Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-11 / 5. szám
2 oldal. „Komáromi Lapok 19c3 január 11. létesítését, melyben ismét Németország volna a vezető hatalom. Már pedig ismeretesek azok az olasz tervek, melyek Itáliát szeretnék megtenni a dunai medence gazdasági és politikai vezetőjévé. Az antantlapokban felidézett viharnak oly nagy volt a hatása, hogy Stinnss — legalább látszólag — visszavoanlni kénytelen. A bécsi 6 Uhr-Blatt berlini jelentése szerint Stinnes határozottan cáfolja, hogy a budapasti nagybank érdekeltségeiben résztvenna. 1 mmbiimlizeiMoi gyújtott lÉHZÉilA I A dézsmafizetés előkészületi munkája már any- j nyira előrehaladott, hogy rövid időn belül köte- ü lesek lesznek azt fizetni a vayyondézsmakötelesek. 1 A befizetők érdekében figyelmeztetünk mindenkit j a vagyondézsma fizetéséről szóló törvényes ren ■ \ delkezésekre nevezetesen mindama kedvezmé■ j nyekte, melyek elérhetők a körülményekhez képest, j d dézsma fizetésekor. Ij I A dézsma esedékessége. A dézsmál nem kell leíizetni egyszerre, j amint azt sokszor gondolják, kivéve azon ese- j teket, ha a dézsma kitesz 500 K t, vagy annál \ kisebb összeget, mely esetben egyszerre kell azt lefizetni a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon beiül. Minden más esetben a dézsma 15% os része azonban legkevesebb 500 K lefizetendő a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül a maradék (85%) pedig 6 egyenlő félévi időközben, melyek,közül az eiső a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított : 4 hónapon beiül esedékes. Pl. a fizetési meghagyás kézbesítve lett j 1922 január 16 án: a 15%-os rész ennélfogva 1 1922 február 15 ig es&déítea; az első félévi ; rész 1922 május 16-án esedékes, a második ; 1922 november 16 án stb. Kivételes esetekben — ha a gazdasági félév veszélyeztetve volna — az említett 6 helyett 10 féléves időköz engedélyezhető. További előnyök, melyek a dézsma fize- ’ teáskor nyujtatnak, kétfélék: kedvezményben j részesülnek azok, akik készpénzzel fizetnek, valamint azok, akik vagy az egész dézsmát, vagy annak részletein előre vagyis azok tör- ; vényes lejárata előtt fizetik. Mindkét előny kombinálható s a készpénzzel való fizetés esetén járó kedvezmény összevonható azzal, mely előre fizetés esetén jár. II. Készpénzben való fizetés. Ez alatt értendő a készpénzzel való fizetés, vagy annak kiutalása pénzintézet közreműködésével szabad betétből, v*gy számlából. A készpénzzel fizetés csakis a szürke szinü postai letétlapokon történhetik, melyet a befizető, vagy a fizetési meghagyással együtt kapott, vagy átveszi azt az illetékes adóhivatalnál, nagyobb városokban pedig a postahivatalnál. A letétlap hátára rá keli vezetni azon fizetési meghagyás számát, amelyre a befizetést el kell számolni. Aki a pénzintézet közreműködésével fizet, annak a befizetést végrehajtja ezen intézet és pedig oly módon, hogy a befizető szabad betétjéből vagy számlájából kiutalt összeget elküldi rendeltetési helyére. A készpénzzel való fizetéskor nyújtott kedvezmény abból áll, hogy a 15% os részlet, valamint a többi részletből az első (semmiesetre sem a többi) 6%-al magasabb résznek lesz számítva, a lefizető azonban nem vonhatja le előre ezen 5% ot s ennyivel kevesebbet nem fizethet be, hanem köteles befizetni a teljes összeget s ezen összegből az 5% a legközelebbi befizetése javára lesz elszámolva. Az előre fizetésnél, vagyis ha valaki előbb fizet be, mint amikor már a részlet esedékes, ez esetben meg lesznek térítve a befizetés napjától a részlet esedékességének napjáig járó kamatok. Esen visszatérítési kamatok a készpénzzel és előre történő fizetéskor 1921 április 8-ig tartó időre nézve 6% ot, 1921 ápr. 9-től kezdődően 10%-ot tesznek ki. A befizető nem vonhatja la ezen kamatokat előre s nem fizethet be annyival kevesebbet, hanem befizetni köteles