Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-03-31 / 39. szám

10. oldal.

»Komáromi Lapok«

1923. március 31.

— A Nyitrába fűlt lovak. Istenes Mihály érsekujvári kisgazda a Nyitva folyó mellett fekvő földjét szántotta. A mnnkánál 13 éves fia is segédkezett neki, aki a lovakat vezette. Amint szántás közben a Nyitra partra értek, az egyik ló alatt fordulás közben az alámosott part leszakadt s a ló a magas partról a folyóba zuhant, magával rántva a másik lovat ekéstől együtt. Az örvényben eltűntek. A megfnlt lovak hulláját még aznap este sikerült kifogni nem messze a szerencsétlenség színhelyéről, az éké azonban lenmaradt a folyó medrében. Még ezer szerencse, hogy a lovakat vezető fiút és az ekeszarvát tartó gazdájukat magukkal nem rántották. A szerencsétlen gazda iránt a város földmivelő társadalmában nagy sajnálattal vannak, mivel az elveszett két ló volt mindene, melyet 7 évi hadifogságból történt hazaérkezése utáu nagy nehezen kölcsön pónzen szerzett be, úgy hogy ezek elvesztése pótolhatatlan veszteséget jelent számára. Érdekes, hogy a sorsüldözött embernek 2 évvel ezelőtt egy 8 éves fia fulladt a Nyitra folyóba. Jószívű gazdatámi saját lovaikat bocsájtották rendelkezésére, hogy kis földecskéjét bevethesse. Értesülésünk szerint az Or z. Ma?y. Kisgazda, Földmives- és Kisjpai os párt éujv ári szervezete Ficza József szenátor kezdeményezésére széleskörű akciót indit a szerencsétlenül járt gazdatársuk frlsegitésére.

— Tánciskola Komáromban. Kaminek Antal jóhirü tánctanár ápriiio 3 án kedden a Vi gadóban tánciskolát nyit kezdők, haladók és gyermekek részére. Külön Shimy táneburzusok. Minden csülörlökön és vasárnap este 8 tói 11 ig össztánc, melyen a modern táDcok lesznek tanítva. Beiratkozni lehet a Spitzer-féle könyvkereskedésben és 3-ától kezdve naponta 5 órától a Vigadóban a táncórák alatt. Bővebbet a falragaszok. 181

— Sírba vitt titok. A forradalom előtti időkből, még inkább a forradalmak napjaiból emlékezetes a kassaiaknak Hüttner Sándor volt 9-ik honvédgyalogezrsdbeli főhadnagy. Édes atyja nyugdíjba vonulásig az 5-ös huszároknál volt alezredes. Hüttner Sándor a forradalmi eseményekben nagy szerepet játszott, a kommün összeomlása után elfogták aTisza István ellen elkövetett merényletben való részvétellel vádolták.

A katonai bíróság által 15 évi fegyházra ítélt Hütter Sándor múlt hétfőn a váci feeyházban meghalt. Ugyanaz a betegség ölte meg, mint az ugyané pörben halálraítélt Dobót — csontszu és tüdőgünökór vetett véget viszontagságos életének. Néhány héttel ezelőtt a Tisza gyilkossági pörnek njrafelvétele tárgyában jelentkezett a fe gyház igazgatójánál és azt mondta, hogy igen súlyos és kizárólag a tiszta igazságot feltáró mondanivalói lesznek. Aztán levelet irt Gál Jenő dr. budapesti ügyvédnek, — aki a Tisza-gyilkossági pörben Kéri Pált védte és mint a védői kar legjelentékenyebb szereplője igen kemény harcot vívott Hüttner tanú ellen a tárgyaláson. Dr. Gál igy nyilatkozik :

— Hüttner Sándor magatartása a Tiszapor során annyira összegabalyította a pör anyagát, hogy Tisza meggyilkolásának relytélye éppen az ő általa konstruált zavaros tények miatt megoldható nem volt. Én voltam az egyetlen, aki az ö beismerő vallomásával szemben folyton azt hangoztattam, hogy neki sincs része a Tisza gyilkosságban és csak azért vállalja magára, hogy megszabaduljon a kommün alatt elkövetett bűnei megtorlásától. Előttem áll most is cinikus nevetésével, mikor elébe tártam ellentmondásait.

