Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-12 / 44. szám

i«flvvMnegy«dik évfolyam* 44. ssém. Csütörtöki 1923. április 12. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI L.AP. Slófortést ár caehnnlovák »rtékbea s Nslyton ét vidékre portai széiktóldés8«l: évre 80 K, félévre 40 8, aegyedévre 28 K. Külföldön 160 Ké. E®ye# ifJHtm ára i 30 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Ftfsaarkssatő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY 1ÓZ8EF dr. Sierkeíztöaég éi kiadóhivatal: Nádor-u. 29 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: ked!*«i csütörtökön és szambámé A magyarság küzdelmétől kijelentette, hogy az úgy, miot eddig, a jövőben is a törvények alapján fog állani és lörhetetlenül kitart továbbra is a szerződésekben és törvényekben biztosított jogainak teljes mértékben való érvényesítése mellett. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után ífj. Koezor Gyula körzeti ügyv. elnök tar­tott nagy hatá-u beszédet, behatóan foglalkozva a földreformmal és rámutatott arra, hogy a kisgazda- és kisiparos pártnak legfőbb törekvése a földbirtokreformnak igazságos végrehajtása és a leghatározottabban követeli a párt, hogy a föidfeiosztáanál magyar lakta területeken csak magyaroknak adjanak földet. A pártgyülés a szónokok lelkes éltetésével ért véget. — Szoros szövetség Csshszlovákia és Lengyelország között. Mint Prágából jelentik, Foch tábornaggyal egyidejűén Benes dr. kül­ügyminiszter is Varsóba utazik, hogy — mint kormáDykörökben áilitják — a két ország kö­zött szoros szövetségi viszonyt hozzanak létre. Á külügyminiszter látogatásának Lengyelország­ban nagy jelentőséget tulajdonítanak. = A kormány tárgyalásai a Vatikánnal. Schramek miniszter a kormány megbízásából tárgyalásokat folytat Rómában a Vatikánnal. A tárgyalások anyagát egyházpolitikai kérdé­sek képezik, de a tárgyalások a Prager Tag­blatt értesülése szerint, nem mennek olyan simán, mint előre várták. A katolikus ünne­pekről és a templomoknak a cseh egyházzal együttesen leendő használatáról folynak első­sorban megbeszélések. Nem felel meg a té­nyeknek, hogy a pápai szék megtiltotta volna vagy megakarná tiltani a katolikus papoknak sz aktiv politikával való foglalkozást. Az igaz­ság csak annyi, hogy a szentszék emlékezetébe idézi a cseh papságnak azt a régóta fennálló tilalmat, melyszerint politikával foglalkozó pa­poknak engedőimet kell kérniük elöljáróiktól, hogy ezek idejében gondoskodhassanak a sza­badságolandó lelkipásztor megfelelő helyettesí­téséről. = Hogyan oszlik meg a prágai parlament? A képviselőhöz a tavaszi ülésszakban egész más összeállításban jelentkezik, mint ahogy a téli ülésszak után mntatkozott. A képviselőház­ban ma 19 pártkör és három pártonkivüli kép­viselő van. (Vrabec, Mediuger és Modracek.) Az egyes pártkörök tagjainak száma: 1. csehszlovák szociáldemokraták (mun­káspárt) 50 képviselővel; 2. köztársasági párt (kisgazdák, földmi­­vesek) 41 képviselővel; 3. csehszlovák szocialista párt 22 kép­viselővel; 4. csehszlovák kommunista párt 24 kép­viselővel ; 5. cseh néppárt 21 képviselővel; 6. csehszlovák nemzeti demokraták 19 képviselővel; 7. szlovák néppárt 11 képviselővel; 8. kisiparosok és kiskereskedők, a közép­­osztály pártja 6 képviselővel; 9. egyesült szocialisták 7 képviselővel; 10. cseh szlovák szocialista munkáspárt 2 bépviselőval, (Modrácek kilépett); 11. német szocialisták munkáspártja 13 képviselővel; 12. német földmives-szövetség pártja 13 képviselővel; 13. német nemzeti párt 11 képviselővel; 14. német keresztényszocialista néppárt 9 képviselővel; 15. német munkáspárt 5 képviselővel; újabb frázist dobott a világba, amely úgy hangzik, hogy a háborúból győztesen ke­rült ki a demokrácia; másképpen fogal­mazva, a győztes országoknak hadicélja a demokrácia uralmának a biztosítása volt. Szóval sem Anglia, sem Franciaország nem áhítoztak a német gyarmatokra. Olaszor­szág sem akarta a Trentinót, Istriát és az Adriai viiágkikötőt az osztrák magyar ftottával, sem Románia, Jugoszlávia nem törekedtek területnagyobbodásra. Mi sze­rintünk a lényeges háborús célok ezek volnának és nem a demokrácia győzelme, melynek lelki és erkölcsi forradalmain a legyőzött Németország és Magyarország nem estek még át a külügyminiszter szerint. A mi tudomásunk szerint Magyar­­országon lezajlott egy kommunista forra­dalom és nyomában az ellenforradalom, az