Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-24 / 61-62. szám
4. oldal „Komáromi Lapok 1V>23 május 24. a távirat gyorsaságával szokott falénk közeledni, biztosra vehetjük, hogy amikorra a - komáromi strandfürdőben felütik a tanyájukat | a vizityukok, vízicsibék, vizipoloskák (a viz \ alatt csipkedik a szomszédnőket), a viziborjuk ; (a kövérebb fürdők), a sirályok (akik folyton sikongatnak a vízben, akár caipi őket a vízipoloska, akár nem) stb. stb., akkorra már ideér ez a „le a meztelenséggel“ jelszava áramlat és akik nem állig begombolt fürdőruhában íüröd- í nek, ott nyilvánosan megfogják őket vesszőzui. > Fűzfavessző ott bőven terem. No de most már foglalkozzunk magunk j a párisi mozgalommal. A M. H. Írja: „Parisban most valóságos hadjáratot indi- \ tottak a színpadi és egyéb túlhajtott mezt«- \ lenkedés ellen, az erkölcs őreinek figyelmét s í a hivatalos körök felháborodását az keltette j fel, hogy egy eldugott kis színházban bemutat- j ták Haliaménak Egy Faun délutánja cimü jelenetét, melyhez Debussy irt zenét. Nagyobb nevek alatt aíig lehet becsempészni a nyilvánosságba a szemérmetlenség dugáruját. A hires szöveg csábította a jóizlésü kő- ' zönséget is. A faunt egy angol ballerina játszotta, ki már megnyerte a párisi színházi közönség kegyét, a nimfát pedig egy indián ballerina. De ezek a színésznők oly módon játszottak, hegy a nézők elfelejtették a csodálatos zenét, a szöveget is. Aztán a két báliérinát a rendőrség maga elé idézte, hogy mérsékeljék művészi hevüket.“ .. . „Küiönben a/, ilyen ledér, sikamlós szinjátékoa egyszer és mindenkorra véget vetettek a régen divatozó, gúnyos párisi revünek, mely az évad eseményeit borsós bírálattal illeti. Ezek a revük ma már nem szerepelnek színpadokon, többnyire kis kabarék, orfeumok műsorára szorulnak. Természetesen a revü szerzői is szószólói az újabb mozgalomnak, melynek célja az, hogy a színpadon most dúló szabadosságot az erkölcs és irodalom nbvében j megfékezzék." „A hatóságok és drámaírók egyaránt azon gondolkoznak, hogyan iehetne véget vetni 1 a most dúló divatnak.“ „Lugui Poe, az Oeuvre színház igazgatója, i a hires iró a buta és erkölcsrontó daraboktól : ügyes pénzügyi fogással óhajtja elvonni a kö- \ zönséget.* „Nézete szerint elegendő lenne egy bi- i zottságot alakítani két irószakértöből és egy pénzügyi szakértőből. Ez a bizottság minden főpróbára elmenne és bizonyos erkölcsi adót róna ki a bemutatott színdarabra.“ „Például egy semmis, hitvány színdarab jegyei a rendes beléptidij nyolcvan százaléká- , val növekednének, mig a nemes, értékes irodalmi darabok beléptidijai csak két százalékkal lennének drágábbak.“ „Ez a rendszer megengedné a közönségnek, hogy keveset fizessen és olcsó pénzen juthasson igazán művészi előadásokhoz s talán elriasztaná az embereket attól, hogy értéktelen dolgokat nézzenek meg. Természetesen a bizottság itt is tévedhetne, mint minden emberi dologban. De ez a rendszer mindenesetre gondolkozóba ejtené a színházigazgatókat, kik a szerenesés vetélytárs anyagi sikerén felbuzdulva túllicitálják egymást a meztelen darabok portálásáb&n. Az adót kiterjesztenék a mozira is, melyet az ostoba, idegcsigázó filmek miatt nagy adóval sújtanának“. „A rendőri intézkedések semmit sem érnek, de hogyha a hatóság a közönség és a színházi vállalatok zsebébe nyúl, az eredménynyel járna.