Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-13 / 6. szám

4. oldal. »Komaromi Jüapofc* 1923, január 18. állami hozzájárulás a jövandőbeii közhaszna délszloveaszkói villamos társaság kiépítésére előirányzott összes: körülbelül 5000000 Ke. 1—4 tétel összesen (1923. évi építési munkálatok) 15931000 Ke. 5. A közmunkaügyek minisztériumának ugyanazon fejezete 10. eim (Hajózás) 3. §. (A komáromi hajógyár üzeme) 1923. év részére ugyanott sz állami hajógyár üzeme részére 4000000 Ke összeget tartalmaz, úgy, hogy 1—5 tételek összesen 19931000 Ke összeget tesznek ki. Az 1923. évi állami költségvetésnek és az állami beruházások költségvetésének egyébb kisebb tételeit itt nem is említjük fel. Ennek folytán a közmunkák keretében az állami költségvetésbe Komárom és vidék® részére kereken 20 millió Ke van felvéve, jelentőségének megfelelően a hajózás tekinte­tében; a kedvező földrajzi fekvéséből kifolyó­lag, amely Komáromnak belátható időben mint a csehszlovák köztársaság egyik legnagyobb folyamkikötójévé való fejlődését biztosítja. Főnök: Olvashatlan aláírás. fl uárosi rendőrség jöuő sorsa. A városi rendőrség január elsejétől már nem teljesít szolgálatot a közrend és közbiz­tonság feníartása terén. Ez a tény foglalkoztatja ma a város ve­zetőségét és az ebből folyó következtetések, amelyek ma még nem látszanak világosan. A városi rendőrség ma rendelkezési állapotba került, mivel hivatását nem teljesítheti és a városnak arról kell gondoskodnia, mi legyen alkalmazottaival. A kormány amerikázása a várossal szem­ben súlyos helyzetet teremtett esen a téren. Az a bürokratizmus, amellyel a rendőrség ál­lamosítása már két év óta húzódik, de előbbre semmivel sem jutott, jellemző a kormányra, a pozsonyira éppen úgy, mint a prágaira. A po­zsonyi teljhatalom, jól tudjuk, olyannyira tel­jes, hogy egy hivatalszolgát sem képes a saját hatáskörében bárhol is alkalmazni és Prágában dói el minden személyi kérdés. A komáromi városi rendőrség kérdése nem sürgős odafönn, itt pedig anélkül, hogy azt tadná a város, kit vesznek át a rendőrségtől! állami szolgálatba, kit nem : intézkedni nem lehet. Ez a huzavona évenként több, mint félmilliójába kerül a vá­rosnak. A városi rendőrség tisztviselő és segéd­személyzete teljes létszámában, randőrlegény­­sége pedig részben kérte állami szolgálatba való átvételét. Az itt járt rendőrségi igazgató oly szigorú képet festett az állami szolgálatba való átvétel felől, hogy kilenc rendőr nem is kérte állami szolgálatba való átvételét, amit a város szempontjából csakugyan Inem lehet he­lyeselni. A város érdeke az volna, hogy a rendőrséget teljesen venné át az állam és a várost ettől a kiadásoktól tehermentesítse. Erről azonban szó sem lehet. Értesülésünk szerint a városi rendőrség­nek egy-két fiatalabb tisztviselőjén kívül leg­feljebb tiz rendőr kerülhet át állami szolgá­latba. Tehát a városra hárulna a feladat, hogy a rendőrség megmaradt fölös létszámáról gon­doskodjék. A város mai anyagi helyzete mel­lett ez a kérdés gondosan megvizsgálandó. Ne feledjük el, hogy az állam a rendőrség álla­mosításáért évi hozzájárulást követel pénzbeli és természetben való hozzájárulási. Ez is egyenlet több ismeretlennel, amelyet csak úgy lehet megoldani, ha ismerjük a Kormány ter­veit a város rendőrségével szemben. Ha a kormány a városi rendőrség átvé­telével a várost tehermentesíteni nem fogja, hozzájárulásról természetesen szó sem lehet., hiszen akkor a régi terhek megmaradnak, uj terhekkel pedig a város adózó lakosságát meg­terhelni a józan ész mérlegelésével már nem szabad, mert ez az adózó polgárság elérkezett az adóteijesités végső állomásához, körülbelül az ingének leveleséig. Azt meg talán mégis rajta kellene hagyni emberbaráti szempontok­ból is. Mi legyen tehát a városi rendőrséggel, az attól függ, mit hajlandó a kormány azzal tenni. A városnak helyi rendészete, a piáéi, közegész­ségügyi, köztisztasági stb. rendtartás nem oly nagy feladat, hogy azt agy vagy két tisztvi­selő és néhány rendőr meg ne oldhatná. Itt tehát a mai személyzetnek talán csak egy ne­gyedrészével kell számolnunk. Ámde a kormány által átveendőkön kívül is marad fölöslege a városnak; ezekbő! egyet-kettőt elhelyezhet a városi nyugdíjazott és esstleg nyugdíjazandó alkalmazottai helyére belső vagy külső szolgá­lati körben. Ez is néhány rendőri alkalmazott elhelyezését jelentené, de nem oldja meg tel­jésen a rendőrségi problémát. Mindig maradói fog egy kontingens, amely sem az államtól nem vétetik át, sem a város­tól elhalyez.