Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-05-19 / 60. szám

1923. május 19. „Komáromi Lapok/ 9 oldal. Hadisarc a Károlyi forradalom után. Egyik felvidéki község bírája 2000 kor. iránt keresetet indított egy komáromi magán­tisztviselő ellen. Előadta, hogy 1918. november havában a magántisztviselő, mint tartalékos főhadnagy Budapestről egy nemzetőrségi kü ö­­nitmény élén megjelent a községben rendet csinálni, Inert rablások fordultak elő. A külö­nítmény részére 2000 koronát követelt és ennek megnemadása esetére a községet felgyujtáísal fenyegette. Kényszerhelyzetben a biró össze­szedte a 2000 koronát, át is adta, de kérte a bíróságot, hogy *nnek visszafizetésére kötelez­zék a volt főhadnagyot. A komáromi járásbíróság a keresetet alaki okokból elutasította. Kimondja az Ítélet, hogy a községi bíró­nak saját személyében nem volt joga felperes­ként fellépnie, han^m kizárólag a politikai községnek, mmt ilyennek állhatott jogában ke­resetet indítani, mert hiszen a különítmény nem magára a község túrájára, hanem a köz­ségre, mint közjogi személyre rótta ki a „sarcot“ és a biró nem Í3 a saját pénzét adta oda. De a külöaitméuyi parancsnok sem vonható saját személyében alperesként perbe, mert ő sem a m»ga részére, hanem a különítménynek vette fel a pénzt, ez pedig szabályszerű szolgálati jeggyel lett a központból az illető községbe menetlevél utján kikü’dvc. A különítmény té­nyeiért ennélfogva a magyar katonai kincstár vonható csapán felelősségre. Felebbezés folytán a komáromi törvény­szék a járásbíróság ítéletét megváltoztatta. A törvényszék álláspontja az, hogy a köz­ség bírája részint a saját pénzét adta oda, részint másoktól a saját maga részére kölcsönbe vette a 2000 koronát, igy joga van a saját nevében keresetet beadni. Tanuk vallották, hogy a fizetés a volt főhadnagy kezéhez történt, a 2000 korona sarc kivetése és felvétele jogtalan, törvényellenes volt, jogtalan cselekedetéért pe­dig az alperes saját személyében felelős, miért is a 2000 koronát visszatéríteni tartozik, még az esetre is, ha ezt az összeget a különítmény tagjainak zsoldaépeu kifizette és nem a saját céljaira fordított«. Vállalati szerződés költségvetés nélkül Építész azon a cimen követelt kártérítést, hogy vele terveket készíttettek, neki Ígérték a munkát, mégis egy másik építész utján készít­tették el az építkezést. Ebből folyóan 3000 korona elmaradt haszna jelentkezik. A járásbíróság megítélte az építész kár­igényét. A komáromi törvényszék megváltoztatta a járásbíróság ítéletét. A törvényszék állás­pontja az, hogy nem tekinthető perfektnek a vállalati szerződés — akármilyen kicsiny épit­­kezési'öl is legyen szó — mindaddig, mig rész­letes költségvetést nem terjeszt be a vállalkozó és ezt a költségvetést az építtető fél el nem fogadja. A felperes költségvetése s tervei ellen kifogások tétettek, a felperes újabb költségve­tést nem adott, igy perfekt vállalati szerződés hiányában: elmaradt haszon iránti igény nem emelhető. Hagyatéki tárgy követelése. Felperes egy hagyatéki lő természetbeni kiadását követelte az alperestől, amit a járás­­bíróság és a törvényszék is megítélt javára. Az ítélőtábla megváltoztatta az Ítéletet annyiban, hogy a keresetben másodsorban elő­terjesztett kérelemhez képest