Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-01 / 52. szám
3. oldal. 19?3. május 1. települve laknak részint e város falai között, akik közül Mórocz Emílián és Gosztonyi Nándor mint középiskolai tanárok, Erdős Vilmos, mint pénzintézeti igazgató, Váradi Béla, mint kávés iparos politikával soka nem foglalkoztak és mindig hasznos tagjai voltak a város társadalmának. Az állami élet biztonságának alapját képező alkotó munka megbénítását eredményezné, ha nevezott középiskolai tanárok az általuk tanított tanintézeti ifjúság köréből eltávolíttatnának minden személyükben rejlő legkisebb ok nélkül akkor, amidőn az állam iránti hűségfogadalom kivétele folytán ők véglegesen elismert és állami javadalmazásban részesített tanároknak, tehát állami alkalmazottaknak tekintendők. Viszont a váro3 lakosságának gazdasági életére hatna kárositólag, ha legerősebb pénzintézetének éléről az intézet vezetője távolittatnék el. Reá kell mutatnunk arra is, hogy a Csehszlovák Köztársaság, mint demokratikus ailam intézményeinek alkotmánytörvényekben lefektetett s az igazságosságra alapított vezérelveivel ellentétben állónak tartják, hogy ártatlan egyének Bujtassanak oly tények miatt, amelyekhez semmi közük nincs, amikre befolyást nem gyakorolhattak. Különösen áll ez a jelen esetben, amidőn Komárom város és környékének állandóan települt lakosairól van szó, akik saját hibájukon kivül jutottak az uj államalakuiás folytán abba a helyzetbe, hogy állampolgárságuk és itteni községi illetőségük vitássá vált annak következtében, mert a Cseh-szlovák Köztársaság saját állampolgáraim feltétlenül csak azokat a lakosokat ismerte el, kik e területen 1910. január 1. előtt szereztek községi illetőséget. Mindezekre való tekintetből tiszteletteljesen kérjük a Teljhatalmú Miniszter Urat, hogy a végrehajtani szándékolt jelzett kiutasításoktól eltekinteni méltóztassék. Az értekezlet egyhangú helyesléssel fogadta a határozati javaslatot és ahhoz Dénes Emil szólt hozzá, aki a munkásság részéről csatlakozott az előterjesztett határozati javaslathoz és beszédében kifejti azt, hogy a munkásság bár más világnézetnek hive, de az osztályhare közepette sem téveszti szeme elöl azt, hogy a humanizmus és emberi jogok védelme szintén célkitűzéseihez tartozik. Nem csak azért kell állást foglalni ebben a kérdésben, hogy a „ma neked, holnap nekem“ elv beteljesedhetik mindenkin és a társadalmi szolidaritásnak ki kell fejlődnie, hanem a békés munka védelme miatt. Márt a kultúra, közgazdaság és ipar munkásai ittléte forog kockán, ezek a foglalkozási körök e város társadalmának tartó pillérei. Az élénk helyesléssel fogadott beszéd mindenkinek tetszésével találkozott. Az elnök ezek ntán megköszönve az egybegyűltek érdeklődését és az értekezlet komoly állásfoglalását, a tanácskozást berekesztette. Az értekezlet határozatáról még az nap táviratban értesítették a minisztériumot. A bérmálás. 1923 április 29—30. Komárom katolikus egyházának ritka ünnepe volt vasárnap és hétfőn: a bérmálás szentségét szolgáltatta ki dr. fantausch Pál nagyszombati apostoli kormányzó. A legutolsó bérmálás 1911, évben volt és azt dr. Kehi Medárd esztergomi segédpüspök végezte. Az apostoli adminisztrátor szombaton este érkezett autón Érsekújvárból Komáromba és a plébánián szállt meg, mini dr. Majer Imre apátplébános vendége. Kíséretében volt Sztraka József zavari esperes plébános és dr. Körper Károly teológiai tanár. A bérmálás vasárnap reggel 3 órakor kezdődött. A Sz. András főtemplomba érkező főpapot a templom kapujában a papság várta és fogadta dr. Majer Imre apátplébános vezetése alatt. A püspöki díszjelvényekbe öltözött főpap az „Eseti sacerdos magnus* hangjai mellett vonult a papság kíséretében a főoltárhoz és főpapi áldást osztott. Majd a püspököket megillető jog és szokás alapján az oltár evangélium oldalán levő főpapi trónuson átöltözött a szentmiséhez és csendesen misét mondott. güÉAUtána a szószékre ment és a bérmálás ' „Komáromi Lapok* szentségéről és az arra való előkészületekről mondott igen szép és nagy figyelemmel hallgatott beszédet az apostoli kormányzó, amelynek lendületes és hatásos szavai a hívek lelkének mélyéig hatottak. Beszéde végén felolvasta gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspöknek, Komárom egykori helyettes plébánosának kedves komáromi híveihez a városból való távozásának 26 évfordulóján intézett levelet, mely a templomot zsúfolásig megtöltő közönségot a legnagyobb mértékben megindította. Azután az apostoli kormányzó nagy papi segédlettel elkezdte a bérmálást, ahol Babies Endre segédlelkész fő vezetése alatt példás rendet tartott fenn a főgimnázium cserkészcsapata. A bérmálók sorfalat alkottak és betűrendben állott fel. Kevéssel 12 óéa után ért véget a bérmálás ünnepsége és a közönség a főpapi áldás után távozott a templomból. Délben a főpap tiszteletére dr. Majer Imre apátplébánas ebédet adott, melyen a város részéről hivatalosak voltak: Csizmazia György polgármester, dr. Alapi Gynla és Stván János polgármester helyettesek, Jávor Jenő főjegyző, dr. Szijj Ferenc volt polgármester, dr. Mihola Ferenc főügyész, Nagy Jenő főkapitány, Sándor Ernő föszámvevő, Biró Sándor főmérnök, Schleisz Géza városi kamarás, Gidro Bonifác főgimn. igazgató, dr. Horváth Cézár íőgimn. tanár, a papság és többen. Dr. Majer Imre vendéglátó házigazda felköszöntőiben az apostoli kormányzót éltette, majd a város vezetőségére ürítette poharát, dr. Jantansch közvetlen és meleg szavakkal a házigazdát, dr. Alapi egyh. elnök, a többi vallásfelekezetek jelenlevő tagjait éltette, a társadalmi béke jelképéül, dr. Szijj Ferenc az apátplébános apostoli működését méltatva, annak jó hatását fejtegette a többi vallásfelekezetre is és a körünkben megjelent főpapot köszöntötte. A bérmálás délután 4 órakor folytatódott mely alkalommal 200 bérmalkozó részére szolgáltatta ki az apostoli adminisztrátor a bérmálást. A délutáni órákban fantausch Pál az apátplébános kíséretében látogatást tett Mórocz Emílián azt. Benedekrendi ház fő nőknél és a bencés tanári karnál, majd dr. Alapi Gyula egyházközségi elnöknél, az irgalmas nővéreknél és másoknál tett látogatásokat. Hétfőn reggel a helyi tanuióifjuság részesült a bérmálás szentségében és a vidék: Keszegfalva, Örsujfaiu és a paszták lakosságának bérmálkoaói. összesen 2700 bérmálkozó vett részt ez ÜDnepseg keretében a szentség kiszolgáltatásában. Hétfőn délben az apostoli adminisztrátornál tisztelgések voltak és a következő testületeket fogadta: a városi kegyuraság, a katolikus autonom képviselet iskolaszék küldöttségeit, ezek élén dr. Alapi Gyula üdvözölte az érseki helyettest. Majd a Magyar Tanítók Országos Egyesülete küldöttsége tisztelgett Kovács Alajos elnök vezetése alatt. Hétfőn délután kíséretével Gutára utazott, ahol május lén és 2 án szolgáltatja ki a bérmálás szentségét, azután 3-án Nagy megy eren és 4 én pénteken Csicsón fog bérmálni az apostoli kormányzó. _________ Ufleuél uisumol minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszeltek. Didékl megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megg küldönc Prágába Eljárási díj 25 korona. cím: László Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. Nagy választék tavaszi és nyári divatlapokban. Nádor-utca 29. sz. A ref. egyház közgyűlése. A közgyűlés erélyes állásfoglalása a békebontók ellen. — Gaál Gyula dr. főgondnok ünneplése. A komáromi református keresztyén egyházközség vasárnap, április 29 én, közgyűlést tartott a Kollégium nagytermében, melyen a presbitérium által felülvizsgált és'helybenhagyott 1922. évi zárszámadásokat terjesztette be