Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-05-24 / 61-62. szám

Hát van szabadulás a számunkra? .

India népe is szabadulásra vár. Szabadság* mozgalmának a vezére, Ghandi most börtönben ül. Falai közé zárták az embert. De bezárhatták a tanítását is? Elvehetik a fegyvereket a szabadság híveitől ? Nem, hisz fegyvereik nincsenek. Nem harcról, háborúról, erőszakról van szó. Ghandi nyolc napra magányba vonult, hogy szigorú böjttel levezekelje híveinek egy cselekedetét, hogy megszabadítsa mozgalmát az eszközökkel való ténykedés utjától. Tagore »Az otthon és világ« c. regényében érzékelteti részünkre India utjának lényegét. A regény hősnője Bimala nagy lelkesedésében eszközökhöz, férje pénzéhez nyúl, hogy a szabadságmozgalmat előmozdítsa. Hőstettet vél tenni. De mily hamar kiábrándul ! Oh, nem is a pénz ellopása a főhiba, hanem, hogy meglopta a férje bizalmát is és beszennyezte ezzel a hazáját, melynek épugy, mint minden ügynek, csak a lélek tisztaságával lehet szolgálni. Lélek ? Mi a lélek ? A teslüokkel ellentétes substantia, a mindenség összhangja, Brahma emanaciója? Nem tudom, hogy mi. Csak azt tudom, hogy Buddha csendes szemlélődésbe merülve eszközök nélkül lett úrrá a halál felett, hogy a joghik fájdalmas öusanyargatások által függetlenítik magukat még a saját érzékszerveik eszközszerüségétől is. Valahová elérkeznek, a létnek abba a stádiumába, amelyen külsőségek nélkül egy beusó erő önkifejezéseként hatnak. Fehér emberek között is éreztem ilyen erő jelenlétét, olyan emberek társaságában, akiknek közelsége a nagy emberi közösség tudatát keltette bennem. Szemük egy pillantása, egy lélekzetvételük dokumentálása volt emberségüknek. Ez hát a lélek, a mindenség harmóniájába való beolvadás. Ennek a léleknek a tisztaságával szabadíthatnék meg magunkat. De Európa nem ismeri az egyéni önfelszabaditást, nem ismeri a beleolvadást az összességbe, a mindenségbe. Európa tömegek felszabadítására tör harccal és háborúval és fanatikus kíméletlenséggel. Tettek fanatizmusa ég bennünk a létezés nyugalmassága helyett. Mérhetetlenül szeretünk és feneketlenül gyűlölünk. Fanatizmus az életünk. Amiért nem áldozzuk szívesen mindenünket, még a lélek tisztaságát is, az veszett ügy. Macchiavelli nyomán jobban szeretjük a hazánkat a lelkűnknél. Hitünk megingásával, hogy csak nekünk van igazunk, elernyednek az izmaink, tettre képtelenek leszünk. Tetteinkhez eszközök kellenek. Eszközeink a fanatizmus eszközei, húsba és vérbe vágók. A keresztényüldözések, az irquisitiók, a vallásháborúk borzalmai mind eszközeiben gyalázták meg a lelket. — A lelket, amely hogy eszközök nélkül hogyan győzhet minden akadályon, semmi sem mutatja kristályosabban, mint a mi Beethovenünk élete. Szükség, anyagi gondok és ezer baj dacára győzött balsorsa felett, dalolt muzsikált és ujjongott az ő tiszta lelke és megismerte az örömöt nem zongorája mellett, hisz annak hangját már nem hallhatta, hanem csupán mélységes elmerülése által abba a létbe, mely dalolt, muzsikált, napsugarasan sütött és élt benne.

Kerezztutra érkezett a fehér emberiség, választhat, választania kell gépei és önmaga között. Melyiket választja? Csak önmagát választhatja. Mar készülünk erre az útra.

Dr. Sziklay Ferenc.

1923. május 24.

91 nőiét az isiai biáii

A komáromi sz. Beuedekrendi főgimnázium igazgatósága felhívja a szülőkés tanulók figyelmét az alábbi rendeletre, amely a Vestnik (Mitteilungen) hiv. lap 5. füzetében 1923. május 20-án jelent meg:

»Az iskoiaügyi és népmivelődési minisztérium rendelete a beírásokról. 1923. ápr. 7. 11113 — 11. szám. (Az összes közép , polgári- és népiskolák igazgatóságainak) A minisztérium a 25890. sz. 1919. VI. 14 i rendeletet (I. Vestnik 81. sz. rend. 141. lap) részben megvaltoztalva, a következőket rendeli:

1. A középiskolák I. osztályára szó ló felvételi vizsgálatokat és utána a tanulók beírását csakis jun. 28. — jut. 1-ig lehet tartani. A népiskolai és polgáriskolai igazgatóságok kötelesek figyelmeztetni erre a tanulókat, különösen az idegen állambelieket és ezeknek szüleit vagy rokonait, akiknél a tanulók laknak, hogy azok az iskolaügyi és népin, minisztérium 1923. I. 19 én keit 140.000—II. sz. rendelete értelmében (I. Vestnik 1923. 26. sz rend. 56. lap) jókor megszerezhes„ Komáromi Lapok.*

hessék a belföldi iskolában való tanulásra az engedélyt.