csupán és kizá­rólag a ló ellenértékét Ítélte meg, mert az egyedileg meghatározott lovat időközben elad­tak és így annak természetbeni kiadása lehe­tetlenné vált. Közli: dr. Fürth Béla. A sikkasztó községi jegyző. A komáromi törvényszék büntető tanácsa egy nagyobbszabásu folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás büntette miatt folyamatban levő bűnügyben hozott Ítéletet május 17-én. Her­­kély Imre, 33 éves Karva község jegyzője volt a vádlott, ki megfeledkezve magáról, a hivatalos pénzhez nyúlt és községe, valamint annak lakosai kárára mintegy 110.000 koronát sikkasztott. A vádlott még 1921. évben kezdte meg kisebb-nagyobb pénzösszegeknek sikkasztását, melyet letartóztatásáig 1922. április l éig, tovább mintegy éven át sikerült neki űzni és palástolni, mig a felettes hatósága hivatalának vizsgálata alkalmával leleplezte. Sikkasztását úgy követts el, hegy a kezeihez, nagyobbrészt továbbítás céljából kerülő közpénzéket, többek között kato­nai élelmezési segélyösszeget, forgalmi adót, örö­kösödési, vagyonátruh ízási illetéket nem továbbí­totta rendeltetési helyére, hanem saját céljaira használta fel. A törvényszék ezen ügyben már f. év április 19-én egyizben tárgyalt, amikor & meg nem jelent tanuk miatt a tárgyalást kénytelen volt elnapolni. A május 17 én megtartott tagla­láson már az összes bizonyítékokat sikerült be­szerezni a bíróságnak s igy megállapította, hogy a hiányzó összeg 110.000 koronát tesz ki, mely­ből vádlott 64,000 koronái megtérített már. A bíróság a vádlottat 13 rendbeli közhivatali sik­kasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért a Bik- 92. § alkalmazásával Herkéiy Imrét 4 évi fegybázra Ítélte. Az Ítéletet vádlott és védője megfeiebbezték. (§) A komáromi törvényszék mint esküdt­­bíróság 1923 májas 22-tői május 25. napjáig tartja tárgyalásait. A következő bűnügyek ke­rülnek tárgyalás alá ; május 22 én a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt Dénes Emii bűnügye ; ugyancsak május 22 én a halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt vádolt özv. Nagy Bertalanná és Nagy Lajos elleni büa­­ügy ; május 23 án Bűi József 19 éves kisuj faiui lakos eheti felyamalbaalevő 3 rendbeli gyilkosság és rablás büntette miaui bűnügy, melyet tavaly december havában követett el a: Kisuj falu közeiében ievé vasúti őrháznái;; jmájus 24-eu Gaccäik Janos rablás és szándékos ember­ölés büntette miatti bűnügye ; május 25 én Varga András és Magyar Árpád rablás büntette miatt folyamRlban levő bü ügye. KÖZGAZDASÁG. Az érsekujvári luxuslóvásár a múlt­­héten volt. Békeidőben ez a vásár az esztendő legnagyobb ezeményei közé tartozott. Ezernyi pompás belföldi és külföldi lovat hajtottak erre a vásárra. Igazi iuxusiovakat. Csak természetes, hogy a sikeres vásároknak évtizedes sorozata után európai hiresságü lett az érsekujvári luxas­­ióvásár. A háború ezt a sorozatot megszakította. Két esztendővel ezelőtt rendezték az első luxus­lóvásárt a háború után. A siker távolról sem volt olyan nagy, mint békében. És szomorúan állapítjuk meg, hogy az idei vásár ismét nem a siker jegyében folyt le. A külföldi vevők teljesen hiányoztak. Az adás vételi forgalom minimális volt. Alig hatvan ló cserélt gazdát a két nap alatt. Az árak páronként 7000 - 14000 korona . között váltakoztak. Leginkább helybeli lókeres- j kedök s a környékbeli uradalmak gondoskodtak : sok szép ló felhajtásával bizonyos nívóról. A j két napon átt sok szép fogat tarkította a várost, j A lóvásár keretében több cég gépkiállítást ren- i dezett a vásártéren. A gazdaközönség körében \ nagy feltűnést keltett Neuhauäz Gyula érsekujvári \ mezőgazdasági gépkereskedő cég nagyvárosi gép- ■ kiállítása. A leghirnevesebb, a lagkipróbáltabb jóságu gépek,, a Hoffer—Schrantz-féle gőz- és motoros cséplők észtetek ott sorakoztak a nagy közönség állandó érdeklődése mellett. A kiállí­tás dicséretére vált az uj lendületnek indult cégnek s csak öregbítette annak régi jó hírnevét. A losonci gyapjuvásár. A losonci má­jusi gyapjuvásar ez évben csekély érdeklődés mellett folyt le. A termelő gazdák ugyanis már a vásár előtt adták el gyapjutermésüket, ami a í pénzhiánnyal hozható kapcsolatba. A vásár tehát ; az kialakulására nem gyakorolt befolyást. Mosat- ! lan egynyiretü gyapjúért 20 — 22 koronát ! fizettek. Az állatvásár igen forgalmas volt, I különösen tehenekben és birkákban. B rkák lt—8 j korona élősúlyban keltek el, a tehenek árai ! pedig a múlt vásárárakkal szemben cirka ezer \ korona emelkedést mutattak. Itt említjük meg, ] hogy a folyó hó 15 éré tervezett losonci gyapjú j aukció elmaradt. Országos vásár. Nagymegjeren f. hó 16-án szerdán országos vásár volt közepes for- ; galommal. ____________ j iajotiuió; Jfyifaitóx Mis. foamtott Spite;»» ftinrio» wtn<r*o"»n«<áái4ka» £<•>»* £»*»• I Keresek két vagy há­rom szobából álló lakást. I Cím a kiadóhivatalban. NYI LITER. ZSOLDOS TANINTÉZET A legjobsbaa készít «»io magánvizsgákra, 15* ÖSSZEFOGLALÓ TANKÖNYV a középiskola alsó négy osztályának tananyaga két kötetben. Megrendelhető: BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84. Kert-Színpad. j (Horváth -aSUó k rtjében, Dsin*ra.kpart 11.) Művészeti vezető: Hegedűs László. MEGNYITÓ MŰSOR: 1923 május 19, 20 és 21-én (szombat, vasárnap és hétfő), PARLAGI KORNÉLIA a budapo&ü Népszínház művésznője GONOA MACA Mr. NICHOLSON eiőadéművésznő ének- és tánckómikus PINTÉR IMRE 287 a budapesti Népszínház művésze SOMOGYI BÖSKE GEORGETTE j énekesnő grotesk táncosnő HEGYI ANNA a Király Színház primadonnája SCHRATT KA TÓ ERDŐS ELLY ? samzoneíte táncosnő KARDOS MENYECSKE Parasztkomédia. Játszik : Parlagi Kornélia, Pintér Imre, Gozda Maca, Hegedűs László, Daniel István. Belíptldlj 5 és 8 Ke. Vacsora 7 órától. Kezdete fél 9 órakor. Kedvezőtlen idő esetén az előudáa az étteremben lesz­í Előadás után PARiíETIÁüC Sárközi Vilmos cigáayzenskara mellett. : BÚKOR LAJOS Telefon 75- fiiszernagykereskedő Telefon 79 Komárom, Dimarakparfc 15. sz. Ha olcsón és jó árut akar bevásárolni, ne kímélje fáradságát és keresse fel a BÚKOR LAJOS füszerüz elát Dunarakpart 15. sz. alatt, hol pontos és szolid ki­­— szolgálásban részesül.— üQynöKöR UTAZÓK kerestetnek egy feliilmulhatat­­lanul szép, legújabb módszert! és legjobb minőségi! faredőny ök és zsaluziák valamint hímzett és impregnált .. ff1 •• "1 ff ftM •• ■> “I onmukodo luggonyok terjesztése céljából. Leszállított árak! Magas jutalék! FRANZ MERKEL Braunau, Csehország. Levelezés német, cseh 296 és szlovák nyelven.

Next

/
Thumbnails
Contents