Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-05-12 / 57. szám

57. szám»

ityyvsnnegyedik évfolyam

Szombat) 1923. május 12.

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

POLITIKAI LAP.

Előtétéit %r cach-olovák Artékbe« s Helyben ét -íMákre gwtui szétküldéssel:

Ifétizi érre 80 K, Wlérre' V0 K, ae^yedévre ‘20 K. Külföldön 160 Ke.

Egyes szám ára t 8í) fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

FösKörtesztő: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és ciadóhÍTutal: Nádor-u. 20., hová úgy » lap szellemi részét illet? közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik betsnkint háromszor: ked^i csütörtökön ás szombaton

ii mii pis

tanulságaiból ismét leszűrhetjük magunk részére jövőben követendő politikánknak alapelveit. Az úgynevezett reálpolitika tisztában áll előttünk, az nem jelent egyebet, mint lemondani azokról a jogokról, melyek bennünket a békeszerződések és a törvények alapján megilletnek. Ez a íöltétlen megadás politikája lenne, amely velünk szemben távolról sem oszlatná el azt a bizalmatlanságot, amellyel a nacionalista kormány nemzetiségünkkel szemben viseltetik.

Mi tehát a teendőnk ? Nem lehet más, mint zárt sorokban és tömegekben fejlődni fel politikai téren és sérelmeink megoldását a választásoktól tenni függővé. A választások programja kezd kialakulni, ez a centralizáció sorsát pecsételi meg. A legközelebbi célkitűzés íüggetlenités Prága, s a hatalom köréből és belügyeink, kulturális ügyeink önálló intézése, ami megadja az autonómia tartalmát. A távolabbiak gazdasági függetlenitésünk, mert a mai helyzet mindenkit meggyőzhet arról, hogy itt gazdaságilag boldogulni lehetetlen. Az állam gazdasági berendezkedéséből nekünk a dísztelen és minden előny nélkül való gyarmat-szerep jutott: a fogyasztásé, ipari termelésünk teljesen lecsúszott a megsemmisülés útján és ezt a kormány kifejezetten nem is kívánja megakadályozni.

A mi szerepünk abban áll a hatalom mai birtokosai szerint, hogy az adók elviselhetlenül rettenetes terheit váliainkon hordozzuk és bizonyos mezőgazdasági termelést fejtsünk ki a történelmi országok lakossága, érdekében. A kenyerei, húst, zsírt, haszonállatokat és nyersterményeket szállítjuk s a gyapjúból készült szövetekből, a szállított bőrökből drága ruhákat, cipőket, szöveteket vásároljunk.

Ez a szerep gazdasági visszafejlődésünkre vezethet és nem méltó hozzánk. Évtizedeknek nagy és komoly munkája megy igy veszendőbe, iparunk és kereskedelmünk nagy értékei pusztultak el máris az átmeneti évek szörnyű gazdasági megpróbáltatásai alatt. A munkácsi kongresszus erre nézve is kijelöli a haladás útját. Nem használ itt semmiféle megalkuvás, ezt a kérdést magának a népnek kell megoldania. Ha választani fog: arra kell majd nyilatkoznia, akafja-e a munkanélküliséget, az ipari és gazdasági pangást, az állami közterhek fokozását drága és rossz közigazgatással és akarja-e a politikai és kulturális elnyomását viselni egy olyan többségnek, mely tulajdonképen nem is többség és hatalmát a mi szervezetlenségünkön alapozta meg. Ha erre nemmel válaszolunk, a hatalom kártyavára magától omlik össze.

= Kisgazda és kisiparos párti gyűlések.

Az Országos Magyar Ki gazda, Föidmives és Kisiparos Part komaromi körzete folyó hó 10 én, áldozó csütörtökön Barsbecsén, Bar-baracskán és Pózban látogatott p^rtpyülóst tartott. A komáromi középpontot Füssy Kálmán nemzetgy. képviselő és ifj. Koczor Gyula ügy. elnök képviselték, akiket a nevezett községek helyi szervezetei lovasbandériommal, virággal és általános nagy ünnepélyességgel fogadtak. A pártgvüléseken Füssy Kálmán nemzetgy. képviselő beszámolt képviselői működéséről és a magyarságot meggyőző szavakban tájékoztatta itteni helyzetéről. A politikai helyzetet találó kepekben ismertette és partjáuak a magyarság érdekében tanúsított mindenkori odaadó munkásságára mulatott reá. A beszámoló a párttagok és a közönség nagy tetszésével találkozott s a népszerű képviselőt mind a három községben szeretettel övezték köiüi. Ifj. Koczor Gyula a mezőgazdaság és kisipar helyzetevei foglalkozott s megkapó beszédben praktikus példákkal bizonyította a mai helyzet tarthatatlansagát. Lelkesítő szavakkal hívta föl a magyarságot kitartásra és a kisgazda és ki-iparos párt támogatásara, mely mindenkor szivén viseli a magyarság érdekeit és állandóan dolgozik törvónybiztositotta jogának legteljesebb érvényesítéséért. A jele3 szónok beszédét is nagy lelkesedés kisérte. A tapasztalt emelkedett, lelkes hangulat legjobb bizonyítéka annak, hogy a magyarság legtevékenyebb pártja mindjobban erősödik, mert a kisgazda és kisiparos benne találja meg szomorú helyzetében valódi támasztékát, igazi segítőjét.

