Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-12 / 44. szám
2 oldal. »Komáromi Lapok« 1923. április 12. 16. német demokrata szabadságpárt 2 képviselővel; 17. magyar-német keresztéoyszocialisták 4 képviselővel; 18. országos magyar kisgazda-, fö'dmives- és kisiparospárt 2 képviselővel. A koalíciós pártok klubjaiban a jelenlegi nemzetgyűlés összeillésétől számítva a szociáldemokraták 74 képviselője 49 re fogyott, s csak az utóbbi időben emelkedett 50-re. A cseh néppárt tagjainak létszáma 33 ról 21 re és a cseh szocialistáké 26 ról 22-re esett, A cseh-szlovák nemzeti demokraták megtartották létszámukat. Az agrárpárt létszáma eggyel szaporodott. (40 ről 41 re.) Az összes képviselők száma 285 ; ezekből 153 tartozik a koaliciós pártokba, 132 az ellenzékhez. Meg kell jegyeznünk, hogy a mai parlament még nem teljes, mert Rusziuszkóban eddig nem voltak nemzetgyűlési választások s igy ez a terület ezidószerint még képviselet nélkül van. A kormánykoalíció többsége tehát 21 képviselő. A „Slovensky Dennik“ szerint a párton kívüli képviselőket és az uj szocialistákat sem lehet az ellenzékhez számítani, igy az ellenzék nem egész 40 százalék. Nem o*y vigasztalan tehát a helyzet, amit azt az ellenzéki lapok feltüntetik. A szlovenszkói pártokhoz tartozó nemzetgyűlési képviselők közül 15 szociáldemokrata, 13 köztársasági (szlovák nemzeti és gazdapárt) és 1 csehszlovák szociálisra tartozik a koalíciós párthoz, vagyis 29 képviselő. A szlovenszkói ellenzék pedig 27 képviselőt számlál: 11 szlovák néppárti, 6 kommunista, 4 magyarnémet kfci'esztényszoeulista, 4 magyarnémet szociáldemokrata, 2 magyar kisgazda- és kisiparospártit. A „SÍ. D.“ bizik a jövő választásokban s azt a reményét fejezi ki, hogy akkor majd az arány a csehszlovákok javára dől el. No majd elválik, hogy a „Sl. D.“ jóslata beteljesedik e ? = Jugoszlávia négy autonóm államra oszlik? Érdekes politikai hirt közölnek az olasz lapok, melyek belgrádi forrásból arról értesülnek, hogy Pasics miniszterelnök és Radies parasztpárti vezér találkozásának az volt az eredménye, hogy a négy állam: Szlovénia, Horvút-Szlavonország Dalmáciával, Bosznia- Hercegovina és Szeibia Montenegróval autonómiái kap és minden egyes országnak a volt osztrák-magyar monarchia tartomány gyűléseinek mintájára saját parlamentje is lesz. Az olasz sajtó azon aggodalmát fejezi ki, hogy a szerb befolyás kikapcsolásával az Adria-kérdést az új államok: Szlovénia és Horvátország még jobban ki fogják élesíteni.------: —: ...........» -- ■ ...... — Magyarország és akisaniaut. A Csehszlovák köztársaság elnökének Palyi Ede dr. budapesti újságíróval foiyt&tott beszélgetéséből és az ahhoz fűzött politikusok és a sajtónyilatkozataiból és Gratz Gusztávnak, a volt magyar külügyminiszternek Károlyi Mihályékhoz intézett cikkéből világosán látszik az a törekvés, hogy Magyarország a kisantant felé igyekszik orientálódni és hogy ezt a kisantant politikusai is igyekeznek támogatni. A bukarestiben megjelenő Timut cimü lap ez orientálódáshoz még újabb adatokat fűz. E lap szériát a bukaresti magyar követ Zichy gróf, a leguagyobb odaadással szintén azon munkálkodik, hogy a kisantant és Magyarország között a jó viszonyt megteremtse és a magyar követet e törekvésében az összes Bukarestben élő diplomaták is támogatják. E lap szerint Bethlen miniszterelnök legközelebb Bukarestbe utazik, onnét Beigrádba és Prágába. Mindezek a fentjaSzett nyilatkozatok és a bukaresti iap híresztelései érthetővé teszik, hogy a középeurópai sajtó érdeklődése ismét Magyarország felé fordult. A kisantanthoz való közeledésről szóló hirek, a magyar reparáció kérdése, a belpolitikai krízis, mind olyan problémák, amelyek kihatnak egész Középeurópára. A bécsi lapok külpolitikai munkatársai, a külföldi sajtó bécsi tudósítói valósággal megostromolják nyilatkozatokért