Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-05-19 / 60. szám

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. £) illatéit ár e««MoTák írtákboa x Helyben él vidékre postai szétküldéssel: Sgtßa érre 80 X, fejérre 40 X, »egyedérre 20 X. I Külföldön 160 Ke. Egyes néni óra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA 1ÄN0S. főszerkesztő: GAÁL GYULA <lr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Sierkesztőség ét kiadóhivatal Nádar-u. 29 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik tsetenkint háromszor: ked^i csütwtákön és szombatéi szüntetésére kellene törekedni, nem ptdig ki* mélyítésére. A nagyin gyerendszer amoi alak­jában teljes-n elhibázott és azt miniszteri nyilatkozattal jóvátenni nem lehet, csakis a törvényne k alapos revíziója némithatja el a jogos panaszokat és a kritikát. = Benes külügyminiszter Foch látogatá­sáról. Benes dr. külügyminiszter egyik párizsi lap munkatársa előtt nyilatkozott Foch marsall lengyelországi és csehszlovákiai utjának céljá­ról. Kijelentette, hogy Foch tábornagy úgy mint Lengyelországban, Csehszlovákiában is a vezérkarral fog tárgyalni, a csehszlovák katonai helyzetről. Franciaországgal és Lengyelország­gal katonai egyezségünk van, — mondotta a külügyminiszter, — mely Középeurópa békéjét legjobban biztosítja. Lengyelország és Cseh­szlovákia között okvetlen szükség van szövet­ségre, ez a szövetség elkerülhetetlen, azért létre is fog jönni. Akik ezt ellenzik, azok rö­vidlátó politikusok. A csehek 300 évig voltak ellenfelei Bécsnek, s most három év után mégis megegyeztek vele. Félmilliárdnyi kölcsönt adtak annak, akik ezelőtt még ellenségek voltak. Csehszlovákiának presztizspolitikáját most már reálpolitikával kell fölcserélnie. = A békeszerződések kisebbségi határo­zatait nem tartják meg. Az angol alsóházban, tegnap tárgyalták a békeszerződéseknek a kisebb­ségekre vonatkozó határozatait, miközben az erdélyi kisebbségekről is szó esett. Ronald Mac- Neill külügyi államtitkár reámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a fajok alkalmazko­dása az uj hovatartozandóság tekintetében jár. Az nj hovatartozandóság ellen a fajok természe­tesen minden tőlük telhető eszközzel harcolnak. Számos esetben a kormányok rendkívül kényel­metlenné tették uj alattvalóiknak helyzetét. A béke­szerződései, kisebbségi határozatait nem tartják meg kellően, de több hatóság ügyel fel erre a kérdésre, igy a népszövetség is, amely eiről a problémáról most készít javaslatot. Az a ja­vaslat, hogy a népszövetség keretében állandó bizottság alakíttassák a kisebbségek védelmére rendkívül érdekesnek látszik és mindenesetre megfontolást érdemel. = Foch marsall május 17-én Pozsonyt látogatta meg. A magas vendéget nagy ünne­pélyeséggel fogadták. Délelőtt a Szabadság­téren szemlét tartott a csapatok felett, majd kocsin Szőllősre hajtatott Stefanik tábornok síremlékéhez. Ezután megtekintette a dómot és a várromot. Délben Kállay teljhatalmú mi­niszter a tábornagy tiszteletére a Carltonban diszebédet adott. A diszebéden Kállay fel­köszöntésére válaszolva, Foch marsall rámuta­tott arra, hogy a szövetségeseket az egység juttatta diadalra. Ezt az egységet mindenkor meg kell őrizni. Franciaország szükség esetén segíteni fog a csehszlovák nemzetnek, ha hű marad határozottságához és a csehszlovák szellemi egységhez. Az egység az országon belül biztosítja a szövetségnek segítségét és az egységet Franciaországgal. Ebéd után a télikikötőt tekintette meg, majd Ligetfaluba s az osztrák és magyar határra ment, ahol a határkőnél a terep felől tájékozódott, ami után virágbaborultan köszönti a diadalmasan ragyogó tavasz, mely minden ékességét kibontja a legszebb ünnep tiszteletére. A jő anyaföld biztató reménységét ringatja a szellő a hatalmas smaragd-táblákon, me­lyek a szárbaszökkenő életet tárják töt a munkáját véres verejtékkel végező gazda előtt. A munka áldása formálódik ki a rengő kalászlengerekben, melyeknek csil­logó hullámain oly jóleső örömmel, bi­zakodó nyugalommal révedez a szem, -mert ennél szebb, gyönyörűbb látvány alig akad mostanában. Bent a falvak és városok templomai­ban harangok hívő szava rezeg végig a napfényes tavaszi légben, ünnepi halleluja csendül fel az Isten házában, a hitnek erejével törve az ég felé az ének : — Jövel Szentlélek ! . . . És lelki szemeink elé varázsolódik