Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-19 / 60. szám
8. old»! Komáromi Lapok 19*23. május 19. — „A modern irodalom állatkertje.“ A berlini Rcwohlt Verlag kiadásában most jelent meg Franz Blei rendkívüli mulatságos könyve »Grosse Bestíarium der modernen Literatur« címmel. A könyv anekdotákat tartalmaz az irók életéből. A kővetkezőket közöljük belőle: Valaki megkérdezte Sthnitzler Artúrt, ki egy társasaiból jött, hogyan mulatott. Nélkülem — felelte a kitűnő iró — nagyon unatkoztam volna. A nagyon becsvágyó Kart Sternheim meghalt s egyik rosszryeUü kollégája a következő sírfeliratot készítette róla: »Itt nyugszik Kari Sternheiro. Ez az egyetlen hely, mely után nem strébert edett.« Frank Wtdekind belépett egy étterembe, melyben minden asztal el volt fogalva, kivéve egyet, melynél csak Mi x He,be ült, kivel éppen haragban volt. Mégis az aszta hoz ment s megkérdezte, van-e ott hely ? »Egyedül szektába enni«, — mondta Halbe morogva. — Wedekind rámutatott a hires drámaíró tányérjára, amelyen éppen egy hatalmas borjufej gőzöigött s igy felelt: »Hiszen már is ketten vannak, tisz telt doktor ur.« Mikor aztán Wedekind eltörte a lábát, Halbe a harag ellenére meglátogatta és kibékültek. Mikor fe gyógyult, az u'cán találkozott Ha.bévai, aki köszöntötte. Wedekind elnézet fölötte, mire Halbe utána szólt: »Halija Wedekind, hiszen mi kibékültünk«! — CLak betegség esetére, kedves déktor ur! — felelte Wedekind és tovább ment. Midőn D’ái nunzió I! Imagnifico, capponcinai villájában lakott, minden vasárnap tízben hófehér ruhában és hófehér lovon a főtérre lo vágóit, hol ő is meg a lova is mozdu atlanul hallgatták a falusi énekkar muzsikáját, »Signore Gabriele szobrát próbálja« — mondtak a parasztok. Mikor Wi de Oszkár haldoklóit, egy ismerőse meghatóban mot dta neki: »Ha Ón odafenn az égben jó feleségemet lálja, mondja meg neki . . .« Wilde félbeszakította: »Ugyan kérem, nem intézné el saját maga ezt az ügyet.« _ Cselédstatarium Losoncon. Losoncról jelentik : A hatóság reLdelelet adott ki, amely ben megtiltja a cselédeknek és egyéb háztartási alkalmazottaknak, hogy este 10 óra után az utcán tartózkodjanak. Akit ott találnak, azt reggelig a rendőrségi fogházba csukják. — Amerikai milliók magyar szerieknek. A napokban érkezett meg az első nevezetes eredménye annak a gazdaságilag is fontos döntésnek, hogy az északametikai Egyesült Államok kormánya feloldotta a magyar vagyonokra elrendelt biztosítási lefoglalást és megengedte amerikai fizetések teljesitósét az adósságok fejében. Amerika két legnagyobb színházi ügynöksége értesítette az érdekelt magyar írókat, hogy a háború alatt visszatartott tantiémjeik rendelkezésükre állanak, — részben útban is vannak már Budapest felé. Herceg Ferenc az első magyar iró, aki megkapta az amerikai milliókat. Végösszegben 120 millió magyar koronára becsülik a neki járó amerikai tantiém summát — a »Gynrkovic8-leányok»,a »Kékróka» és más világsikert jelentett darabjai után. Gárdonyinak »A bor» után jár ki majd néhány millió, — a többiek közül az emigráltak is most jutnak hozzá a dollárezrekhez. — Kálmán, Buttykay, Kacsóh és Lehár, valamint Huszka és Zerkowitz rengeteg pénzt kapnak, bár kerüiö utón már eddig is jó részét föl tudták venni a nekik járó tantiémoktak. Különösen Kálmán és Lehár vezetnek ezen a téreD, közel áll hozzájok a Jacobi-családnak jutó összeg is. A magyar irók közül Molnár Ferencre ezrzmilliók várnak Amerikában 300—600 előadást megért darabjai után. Amerika számára tehát, úgy látszik, a szellemi termékek voltak a legkiadóBabb magyar exportcikkek. Amerikai diákélet. Az Egyesült Államok különböző collegejsinak jelentései mutatják, hogy a tanulók nagy százaléka íéazben vagy egészen saját maga tartja fenn magát tanulmányai alatt. Ma már a diákok önfentartása egyik legfontosabb tényezője az