Massierevieh Konstantint, Magyarország bécsi követét. Massierevich követ azonban mindmáig vonakodott intervjut adni. Egy nagynéniét újságírónak, a bécsi „Deutschösterreichische Tageszeitung* egyik munkatársának azonban mégis sikerült a magyar követtel beszélgetést folytatnia. Az újságíró számos érdekes és fontos problémára vo- j natkozólag intézett kérdést Massierevich követhez. A követ fesztelen eszmecjera keretében mondotta el véleményét, azonban megkérte a bécsi újságírót, hogy amit elmondott na kö* ' zőlje intervjuként és ha valamilyen cikkben ; felhasználja, úgy még célzást se tegyen rá, hogy értesüléseit tóle kapta. A bécsi újságíró teljesítette Massierevich követ kérését és az 1 intervjnt nem irta meg. Egy beszélgetés során ] azonban elmondotta Massierevich kijelentéseit a „R. M. H.“ bécsi szerkesztőjének, amelyet a következőkben közöl: Az újságíró mindenekelőtt megkérdezte ; Massierevich követet, hogy mi igaz a kisantant- i hoz való közeledésről szóló hírekből. Erre a ; kérdésre Massierevich követ az újságírónak a j következőket mondotta: — Az erről szóló jelentések nagy részt j fel vannak fújva. Magyarországban megvan az akarat arra, hogy szomszédaival jó viszonyt i teremtsen, ez azonban csak akkor jöhet létre, í ha a szomszédok előzékenyebb magatartást > tanúsítanak. Mindenekelőtt a nemzeti kisebb \ gégékkel szemben kellene enyhébb politikát < folytatni, mivel a közhangulatra való tekintet- ; tel a magyar kormány csak úgy közeledhet, ha a népnek bizonyos politikai engedményeket : mutathat fel. Prágában az utóbbi napokban > engedékenyebb húrokat pengetnek, lehet, hogy j bizonyos szálak szövődnek, de ezektől még nem ] kell nagy dolgokat várai. Az, hogy Magyar- j ország két vaggon lisztqt szállít Prágába és i Csehország ezért más cikkeket ad cserébe, ez ! még nem kompenzáció, ez nem jelent sokat. A közeledési hírekkel kapcsolatban azonban meg kell állapítanom azt, hogy Bethlen miniszterelnök nem azért orientálódik a kisantant felé, mintha ezáltal a reparáció kérdésében engedményeket akarna elérni. Hiszen & réparációról nem a kisantant, hanem Franciaország és Olaszország döntenek. Az újságíró ezután megkérdezte, hogy vájjon Magyarországon sok hive van-e Moszkva felé hajló orientáció gondolatának, miként azt dr. Fenyő Miksa, a berlini magyar-orosz tárgyalások kezdeményezője a „Neue Freie Presse" hasábjain kifejtette ? Massierevich követ erre azt felelte, hogy ezt a mozgalmat nem lehet komolyan venni. Az ujságiró erre közbe vetette, hogy Fenyő a magyarországi gyáriparosok szövetségének igazgatója, az ő mozgalmának mégis csak kell, hogy valami fontossága legyen. Massierovieh erre koncsdálta, hogy Fenyő komoly ember, azonban a mozgalmat még sem lehet komolyan venni, felelős 'személyiségek — mondotta Massierevich követ — niacsenek, akik az orosz orentációt helyeselnék. — Éppen igy nem komoly dolog — folytatta ezután — Friedrich angorai utazása sem. Ntm látom módját, hogyan segíthetnének a törökök rajtunk. Éa igen rokonszenvezek a törökökkel, igán szép, hogy kivívják a béka revízióját, azonban ezt főként geográfiái helyzetüknek köszönhetik. Mi ezt nem utánozhatjuk, nekünk más utakon kall járni. Ezután a reparációra terelődött a szó. Ennek során a követ a következőket mondotta: — Magyarország nem tud fizetni. Ami az olaszokat illeti, ők az eddigi értesülések szerint nem engedik el követeléseiket, hanem az a benyomásom, kogy a fő hitelező szerepét akarják játszani, hogy Magyarországot ezáltal politikailag járszalagukon tarthassák. így fejezi be & R. M. H. bécsi szerkesztősége a nyilatkozatot, amely mindenesetre élénk érdeklődést fog kelteni széles körökben. Nem tudjuk elhallgatni, hogy amíg a legmagyarabb politikai körök azon munkálkodnak, hogy a kisantant és Magyarország között a békés viszonyt létrehozzák, ugyanakkor egy Pozsonyban