— A keresztény szocialista párt közgyűlése. A keresztény szocialista párt holnap, vasárnap d. e. fél 11 órakor tartja közgyűlését a Vigadó emeleti termében. A párivegetőség kéri tagjait és az eszmével rokonszenvezőket, hogy a közgyűlésen, mely a pártéletet kívánja Komáromban megteremteni, minél nagyobb számmal vegyen részt. A párt a községi ügyek körül is befolyását, kívánja érvényesíteni és nemcsak politikai téivn kívánja működését kifejteni, hanem a községi élet terén is.

= A határincidens. A csehszlovák köztársaság és Magyarország között fölmerült határincidenst, mint ismeretes, a magyar kormány javaslatára közös bizottság vizsgálta meg és a vizsgálatot befezve, munkálatairól jegyzőkönyvet vett föl. A két állam kiadott hivatalos jelentései meglehetősen ellentétes világításban ismertetik a határincidenseket, ami a csehszlovák kormány által retorziós intézkedéseket maga után vont ügyben semmiképen sem nyújt tiszta képet. A külügyminiszterhez közel álló Ceske Slovo, mely az egész ügyben már kezdettől fogva a legelfogultabb és legszélsőségesebb álláspontot képviseli, most azt írja, hogy a csehszlovák kormány a bizottság vizsgálata után megszövegezte követeléseit, amelyekben Csehszlovákia mindenekelőtt biztosítékot kíván arra nézve, hogy hasonló esetek nem fognak megismétlődni. A csehszlovák kormány teljes elégtételt követel és — a lap jelentese szerint — abban az esetben, ha a magyar kormány nem tenne eleget a követeléseknek, a kormány további intézkedésekhez folyamodik.

= Csehszlovákia politikája nem lehet magyarelienes. A prágai lapok abból az alkalomból,

hogy Bethlen István gróf magyar miniszterelnök a nagyantant hatalmak kormányainál látogatást tesz, bővebben foglalkoznak Magyarországgal és a csehszlovák politikának a magyarokkal szemben való álláspontjával. A külügyminisztériumhoz közel álló egyik cseh újságban, a »Zihrauicsi Politikádban figyelemreméltó közlemény jelent meg, melyből közöljük a következőket:

A cseh politikát elsősorban az a tény irányítja, hogy Franciaország — a franciaországi moDarkista elemek kis csoportját leszámítva, — a legigazibb képviselője az uj közópeurópai rendnek s ezentúl is a legkövetkezetesebb ellensége lesz minden olyan áramlatnak, ameiy a cseh függetlenséget fenyegethetné. Francia-barát politikánk azonban nem lehet német, vagy magyarellenes, mert nemcsak gazdasági érdekek parancsolják, hogy észszerű viszonyban legvüuk szomszédainkkal, hanem az is, hogy Európának örök ellenséges fajokra való szétszakításában nem láthatjuk a politikai bölcsesség végső jelszavát.

A »Pravo Lidu«, a cseh szocialisták lapja egyik cikkében a többek között a következőket írja: A kisantant államok álláspontja csak tárgyilagos lehet és nem lehet benne ellenséges érzés. Tisztán a középeurópai békére, valamint a politikai és gazdasági konszofdációra lehet tekintettel. Magyarország szomszédainak, tehát Csehszlovákiának is, érdeke az, hogy Magyarország kijusson a gazdasági válságból és segítséget kapjon. A gazdasági konszolidációnak az alapja azonban a politikai konszolidáció és ebben a tekintetben a magyar viszonyok nem kielégítők.

— Szerződés meghosszabbítás Romániával.

A csehszlovák köztársaság és Románia 1921. április 23-án defenzív szerződést kötött egymással. Minthogy a szerződés nem sokára lejárt volna és annak további föntartását a két ország kormánya a béke megőrzése szempontjából szükségesnek tartja, elhatározták a szerződés meghosszabbítását. A prágai és bukaresti kormányok tárgyalásokat folytattak ez ügyben s a tárgyalás végén jegyzőkönyvet vettek föl, melyben a két állam közötti defenzív szerződést három évre meghosszabbították. A jegyzőkönyvet május 7-én írták alá az államok képviselői

lamr dusted Iliin.

— Magyarország gazdasági helyzete, —

Két hete annak, hogy Bethlen István gróf magyar miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter útra keltek, bogy a nagy antant kormányaival, a jóvátételi bizottsággal és a külföldi pénzügyi körökkel egy nagyobb külföldi bölcsön ügyében tárgyalásokat folytassanak. A tárgyalások folyamán a miniszterek ismertették Magyarország súlyos gazdasági helyzetét, mely arra kényszeríti az országot, hogy nem várva be a teljes fizetésképtelenséget, a külföldhöz forduljon segítésért. A háború előtt erős alapokon nyugvó, ezeréves középeurópai állam a világháború és az azt likvidáló különböző békeszerződések következtében a gazdasági összeomlás előtt áll, melynek fenyegető veszedelmét még idejében elakarja háritani a magyar kormány azzal, hogy külföldön próbál támogatást szerezni a gazdasági helyzet szanálására.

Bethlen miniszterelnök Párisban időzése alatt, a jóvátételi bizottság előtt kimerítően, ismertette Magyarország mai gazdasági és