a teljes összeget s a visszatérítési kamatok javára számoltatnak el a legutolsó részlet kiegyenlítésekor. Ha ellenben a befizető vagy az egész dézsmát, vagy annak maradékát óhajtja be- j fizetni egyszerre s eiőre, még pedig a kamattérítéssel, vagy javára írandó összeggel csökkentett részösszeggel, akkor ie keli fizetni neki olyan összeget, mely 10%, illetve 6% ka- jj m&tozás mellett, ezon időtartam alatt, ».meny- 1 nyivel hamarabb lett lefizetve, megnövekszik ! annyira, amennyit kitesz a dézsma teljes ősz- | szege, vagy a maradék rész összege. Ezen összeget kiszámítja a befizetón-k f az illetékes adóhivatal, azon kaics szerint, | mely e célból adatott ki a pénzügyminiszter jj által s amelyet egyes esetekben 1 K 50 fillér « összegért lehet megkap d a pénzügymiaisztérium 1 3. számvevőségben (Praha, III Jozef'ska 4), | ahogy az már a napilapokban is közöltetett. is E«en előnyös fizetési módnak bizonnyal előnyt | ad majd & befizetők többsége, nevezetesen f azok, akik készpénzzel, betétekkel vagy be tétiapokkai rendelkeznek, msrt ägy megszab*- j dúlnak a félévi részletek esedékességének nyíl- ; vántartási terhétől. Az egész dózsmának előre való fizetésénél járó további kedvezmény az, hogy a befizetőnek igénye vau arra, hogy kérelmére azonnal feiszabadaihatnak a pénzintézeteknél I levő zárolt betétjei, valamint a biztosítási | szerződésekből eredő kifizetések, melyek eddig ] az összeírás idejéből, a vagyondézsma biztosi- « tékáiként vúszatartattak. Pl. a b sfizető a fizetési meghagyás kéz- < besitésétől számított 15 napon készpénzben s í egyszerre akarja megfizetni az egész dézsmál I 165.345 K összegben; ezen adósság teljes ki- í egyenlítésére elegendő ha letesz, vagy szabad • betétből kiutal 146 521 K összeget, megtaka i ritott ezzel 18 823 K 47 f. H* a befizető a fizetési meghagyás kéz- | besitésétől számított 10 napon akarja befizetni \ készpénzben egyszerre 1700 K*t kitevő egész dézstnáját, elegendő ha befizet 1526 K 90 fiit, az előny kitesz tehát 173 K 10 fülért. Vagy : a befizető, kinek előiratott 165 345 K dézsma, befizette már készpénzben az ekö és második részletet (24.802 K és 23.424 K) esedékességük napjain. A harmadik részlet esedékességekor, vagyis 300 nappal a fizetési meghagyás kézbesítése után mag akarja fizetni készpénzben és egyszerre az egész maradékot. Elegendő ha letesz 105.350 K 2 fillért, meg- I takarított tehát 11.769 K 98 fűiért. A befizető, az 1700 K tevő dézsma előírására befizetett az első részlet címén 500 K-t s a további két részlet 200 K ként, esedékességük napjain, ha meg akarja fizetni a raara■ dékot a negyedik részlet esedékességekor, elegendő ha lefizet 800 K helyett, 717 K 39 fillért, megtakarított tehát 82 K 61 fülért. III. A bankjegyek lebélyegzésekor visszatartott részek fejében kiadott betétlapokkal történő be• fizetések. A befizető beadja a betétlapot legelőször is azon adóhivatalnak, melynek körzetében székelt az illetékes lebélyegzés hivatal, amely a betétlapot kiállította. Ezen adóhivatal felül| vizsgálja a betétlap valódiságát és helyességét, kiszámítja az 1% kamatot 1919, évi március '! 1-től a beadását megelőző hónap végéig és a I befizetőnek a kamatot kifizeti. A befizető el- i lenben köteles készpénzben befizetni az 1% f lebélyegzési illetéket az egész lebélyegzett I összeg után és átadja az egész betétlapot 1 azon adóhivatalnak, melynél dézsmája előiratott. Ha a betétlap letétbe helyeztetik, mint * előre való fizetés, vagyis a dézsma lejárata f előtt, ez esetben a befizető 6 százalék vissza- 1 térítési kamatot kap a betétlap letétbe helyef zésétől a részletek egyike-másika lejáratának \ napjáig. Ezen kamatok javára számoltatnak el l a végelszámoláskor, illetve az utolsó részlet 5 kiegyenlítésekor. Például: A befizető, akinek 163.345 K I dézsma Íratott elő, átadja a fizetési meghagyás | kézbesítésétől számított 24 napon & betétlapot, ! mely 180.000 K szól, a dézsmára el lesz szá| molva csak 154,376 K 37 fill, s a maradék jj 25.623 K 62 fii. pedig túlfizetés a fél javára. Vagy: A befizető, kinek előiratott 1.700 I £ dézsma, átadja a fizetési meghagyás kézbe- I sitésétől számított 10 napon előre 2.000 K-ról | szóló betétlapját; a túlfizetés kitesz 305 K I 80 fillért. I IV. A pénzintézetek, egyéb intézetek, valamint " bankok által az összeírások alkalmával vissza• tartott betétekkel való fizetés, továbbá a biztosítási szerződésekből eredő s visszatartott kiutalásokkal történő befizetések. A befizetés végrehajtatok oly módon, hogy a befizető átadja az intézetnek a szürke betétlapot, melyet kapott vagy elkért illetékes adóhivatalánál s meghagyja az intézetnek, hogy a visszatartott betétből, miiyen összeget fizessen az be dézsma fejében. Aki visszatartott betétekkel fizeti be dézsmáját előre, mint ahogy az már előbb megmagyaráztatott, ugyancsak 6 százalékos visszatérítési kamatot kap. Ha a kötött betétekből államkölcsöaök jegyeztettek, melyek ugyancsak kötve vannak a dézsma biztosítéka fejében, ez esetben pénzzé tehetők oly föltétellel, hogy a realizált eladás hozadéka kizárólag dézsma fizetésre fog falfcaszoáltatni. Ezen intézkedés alapján történő befizetések egyeznek a kötött betétekkel történő befizetéssel, ha ezen mód szerint történik a fizetés, vagyis előre, akkor 6 százalékos visszatérítési kamat is jár. Az értékpapírokkal való befizetés igy történik : Befizetőnek fal kell ajánlania a befizetést írásban az illetékes pénzügyigazgatóság közvetítésével. Az ajánlatban pontosan kell megadni azt, hogy milyen papírokat akar letenni (a papir nevét, névórtókét). Az ajánlatot meg kellett volna tanúi már a névadás rovatában, de megtehető ez még most is, a felebbezési határidőben. Akinek elmúlott már a felebbezési határideje, ajánlatot tehet egy éven balul az illető kormányrendeletnek a Cs. törv. és rendietek gyűjteményében való közzétételétől vagyis 1923. évi január 20 ig. Az ajánlat elfogadásáról dönt a pénzügyi vezérigazgatóság s a felebbezések fölött a pénzügyminisztérium. V. Belföldi, ároaszéki óvadékképes értékpapírokkal történő befizetések. Ezen befizetés csak azon dézsmamagasságig van megengedve, mely a dézsma kivetési alapjába bevett értékpapírokra esik; ha a fizetés részletekben történik, akkor a fintemlitett 15 százalékos részt nem lehet értékpapírokkal kiegyenlíteni Hogy mely értékpapírok fogadtatnak el a dézsma befizetésére, azt közölni fogják a pénzügyigazgatóságok vagy a prahai „Zemská banka“, ki vannak zárva az összes államadóssági kötvények, melyeket a volt osztrák vagy magyar kormány adott ki, tehát az összeä hadikölesönök is. Ha az ajánlat elfogadtatott, ez esetben az értékpapírok olyan értékben vétetnek át, amilyen érlékkel számitattak be a dézsma kivetési alapba. Az 1919. évi március 1. után kibocsájtott államkölcsönök, a prágai tőzsde folyó árfolyama szerint lesznek átvéve. Csakis annyi értékpapír fog elfogadtatni, hogy azok értéke — beleszámítva abba a kiegyenlítési kamatokat Í3 — ne legyen magasabb azon résznél, mely ezekkel fizethető, mi, után a differenciának az állam részéről kész' pénzben való kifizetése ki van zárva. Ha értékpapírral előre történik a fizetés, akkor a befizetőnek 6 százalék visszatérítési j kamat jár. VI. Jelzálogkölcsön esetében. Ha a fél a dézsmaíizetéshez kölcsönt í vesz fel, az esetben a prágai Jelzálogbank közvetlenül fölajánlhatja a fél képviseletében j az államnak, a kiadott kötvényeket (titry) fize- I téskép. Utleuél uisumoí minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. DidéEd megbízásokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenkint háromszor megy küldönc Prágába Gjárási díj 25 korona. cím: kászló Zsigraond Bratislava (Pozsony) Széplak-n. 12. sz.
