Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-07 / 42. szám

Icgyvsimegvedik évfoilyam« 42« ffXáBRH: Szombati 1923. április 7. s ss KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. £ís>flz«té*l ár e»aí»-«*íovák értékűé» t Helyben ás vioskc» pouts! szétküldéssel: agm* érre 80 X, félévre 40 K, «egyedévre 20 K. ; Kälföldön 160 Kő. Egy*» szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁHÖS. FÖszsrfceastő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BABAMYAY 1ÖZSEF dr. mi, magyar ellenzéki sajtó, a rendtörvény életbelépése reggelén a régi sajtószabad­ság nagy és megszentelt hagyományaitól, az igazi demokrácia erős és rettegett fegy­verétől, amely holnap kiesik kezünkből. Az ellenzéki újságírás hajója kedvezőtlen szelektől űzve most fut be Scylla és Charibdis szirtei közé, melyek a tenger színe alatt elrejtőzve várják áldozataikat. Duzzadó vitorláinkat leszereljük és a ti­­mon rudja mellé állunk valamennyien, íhogy a hajót megmentsük, mely drága kincseket visz magával, a magyar kisebb­ségi jogokat. Eddigi utunkon vihartól, széltől űzve és korbácsolva óvtuk a féltett rakományt, megvédtek a fekete lobogó alatt reátörő kalózok ellen is nehéz harcok árán: de a tengeralatti szirtek ellen jóformán tehetet­lenek vagyunk. Ezt jelenti nekünk az új helyzet, amely itt teremtődik és kialakul — óh korántsem a mi akaratunkból, nem is a nép akaratából, — hanem a hatalom intézményeinek biztosítása céljából. A nemzetgyűlési többség kétségbe­esett erőfeszítése hozta telő alá e törvényt, amelyet törvénynek kell tekintenünk és természetesen meg kell tartanunk. A tör­vények azonban a világ egyetlen államá­ban sem örök érvényűek, legkevésbbé ezen respublika hevenyészve alkotott törvényei* amelyeken sürü változtatásokat tesz az idő és a felfogásbeli eltolódások parancsoló kényszere. Meg tévén arról győződve, hogy a rendtörvény nem fejezi ki a nép akaratát, bizton reméljük, hogy ez az idő­szak, mely reánk köszönt, csak átmeneti jellegű lehet. A törvényhozás a demokrácia elvei szerint a nép képviseletén alapul. A nép pedig, ha meg fogják kérdezni efelől, nem fogja helyeselni azt, hogy békókat rakjanak gyülekezési, szólási és sajtósza­badsági jogára és a rend biztosítására teljesen kielégítőnek fogja találni a bün­tető kódex szakaszait. A kisebbségi jogok ellenőrzése eddig is nagy kötelességet és súlyos felelősséget állapított meg a magyar ellenzéki sajtóval szemben. A védelem leghatékonyabb esz­közében korlátozva, azzal az elhatározás­sal lépünk hivatásunk újabb útszakaszára, hogy tovább is hiven szolgáljuk magyar ! fajunkat. Nem tudjuk, mikor némitják el ; szavunkat és kényszerítenek hallgatásra, j viszont halljuk, hogy a hatalom hangja i új szócsöveken át harsogja hivó szavát: | a szirének hangjai ezek magyar testvéreim. ; Régi és új kormánylapok kínálják a föl- i det, de gyalázzák a magyarságot és itt S élő fiait fajának megtagadására csábítják. 1 Megrágalmazzák a magyarság mai kép­­| viselőit, uszítják, ugratják azok ellen, akik j annak jogaiért küzdenek elszántan, ön­­| zetlenül. Védekeznünk kell ezek ellen a tá­­j madások ellen. A szirén hangok ellen be­­j dugjuk füleinket, mert tudjuk, hogy a • biztos hajótörés vár reánk, ha feléjük közeledünk. Magyarok hajótörött nemzete vagyunk és idegen partokon életösztönünk szavát követve, munkánk által kívánunk ■ boldogulni és élni tovább abban a hitben, I amely bennünk megmaradt, áldozni j istenünknek, aki bennünket el nem hagy. | Jaj volna nekünk, ha még egy hajótörést i kellene megélnünk: ez halálunkat jelen- I tené, szétszóratásunkat és megsemmisité- I sänket, fajunknak biztos pusztulását Isten csapásai sújtották a pusztában bolyongó választott népet is, mely az aranyborjút választotta istenének és az Úr parancsola­tát megsértette: idegen isteneid ne legye­nek én előttem, hogy azokat imádjad! Jaj lesz nekünk is, ha e parancsot meg­szegjük ! = A közigazgatási bíróság újabb döntőse a nyelvhasználat tárgyában. A közigazgatási bíróság a kisebbségi nyelvhasználat tárgyában úgy döntött, miszerint idegen állampolgárok is jgénybeveheíik azt a jogot, hogy a köztársaság elismert kisebbségének nyelvén fordulhatnak a hatóságokhoz. Egy újabb esetből kifolyólag a közigazgatási bíróság fenntartotta előbbi dönté­sét s utalt arra, hogy a nyelvtörvény mindenütt a »kisebbség nyelvének hozzátartozóiról« beszél és nem »kisebbségek hozzátartozóiról.