nem rég megindult magyarnyelven irt lap egyenesen sárral dobálja és leköpködi a szomszédos Magyarországot és annak államformáját és Magyarországról a legelfogultabb híreket ir. Ez a lap, amelyet olyanok terjesztenek és osztogatnak ingyen a falnsi magyar nép között, akiknek egészen más a hivatásuk, mint egy szomszédos és vele jóviszonyt kereső állam ellen egyenesen uszító lap ingyenes osztogatása és terjesztése. illeg könnyítik az érettségit. Mi öregek, akiknek idejében az érettségi bizony egészen nehéz dolog volt, s akik boldogan táviratoztuk mag a jól sikerült matúra vizsgák és a mégjobban sikerült matúra bál után haza az aggódó szülőknek az ismert szójátékot, hogy „Megértem, hogy megértem“, — bizonyára irigységgel olvassuk, ha a matúra megkönnyítéséről olvisuuk és felsóhajtunk, hej könnyű most a maturandusoknak, de milyen nehéz volt nekünk. Most is m-gkönuyitésröl írhatunk. Köztudomású, hogy a kőíoktatásügyi minisztérium megreformálja a középiskolákat. Az érettségi vizsgálatokra vonatkozó uj szabályrendeletet már kiidta a minisztérium. Fontos újítás elsősorban az, hogy a nyolc osztály összes tanárai együttesen döntenek az érettségi eredmények fölött, mig eddig egyedül a szaktanár állapította meg az osztályzatot. Minden tanárnak anayi szavazata vau, ahány tárgyat tanít a felsőbb osztályban. Az érettségi bizottság elnöke a tanárok után szavaz. Az érettségi ezután is két részből: a szóbeliből és Írásbeliből áll, de itt is jelentékeny könnyítések lesznek. Az Írásbeli vizsga tárgyai: a tannyelv, a latin és egy idegen élő nyelv. A magyar tannyelvű iskolában: a nemet, vagy a francia, a cseh és ruszin nyelv egyelőre nem érettségi tárgy, mart még csak rövid idő óta tanítják. A jelölt elégtelen esetben is mehet szóbelire. A szóbeli tárgyak a következők: A tannyelv, honi ismeret (történelem és földrajz) és matematika. A bizottság dönt a fölött, hogy melyik tanuló tesz vizsgát latinból, melyik valamelyik élőnyelvből. Ha latinból gyengébb volt a jelölt az utolsó két esztendőben, úgy abból bocsátják vizsgára. Ez már egy lépés a latinnak teljes kiküszöbölése felé. Általános elvek a szóbelinél: a vizsgáztató tanár kérdéseinek olyannak kell lenni, amiből a jelölt intelligenciájáról és felfogási képességéről győződhet meg a bizottság. Kerülni keli a detaiiba menő kérdéseket. A vizsgáztatásnak coiioquiumszerüen kell folyni, vagyis kérdések és feleletek alakjában győződjön meg a bizottság a jelölt képességéről. A tannyelvből valamelyik író vagy költő munkáját kapja kézbe a jelölt, azt felolvassa és kritikát mond saját képessége szerint, miközben a jelöltnek szigorúan kerülni kell, hogy a tankönyvnek a véleményét gépiesen utánna mondja. A latinból a tanítási nyelvre kell fordítani, esetleg szótár segítségével is és a lefordított szöveg keretében lehet csak a római irodalomból és régiségtanból kérdéseket adni. A német nyelvre ugyanez áll. Matematikából nem a levelezéseket, hanem gyakorlati kérdéseket keli adni. Az érettségi bizonyítványba osztályzatok nem jönnek, hanem a minősítés, mely lehet megfelelő, egyhangú, kitüntetéses. Egy tárgyból nem lehet bukni. A bizottság dönt> hogy a jelöltet meg nem felelő vizsga eseten javítóra fél, vagy egész évre vetik vissza. A vizsgálat nyilvános, sót a hivatalokat meg is kell hívni. Szülök és érdeklődök jelen lehetnek, de csak a vizsga tartama alatt. Az eredmény azonnal kihirdetendő. A magántanulóknak nem lehet tárgyat elengedni. A vizsga dija 50 K. Magántanulóknak 120 K. Nagyon szegényeknek elengedhető a vizsgadij. I Útlevél uisumot I minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszedek. Dldéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenkint háromszor megg küldönc Prágába Gjárási dij 25 korona, cím: bászlő Zsigmondi Bratislava (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. um L I l