ést nem nyerhet. Amennyiben ezek­nek nyugdíjra volna igényük, nyugdíjazásuk iránt köteles a város intézkedni, mert ehhez minden alkalmazottnak törvényes igénye v&d, aki a városi nyugdíjintézet tagja. Azonban a rendőr legénységnek sok teljesen fiatal tagja is van, akik a szolgálatban kitünően beváltak és rátermettségük, fegyelmezettségük folytán hasznosan volnának alkalmazhatók, ha a vá­rosnak erre tér és mód nyílnék. Ez a probléma az, mely megoldásra vár. A legrosszabb eset, mely ezeket az al­kalmazottakat érheti, az, hogy valamelyes vég­kielégítéssel más munkakörben elhelyezkedve távoznak a város szolgálatából. Minden azon­ban, mint föntebb is említettük, kizárólag attól függ, hogy az állam kiket vesz át szolgálatába. A város nj vezetőségére hárul a feladat és a felelősség is, hogy *zt a kérdést most már a legrövidebb utón dűlőre juttassa és be­fejezze. A város polgárságának egységes állás­pontja ebben a kérdésben más nem lehet, mint törekvés a mai rendőrségi kiadásoktól való minél teljesebb teherm'-ntesitésre. Az évi 700000 korona kiadásnak, melyet eddig a törvényha­tósági joggal felruházott város a rendőrségére fordított, ebben az összegében és alakjában fennmaradni nem szabid. N <m pedig azért, mert a városi rendőrség neon teljesít szolgá­latot a közrend és közbiztonság terén, ami tisztán és kizárólag állami feladat, másrészt pádig azért nem, mivel egy községoek, amely városi rangjából lefokozva kénytelen élni, köz­igazgatását az igények teljes lefokozásával kell berendeznie. Komáromnak pedig anyagi helyzete e szempontokon kívül szinte paran­csoló szükségességgé teszi azt, hogy a legna­gyobb takarékosságot fejtse ki közigazgatásá­ban, főképpen annak személyi részében. Ezért szabadulnia kell minden olyan feladatkör be­töltésétől, amely állami, igy az adó, katonaügy­­rendészet és közegészségügy terén föl kell használni minden törvényes eszközt, hogy tisztviselői apparátusát ezeken a címeken csök­kentse és az áilamra áthárítsa, amelynek ér­dekében ezeket eddig ellátta. Ezek az irányelvek kell, hogy érvénye­süljenek a rendőrség kérdésében, amelynek kulcsa nincsen & város kezében. Íz lnntesi tánlal Miién fekvő ingatlanok értékelése a vasjaaaSö szaiapoatjM í Irta: Vörös Vince & Felsőcsallóközi ármente­­sitő társulat ig„ főmérnöke. A pénzügyigazgatások a vagyondézsma kivetését rövid idő múlva befejezik s igy a ; dézsmaköteíes adózók nemsokára megkapják a ; fizetési meghagyásokat. Miután általános a í panasz, hogy a dézsma túl magas, igy a meg­­: állapítást igen sokan meg fogják felebbszni, ; azt hiszem nem lesz felesleges felhívnom az l ármeníesiiö társulatok területén fekvó ingat­lanok tulajdonosainak figyelmei az Alábbiakra, mit esetleg felebbezéseikaél felhasználhatnak. Az 1881. XLII. te. 6 §-a szerint magán­­f.:iek által nagy költséggel mem esitett területek | különös gazdasági költsége (ármentesitési költ­­; ségek) a rendes gazdálkodási költségekkel I együtt a kataszteri tiszta jövedelem megálla pitása alkalmával számításba vétetik. A 7. §. , szerint azon társulatoknál, amelyeknél az ártér j. fejlesztése megtörtént, s az egyes ártéri rész­­! letek biztosan kimutathatók, a 6, § ban említett | költségek az egyes ártéri részietekre megálja­­j; pitott kát. tiszía-jövedelemböl annyi száztóüval vonandók le, ahány száztóiijáí az említett költ­­: ségek a társulathoz tartozó összes ártérre | megállapított k&t. tiszta jövedelem végföössze­­gének képszik s az ezen levonás