Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-05 / 54. szám
6. oldat, »Komáromi Liapok« 1923, máju3 5 hosszabbításánál a fent említett illeték fizetése alól kedvezményben részesülnek azok, akiknek útleveleiből (foglalkozás rovatban) világosan kitűnik, avagy akik egyébként kellőleg igazolni tadják azt, hogy a) a szárazföldi vagy vizi haderő tagjai, b) közintézmények állandó vagy kisegítő alkalmazottai (állami, városi, megyei, községi stb. tisztviselők vagy alkalmazottak), c) hajóalkaimazottak, d) ipari segédalkalmazottak, e) munkások, cselédek, szolgák, napszámosok, f) akik megfelelően és hitelesen igazolni tudják azt, hogy sem ingó, sem ingatlan vagyonuk nincs, keresetük, ill. jövedelmük pedig nem haladja meg saját és családjuk fentartására (tartózkodási hslyük gazdasági helyzetéhez mértaD) szükséges összeget, g) végül a fenti pontokban említettek kellőképen igazolt családtagjai (feleség, kiskorú és önálló foglalkozással nem rendelkező gyermekek.) A fenti esetekben az illeték 8 Ke. Nyomtatvány és postaköltség fejében útlevelenként 5 cseh korona küldendő. A magyar útlevelek meghosszabbítási illetéke ugyanannyi mint az uj útlevél kiállításáé. Az illetékek és költségek itt sem utánvételeztetnek. Az Amerikába szóló utlevelek kiállításához az említett kellékeken kivül még 2 drb. hitelesített és valamelyik Amerikában székelő m. kir. külképviseleti hatóság által felülhitelesített „Affidavit*, vagyis egy olyan nyilatkozat bemutatása is szükséges, melyben egy amerikai polgár kezességet vállal aziránt, hogy a kivándorolni szándékozó egyén fentartásáról szükség esetén gondoskodni fog. \ — Délutáni előadás. Bizonyára mindenki szívesen hallja a hirt, hogy vasárnap d. u. 4 órai kezdette) megismétlik a Legényegyletben a Debrecenbe kéne menni című poétikáé darabot az ismert szereposztással és olcsó helyárakkal. Helyárak : 1—5 sor 8 K, 6—8 sor 7 K, II. heiy 5 K. Földszinti álló 4 K, karzati álló 3 K. Jegyek előre válthatók Windisch Károly kishíd utcai üzletében. — Eljegyzés. Schutzengel Ferenc Komárora- Ujváros eljegyezte Weisz Juliskát Dunaszerdahelyről. (Minden külön értesítés helyett.) — Későn jött távirat. Mint Hetényről értesítenek bennünket szerdán d. u. érkezett meg Nyitráról egy távirat Győry Elemér, a kiutasított ref. lelkész részére, amelyben arról értesíti Győry Elemért az ügyvédje, hogy itt tartózkodását három napra meghosszabbították és nejére nem vonatkozik a kiutasítás. A távirat későn érkezett, mert már d. e. átment a határon Győry Elemér és neje. — Lopják a gyümölcsfákat. A városi határnak az örsujfalui határ közelében fekvő részén gazdáink szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Már a múlt évben is panasz merült fel, hogy a gyümölcsfákat ismeretlen tolvajok kiássák és ellopják, az idén is tetemes kárt okoztak az ismeretlen gyümölcsfakedvelök, akik bizonyára nem értesültek arról, hogy a városi faiskolában lehet azokat törvényes utón beszerezni. Egyébként a városi faiskolában is tettek látogatást és ounau ötven darabot emeltek el egy éjszaka alatt. — Jókai Aranyemberének senki szigete szintén szóba került a keleti konferencián. Ez a senki szigete ugyanis nem más, mint Adah Kaié szigete. Ada-Kaleh szigete az utóbbi évtizedben sokat foglalkoztatta a közvéleményt. Ez a dunai sziget, mely