Csakis kivételes esetekben, kelléen megokolt kérvény alapján engedhetik meg az igazgatóságok azt, hogy a tanulók az I. o.-ra szóló felvételi vizsgát a nagy szünidő után tegyék le.

2. Az intézet tanulóit ugyanazon intézet magasabb osztályaiba jun. 28-án kell beírni, de az iskolai dijakat csak az uj iskolai év kezdetekor kell befizetni.

3. A magasabb osztályokba szóló felvételi vizsgálatokat jun. 28. — jul. 1 ig kell megtartani. Azok a tanulók, akik alapos oknál fogva a nagy szünidő előtt nem tehették le ezt a vizsgálatot, folyamodhatnak az intézeti igazgatósághoz a vizsgálatnak szünidő utánra való engedélyezéséért. Ezeket a kérvényeket legkésőbb jut. 10-ig kell benyújtani az igazgatóságnál.

4. Azon tanulók, akik más intézetekben (akár ugyanolyan, akár más tipusu intézetben) jártak, az uj intézetbe való felvételükért a kérvényt jul. 10-ig tartoznak benyújtani az igazgatóságnál. Más tipusu intézetekből való átlépésnél a szükséges kiegészítő vizsgálatokat a nagy szünidő után lehet megtartani.

5. Az igazgatóságok jul. 15-ig tartoznak jelentést tenni a közép.skolai tartományi iskolaügyi tanácsoknak (ill. a bratislavai isk. referátusnak), hogy a megejtett beírások eredménye alapján az intézetnél hány tanerőre lesz szükség!

VÍZUMOT

útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilf s verein der jüd. Hochschttler ans der SIovakei.M 252

Praha L, Postfach 620. Közbenjárasi dij vízumonként 20 korona.

A mozi története.

(Dióhéjban.)

Ahova a színészet kettő, az újságírás pedig egy évszázad alatt ért el, oda nem is egészen egy negyed század alatt ért el a mozi! A színészetről és moziról beszélünk ; mert amint a színészet története visszanyuíik az ókorba, a mozi története is ott, Ptolomeus K. u. 130- ban végzett kísérletével kezdődik.

Az ugyuevazett „csodakorong“ adta meg a k. b. 2000 év múlva föltalált mozikészülék alapgondolatát.

A rikító hirdetményekkel, hangos rnagadicsérésekkel dolgozó mozik eitáníorithatatlan közönségének leglelkesebb és igen tekintélyes hányadát teszi az ifjúság. Illő tehát, hogy ez a fogékony lelkes sereg ismerje a mozi történetét.

Itt adom a mozi történetét rövid vázlatban :

Nézzük meg, hogy a múlt század 90-es éveitől napjainkig mint fejlődött ki a már nélkülözhetetlen intézmény és figyeljük meg a fokokat, amelyeken keresztül érkezett a művészetig.

A mozi feltalálóinak általában a francia Lumiére testvéreket nevezik, bár ők lyoni műhelyükben csak egybefoglalták a különböző találmányokat. A nyilvánosság elé 1895 ben léptek s váudorelőadások utján ők maguk terjesztették nagyszerű készüléküket.

Ettől kezdve szédületes gyorsasággal terjedt el huszonkét év alatt az egész világon s ipara a vásári kisiparból kifejlődött a nagyhatalmú részvénytársasági formáig.

Háromféle irányban munkálkodott a moziipar a mozikészülék tökéletesítésén.

A képek nyugodt rezgés nélküli vetítése és sz éiethü ábrázolás, színes képek, hangtani felvételek (Edison-féle beszélő mozi) mondhatni teljesen sikerült, mig a harmadik cél érdekében folytatott kutatások máig sem vezettek eredményre.

Nem sikerült t. i. lehetővé tenni azt, hogy világos helyiségben, az alakok a térben (nem pedig a sikbau) mozogjanak.

Rövid mulatságos jelenetek és napi események voltak az első filmek tárgyai, de a legeM filmgyár, a Pathé Fréres (Páris) a Lumiére-féle szabadalom, rövidesen hosszabb meséket varázsolt a bámulók elé.

