Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-11 / 5. szám
ItgpeRnegyclik évfolyam* 5. számi Csflt5rt3k| 1923. Január II. UTTir-l^ KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Elátizet&M ár értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: éjWdSWML félévre 40 K, »egyedévre 20 " ,Ä ' rt! ICA 1-K. ^Külföldön 160 Ke. Egyes áira t 80 fillér» POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GáÁL GYULA dr. Szerkesztői BARANYAY JÓZSEF dr. I limn zuzanra notion nő és szomorú valóság, hogy messze jövőben nincsen kilátás a javulásra. Senki sem tudja, mi a hatásköre és ez a zűrzavar legfőképpen a volt városokban jelentkezik, amelyekben pedig eddig élesen voltak elhatárolva a hatáskörök és a lakosság ezt a legapróbb részletekig ismerte és ahhoz alkalmazkodott. A legkomolyabb emberek is, akik a közigazgatásban nőttek fel, teljesen tanácstalanul állanak a mai helyzettel szemben, amit betetőz az, hogy a minisztériumban is teljes a kapkodás, a fejetlenség és ott sem tud senki intézkedni. Ugyanez az állapot a még elhelyezkedni sem tudott zsupáni hivatalokban s az össze-vissza csereberélt járási hivatalokban, e közbeeső közigazgatási fórumokon. A faluban ez legkevésbbé tűnik fel, mert annak igazgatása aránylag legkevesebbet változott, a falu csak azt szenvedi, hogy ügyesbaját, amelyet otthon nem tudnak eligazítani, nem intézik el a városban sem, mert járási hivatalban vagy a zsupánátuson még nem alakult ki a rend és nincs joggyakorlat. A törvény gondosan elmetélgette a jogfolytonosság kötő szálait is és csaknem teljes tabula vázát csinált a közigazgatásban. Valami elképzelhetetlen könnyelműség és jellemezhetetlen naivitás vonul végig ennek a nagy és fontos javaslatnak egész végrehajtásán, egy gyerekes hit abban, hogy egy csomó ember áthelyezésével a reform magától megindul. Holott ennek éppen az ellenkezője segített volna a reformot rendes vágányba zökkenteni, ha a régi helyükön levő, a helyi viszonyokat ismerő közigazgatási szakemberek helyeiken marandnak, uj hatáskörük gondosan tisztáztatik és kötelességeik felöl jó eleve kioktatást nyernek. Ehelyett idegen emberek jelennek meg a hivatalokban, melyeket nem ismernek s a közönséggel szemben, megmozdulni sem tudnak, mert a minisztérium elvesztette a fejét és onnan hosszú ideig érdemleges elintézés nem remélhető. Komárom város közigazgatására is illenek az elmondottak. Van és nincs tanácsa, nincs pénzügyi bizottsága, van kétféle rendőrsége: városi és állami, vannak elbocsátott alkalmazottai, akiket nem nélkülözhet, van állami jegyzője és vannak régi hivatalnokai, előadói, akik nem tudják még ma sem, mi lesz a dolguk és teendőik. A reform egyetlen eredménye az, hogy az anyakönyvi hirdető táblán az összes hirdetések itten senki által meg nem értett nyelven vannak közzétéve, úgyhogy aki azokat elakarná olvasni, azt sem tudja megállapítani, kiről van azokban szó. Szabad ennek igy történni és előfordulni, hogy szinmagyar helyen a lakosság nyelve máról holnapra igy félretolassék, ezt a kérdést a városi képviselet megítélésére bízzuk. A józan ész könnyen tud válaszolni erre. Egy meg nem érett, át nem gondolt, elő nem készített, ki nem próbált reform végrehajtása előtt állunk, amelynek minden hátrányát, a gyakorlati élettel való ellentétét a mi kárunkra próbálnak ki. Igazán felmerül bennünk a kérdés: annyi adóért, amennyit rajtunk bevasalnak, vájjon érdemeljük-e ezt a bánásmódot, avagy talán a gyarmatpolitika és a dilettáns politikusok kísérletezései talán egyszer véget érhetnének. A kísérleti nyulak szerepe nem nekünk való. Elég volt belőle. — Koperniczky szenátor nem mondott le-A lapok Dem régibea közölték, hogy Koperniczky, a keresztény-szocialista párt szenátora állampolgárságának el nem ismerése miatt kénytelen volt mandátumáról lemondani. A hirt a cseh é3 szlovák lapok tendenciózusan közölték, pedig a lemondás eddig nem történt meg. A szenátus titkári hivatalához Koperniczkytől ilyen beadvány nem érkezett és a szenátor a P. M. H. pozsonyi munkatársának és kijelentette, hogy a lapokban közölt hir nem felel meg a valóságnak és az valószínűleg tendenciózus célt szolgál. = Körzeti választmányi ülés. Az Orsz. Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt komáromi körzeti választmánya január 13-án, szombaton d. u. fél 1 órakor a Vigadó nagytermében rendes ülést tart. A választmányi ülés tárgysorozatán a körzeti elnök és alelnök választások, az 1922. évi szervezési munkálatokról való jelentés, a Barázda mfködéséről szóló jelentés, az 1923-ik évi költségvetés és más rendes ügyek van napirendre tűzve. = A közös ellenőrző-bizottság uj székhelye. Az antant közös ellenőrző bizottságának székhelye ezidöszerint Bécs. A „Tribuaa arról értesül, hogy a kisantant azt követeli a legfelsőbb tanácstól, hogy a magyarországi, ausztriai és bulgáriai közös ellenőrző antantbizottság székhelye ne Bécs legyen ezentúl, hanem Budapest. A lap szériát a legfelsőbb tanács a kisántánt e kívánságát teljesíteni fogja. — A fasiszták első nyilvános gyűlése. Az olaszok példájára a csehszlovák köztársaságban is alakultak cseh fasiszta szervezetek, melyek az állam védelmét tűzték ki céljuk gyanánt. A cseh fasiszták vasárnap tartották első nyilvános üléseiket a Zsófia szigeten. Az ülésen óriási számn érdeklődő jelent meg, úgy hogy a gyűlés szónokai a sziget különböző pontjain tartották meg beszédeiket. Elsősorban a destruktiv sajtó Írásmódja ellen keltek ki a szónokok és hangsúlyozták, hogy legcélszerűbb volna ez ellen az újságírók szindikátusánál lépéseket tenni. Kimondották, hogy ha az ellentábor részéről olasz mintára valamely fasiszta vállalat elpusztítására vetemednének, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mádor-u. 20., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: csütörtökön és szomhelou ezért három vállalatuk megsemmisítésével fognak fizetni. A gyűlés idején a kommunisták mozgósították tagjaikat és a Ende Pravo szerkesztőségét, a kommunista nyomdákat és könyvkereskedéseket erős munkáskészültségek tartották megszállva. A kormányköröket a fasiszták megmozdulásán kívül élénken foglalkoztatja a Basin pénzügyminiszter elleni merénylet. Ezzel kapcsolatban állítólag a koalíció elhatározta, hogy német mintára, & parlament elé terjeszti a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot, ameiyet már tavaly, a németországi politikai merényietek idején előkészítettek. = Poincaré a kiaantanthoz. A párizsi konferencia kudarca Franciaország azon elhatározásának végrehajtását tolta előtérbe, hogy Németországgal szemben a Ruhr vidék megszállásához fogjon. Ezen, a békeszerződéseket sértő egyéni akció közvetlen foganatosítása élőit Poincaré táviratot küldött a kisantant államaihoz és a Matin szerint informálta aFranciaországgal barátságban levő Lengyelországot, Bomániát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát a párisi konferencia által teremtett helyzetről. A francia miniszterelnök megnyugtatta őket arról, hogy nem fogják tőlük követelni azt, hogy válasszanak ama két hatalom között, amely az ő nemzeti egységük legfőbb megalapítója volt. A kisantant államai tudhatják, hogy Franciaország valük marad. Valószínűtlen, hogy Anglia, Németország kímélésére törekedve, addig fog elmenni, hogy háttérbe szorítsa Lengyelország, Bománia, Csehszlovákia és Jugoszlávia jelentősége érdekeit. — Hát hol az igazság? Manapság, amikor a nemzetek közti békét boszutól lihegő bírák kötötték meg, minduntalan jogos ez a felkiáltás, hogy hol hát az igazság? Mert az igazság elköltözött innét a Főidről, talán a Holdba, talán a Marsba. Az bizonyos, hogy itt a közelben nincs sehol. A nagyantant a béke szent nevében halálra ítélte és szétdarabolta Magyarországot. A nagyantant kis csatlósai, a kisantent államai fokozott étvággyal figyelik, hogy a szétmarcangolt ország nehogy valahogyan még lélekzethez találjon jutni Folyton szóba hozzák a jóvátételt, hogy még egy újabb halálos sebet ejtsenek rajta. De még kisebb dolgokat se engednek meg aszétmarcangoltnak. Ismeretes, hogy a német gazdasági élet lelke Stinnes Magyarországra is kiterjeszti a működését. No bezzeg lett erre nagy felzúdulás az antant sajtóban, bogy ezt az országot is a hatalmi körébe akarja vonni a német érdekeltség. Még az is bántja őket, ha valaki érdeklődik a magyarság iránt. Mint említettük, Stinnes budapesti terjeszkedése nagy riadalmat idézett elő az antant sajtójában. A francia lapok a francia érdekekre nézve sérelmesnek látják Stinnes terjeszkedését és a német iparnak azt a szándékot tulajdonítják, hogy az antant kárára Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Törökországban gazdasági hegemóniát akar szerezni. Az Ouevre veszélyeztetve látja a francia-belga Schneider- Creusott cég érdekeit, amelynek nagy befektetései vannak cseh vállalatoknál. A lapok szerint Stinnes terjeszkedését a Ruhr körül vonandó vámhatárral kellene megakadályozni. Olasz lapok is heves kirohanásokat intéztek Stinnes magyarországi terjeszkedése ellan. A Messaggero ebben Ausztria, Magyarország, a Balkán, Oroszország és Olaszország uj leigázását látja, vagyis uj politikai Középeurépa.
