Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-16 / 7. szám
2 oldal. »Komáromi Liapok« 1925 január 16. távolabb, minthogy háborút akarjon és ezért nem is köt Olaszországgal szövetséget. Azt viszont nem tűrheti, hogy a kis>»ntant jegyzékekkel beleavatkozzék az ország beliigyeibe. j = Amiről a komáromiak nem tudnak. Az utóbbi napokban ismét rémhíreket terjesz- ' tenek a köztársaságban. A már unalomig, sőt ■ nevetségeségig agyonÍ3métel t hirek szerint Magyarország ismét háborúra készülődik és pedig egyenesen Csehszlovákia ellen. A hir a magyar- j román határon előfordult incidensből táplalko- f zik, de a láz rémeitől túlfűtött agyvelőkben j újra megjelent a háború képe és a »Venkov« e. lap, mely Svehla miniszterelnök lapja — a . következő »jelentést« közli Komáromból: »Tu- : dósitónk megbízható forrásból úgy értesül, hogy j a hirek Magyarország háborús készülődéseiről, j különösen a határon Győr és Komárom közti esapattolásokról, bebizonyosodoak. Utasok a 4. < számú magyar páncélos vonat jelenlétét is [ megállapították, ami a határmenti lakosságot \ nagy izgalomba (!) ejtette. Tegnap egy magyar , katonai repülőgép a határ mentén szállott végig, valószínűleg, hogy a csehszlovák állásokat i kikémlelje.« Ez a hir úgy hangzik, mintha már- j is háborúban állanánk Magyarországgal, a »hadi- f tudosité« azóta már bizonyára azt is megsür- j gönyözte lapjának, hogy a két hadviselő fél j harcba bocsátkozott, Komáromot ágyuzzák és hull a városra a géppuska lövedéke, mint a zá- J poreső. Igazán nem tudjuk mire vélni, hogy az ilyen hirek mit akarnak célozni és mit szolgálnak tulajdonképen. Mert azt megállapíthatjuk, hogy az ilyen és hasonló hirek csak akkor > kelthetnének izgalmat Komáromban, hogyha először dobnák a levegőbe, de az itteni lakosság valóbaa túl van már azon, hogy felüljön és izgatódjék. Különben pedig megnyugodhatik a ■ »Venkov«, erről a háborús hírről Komáromban senki sem tud, legfeljebb csak tudósitója, \ akinek pedig a valóságos helyzet ismerete j mellett — úgy látszik sok szó fér megbízható- ; ságához. = Czernin újra előtérben. A „Wiener Ring" cimü uj bécsi lap, amelynek az a célja, , hogy Czerníut népszerűsítse, érdekes budapesti és prágai jelentéseket közöl Seipel budapesti látogatása alkalmából. A budapesti jelentések a magyar- osztrák közeledés iehetöségeival foglalkoznak és kiemelik azt, hogy a kisantant ; ezt mindenáron meg akarta akadályozni. A ; prágai jelenés szintén erról szól, és beszámol | arról, hogy Seipel kancellárt szívesen látnák ‘ Bukarestben és Belgrádban, mivel Jugoszlávia < és Románia is közeledni szeretnének Ausztriá- ' hoz. A prágai jelentés rámutat arra, hogy ; Románia gazdasági közeledése nagy nyereséget j jelentene Ausztriára nézve, mivel a közélelme- j zés terén Ausztria bizonyos mértékben függet- j lenithetné magát Magyarországtól. Mintegy j figyelmeztetésként arra is történik utalás, \ hogy a genuai konferencia idején, amikor \ Magyarország elzárta határait, Románia segi- ! tette ki Ausztriát husszállitmányokkal. A prágai jelentés tehát egyenesen felhívás a keringöre. | A budapesti és prágai jelentések kapcsán az- \ után a „Wiener Ring“ azt Írja, hogy a kis- j antant és Magyarország valóságos versenyt : rendez Ausztria barátságáért. Természetesen j ezt a sikert Czernin gróf javára könyveli el. \ Kifejti, hogy ez Czernin érdeme, mivel Seipel j kancellár külpolitikájában teljesen a megbukott j monarchia ket-balkezes külügyminiszterének ; politikáját követi. Osztrák politikai gazdasági j körökben mindenesetre a szenzáció erejével hatott a „Wiener Ring“ prágai jelentése, amely \ Románia és Jugoszlávia közeledéséről számol be, de egyelőre fenntartással fogadják, mivel nem tudják, vájjon ez a jelentés valóságon alapszik, vagy pedig nem egyébb blöffnél, amely csak arra jó, hogy Czernin ünnepeltesse magát. Map Budi, Fiim és Kisiparos pan körzeti választmányi ülése. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos párt komáromi körzetének választmánya folyó hó 13-án gyűlést tartott a Vigadó termében. Az ülésen a körzet szervezetei nagy számban képviseltették magákat és megjelentek azon többek között: Ficza József szenátor, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, Bartal Ferenc körzeti tb. elnök, Mohácsy János dr. országos pártelnök, Kukán Béla dr. t országos pártalslnök, Lukovics Ferenc orsz. pártigazgató, ifj. Koczor Gyula ügyv. elnök, Fülöp Z dgmond, Holota János dr., Hlavicska János orsz. pártvezetőségi tagok, Ágoston Miklós, Baranyay József dr. főszerkesztő, Frischmann József számvizsgáló, Bugár Lajos, Füsey László, Kelemen Ferenc, Vörös Ede, Kürthy Benő, Mórocz Lajos és a szervezetek kiküldöttei nagy számban. A választmányi ülést ifj. Koczor Gyula ügyv. elnök nyitotta meg, ki a megjelenteket üdvözölte és egyben előterjesztette a körzeti elnök megválasztására vonatkozó indítványát, meleg szavakkal ajánlva a körzet elnökének Bartal Ferencet, a körzet eddigi nagyérdemű tb. elnökét, amely indítványt a választmány kitörő lelkesedéssel fogadott. Bartal Ferenc elfoglalván az elnöki széket, köszönetét mondott a bizalomért és a magyarság érdekében kifejtendő munkájához & körzeti választmány kitartó támogatását, kérte, mert csakis együttes tevékenységgd lehat eredményesen szolgálni azokat a nagy célokat, melyek a párt előtt lebegnek. Majd áttérve a napirendre a körzeti választmány az aleloököket és más tisztviselőket választotta meg. Egyhangúlag megválasztottak elnökké Boldoghy Gyula ipartestületi elnök, alelnökökké Aranyossy László dr., Bognár Ignác, Bugár Lajos, id Bajcsy Ferenc, Cróka Móric, Dóczé Kálmán, Fülöp Zsigmond, Füssy László, Aj tics Horváth Dezső. ifj. Hlavicska János, Kelemen Ferenc, Kiss István, Kukán Béla, dr, Kürthy Benő, Simon Jenó és Vörös Ede. Ügyvezető elnökké ifj. Koczor Gyula, számvizsgálóvá Frischmanu József, fegyelmi választmány elnökévé Mohácsy János dr., tagjaivá Kukán Béla dr., ifj. Hlavicska János, Kelemen Ferenc, Mórocz Lajos és Vörös Ede. Az 1922-ik év szervezési munkásságáról Lukovics Ferenc orsz. pártigazgató számolt be hosszabb beszédben, melyben élénk visszapillantást vetett a szervezés múlt évi fejlődésére és örömmel állapította meg, hogy a körzetben eredménnyel folyt a szervezési munka és elmondhatja, hogy a négy megyére kiterjedő körzetben alig van fala, hol a pártnak erős szervezete n8 volna. A szervezés munkáját a körzeti tisztikar, az osztályok vezetőségei és az osztály és kerületi titkárok végezték. Felhivja a választmány tagjait, hogy a pártéletnek ezen fejlődést előmozdító tevékenységében állandóan közremunkálkodni szíveskedjenek és saját szervezeteikben hassanak oda, hogy azokat a nagy feladatokat, melyeket a párt az Ö38zmagyarság boldogulásának elérésére maga elé kitűzött, eredménnyel oldhassák meg. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót a választmány egyhangúlag tudomásul vette és Lukovics igazgatónak j«gyzökönyvében is köszönetét szavazott. Ezzel kapcsolatban Füssy Kálmán nemzetgy. képviselő szintén beszámolt az elmúlt évi parlamenti és képviselői tevékenységéről Beszámolójában rámutatott azokra a nehézségekre, melyek a magyar képviselők parlamenti működését akadályozzák, de kijelentette, hogy soha semmiféle akadálytól nem riadt vissza, ha a magyarságért kellett cselekednie. Amilyen készen állott mindenkor a múltban a magyarság rendelkezésére, olyan szeretettel és jgyekvéssél kívánja szolgálni továbbra is a magyar nemzeti kisebbségek ügyét. Beszédében kitért Füssy Kálmán arra is, hogy a parlamenti küzdelmet magyar képviselőtársaival és a magyarság ügyét szintén szivükön viselő német nemzetiségi képviselőkkel együttesen vivják, mert a két nemzetiségi kisebbség helyzete a köztársaságban egyformán súlyos. Szükségesnek tartja azonban, hogy a képviselőknek és szenátoroknak parlamenti harcát a párt