“ Eddig szól a M. H. cikke. Engem annyiban érint a dolog, hogy a párisi tisztitó tűz kilobbanására az adott okot, hogy mint fentebb olvasható, „Egy Faun délutánja című szemtelenséget adtak elő valamelyik párisi kabaré színpadán. Rettenetesen bánt a dolog, hogy engem, a komáromiak tisztes, öreg (?) Faunját, valami Párisba szalajtott névrokonom így próbált hírbe keverni. Lehet, hogy öt is Faunnak hívják, de megtagadok minden név és vórrokonságot, mert minket Faunokat, a görög—római mitológia régi, ködbevesző idejéből azért felejtett itt az idők végtelensége, hogy velünk született cinizmussal, (shumorral gáncsoljuk és ostorozzuk a társadalmi ferdeségeket és íme találkozik egy magáról megfeledkezett párisi Faun, aki maga viselkedik olyan botrányosan, hogy megrovási kalandban kell részesíteni. E személyes kérdésben való felszólalásom lián óva intem tehát a fürdőkosztüm rendelőket, csinálók&t és varrókat, nehogy összeütközésbe kirüijsnek a Páriából kiinduló áramlattal. A komáromi strandról külön oen majd más alkalommal bővebben. Faun. Utleuél oisumoí minden államba » legggorsHbban és legolcsóbban megszerzett. Dídékt megbízásokat a legcjgorsafeMa elintézek, mintán hetenkiní háromszor megg küldönc Prágába £ijárási díj 25 korona, ara hdszló Zsigmond Bratislava (Poisons) Siéplsk-n. 12. sz. fi üli isi monstre tamását. — Iskolás gyermekek a szegényekért. — A pünkösdi ünnepekben folyt le Komárom- j ban a legnagyobb hangversenyek egyike: az \ is kohi «gyermekek hangversenye. Már hetek óta \ besaédtárgya volt e méreteiben is impozáns ; hangverseny. Az összes jóhauga diákságot : mozgósították u;y a fiuk mint a lányok közül, I kik dicséretes igyekezettel feleltek, meg a • hozzájuk fűlött reményeknek. Az Isten is úgy í akarta, hogy ez a jóléti alapok gazdagítását j szolgá.ó hangverseny sikerüljön, ú^y látszik a j szegények és gyermekek állanak mégis csak j legközelebb Ő hozzá, mert csodát miveit, ami- } dőn a még szombaton boras, hűvös esős időt j vasárnapra derült, meleg nyári nappá vará- 5 zsolia át. Vasárnap már 5 órakor megkezdődött a j valóságos népvándorlás az állami polgári leány- j iskola udvarára, hol a hangversenyt tartották. Fahérrukás kis lányok százai csacsogó édes hangjukkal, kis fiuk tarka sokaságukkal és a kiváncsiak százai már előre is biztosították az erkölcsi sikert. Az erre az alkalomra felállított óriási színpad ügyes és művészies elrendezésével a polgári leányiskolái tantestület, élén Holly polg. isk. igazgatóval oly szépei és nagy munkát produkált, ami a legteljesebb dicséretet érdemli meg, A hatalmas iskola udvaron ezrekre menő közönség gyűlt már egybe, mikor a függöny felgördült és egy bájos kis lány állott a színpadon. Künstler Irén ügyes összeállítása prológjával, kedves előadásával általános tetszést avatott. Dörgő tapssal jutalmazta a hallgatóság a kis konferáns ügyes szereplését. A program második pontja „Régi nóta“ magyar népdal 150 tagú fiú és leány négyeskartói előadva. Felejthetetlen emlékű marad a függöny széthúzásával látott gyönyörű csoport kép. 150 gyermek, négy csoportban, fehérruhás kislányok az egyik oldalon, gimnazista, polgárist» fiuk a másik oldalon. Majd a legnagyobb művészi igényeket is kielégítő ének egyszerre 150 gyermek ajkáról. A hallgatóság megbuvölten, lélekzetefc visszafojtva hallgatta ez angyali kart s tomboló tapsvihar követte az énekszámot. Ezután következett Scheiner Teréz IV. polgárista Farkas Imre „Múzsa a telefonou“ í c. kis magánjslenetében. Általános derültség között igen szépen és kedves közvetlenséggel ; adta elő szerepet. Hosszú taps kisérte le a nagy színpadról a bájos kis leányt. A negyedik pont „Bűnbánat“ Tolsztoj egy , rövid kis jelenete volt. Fagya szerepében Barényi Nóra nagyon kedves és ügyes volt, j Széles Ferike pedig a nap hősévé sírta fel i magát. E kis csöppség az ő otthonos ügyes | játékával oly sikert ért el, hogy a taps egy arra méltó kis szereplőt jutalmazott. Holly j. Kató szlovák nemzeti ruhájában kedves jelení ség volt és csicsergő kis hangján egy szlovák verset szavalt. Majd újabb ének következett, 230 gyermek „Hajós dai“-a hangzott fel, mély benyomást hagyva hátra. Az első rész utolsó pontja Tolsztoj „A tulajdon“ cimü páros jelenete volt, melyben Ráfael Árpád Atórzett játékával általános feltűnést