egy darab regényes kelet, egy ott felejtett keleti mese, ma ismét a diplomaták zöld asztalára került. E szigetre ugyanis a törökök újabb igényt jelentettek be. Bizonyára nem egyébért, minthogy azt a körülbelül 600 török testvéri megmentsék a román uralomtól. A Jókai regényéből jól ismert Senki szigete, ahol ma is a legfinomabb török kávét főzik és a legillatgsabb török dohányt szívják, ezzel a török igényléssel kapcsolatban ismét a nemzetközi bonyodalom sodrába került. Ada- Kaleh szigetének mindössze hatszáz lakója van, az 1878-iki berlini békeszerződésben egyszerűen megfeledkeztek róla és igy a törököké maradt. A világháború kezdetekor az osztrák-magyar monarchia vette fennhatósága alá, míg a háború befejezése után Romániáé lett. A mostani tárgyalás Ada-Kaleh birtokjogáról meglehetősen izgalmas volt. Diamandi román delegátus hosszan magyarázta Románia jogcímét, miközben éles szóváltása támadt Jovanovics szerb delegátussal, akiodavetette, hogy Románia jogához szó fér. Izmeg pasa Törökország jogát vitatta és annak erősítésére felhozta, hogy az uj török kormány csak három hét előtt is uj birót nevezett ki j Ada-Kalehra és a török bírónak a román ha- í tóságok vízumot adtak, hogy uj állomáshelyére ■ juthasson. Nagy derültség támadt erre a kije- < leütésre, melynek elükével Diamaudi kijelentette, \ hogy a román hatóságoknak sejtelmük sem volt ? arról, hogy a török biró miért akar Ada Kaleh- i ba menni. A bizottság végül is úgy döDtött, ] hogy a fennhatóság továbbra is Romániáé marad. : Ám a törökök ebbe belenyugodni sehogysem ; akarnak és igy még sokat fogunk hallani erről \ a regényes kis szigetről, melynek csak a faire j nagyobb terjedelménél. — Rendelés tüdőbetegeknek. Dr Pless Gyula, volt tüdőszanatoriumi orvos, rendel és j Röntgen vizsgálatokat végez Bratislava (Pozsony) Stefanik-ut 25/a. alatti lakásán d. e. 729—72^0 ig, ; d. u. 3—4 ig. Rendelési idején kivül a bratislavai ' »Grandszanatórium* röntgenosztályán található. — Elkobozták a Sl. Narodna Jednotát. A »Slovenska Narodna Jednota« cimti lapot, az I autonom mozgalmak harcos orgánumát a losonci járási főnök a rendtörvériy alapján elkoboztatta. Az elkobzás utáni második kiadásban a politikai tartalma cikkek hatalmas fehérfoltokkal jelentek meg. — A dohányzó nők és más egyebek. Háromféle méreggel szoktuk magunkat gyilkolni: az ital, a dohány és a szerelem egyformán méreg, ha tulsággal élvezzük. Az alkohol , nikotin- i és amorin-mérgezés tünetei egyre jobban szaporodnak a társadalomban. Ma a dohányzás mániája aktuális. A munkaközben való dohányzás fanatikusai a szellemi munkások között vannak. A szenvedélyes dohányosok azon is bosszankodnak, ha nem lehet minden vasúti kocsiban füstölni. A müveit Nyugatnak azt a fő elvét kellene a Keleten is keresztülvinni, hogy lehetőleg zárt helyen ne dohányozzunk, hanem C3ak a szabad levegőn; vagy legalább is a dehányzó-helyiségben ne tartózkodjunk állandóan vagy sokáig. Mert ennek levegője nem csak kellemetlenül bűzös, hanem egészségtelen is. A gyógyíthatatlan tüdővész elterjedésének egyik főoka, hogy az emberek nagy része szegénységből vagy könyelmüségből füstös szobában él, ott dolgozik és alszik is. Szalónokban, délután női zsurokon füstölni hamisítatlan parvenü szokás. Ezt az »eleganciát* a színpadról olyan