1900-ban a Pathé Fréres és a Leon Pau-3. oldal.

mont cég közötti üzleti versengés arra késztette az előbbit, hogy valami újat adjon. így született meg az első dráma, amely azonban majdnem egy évtizedig nem tudott felülemelkedni a ponyva irodalom mételyezö szellemi szintjéről.

A versengés elkeseredetten folyt tovább a két régi cég és az egyre szaporodó újak között a mozi javára, a Pathé Fréres 1909-ben komoly értékű irodalmi témákat kezdett feldolgoztatni s e daraboknak hasznos jellemzője volt a nemzeti sajátosság.

Ezek a filmek az úgynevezett müfilmek.

Egy évtized műit el, mig más nemzetek is ráeszméltek, mily nagyjelentőségű találmány és ipar a mozi.

A francia filmek után elsősorban az amerikaiak lettek népszerűek, mert ezekben játszódott a cselekmény szabad természetben.

Vodző újdonsággal szolgált az olasz filmgyártás is. A reneszánsz nagyszerű emlékei megkapó anyagot nyújtottak a gyönyörű és tanulságos történeti drámákhoz. Az amerikai és olasz darabokból már tanult a közönség.

De mégis a legnagyobb elterjedtséget a legtombelóbb sikert a dán mozidráma érte el. Mig ugyanis a francia film részben a néprajzot, az amerikai a földrajzot, az olasz atörténelmet állította szolgálatába, a dáu a szocializmust.

Az elsó ilyen irányú darab a dán királyi szinház művészeivel megjátszatott „ITehór rabszolganő“ volt s ezzel és általában a szociális erkölcsdrámákkal, különösen a ma is nagyhírű Nordisk gyár remekel.

A német ipar eleinte nem törődött ezzel az uj iparággal s bár a minden tekintetben „Mester“ film — Oskár Messter volt az első német filmgyár megalapitőja — megállja a helyet, több más német gyártmánnyal együtt jelentős szerephez csak a vetítő készülék és egyéb műszaki felszerelés gyártásában tudott jutni.

A háború előtt már elveszítette egyeduralmát a francia film. Egyforma erővel küzdött a világpiacon a francia, az amerikai és a dán film. Az angol, osztrák és orosz filmipar eléggé fejlett szintén, ám a magyar 6—7 év előtt gyermek cipős próbálkozásait végezte csak, ma már azonban a hétmérföldes csizma tempójával rohan, hogy elfoglalhassa majd hóditó helyét a világpiacon.

Nálunk is, külföldön is sok ellensége veit s talán még van is a mozinak s ezeknek részben igazuk lehet.

De nagyszerű és megmérhetetlen kulturmunkát végez a mozi, ha tudósok, irók, művészek Útmutatása szerint egy két német cég mintájára gonddal csoportosítja műsorát (mint azt most már a mozi cenzúra hatása alatt joggal remélhetjük). 1. TermészettudzmáDy. 2. Földrajz, 3. Néprajz. 4. Mezőgazdaság. 5. Egészségügy, 6. Ipar, technika. 7. Sport. 8. Vallás. 9. Erkölcsös és művészi dráma és vígjáték. 10. Napi események. Ilyen műsorral dicsérő és elismerő barátai lennének azok is, ahik ma féltik tőle a nép és ifjúság romlatlanságát s ha csak ezeken az alapokon haladna tovább a mozi, azok is, akik csinálják (irók, rendezők, színészek, tőkések), bizonnyal kiérdemelnék a magyar hagyományoktól megszentelt nevet: „a nemzet napszámosai“. ____________________________Paedagógus.

fl komáromi strandfürdő

hogy úgy mondjak, még nem is bontogatja szárnyait és máris nagy veszedelem fenyegeti a komáromi strandfürdő kissé hiányos toalettjeit. Xi hinné, hogy ez a veszedelem nem valami ellenséges helyről, hanem magából Párisbói közeledik a mit sem sejtő komáromi strandfürdő ellen, ill»tye az ott éppen nem ritka toalettek ellen, amelyekre bizony nagyon is ráillik Petőfi Pathó Pál ur cimű versének az a sora, hogy:

Szúnyog hálónak is már Csak szükségből volna jó.

Szóval ezek az alig takaró és mindent a szemek közprédájának kitevő és e mellett átlátszó toalettek nagy veszedelemben forognak. Ugyanis Párisban egy föltartózhatatlan áramlat indult meg, amelynek az a jelszava, hogy: küzdelem a meztelenségek ellen. Ez a mozgalom egyenlőre Parisban kezdte meg a tisztitó munkáját, elsősorban a párisi színpadokon, de mivel ismeretes, hogy minden párisi divat és szokás