— Megértem most már, hogy miért irta nekem a váci fegyházból néhány hét előtt azt a levelet, hogy „csak az ügyvéd úr ismert engem, csak ön látott igazán a telkembe és ezért csak önre akarom bízni a leirt valóságot.“ Miután én Hüttnernek védője nem vagyok és a katonai bíróság előtt őt védő ügyvéd ma is az ő legális meghatalmazottja, nem volt meg a lehetőség, hogy én tőle ezeket a feljegyzéseket átvéhessem. Megtettem azonban á lépéseket, hogy a budapesti királyi ítélőtábla tőle ezeket, mint a Tisza-pör koronatanújától bekivánhassa. Bemutattam a tábla tanácselnökének Hüttner Sándor eredeti levelét és felhívtam az itélőtanács figyelmét Hüttner életveszélyes betegségére, nyomatékosan kértem, tűzzék ki haladéktalanul a Tisza pör táblai főtárgyalását és hallgassák ki újra ezt a minden bírót megtévesztő leleményességgel félrevezető tanát és

kutassák fel a fagyházban irt önvallomását, nehogy a tárgyalás kitűzése előtt bekövetkezhető elhalálozása örökre mérhetetlenné tegye az újkori Magyarország legnagyobb államférfién«k tragédiáját. Erre a még február hónapban beadott kérelmemre a mai napig nem kaptam választ. Amitől féltem, immár bekövetkezett.

— Mérhetetlen ill fontosnak tartom, hogy Hüttner Saudor minden írását azonnal zár alá vegyék, talán megtaláljuk azt a töredelmes előadást, melyet hozzám intézett levelében jelzett. Bármilyen megítélés alá essék is miadea lelkiismer^t nélkül vaió szereplése a Tiszapörben, különösen, smily cinikusan vádolt meg ártatlan embereket, lehetetlen a királyi tábla előtt fekvő leveléből ki nem olvasni, hogy az utolsó útjára készülő ember magába szállott és könnyíteni akart a leikén.

— a falu rossza Aranyoson. A Csallóköz aranyosi Öak. Tüzoltószázad műkedvelői április hó 1. napján este fél 8 órai kezdettel Picha Antal vendéglős nagy színháztermében saját testületének javára »A fain rossza« cimü népszínművet adja elő. Április 2-án pedig ugyanott nagy zártkörű táncmulatságot rendez a tüzoltószázad. Helyárak (a színdarabra) : I. hely 6 K, II hely 4 K, állóhely 3 K. A táncmulatságra belépődíj személyenkint 5 K. A színdarabot április 8 áa megismétlik. 14 éven aluli gyermekek megjelenését a törvény tiltja. Műsor: színre kerül »A falu rossza« népszínmű3 felvonásban. Személyek: Feledi Gáspár., biró Koczkás Károly, leánya, Boriska Papp Böztike, fia, Lajos Szűcs Sándor, Bátki Tercsi Koczkás Juliska, f inum Rózsi Farkas

! Juliska, Csapóné, Sulyokne, Tarisznyásué aszszonyok Horváth Mancika, Csépi Mariska, Füst Giziké, Gonosz vén bakter Töltési Bandi Cserebogár Jóska szőlőpasztor Aranyosi Pali, csendbiztos Szabados Kálmán, Göndör Sándor, a falu rossza Varjú Sándor, Gonoszné Csépi Mariska, falusi kántor Szabó D^zső, egy öreg gazda Szűcs Miklós, Csapó gazdaember Csóka IstváQ, szolgalegény Kemenczki Béla, Makkhetes korcsmáros Bitter László, cigány Szabó Dezső, cimbalmos Szalai Dániel.

— Kártalanítás elkobzott százkoronás bankjegyekért. A pozsonyi fővámhivatai 1046/923

5 sz. átiratával megküldte a pozsoDymegyei hivatalnak a vámhivatalok által az 1920. évi vámvizsgálatok alkalmával gyanúsnak talált, elkobzott, azonban később a pénzügyminiszter bankhivatala által valódinak minősített százkorouás bankjegyek jegyzékét. Ezen jegyzéket a vármegyeházán a kapu alatti fekete táblán kifüggesztik s az érdekeltek az annak idején kapott elismervény, meg bélyégtelen nyugta ellenében az említett, hivatalban megkaphatják pénzük ollen

értékét.

5

— Mily nagy legyen a magánúton előállított levelezőlap ? A közönség gyakran használ magánúton készült levelezőlapokat, melyek méretei nem felelnek meg az előírásoknak. Emiatt támadható kellemetlenségek és büntetések elkerülése végett a póstaigazgatóság felhívja a ügyeimet a kővetkezőkre: A belforgalomhan használt levelezőlap ne legyen nagyobb, mint 15X11 cm, de kisebb sem, mint 10X7 cm; a kiállítás is mindenben feleljen meg az ilyfajta póstai nyomtatványok kellékeinek. A póstahivatalok felvilágosítással szolgának e tekintetben. Külföldre szánt levelezőlapok nem lehetnek nagyobbak, mint 14X9 cm, vagy kisebbek, mint 10X7 cm- A hivatalos levelezőlapok méretei 14X9 cm.

— Szinielőadás. A gútai iparoskör saját helyisége nagytermében (Takács Lajos fele vendéglő) folyó évi április hó 8 án vasárnap este szinielőadással egybekötött szigorúan zártkörű táncmulatságot rendez, az előadás kezdete este fél 8 órakor Felvonásközökben 10 perc szünet. Előadás után tánc. Belépődíjak : I. hely 15 K, II. hely 10 K. állóhely nincs. Gyermekek a belépődíj felét fizetik. Elsőrondű zene. Kitűnő ételekről és italokról gondoskodva van. Színre kerül : Az arany paraszt lánya Népszínmű 3 felvonásban. Irta: Kárász y Csaby Ödön. Főrendező: Fekete Simon. Súgó: Gyenes Vince. Szerepelnek benne: Néveri Simon, Szépe Istvánná, Tóth Mariska, Takács Gábor, Nagy Jolánka, Nagy Mariska, Mibaiics Márton, Kamoc3ai János, Rajos Lajos, Horváth Péter, Takács Géza, Varga Vince, Szabó Mariska, Starissek L.-nó, Fekete László, Balogh János, Szépe István,

i Szabó Mariska, Szövő Mariska.

— A 8zimöi műkedvelők husvét mindkét ünnepén előadják a Katóka őrmesterné c. 3 felvonás os népszínművét.

— A biblia hétszáz külömböző nyelven.

Newyorkból jelentik: A newyorki biblia társulat most adta ki jelentését, amely több érdekes adatot foglal magában így a többi közt kiderül a jelentésből, hogy csak az 1922. év folyamán a bibliából 60 millió példányt küldtek szét a világ külömböző részeibe. A bibliát eddig 700 külömböző nyelvre és tájszólásra fordították le. Egyedül Afrikában 200 külömböző fxotikus nyelvű bibliaforditó dolgozik. Az ázsiai fordítók száma körülbelül ugyanennyi, míg Ausztriában s a Déli sarktengeren — a jelentés szerint — „csak“ 100 külömböző nyelven ismerik a bibliát. Ezenkívül 50 európai és 40 amerikai nyelvre fordították le. Most kezdik mag a bibliának domoorubetüs nyomását abból a célból, hogy a vakok is „olvashassák“.