amerikai college életnek. A college ok vezetői szívesen látják a szegény finkat, mintán azok rendszerint jobban tanulnak, mint a gazdag szülők gyermekei. A szegény diák azzal az elhatározott szándékkal jön, hogy a négy évi college-tanfolyamon anynyit tanul, amennyit csak lehetséges, míg a gazdag gyermekek rendszerint nem sokat törődnek a tanulással, csak mulatságon jár az 68ZÜk. Annak a diáknak, aki maga keresi meg a kenyerét, nem kell attól félnie, hogy jómódú társai lenézik, sőt ellenkezőleg, ezáltal csak tekintélyt szereznek maguknak a többiek előtt. A legtöbb egyetem és college keratébeu van olyan szervezet, Pm9ly segíti a szegény diákokat azáltal, hogy alkalmas munkát szerez a számukra. Ahol magának az egyetemnek nincsen iiyen szervezete, ott a Y. M. C. A. végzi ugyanezt a munkát. Ezek a szervezek k állandó összeköttetésben vannak a város munkaadóival és legtöbfcnyire síkéiül is nekik minden egyes dolgozni vágyó diák t-z mára valamilyen munkát szerezni. A Yale University munkaközvetítő hivatalának jelentéséből láthatjuk, hotry egy esztendő alatt 564 tanuló összesen 215.000 dollárt keresett, a tanulás mellítt munkájával. A Columbia University munkaközvetítő irodája í egy év alet 722 tanulónak szerzett munkát, akik 100.000 dollárt k restek. Körülbelül 200 000 college növ ndék vhu Amerikában, akik maguk szerzik meg költségeikét azáltal hogy szabad idejtikben valamely hasznothajtó . munkával foglalkoznak. A kenyérkereset módjai nagyon külön\ bözök. A Harvad College kimutatásai szerint J növendékei 70 különböző fajta rnuukát végez- I m-k, a Bowdoin CoU-ge növendékei pedig 75 féle állá’-t, lö ten- k be tanulmányaik mellett. Sok tanuló kép ingyen ellátást annak fejében, h<gy pincéri, vagy konyhakisegitői munkát vég“z az egyetem éttermében. Mások az irodákban és a tanárok mellett hivatalnoki teendőket Iá nak el. Egyik módj-i a megélhetés megszerzésének a központi fűtések ellátása, úgy, hogy a tanuló 10 v,gy 15 lakóház központi fűtését kezeli, néhány órát dolgozva reggel és este. N m egy diák házalással és ügynökö'ködössel keresi nng kenyerét. Eladnak a többi diákoknak mind ut, amire azoknak szükségük van. Mások egy mosoda ügynökségét vállalják el és íárs-ik fehérntmiijét összegyűjtve viszik a mosodába. Némelyek dohányt, cigarettát, cukrot vagy könyveket adnak el. A chikagói egyetemen volt egy néger i tanuló, akinek nemcsak saját magáról kellett ; gondoskodnia, hanem nyomorék apját és csa. ládját is segíteni kellett. Mint porter dolgozott a Chicago és N w-York között közlekedő gyors: vonaton 80 dollár havi fizetésért. Az éjszakát < a vasúton töltötte, nappal pedig szorgalmasan látogatta az egyetemet és kitüntetéssel tette le vizsgáit. A hosszú nyári szünet, az aratás ideje a szegény diákok számára. A legtöbben, leányok ; épugy, mint fiuk állási vállalnak Dyási hote; lekben, hegyi és tengerparti nyaralóhelyeken, • megkeresve a következő év költségeinek nagy ] részét, mig ugyanakkor a nyarat egészséges és kellemes környezetben töltik el. Sok ezer i tanuló utazik nyáron át, mint könyvügynök, rendszerint jó eredménnyel. Legtöbb ember szívesen szerzi be könyvszükségletét a diákoktól, : tudva azt, hogy ezáltal segíti őket tauulmá! nyaikban. Csaknem valamennyi egyetemen alapítványok vannak arra a célra, hogy érdemes szegény tanulóknak segélyt vagy kölcsönt adjanak belőle. A Yale egyetem például évenként 600 tanulóknak ad kölcsönt, melyet atauulónak csak néhány évvel tanulmányainak elvégzése után kell visszafizetnie. Az egyetemeken a tandijat a behatáskor egy összegben kell lefizetni, ami 2—300 dollárt tesz ki. Hogy azonban ez ne szolgáljon útjában akadályul azoknak, akik a felvételi vizsí gát kitüuő eredménnyel teszik le, a college { tandíjmentességet, sőt esetleg ösztöndíjat is - ad. Másoknak a college köicsönah.pja fizeti a 5 tandíjat azzal