tagjainak kitartása támogassa, azért kéri a megjelenteket, hogy a magyar testvérek között minél szélesebb körű szervezkedő munkát fejtsenek ki, hogy ezzel a magyarság szomorú helyzetének megjavítására irányuló küzdelem eredményét a tömegek erejével is biztosítsák. A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után az elnök meleg szavakban mondott köszönetét Füssy Kálmán képviselőnek a párt és a magyarság javára kifejtett önzetlen és odaadó munkásságáért és indítványára egyhangú lelkesedéssel szavazott a választmány bizalmat a közszeretetben álló népszerű képviselőnek. Ezután a párt hivatalos lapjáról, a „Ba. rázda“-ról tett jelentést Lukovics Ferenc igazg és ismertette annak nagy elterjedését a párt tagjai között, azon reményének adott kifejezést, hogy az a tábor, mely a párt hivatalos lapja köré csoportosul, a jövőben még nagyobb számban fog jelentkezni. A Barázda sajtóalap felhasználásáról javaslatot tett, melyhez Mohácsy János dr., Kukán Béla dr., Fülöp Zsigmond és Holota József dr. szólaltak hozzá és e felszólalásokból az a határozat alakult ki, hogy & Barázda előállítási költségeinek fedezésére, ha arra szükség mutatkoznék, a sajtóalapból tiz ezer korona erejéig visszatérítendő kölcsön szolgáltatandó ki. Majd ifj, Koczor Gyu’a ügyv. elnök ismertette az elmúlt év számadásait és előterjesztette az 1923 évre szóló költségvetést. Az 1922. évi zárszámadásokra nézve a választmány az elnökségnek és a számvizsgálóknak a felmentvényt megadta és az 1923. évi költségvetést elfogadta, illetve megállapította. A költségvetéssel kapcso'atban jelentette a Birázda és Magyar Iparos pártlapoknak forgalmát is, amit szintén tudomásul vettek. A körztti kultnrosztály működéséről Fülöp Zsigmond körzeti alelnök jelentett. Hangsúlyozta a politikai és gazdasági szervezkedés mellett a kulturális szervezkedés szükségességét is és rámutatott azokra a veszedelmekre, melyek a magyar nemzeti kisebbséget fenyegetik s a kormány elnemzetütlenitó iskolapolitikája folytán kulturális intézményeink fennmaradását kockára teszik. Iskoláink védelme egyúttal magyar anyanyelvűnk védelme is és ezért minden magyarnak el kell követnie mindent, hogy az alapszerződésben biztosított jogainkat érvényre juttassuk. Elismeréssel emlékezett meg az elmúlt év nyarán Érsekújváron és Komáromban megtartott kultur népgyülésekről, melyek a kormány iskolapolitikája ellen foglaltak állást. A folyó évre pedig lelkes szavakban hívta föl a választmányt és a szervezeteket, hogy gondoskodjanak mielőbb a falvak kultnrális megszervezéséről. A körzeti középpont a legkészségesebben áll a tekintetben is a szervezetek rendelkezésére. Végül még a magyar irodalom halhatatlan emlékű lángszellemének Petőfinek emlékezetét ajánlotta figyelmébe a megjelenteknek és fölhívta a szervezeteket Petőfi ünnepélyek rendezésére. A jelentést lelkes éljenzéssel fogadta a választmány és azt tudomásul véve, jegyzőkönyvileg mondott köszönetét a körzeti kuliurosztály vezetőjének. Az indítványok során ifj. Koczor Gyula ügyv. elnök ismertette azokat az indítványokat, melyeket a lévai pártnapon fog előterjeszteni. Ezek az adóelőírásoknál tapasztalható anomáliák megszüntetésére, a borfogyasztási és forgalmi adó, a hadikölcsön lombardok és a földbirtokreform sérelmeire vonatkoznak. Az előadó rövid vonásokban ismertette azokat a sérelmeket, melyeknek megszüntetését követelik az általa előterjesztendő javaslatok s a melyeket a választmányi ülés is egyhangúan tett magáévá. Méhes Rudolf, Madarász Móricz és mások felszólalása után Bartal Ferenc elnök megköszönve az érdeklődést, összetartásra, együttműködésre kérte fel a megjelenteket s az ülést bezárta. uisumoí I minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Oidéki megbízásokat a legggorsabbon elintézek, mintán hefenkint háromszor megg küldönc Prágába □járási dij 25 korona, cím: hászló Zsigmond Bratlslaua (Pozsony) Széplak-n. 12. sz.