— Bizony nincs uj dolog a nap alatt.

: Parisból jelentik: Dingnizki dr. tuniszi orvos | rendkívül érdekes felfedezést közölt a párisi | orvosi akadémiával a tüdővész gyógyítása tojj rén Eszerint egy tizedik századbeli arab orvos,

: Aviceune, a tüdővész elten ugyanazt ajánlja, amit a modern orvosi tudomány: tiszta levej gőt, lelki és testi nyugalmat, Ujkurát és bő | táplálkozást. Azonkívül egy „daselendzsubin“ i nevű arab orvosságot, amely rózsalevélből és mézből áll, utóbbi 8 százalék arányban s az i egész sült állapotban. Ez az orvosság tanint (csersavat) és cukrot tartalmaz s nemcsak az étvágyat segíti elő, hanem a gümökór gyógyií tására is alkalmas. A „dzselendzsubio“ ezeréves orvosság s az arab orvos gyógymódja a tüdővész ellen megfelel a modern therapia eredményeinek.

— Öreg asszonyok ezt ne olvassák el.

És pedig azért ne, mert az öregebb nők jobban hiszuak a babonában, mint a fiatalok. Az alábbi sorokbau pedig igen sok szó esik a babonáról és hasonló sötét dolgokról. Az okj kultisták „hivatalos" lapjában sötét jóslat jelent mag az 1923. évre, amelynek vége azonban örvendetes és kedvező tesz. A szomorú jelent magában rejti l+9-f-2-f-3=:15, amely szám „ördögöt“ jelent és azonos az adatkörök \ „nyilas“ jegyével. Es a jegy pusztító, sötét • varázst rejteget. Gonosz szellem vonul végig a földöu, hamis hírek és hszug mesék terjednek el mindenütt. 15=déli Sark — vételien_

| végzet — bűnbeesés. „Merréur“ szembeszáll j Szent Mihály arkangyallal, ami csalfa szám| adást jelent becsületes hűséggel szemben. Nátás, a küszöböt őrző sárkány — pusztulást okozó, tátott torok. Az országokban gazdasági zavar — árulás — perpatvar — ellentmondás kezdettől végig. Ellenséges kapzsiságnak vá; rosok esnek áldozatul. Nagyhatalmak pénzértékeket alapítanak. Gyászkönuyek elveszett előuyök miatt. Az 1923. év utolsó hónapjában azonban váratlan nyereség áll a házhoz, illetve ! országokhoz. Baráti kéz segítsége. Az év tit‘ kos jegye a kigyó. Novemberben tesz a fordu- 1 lat, ami egy szombaton a Szaturrüss jegyében jelenik meg. Sok bűnös büntetést nyer. Az j örvény elkerülhetetlen, a küszöböt őrző sár! kány elnyeléssel fenyeget. Csak Isten segíthet Szent Mihály arkangyal utján. A titkos jegy egy zárt kör: 0, ami pajzsot jelent, vagy az óriás kígyót, amint a farkába harap. A 15 ős szám egyébként kabalisztikus jel l-f-5=:6. Eszerint az 1923. évben az emberiség válaszúton áll. Remélhetőleg a jó is beteljesedik amit az okkulista próféta jósol. ,

— Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma

Budapest, Andrássy-ut 8. és Szeged, Pallavicini u. 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzetbérlet! Rekapituláció! Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. 77

— Ahol a rákbetegség ismeretlen. A

civilizált országok közül az egyetlen Japáu az, ahol a rákbetegség eddig teljesen ismeretlen. Egy amerikai életbiztosító társaság statisztikai adatai szerint százezer lakos közül Európában hetvenhatan, Amerikában hetvenötén, Afrikában harminchármán esnek ennek a betegségnek áldozatául. Párisban minden tíz nap alatt százöt ember hal meg rákban. A japánokon kívül még