az első pünkösd napja, az a két ezer év előtti, amikor »nagy hirtelenséggel lön az égből, mintegy sebesen zugó szélnek zendülése“, és látának »kettős tüzes nyelveket«. . . . Amikor az apostolok egy akarattal voltak együtt és »megtelének Szentlélekkel«, a mely nyelvüket valami csodálatos, addig nemismert hangokon és a meggyőzés le­nyűgöző erejével szólaltatta meg Jeruzsá­lem terén. A mikor a Szentlélek csodás ereje elszakította az igazakat a gonosz nemzetségektől, megkeresztelkedének és az első napon megszaporodának mintegy háromezer lélekkel . . . Ideális szép korszak, mely a meg­értésre, az egyakaratra vezette az embe­reket, merre tűntél a múltak ködében ? Nyomorúságunkban, megpróbáltatásunk­ban megrendült lélekkel tekintünk a Szent­lélek felé, sóvárogva azt a bizonyos égi erőt, mely a Szentlélekből sugárzik felénk s amely a mi pünkösdünket is pirossá és ra­gyogóvá varázsolhatná. Hol vannak a tüzes nyelvek, melyek csodásán szólnának a mai korszak gyermekei felé, hogy egyet­értésre, egyakaratra hoznák az embereket, akik a sötétben tévelyegve, a bűnök ren­getegéből nem tudnak a jók és igazak világos útjára térni ? ! És hol maradnak az apostolok, a kik nagy küldetésekre hi­­vatoltan, megtudnák győzni e hitvány világ önző és gyűlölettől izzó lelkeit a testvériesség valódi értelméről ? . . . Fájó kérdések, melyekre oly nehezen kapunk feleletet. Amelyek állandóan ott lebegnek ajkunkon, a meg nem érteni­­akarástól félő remegéssel, de hányatott lelkűnknek az igazi békességre törekvő mohó vágyával, mert az isteni örök igaz­ság erejében bizva, nem szűnünk meg hinni, hogy el kell érkezni egyszer mégis annak az időnek, amikor megtérnek min­denek a Szentlélek erejének hatása alatt. Amikor a pünkösd ünnepe nemcsak a tavasz külső pompájának, de a megtisztult lelkeknek is ünnepnapja lészen, amikor a hallelujás zsoltárok az emberek szivét föl­emelik a magasba, ahonnan a Szentlélek szállott egyszer a világra s ahonnan újra el kell jönnie a szeretet és jóság jegyében. Jövel Szentlélek! . . . — A nagymegyerondszerről nyilatkozott a napokban Kállay teljhatalmú miniszter, a közigazgatás egyszerüsitésének, helyesebben centralizálásának legbuzgóbb apostola. A mi­niszter nyilatkozatában azokat a kifogásokat akarja megcáfolni, m lyeket az nj megyebaosz­­tás ellen eddig emeltek, amelyekről azt mondja, hogy azok még idöelöt'iek, mert a bírálathoz még néhány hónap szükséges, hogy elmúljék, az eddig eltelt idő nagyon rövid ahhoz, hogy az uj rendszer sikeréről v*gy sikertelenségéről beszélni lehetne. A panaszok szerinte alárendelt körülményeken alapulnak, amelyek nem állanak szoros összefüggésben a tulajdonképeni megyei hivatalos teendőkkel, a hiányok inkább tech­nikai természetűek, amelyek mind n reformmal jelentkeznek. A minden oldalról felzuduló pa­naszok tették szükségessé a miniszter urnák nyilatkozatát, mert ha nein jutottak volna füléhez ezek, bizonyára feleslegesnek tartotta Tolna a közvélemény megnyugtatására irányuló kijelentéseit. A lényegről azonban, mely körül a közvélemény hamarosan feijegecesedett, nem olvasunk a nyilatkozatban. É* ez elsősorban az a szellem, mely az uj rendet a bürokratizmus tuitengésével kívánja fentartani, ami az ifjú köztársaságban eddig is minden hivatalos téren teljes mértékben uralkodott s amely a gyors közigazgatásnak akadályokat gördít útjába. Az egyszerűsítésnek semmi nyomát st m fedezhettük fel eddig a reformban, ellenben olyan tkölsé­­gesnek jelentkezik, amilyent senküem remélt. A városokból átszervezett nagyközségek nehéz anyagi áldozatokat hoztak az eddigi idő alatt is ezért a reformért, mert az eddigi munkaerők nyngdijazása és az nj starosták busás java­dalmazása semmiképpen sem járulnak hozzá a városokból átszervezett nagyközségek súlyos anyagi helyzetének javításához. Hogy ez áldo­zatokkal szemben az önkormányzati jognak csak minimumát hagyta meg az uj rendszer, uj tápot ad a panaszoknak, melyeknek meg­kúrák otthon.1 Hosszú élet, - jó kedély, - munkakedv szoros összefüggésben áll a zavartalan anyagcserével. Emésztési hiányoknál reggelizés előtt fél pohár SCHMIDTHAUER-féle Igmándi keserűviz a gyomor és belek működésének biztos és természetes sza­bályozója. (Sok esetben elegendő már néhány evősanállal is.) Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel. -............= II

Next

/
Thumbnails
Contents