Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-01 / 52. szám
Boflyvttniifegyeäilc ss aaaaagaaa ss s ■ ■■»,„ .mr» 52. sxAm. Kedd, 1923. május I. <s nwnmin ijmz KOMÁROMMEGYEI; KÖZLÖNY OLITIKAI LAP. £!&t)zeté»l ír ueb-tdovák értékbe* s HaSy&a* és vidékre pasísl szétküldéssel: 3Sé®s évre 80 ií» félévre 40 K, »egjedévre 20 K. Külföldön 160 Kő. Esry®» mxám rSra» 80 ♦íHér, ALAPÍTÓTM: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAÁL GYULA át. Szerkesztő: 8ARAMYAY 1Ó7SEF dr. harminckét egyesület, testület és munkásszervezet képviselete ült össze vasárnap délelőtt, mint e város élő lelkiismerete, hogy kifejezze álláspontját a kiutasítások ügyében; a tanácskozás gondosan elkerülve a politika mezejét, mint fenyegető társadalmi veszedelemmel foglalkozott ezzel a szomorúan aktuális kérdéssel és abból a nézőpontból vizsgálta azt, hogy milyen károkat okozna ez a veszély, ha azt elhárítani nem tudnák a város társadalma felől El kel! ismernünk, hogy e mozgalom vezetői igen helyes és tapintatos formáját választották a jogorvoslat útjának: nem népgyiilés elé vitték, ahol a szenvedélyek 5 lángja magasra lobbanva, nem tudtak volna szabadulni a politikai vonatkozásoktól, holott a kiutasított egyének mindegyike távol állott a politika sikos talajától. így lett a kérdés társadalmi kérdéssé, mely úgy bírálható el csak teljes objektivitással, hogy a társadalom e munkás és békés tagjainak ily módon való elvesztése, jogossérelmet jelent-e a város társadalmára, ' vagy nem. Erre a kérdésre a megkérdezett társadalom felelt, mindennemű foglalkozású lakosok, akik napi munkájukból érkeztek a tárgyalás termébe, a munkások képviselői, akik megjelenésükkel tanúságot tettek arról, hogy az osztályharc küzdelmeiben az emberi jogokért is harcolnak és rhegadják a társadalmi munkának kijáró minden tiszteletet és megbecsülést. Komárom társadalma ünnepélyes formában jelentette ki, hogy nem tudja és nem akarja nélkülözni dolgozó polgárainak egyikét sem, akit élethivatása, keresete, foglalkozása vagy családi kötelékei csatolnak ide. Állásfoglalása komoly és méltóságteljes volt, szónokai a tárgyilagosság mesgyéjéről egy hajszálnyira el nem tértek és az igazság egyenes utján haladva szemeiket a jog iránytűjére szegezték. A polgárok, akik ártatlanul szenvednek most meghurcoltatást, ime elégtételt kapnak a város lakosságának képviselőitől, akiknek egyhangú verdiktje kimondotta azt, hogy munkájukat nem nélkülözheti e város társadalma és a kötelékeket, melyek őket e helyhez fűzik, eltépni nem óhajtja, békés és hűséges fiainak ismeri el és kívánja tekinteni. E tényben van valami nemes és felemelő, mely az ókor klaszikai hagyományait juttatja eszünkbe, ahol a város polgársága egyes polgárainak jutalmakat osztott hűségükért, önfeláldozásukért, cser és tölgylombból font koszorúval övezte homlokaikat, s a hűtleneket, a. vétkeseket száműzte falai közül. A város parlamentje igazmondásában meg kell bíznia mindenkinek, minden fórumnak, mert Ítéletét nem befolyásolta semmi szempont, csak egyedül és kizárólag a lelkiismeret. = A íiatárzár. A csehszlovák köztársa, súg által elrendelt harürzár enyhülőben van. Homáromnál, Pozsonynál és Sátoraljaújhelynél & határt átléphetik a csehszlovák kalügymiuisztértől szerzett viz ámmal ellátott útlevéllel biró «magyar áílampoivárok. A kiutasítások azonban, még nem fejeződtek be. A kornyékről kiutasították G?yöry Elemért, aketényi ref. egyház kiváló képzettségű lelkészét. Pozsonyban is történtek újabb kiutasítások. A s&lohai határineident hivatalos vizsgálat tárgyává teszik. = A Tisies íWagyarerszágról. A „Times“ kiflönlevelezője írja, hogy Magyarországnak és a szövetséges kormányoknak -eszmecseréjére képes lesz megoldáshoz juttatni a mostani pénzügyi válságot, mely Magyarország létét, a szomszédok gazdasági virágzását fenyegeti. A magyar korsaduy politikailag ura a helyzetnek, fenntarlja a rendet, megtesz mndent, hogy a külföldön a legjobb vélemény biztosítja az ; ország szájára, őszinte készséget mutat arra, hogy a külföld jóakarata tanácsait kövesse. A helyzet az, hogy csupán a jóvátételt bizottsággal és a szövetségesek kei való megegyezés teheti lehetővé a külföldi kölcsön felvételét, ami első feltétele a pénzügyek és igazgatás gyökeres átszervezésének. Magyarország politikai és gasdsságí -katasztrófáját elhárítja, ha I -olyan segítséget engedélyeznek számára, aminőt 1 Ausztriának adtak — feltéve — ha a segítés gyors«n történik. A kiutasítások ügye. A városi egyesületek és munkásszervezetek közös értekezlete. Vasárnap délelőtt teljes csendben gyülekezett a városháza nagytermében a lakosság képviselete a városi