szalqnsziaészektől tanulták el, akik nem tudnak mit csinálni a kezükkel, félszegek, ügyetlenek 8 folyton rágyújtanak, minden ok nélkül, sőt még olyankor is, amikor a darab cselekménye szerint a füstölés abszurdum. Ha ripacs csinálja ezt, annak van értelme, mert igy a direktor költségére potya szivarhoz jut. De némely nagy művész, nagy rendező és nagy direktor csak azt árulja el, hogy nem tudja, mi különbség van párisi szalón és a kávéház között ? A színpadjainkról áradozó ízléstelen divat persze bevitte szalónjainkba is a korlátlan dohányzást és rákapatta a hölgyek egy részét Í3 a cigarettára; pedig én ide is szeretném kiakasztani a »Nem dohányzóknak* tábláját. A világért sem keltem föl a vitát, hogy füstöljön-e a nő, vagy se ? A dohányzás a férfira nézve is csak szokás kérdése csak később válik testi szükséggé. Minden gyerek és minden nő csak játékból, divatból vagy affektációból gyújt rá eleinte : később lesz belőle fokozatosan előbb megszokás, majd szükséglet s végül ideges mánia. A legtöbb embernél a szenvedélyes dohányzás idegességi tünet ; rontja a levegőt, a tüdőt, az ideget s a zsebet, szóval árt, tehát csinálják. Miután a legtöbb nő ilyen logika alapján áll, meg sein kísérlem a dohányzásról leszoktatni. Csak egy kérést. A nőknek van érzékük a szag, az illat, a parfüm iránt. Nos, legalább erre ügyeljenek. A dohányfüst ugyanis lehet kellemes frissen, melegen: de a »bodor füstkarikákból* lehűlve piszok és bűz lesz s különösen az állott cigaretta-füst a legbüdösebb. Legalább szellőztessék a szalónt, az ebédlőt és a hálószobát. A cigarettázó nők sokan sikkesnek tartják — távolról. De mivel mi, egészségesen gondolkodó férfiak közelről szeretjük a nőt, bátor vagyok a Doczi Lajos hires költői csókdefinicióját egy prózai igazsággal megtoldani : a csók is csak dohányszag nélkül kellemes ! — Mózes most ne szökjél be a moziba, mert én Robágy Czáv de Robághhh beszélni akarok a fejeddel. Ne félj, nem bántalak azért a két héttel ezelőtt megirt cikkedért, sőt ebből látom, hogy egész ügyes fia vagy, megakarlak tehát valamire kérni. Megteszed űgy-e ? Legelőbb is megkérdem: van-e protekciód? Nincs? Hát persze, hogy nincs, úgy tehát nem marad más hátra, mint figyelj ide és tedd pontosan, amire kérlek. Valamelyik nap, amikor szép idő lesz, állj meg úgy 9 óra tájban a Szentháromság szobornál és fülelj. Nemsokára hallani fogod: »Tő.« Óvatosan nézz be a szomszédos masamódüzletbe és győződjél meg. hogy nem valamelyik kisasszony fujt-e bele egy párisi kürtőkalapba, s ha megbizonyosodtál, rohanj a hang irányában. de vigyázz, nehogy a Klapkát feldöntsed, inkább állj meg előtte és várj egy borbélypillanatig. Mire ez eltelik, már megint hallani fegod: »Tö-tö.« Most ugorj hirtelen elő és száguldj. Ha nem tévesztetted el a hangirányt, úgy egy nyitott kapu előtt kell megállnod. Nem árt, ha megbámulod a kaput, mint egy borjú, mert igy imponálni fogsz neki, miután már éppen nem új, sőt nagyon régi. Nézz azonban fel az ég irányában is, ott látni fogsz egy tornyot, melynek gallérja van, de nyakkendője nincs. Nem sokára észre fogod venni, hogy a torony gallérján megjelenik egy tűzoltó bácsi, illedelmesen kihajol, egyik kezét a szájához emeli......... Ne kapd le a sabesz kalapot, nem köp rá! Biztonság okából — ha éppen tetszik — bengorhatsz a kapán, mert helyes utón vagy. Szépen felmész a lépcsőn, de fent se jobbra, se báli a ne térj, mert ott azon ajtók mögött pénzt kérnek tőled, hanem lépj be azon az ajtón, amelynél két felől képrámákban berámázva mutogatják, hogy milyenek az igazán olvashatatlan aláírások. (Ha nem lennének már meg, kérdezd meg, hogy hol lógtak.) Itt találod a polgármester ur huszárját, aki mindig komoly arcot vág, de mikor meglát téged egyszerre két kérdőjel rajzolódik az orra mellé. Feleletül a kérdőjelekre hebegve úgy válaszolsz : g .. g . . géppárt, s a polgármester úrral szeretnél beszélni. — Ő megörül, hogy nem »Néppárt«-ot hal! és beereszt azonnal. Te a kalapod ne hagyd kint, vidd be magaddal! Bent a szobában két urat találsz: az egyik ir, a másik áll. Mikor megmondod, hogy kit keressz, mindjárt hallod: »Éa vagyok Mózes or, mivel szolgálhatok?« Most vigyázz és ne hibázz! Tekints a kézben tartott kalapodra, mintha a tűzoltó ráköpött volna. Biztosan szomorú képet fogsz vágni, tehát fájdalmas hangon kezdheted: »Rezegnek a képek . . . (Várj itt egy kicsit, mert a polgármester azt hiszi, hogy földrengés van) ... a moziban, rezeg a vetitőgépész, rezeg az állása, (Gyorsabban) rezeg a főgépész állása, (Emelkedő hangon), a tűzoltó lefúj, a rendőr felfúj. .-.juj, juj, (Kétségbeejtőn) és é3 vetítőgép dolgozik a gőzfürdő mögött a csatornák gyűjtőaknájában, (Súgva) rezeg a polgármesteri állás. — Ezt hallván az az ur, aki ir, a tollat kiejti kezéből, s az a padlóban megáll. Most itt a pillanat, hogy — mint megdönthetetlen bizonyítékra — a megálló tolira hivatkozhass. Ezután előadod, hogy vannak más éppen ennyire nyomós és éppen ennyire megdönthetetlen bizonyítékaid is, igy például: biztos tudomásod van róla, hogy sokan szeretnének polgármesterré lenni, egy ur már ki is jelentette, hogy, ha ő polgármester,lehetne, itt egyszerre boldog lenne mindenki. Célját úgy véli eiórni, hogy kéziratot hordoz a zsebében, amelyet ki akar nyomatni s I amellyel a Friedet már Fridolinná, dr. Gaált Drágái-Iá, Alapit Talapivá változtatta. így tesz ; el mindenkit iáb alól s egyéb ehhez hasonló ; hajmeresztő dolgokat csinál. Biztosan gyanítod továbbá, hogy a mozi vetitőkamrájában éjjelente a politikai lángeszek és plánétahuzók rémtársa! sága ülésezik. Mert, ha ez nem úgy lenne, kinek szólnának az ott levő falragaszok s — óh borzalom — papirosból kivágott meonykők, mikor oda belépni engedetem nélkül tilos? Mikor ilye- ténkópen meggyőzted a polgármestert a helyzet j veszedelmes voltáról, szolgálataidért viszonzásíj képen kérjed meg őt nevembeu, hogy legyen szives és állítsa vissza, vagy hagyja jóvá, vagy akár hagyja magára a régi engedélyemet, hogy munkámat a moziban zavartalanul folytathassam. Neked pedig Mózes megsúgom, hogy mindezt azért kell ilyen körülményesen és hosszad&lmasan megcäeledni, hogy imponáljunk vele, vagyis mi is megmutassuk, miszerint mi is tudunk a semmiből óriásra felfújt dolgot csinálni. Közbenjárásodért Mózes téged is megjutalmazlak, mert ime, ott elől, a nevem végén levő szép »h« betűket neked adom. Te és druszáid beszéd közben eddig is használtátok, ezentúl joggal használjátok. És mindez egy lyuk miatt, a miatt a lyuk miatt, amely miatt rezegnek és homályosak a képek a moziban. Mózes, ne firkáljunk többé. Robágy Czáv.