az elnökség. A közgyűlés elé azonban a rendes tárgysorozaton kivül egy olyan inditváuy is került, mely az egyház köztiszteletben álló, nagyérdemű íőgoudnokának, Gaál Gyula dr. ny. polgármesternek lemondását követelte az egyháztagok egy töredéke részéről, akiknek nagyobb részét Í3 a presbitérium két egyéni érvényesülést kereső tagja vezetett félre, könnyelműen feláldozva a békét, melyre az egyháznak a mai szomorú viszonyok között nagyon is szükségé van. Póda Imre községi iskolaszolga és társai nyújtottak be az indítványt a közgyűléshez, de az értelmi szerzők Tóthkárolyi Lajos törvényszéki biró és Mórocz György gazda, presbiterek voltak, akik ellen a közgyűlés, a legerólyesebben lepett föl, viselkedésükért a közgyűlés óriási többsége roszszalását és a legteljesebb bizalmatlanságát fejezte ki és felszólította őket, hogy e határozatból folyólag vonják le magukra nézve a konzekvenciát. Az egyház híveinek szeretete és ragaszkodása fényesen nyilvánult meg Gaál Gyula dr. fögendnok személye és működésé iránt, kinek eddigi működéséért hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés, neki a legteljebb bizalmát nyilvánította és felkérte, hogy az egyház vezető tisztében tovább is azzal a példás kötelességtudással és hűséges odaadással működjék, melyek értékes munkálkodását eddig is jellemezték. A bizalmatlansági ínmtvauy csúfos vereséget szenvedett. A közgyűlés józan gondol| kozásu és az egyház valódi érdekeit szivükön viselő önzetlen tagjai erélyesen foglaltak állást a h.zug alapon benyújtott indítvány ellen és a különböző kortesfogasokkal megtévesztett alá] Írók csoportját leszerelték, úgy hogy az indítvány aláírói közül csupán hatan szavaztak a bizalmatlanság mellett, a többiek részben elleue szavaztak, részben pedig szégyenkezve kiszáhingóztak a közgyülésteremből. Hogy az indítvány tárgyalása viharos jelenetek előidézője voit,azoa nem lehet csodálkozni, ha tekintetbe vesszük, hogy az értelmi szerzők már a múlt évben is adtak hasonló jelenetekre alkalmat, akiknek törekvése és működése semmiképan sem szolgálja az egyház nagyon is kívánatos békéjét. A közgyűlés 117 szóval 6 ellenében hozott határozatában kimondotta, hogy ilyen rendbontó, békeveszélyeztető em berek méitatlanoa arra, hogy az egyház elöljáróságában neiyat foglaljanak és minden ép gondolkozása ember által föltételezhető, hogy ezek után a beserontók visszafognak vonulni. Ha cíak egy cseppnyi önzetlenség van b®nuük, belátják, hogy azokra a díszes állásokra, melyekre őket az egynáztagok bizalma, jóhiszeműen ugyan, da a történtek után következtetve, tévesen állította, — nemcsak érdemeljenek, de egyszerűen alkalmatlanok is s az egyház belső békéjét önzó szerepelni és feltűnni vágyásukkal csak veszélyeztetik. * A közgyűlés iránt az egyház hívei körében érthető nagy érdeklődés nyilvánult mag. A Kollégium nagy termét zsúfolásig megtöltötték az egyházíagok, úgy, hogy ami az egyház életében régi idők óta nem fordult eiő, már az első Ízben meghirdetett közgyűlés határozatképes volt. A közgyűlésre V411 kor vonult be az egyház elnöksége: Vargha Sándor ref. lelkész és Gaál Gyula dr. íögoudnok. Riadó éljenzés és taps fogadta a belépő íőgoudnokot, kit a szeretetnek spontán megnyilatkozása láthatóan meghatott. Majd Vargha Sándor lelkész megállapítván a határozatképességet, a közgyűlést megnyitotta és fölhívta a megjelent egyuáztagokat, hogy higgadtságukat és komolyságukat őrizzék meg a tárgyalások alatt. A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Fülöp Zsigmond egyházi főjegyzőt, hitelesítésére pedig Igó Aladár és Kecskés Béla egyháztagokat fölkérte ét jelentette, hogy a közgyűlés tárgysorozatát az 1922. évi zárszámadások kepezik, de törvényeddé ben még egy indítvány érkezett 230 aláírással az elnökséghez, melyben az egyház íőgondnoka