egyesületek, munkásszervezetek, testületek és egyházak küldték ki képviselőiket, hogy AllásffoglaJjanak a kiutasítások ügyében. Ott voltak a r. kát., református, ág. h. ev. és izr. egyházak képviselői, az spartest álét, kereskedelmi testület küldöttei, több munkás szervezet megbízottai és mintegy harminc egyesület képviselői, a hatóság részéről Jávor Jenő főjegyző vett részt az értekezleten. Az értekezletet Csizmazia György polgármester nyitotta meg a következő szavakkal: Tisztelt Értekezlet! Midőn szerencsém van Komárom város lakosságának képviseletében az itt megjelent helyi egyesületek és munkás szakszervezetek, tehát Komárom dolgozó közönségének kiküldötteit értekezletünkön üdvözölni, ehő szavam » köszönet kötelességszerü szava legyen, hogy Önök felismerték a mai tanácskozás napirendjére tűzött kérdés horderejét és fontosságát, aminek tanúsága szép számmal való szives megjelenésük. Nem politikai kérdésnek tekintjük mi a tanácskozásra kitűzött tárgyat és e helyről kérek is mindenkit, hogy felszólalásában e kérdést mellőzze. Ez a kérdés tisztán és kizárólag társadalmi ügy, melynek lehetnek politikai vo-Szerkesztő'iég és ki&dóhiv: ital: Nádor-«, 29, t hová úgy a la p szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, < jlőfisstési és hirde tési dijak stb. küldendők. I íézirs.tokat nem * dunk Tissza. filcplenik behÄit háromszor: M in tslMiin is szómba!« uatkozás «is, mi azonban gávok e gyetemes gjülek mainkat ért sérelemmel mely sérelme az egész ’ Aiudsn előzmény 1 határsrészéu támadt ös.‘ hitelos téDylriirásia hiún sála Da. csak ma kezdőd kás komáromi polgára I rost retorzió gyanánt, * sem az itteni vend el az itt egybegyült poljzete, egyes polgártár* kivánuuk foglalkozni» yárosi lakosságnak, léikül az ország távoli izetüzés miatt, melynek yzik, mert az ügy vizs<őtt meg, —■ négy munak kell elhagynia e váolyan lakosoknak, akik len, sem az állam törvé-^ ^ _ _ ___ _ J uutu w«J UZ1W1U tUl YO" nyei ellen soha nem vé tettek, akiknek az állammal szemben való 1 ojalitásához kétség nem férhet. Hogy ez tisztel t polgártársaim, igszság■érzetinkkel ellsnkez jk, felesleges hangsúlyoznom, egyszerűen ut> dók arra az izgalomra és joges maguyilatkoz ására a közvéleménynek, mely ez intézkedess el szemben teljesen egységese® alakult ki. Hiszen gyermekkoruuk óta iánuijuk azt a legfőbb jogszabályt, hogy senki a maga ügyében bíró nem lehet, s ha mások hibáiért esetleg bünejért ártatlanok bűnhődnek, megmozdul jogéletünk és lelkiismeretűnk, mert azt látjuk, hogy ezzel szenvedett a jog és az igassag, az áhamok egyedüli sziláid íündamentuma. Ezek előrebocsátásával az értekezletet ■megnyitom. Az értekezlet jegyzőévé dr. Alapi Gyula polgármester helyettes és Hacker Richárd munkásbiztósiió pénztári igazgatót kérte fel. A jegyzők megállapítván, hogy harminckét egyesület, testület és szervezet küldöttei vannak jelen, az einök felkért« dr. Kamrás József ügyvédet előterjesztése megtételére. Dr. Kamrás József a nála megszokott 1 -ékesszólássai és éles logikával a meggyőzés erejétől áthatott beszédet mondott, amelyben ».politika teljes kikapcsolásával, a jog és igazság fényével világított a kérdés mélyére. Majd előterjesztette határozati javaslatát, hogy az j értekezlet, mint a város lakossága minden rété- 1 gének igazi reprezentánsa, intézzen megokolt fel-terjesztést a teljhatalma miniszterhez a kivételes intézkedés visszavonása iránt. A felterjesztés szövege a következő: Teljhatalmú Miniszter Url Komárom város egész magyar lakossága nevében, társadalmi állásra, vallásfelekezetre és politikai felfogásra való tekintet nélkül azzal a kéréssel fordulunk Teljhatalmú Miniszter Úrhoz, hogy a Cseh-szlovák Köztársaság és Magyarország határán történt sajnálatos eset okából megtorló intézkedésként e város és környékének állandóan települt hét lakosával szemben végrehajtani kívánt kiutasítástól eltekinteni méitóztassék. Távol áll tölünk, hogy Teljhatalmú Miniszter Ur végrehajtani szándékolt intézkedésének jogszerűségét az alaki jog szempontjából bíráljuk, azonban elengedhetlen kötelességünknek ismerjük, hogy nyomatékosan reámntassnnk az alaki jogszerűség felett álló azokra a magasabb erkölcsi és általános emberiességi szempontokra, amelyekre a tervbe vett kiutasítások a legnagyobb mértékben kárositólag sőt mégsem misitőleg hatnának. , Reá kell matatnunk arra az égetően fájó érzésre, amit ez az intézkedés lelkűnkből kiváltana, ha azt kellene látnunk, hogy Komárom város és környékének hét lakosa megfosztatik rendes lakhelyétől, megélhetését biztosító keresetforrásától, akik hosszabb idő éta, egyesek egy évtizedet meghaladó időn át állandóan le-II Ifi! ISISÉI pint