ingának balra való kilengése után a jobbra való kilengés, a mi az ingás fizi­kai törvényszerűségén alapszik; Német­ország is átment a Spartacus láztól kezdve a monarchista puccsokig sok rázkódtatá­­son, ma pedig a békeszerződések kötelé­keivel lekötözve eleven tagjait operálják le testéről a demokrácia szent nevében, a jóvátétel jelszava alatt, amiért milliók, gyermekek és asszonyok, akik a háború­ért nem felelősek, éheznek és szenvednek és ártatlanok halnak meg. Mindkét ország eléggé megszenvedett és megbünhődött, az egyik területének kétharmadrészét veszítette el, a másik évtizedeken át rabszolgaként dolgozhatik, hogy a reá kivetett sarcot lerója. Miféle lelki és erkölcsi forradalmakra lehet ezeknek az országoknak szükségük, hogy ezekben megindulva a demokráciá­hoz eljussanak? Talán a fizikai bünteté­seken kívül lelki vezeklésre gondol a kül­ügyminiszter ur, aki elfelejti és szeme elől téveszti azt, hogy a nemzeti lélek fájdalma és vesztesége — mint nemzetéé is — évszázadokig elsajog, hiszen tudja, hogy a elzászi seb félszázadon át vérzett a francia testen. A lelki és erkölcsi forra­dalmak szükségességének hangsúlyozása után tér át a külügyminiszter a kisebbségi kérdésre, hangsúlyozva, hogy abban is az emberiségnek és a demokráciának kell érvényesülnie. Szeretnénk mi is, magyar és német kisebbségek, tapsolni e kijelentésnek, ha ott nem volna a másik mondatban a szi­gorú intetem, a kisebbségek figyelmeztetése: itt nem fogják megengedni, hogy a demo­krácia elveivel a demokrácia allen vissza­éljenek. Ez megint olyan elasztikus frázis, mint a demokrácia győzelme a világhábo­rúban. Lehet magyarázni, tágítani, szűkí­teni, javunkra és ellenünk magyarázni. Aki nem akar hinni a magyar kisebbség demokratikus elveiben, azt erről sohasem lehet meggyőzni. A megbékülés egyedüli módja, hogy a magyarok és németek revideálják eddigi tradíciójukat és mondjanak le azokról a kísérletekről, hogy visszaéljenek a de­mokrácia alapelvei,vei az állam bizton­sága ellen és mondjanak le a háború előtti erőszak filozófiájáról. A miniszter szavait elfogadhatnék a békülés alapjául. Az a helyzet, amelyben élünk s amelybe önhibánkon ésakaratunkon kívül kerültünk, világossá teszi mindenki előtt, hogy a kisebbség többségi jogokat nem gyakorol­hat, nem is vindikálhat magának, hanem egyedül és kizárólag állampolgári, kultu­rális és gazdasági egyenlőségre törekszik. Azt hisszük, hogy ez még a Benes fogal­mazása demokrácia fogalmi körébe is belefér és azt túl nem haladja. Egyenlő köz- és magánjogok az egyenlő tehervise­lésért, egyenlő kulturális és gazdasági jog a konszolidáció érdekében joggal elvárható minden köztársasági államformát választott államban. Ez az a minimum, amely nélkül megbékülés el nem képzelhető. Mi erő­szakkal nem éltünk, adott helyzetünk ezt nem is engedte volna meg; ellenben a velünk szemben alkalmazott erőszakot a jobb belátás reménységével türtük, erő­szakra nem gondolunk a jövőben sem, bármily legyen is sorsunk menete: egye­düli fegyverünk a törvény és a békeszer­ződés biztosítékai, erről a területről le nem lépünk soha, ha onnan is leszorulunk, az azt jelenti, hogy az erőszak legyőzte a jogot és kicsavarta kezünkből a fegyvert. = A képviselőház újra megkezdte üléseit. A nemzetgyüiés április 10-óu foglalkozott a prá­gai országos büntetőbíróságnak azon megkere­sésével, mely Kubicek József dr. cseh agrárius párti képviselőnek, a Bohémia bank igazgatójá nak csalás büntette és esetleg sikkasztás miatt való kiadatását kéri a nemzetgyűléstől. A meg­keresést átutalták a mentelmi bizottsághoz. A nevezett képviselő ellen bűavádi eljárás folyik. A nemzetgyűlés ezután több törvényjavaslatot kiadott az illetékes bizottsági knak. Több sürgős interpellációt osztottak szót a kamara tagjai kö­zött, mely után az ülés véget ért. A legközelebbi ülés április 17 én d. n. 4 órakor lesz. = Kisgazda és kisiparospárti gyűlés Mar­toson. Az országos Magyar Kisgazda, Föld­­mives- és Kisiparos párt folyó hó 8-án látoga­tott pártgyülést tartott Martoson. A gyűlésen a kerület népsserü nemzetgyűlési képviselője, Füssy Kálmán is megjelent ifj. Koezor Gyula körzeti elnök kíséretében. A délután megtartott pártgyülésen Füssy nemzetgyűlési képviselő hosszabb beszédben foglalkozott a magyarság politikai és gazdasági helyzetével és rámu­tatott az ezen téren tapasztalt sérelmekre. !

Next

/
Thumbnails
Contents