keltett, éjo úgy nagyon helyes volt Nagy Jenőke bátor szereplésével. Szünet után Vörösmarty „Pétiké“ cimü remek versét szavalta el '-SediviLaci oly ügyes és fiatal korát meghaladó páratlan precizitással, hogy a közönség tóm boló tapsa percekig hangzott. Jueecska Lili angol tánca általános feltűnést keltett. A fiatat kis leány olyat produkált, ami még egy 1m.llett táncosnőnek is becsületére vált volna. Bájos szép táncát a közönség megismételtet! c. Majd 100 fehér ruhás kis láuy hangján szállt Himnus az éjhez. A pompás énekszám könnyet csalt a haligatóság szümébe. Staaek Jarosiav áll. ai. isk. tan. bátor szlovák szavalata után dörgő tapsok közt lépett Feiszthammcel Lajos fögimn. VIII. o. tan. a színpadra és a tMe megszokott rutinnal, mély átérzéssel szavalta el Várady „A tanú“ c. gyönyörű költeményét. Valóságos tapsorkáu hangzott fel a szép szí.valat utao. Következett a program egyik készebb, legbajosabb pontja 24 kis laay ritmikus tornagyakopiata. A hossza, szebbnél szebb pontokból összeállított program nem tudta annyira kimeríteni a közönségét, hdgy e szép és szemet gyönyörködtető jslenetet tneg ne ismóteltasse. Gergely Alice tornatanárnő fáradhatatlan szorgalmas tanítását és hozzáértését dicséri a kis lányok minden egyes mozdulata. A megnjrázó- taps nem csak a kis lányok jutalmazása akaüt lenni, de az elismerés a bajos tanárnőnek is szólt. A felejthetetlen esték utolsó száma A finn dal volt, melyet a polg. leány, polg. fin és a főgimnázium tanulóiból összöá litott 230 tagú négyeskar oly szép összhangban és oíy átérzéssel énekelt, hogy a közönség megismételtette.. Szép holávilágos csillagos est volt már mire a kösöusóg elhagyta a feledhetetlen emlékű hangverseny színhelyét. Külön meg kell emlékezni Holly Antal polg. iskolai igazgatónak fáradhatatlan munkásságáról, közreműködéséről. Csak egy a gyermekeket ismerő, azokkal bánni tudó és a művészi zenéért és éuekért lelkesedő ember végezhet ily munkát. 190—150— 200—230 kis gyermekből összeállítani, betanítani, művészi éneket produkáló négyeskart oiy teíjasitméuy, amit csak az végezhet el sikerrel, ki a szent célt: a jótékonyságot szem előtt tartva, fáradságot nem. ismerő odaadással teljesíti e nehéz feladatot. Az egész közönség általános elismerését érdemelte ki ezzel Ho Ily igazgató. — Pünkösd. Piros pünkösd ünnepe kissé hűvösen köszöntött reánk, de második ünnepén felmelegedett az idő. Az ünnep első napján a Szt András főtemplomban pontifikalis mise volt, melyet dr. Majer Imre apatplébános celebrált nagy papi segédlettel. A Katolikus Egyházi Énekkar Kempter D dur miséjét adta elő zenekari kísérettel nagyszerű kíséretet szolgáltatva a hatalmas zenei műnek. Úgy a református, mint az evangélikus templomokban ünnepi istentisztelet volt úrvacsora osztással s az ünnepi beszédeket Vargha Sándor é&Jánossy Lajos lelkéssek mondották. — Harangavatás Nagytanyon. Örömmel állapíthatjuk meg, hugy a háború okozta elfásultságot a vallás, a hit, a templom, az Isten iránt, siet eltörölni az emberek visszatérése az Istenhez. Alig van olyan lapszámunk, amely ne számolna be egy-egy harangszentelésröl, vagy ne jelezne egy ilyt-n széj> ünnepet. Azt is meg kell állapítanunk, bogy a baraugbeszerzéséhez szükséges összeg előteremtésénél igazán vallásfelekezeti külömbség nélkül vetélkednek a község lakói. Tudunk eseteket — ilyen például a gelléri harang és harangtorony beszerzése körül tapasztalt örvendetes tény is, hogy olyanok is kivették a részüket, akik nemrég még hadilábon álltak az Isten, a vallás, a templom fogalmával. Pünkösd hétfőjén szép és lélekemelő ünnepe volt Tany község lakósságának. Bár a község lakói felekezeti tekintetben megoszlanak a r. kath. és a ref. vallás között, de elmondhatjuk, hogy a ref. templom tornyába fölszerelt harang felavatása ünnepe volt az egész köz