a feltétellel, hogy Később azt ; visszafizetik. A tanulók rendkívül olcsón bérelhetnek szobát a college épületében, da maguknak kell ! azt bebutorozni. Mintán az sokba kerülne, a legtöbb collegenak van butorkölcsönző clubja, mely kölcsön adja a szükséges bútort és könyveket. Az első iv után a szorgalmas diákok ösztöndíjat nyerhetnek el. Például a Princeton ' egyetemen 85 darab egyenkint 1000 dolláros ösztöndíjat osztanak ki évenként a legjobb tanulók között. Ezenkívül még számos kisebb ösztöndíj van minden egyetemen. A középiskolát végzett tanulónak, ha tanulmányait folytatni akarja, legelőször azt kell elhatároznia, hogy melyik collegia lép í be. Az Egyesült-Államokban olyan sok college | van, hogy a tanulónak rendszerint módjában áll ugyanabban az államban tanulni tovább, ahol lakik, amiáítal költségei csökkenek és igényt tarthat bizonyos ösztöndíjakra is. Minden college évenként értesítőt ad ki, melyben minden felvilágosítás megvan. Ezt az értesítőt ingyen küldik mindenkinek, aki kéri. | Ebből a tanuló megláthatja, mennyibe fog ke| rülni a college t*nfo)y;ma különböző iskolákban. Az egyes college-ok áraiban igen nagy különbségek vannak. Rendszerint az állami college ok a legolcsóbbak, a legtöbb n«m számit semmi tandíjat és rendkívül olcsón ad teljes ellátást a tanulóknak. Más college ok értesítőiből viszont azt látjuk, hogy 400 és 1000 dollar között van az az összeg, melyre a tanulónak évenkint szüksége van tanulmányai elvégzéséhez, de sokan kétszer annyit is költenek. A chicagói esryete- i men az átlagos költség 550 dollár, a Princeton collegeban legkevesebb 700 dollár kell egy ; évre. A legtöbb college a magas árak miatt az idén kényszerült a tandíjat és az ellátás diját felemelni. De tekintet nélkül a költségekre, minden középiskolát végzett tehetséges tanulónak módjában van keresztül dolgozni magát a colitíge-tanfolyamokon, ha komoly elhatározása a tanulás és hajlandó erősen dolgozni. Feltűnést keltenek ! VVELBERT uádor-utcai divatáruház fővárosi Ízléssel rendezett pttrikös<li kirakatai és OLCSÓ árai. • Legdivatosabb és kizárólagosan elsőrendű gyártmánya áruk. — Férfi fehérnemű, nyakkendő, harisnya, gyermek trikó és félharisnya és férfi szalmakalap különlegességek. — Egyszeri vásárlás és meg fog győződni az olcsó és szolid kiszolgálásról. A kirakatok vasárnap és egész napon át I ===== megtekinthetők. = TÖRVÉNYKEZÉS. Birtokháborítás cégtábla utján. Egy lévai cukrász egy lévai bank ellen ; birtokháborítás miatt sommás visszahelyezési keresetet adott be azért, mert a bank — amelyik ugyanezen ház emeletén vette ki évekkel | később helyiségeit — a cukrászda oldalán a I falba szegezett cégtábla elébe, egy bank cég- i táblát oly módon illesztett ki, hogy a bank : cégtáblája elfödte a cukrászdáét és igy a cuk-Irászdát a járókelő közönség, különösen az idegenek részére szolgáló és a tábla által elérs hetö, figyelmeztető reklámszerü felhívástól ; megfosztotta. A cukrászda cégtáblája már évekkel előbb ki volt a ház utcai falhomlokzatába helyezve. A lévai járásbíróság a keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy a cukrászda a háztulajdonosától nem szerzett jogosultságot a cégtábla ilyetén kifüggesztésére, de egyébként a bank azzal a tényével, hogy ö is kifüggesztette saját cégtábláját, üzleti helyisége békés birtoklásában nem zavarta meg a cukrászt, niocsen tehát helye a keresetnek. A komáromi törvényszék felebbezés folytán megváltoztatta a járásbíróság Ítéletét. A törvényszék a bemutatott fényképekkel beigazoljak találta a cukrász kereseti kérelmének jogosultságát, minthogy pedig a bank a háztulajdonos által évek hosszú során megtűrt jogában megháboritotta & cukrászt, a törvényszék arra is kötelezte a bankot, hogy a saját cégtábláját távolítsa el arról a helyről, amely helyen az a cukrász tábláját teljesen elfödte.