után fennma­­\ radó tiszta jövedelem adóztatandó meg. Az oly társulatoknál pedig, hol az ártér ■ fejlesztése a törvény értelmében még nem esz­közöltetett s «z egyes ártéri részletek biztosan meg nem jelölhetők, mindaddig mig az meg­történhetik a társulatok mentesített ártereinek kát. tiszta jövedelme a 6. §-ban említett költ­ségekre való tekintet nélkül, de figyelemmel sajátságos viszonyaira, állapítandó és adózta­tandó ugyan meg, azonban a befizetett állami törzsadó és földkhermsntésitési járulék és álta­lános jövedelmi pótadó azon része, mely az említett költség címén megállapított és a tiszta jövedelemből le nem vont összeg után apadásba jönne, az illető vizszabályzó vagy ármentesitő társulatnak készpénzben megtérítendő, esetleg annak, mint ilyennek közös tartozásaiba betu­dandó. A megtérítés ezen módjs, alkalmazandó azon támlátoknál is, melyeknél az ártér fejlesz­tése befsjeztetett, ha a társulat e célra össze­hívott közgyűlésén az ily társulatokra szabá­lyozott és fentebb érintett megtérítési módról hafcározatilag lemond és ezen határozatát a pénzügyminiszternek beterjeszti. A felsőcsalióközi ármentesitő társulat terü­letébe tartozó ingatlanokra nézve a 7. §-nak az utóbbi rendelkezései vétetett igénybe, vagyis a társulat az ármentesitési költségek mán adóvisszatérítést kap, tehát az ármentesitési költségek a kát. tiszta jövedelemből levonva nincsenek. A földbirtok értékének meghatáro­zásánál pedig károm tényező szerepel, *. in.: 1. az osztály (A, B, C osztály), 2. az osztályon belül a kát. tiszta jöve­delem. 3. az osztályon belül a vasúttól való távolság, mint ahogyan azt a pozsonyvármegyei gazdasági egyesülettől 456/1919. szám a. kiadott irányelvek ismertetik. A felsőcsallóközi ármentesitő társulat eddig liqudált ármentesitési költsége 75,948 09 korona mig területének kát. tiszta jövedelme 861.502 14 korona. Ezen kát. tiszta jövedelemnek az eddig liquidáit ármentési költsége tehát 75.948 09 861502-14 100 = 8-82%-a. Az idézett törvény §. értelmében ezen százalékot levonva kapjak az igazi kát. tiszta jövedelmet, mely az ingatlan értékmegállapitá­­sánál figyelembe vehető. Pl. egy a vasúttól 8 km-re fekvő A-osztály olyan 1 hold föld értéke, melynek ármentesitő költségek figyelmen kívül hagyásával a kát. tiszta jövedelme 15 52 K. 15 52 X 108-5 = 1684 — 257 = 1428 K volna, mig a helyes kát. tiszta jövedelem 1410 K szerint 1330 K, mert 15 52 K nyers kát. tiszta jövedelemnek 8-82°/0 = 1.440 K s igy a helyes, az értékelésnél figye­lembe vehető kát. tiszta jövedelem 14*10 X 112 = 1579 — 248= 1331 K. Ezenkívül levonható még az ártéri járu­léknak a háború előtt fizetett összege is a kát. tiszta jövedelemből mint állandó teher. Mintán az ármentesitő társulatoktól élve­zett adóvisszatérítés lényegével az érdekeltség a néhány vezetőn kivül, egyáltalán nincs tisz­tában, szükségesnek tartottam a t. Címmel közölni, hogy amennyiben célszerűnek tartja, az egyesület lapjában a gazdaközönségnek tudo­mására hozni szíveskedjék. Midőn Vöröss Vince cikkét >A Gazda* eimü szaklapból leközöljük, azt hisszük, szolgálatot teszünk olvasóinknak, hiszen Csallóköz nagyrészét érdekli az ár­mentesitő társulatok területén levő ingatlanok felbecslése. Szerk. A hangulat. (Az ünnepek, a farsang, a cselekvés nagy szükségessége és a jelenleg velejáró nagy le­­hangoltság teszik aktuálissá ezt a témát.) A hangulat, legyen az akár jó, akár rossz, mindenkor a lélek víbrátiója, a szív valami­lyen láza, a belsi? átélésnek exceutrieitása. Lílki életünknek elragadtatása vagy levertsége a hangulat, melyben a számító ész józansága semmiképpen sem tud magának kellő érvényt szerezni. A hangulat minden nagynak, szépnek, nemesnek, viszont minden rossznak, bűnnek, kihágásnak szülője, lelkünk, szivünk egykedvű pályájának sohasem kellőleg értékelhető tan­­gense. A hangulat kizökkent a rendes csapás­ból és vagy jó vagy rossz irányba terel. Késén lenni és helyesen választani, az a kultnrember privilégiuma.

Next

/
Thumbnails
Contents