« Ebből a stilizációból világos a törvény intenciója, amit az a körüiméoy is bizonyít, hogy a törvény­­javaslat eredeti szövegét ily értelemben változ­tatta meg az alkolmánybizottság. (2606. és 2607. j 1923. II. 14. közigazgatási fair. döntvény.) — A Masaryk—Pályi beszélgetés, amelyet : lapunk, a Komáromi Lapok közölt le elsőnek, viszhangot keltett a budapesti sajtóban. Masaryk elnök nyilatkozatát a politikai körök a követke­zőképpen Ítélik meg: »A nyilatkozat igen konci­­liáns és megértő haogu, azonban, sajnos, a gya­korlatban éppen a cseh-szlovák kormány nem tartja magát ezekhez az elvekhez. A iegutóbb folyó tárgyalások is azt bizonyítják, hogy a áieritesiíoaéjt ét kiadóhivatal: Nádor-u. 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. NegjtleiÉ hetenkint háromszor: kedH csütörtökön és szombatos Masaryk-féle nyilatkozat csak teória, amely a valóságban nem nyer alkalmazást.« = A lenyyel-csehszlovak ellentétek. A j „Lidove Noviuy“ jelenti Kattowiizból: Az annak id-jén LJkf-lést rendező feisősziléziaiak a napokban gyűlést tartottak, amelyen egy Csehszlovákia elbn irányuló határozatot hoz­tak. A határozat azt követeli a lengyel kor­mánytól, hogy tegye meg a kellő lépéseket arra nézve, hogy C eh Teichen lengyel lakos­ságának a csehek adják meg mindazokat a jogokat, amelyeket » nagykövetek konferenciája garantált. A határozat felkéri továbbá a francia •miniszterelnököt, hogy gyakoroljon nyomást Csehszlovákiára, hogy tegyen eleget az 1920. ju'iusi szerződéstől reá háramló kötelezettsé­geinek. = Borovszky Gáza megtagadja Földessyt. Hire járt a sajtóban, hogy Föld-ssy József komáromi szocialista képviselő Borovszky Gé­zával kormánytámogató szocialista pártot ala­kit. Borovszky Géza egy kassai újságíró előtt nyilatkozott a politikai helyzetről és többek között ezeket mondta: Azok a hirek is téve­sek, mintha Földassy komáromi képviselővel, egy renegát magyar kommunistával, kormánytámo­gató szocialista pártot akarna létesíteni. Föl­dassy a rendtörvény tekintetében épen úgy ellenkezésbe került pártjával, mint például Yrebenskyék. A kizárás azonban még nem I történt meg. = Az illetőség és állampolgárság kérdése a leg- ktualisabb politikai kérdések közé tarto­zik. Ugyanis a helyzet ez : Szlovenszkóü *és Ruszinszkén mintegy 200.000 olyan ember él, akiknek illetőségi ügye nincs rendben, ezeknek hetven nyolcvan százaléka munkás és tisztvi­selő. Itt a jogfosztottság olyan esetével állunk szemben, aminőt a világtörténelem nem ismer. 200.000 ember van a demokratikus respubliká­ban az emberi jogokon kívül helyezve. Nincsen meg a véleménnyiivánitási joguk, nincsen semmi politikai joguk, állandó és rettenetes lelki terror alatt élnek, hiszen minden cselekedetükben arra kell ügyelniük, nehogy összeütközésbe kerül­jenek politikai okokból a hatóságokkal és így alkalmatlan idegenekként kezeltessenek. Ren­geteg molesztáljanak vannak kitéve, állandó jelentkezési kötelezettség snjtja őket, detektívek zaklatják, útlevélhez nem juthat, helyhez van kötve, kétszázezer ember valósággal internálva van. De ez csak egyik oldala az éremnek. A másik oldalon ennek az embertömegnek exisz­­teEciális érdeke forog veszedelemben, mert állandóan fejük felett a Damekles kardja: a kiutasitási veszedelem. Állampolgárság nélkül állami alkalmaztatáshoz nem jutnak, vagy abból elbocsátatnak. Ahol pegig megtartják őket, mint például a kassai dohánygyárban, ott csak az alapfizetést folyósítják, ami éhenhaláshoz is kevés. A drágasági pótlékokat nem fizetik ki, nyugdíj járulékot nem vonnak le. Ez pedig a rendelet nyílt kijátszása, mert mindenki, aki az állampolgárságért folyamodott s akinek ügye még nincs elintézve, ha állami szolgálatban áll, ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a teljes Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy Bíllfffl Ir üveg SCHMIDTHAUER-féle IGMaNDI UH. vF 9 illff kesertiviz, mert szükség esetén reggelizés előtt fél pohárral használva, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomor- és belekben rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben. — Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. — Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents