgy oldottuk meg a kérdést, hogy az esetet nevek nélkül Írjuk meg. így a menzasszonynak is eleget tettünk.

— Ktmárom nagy szülöttjének, Jókai Mór

az „Es mégis mozog a föld“ regényének a címe jut eszünkbe, amikor az alábbi sorokat olvassuk : Talán magunk sem adunk számot magunknak arról, hogy veltaképen a tudományok forradalmában élünk. Olyan épületek omlanak össze, amelyekről azt hittük, hogy ellent fognak állani az idók fogának. Elméleti tételek repedeznek meg és szilárdnak hitt törvények törnek össze. Charles Nordmann francia tudós „Az egek birodalma“ címen legújabban megjelent nagy művében ezekre a pusztulásokra mutat rá. Ki mért volna példának okáért néhány évvel ezelőtt abban kételkedni, hogy a főid forog. Diákkorunkból mindnyájan emlékezünk rá, hogy a bizonyítékok egész sorával bástyázták körül tanáraink ezt a megingathatatlan igazságot. Ezeket a bizonyítékokat nem régen Kagen jezsuita atya a vatikáni obszervatórium Aunaleseiben összegyűjtötte és igy mintegy nyilvánvalóvá tette, hogy az egyház ma feltétlenül aláírja XIY. Benedek pápának azt a rendelkezését, amellyel Galilei elitéltetését megsemmisítette. Mégis, mindezek ellenére, úgy tetszik, mintha a nagy pör nem ért volna véget, tovább folyik, sőt olyan fordulatot vesz, amelyre igazán senki sem volt elkészülve. Főképen Einstein relativitás elmélete az, amely felfogásunkat gyökeresen megváltoztatta, hogy teljes joggal vethetjük fel eat a kérdést: valóban forog-e a Föld? Charles Nordmann szintén felveti ezt a kérdést, de nem válaszol rá. Ő csak annyit állapit meg, hogy tudásunk mai állapotában a Fö d valódi és abszolút forgását nem lehet bizonyítani, sőt egyáltalán be sem bizonyítható. Azt jelenti ez — kérdi Nordmann, — hogy Galilei biráinak igaza volt? Egyáltalán nemi Galilei bírái azt hitték, amit Ptolomfus hitt, hogy a föld mozdulatlanul áll s az égi világ forog körülötte. Nos, az égi világ valóságos forgása éppúgy nincs bizonyítva és nem bizonyítható, mint a Föld valódi forgását nem lehet bizonyitani. Az igazság alighanem Tycho-Braché közelében lesz, aki a Galilei-pör idején igazán ritka éleslátással azt irta többek között, hogy mi, embsrek, csupán relativ mozgásokat vagyunk képesek észrevenni. Nem mondhatják jogosan, hogy ez a pont áll, mig a másik mozog. A mozdulatlanság és a mozgás relativ fogalmak, Mindazok az érvek, amelyeket a Föld abszolút forgása mellett felhoztak — főkípen azok, amelyek & centrifugális erőkre vonatkoznak, nem helytállók többé a relativizmus tanával szemben. Nordm&im még azt is megemlíti, hogy N wtonnak az a hires, vízzel telt forgóedénye sem bizonyít ma már semmit. Nordmann könyve tele van még ezen kívül érdekesebbnél érdekesebb problémákkal. Megállapítja, hogy Mars csatornák nincsenek. Végigmegy a c: illagok fejlődésén, ami Napunk szerkezetén s mindazokon a titkokon, melyek úgy látszik, még sokáig titkok maradnak még a távcsővel felszerelten is gyengeszemü embernek.

— A némák megtanulnak kaszálni ét a süketek hallani fognak. Bámulatba ejtő dolgokat írnak a szaklapok a drótnélküli táviró csodás hatásáról. A Lectures poor tont legutóbbi számában dr. Nepveu ismert fülgyógyász tollából igen érdekes közlemény jelent meg. Az amerikai lap tudósítása nyomán elterjedt az európai sajtóban is a szenzációs hir, hogj a drótnélküli távirónak különleges jótéteményei is vannak az emberiség számára. A drótnélküli táviró közléseit ugyanis a süketek is hallhatják. Az amerikai lapok azt írják, hogy a már születésüknél fogva süket gyermekek követni tadják a drótnélküli táviró hullámait és számukra azok percipiálható közléseket jelentenek. Egy öreg em-