Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-22 / 35. szám
iogyvennegyedik évfoiyam. 35. szám. GsfltSrftSk« 1933- március 22. B£?S KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. tElltostésI ar «»«fe-aaSovák értékbe«: Helyfees «• vidékre p«atai szétküldéssel: évre 60 1. félévre 40 K, negyedévre 20 K. Külföldön 160 Ke. Ejjye* »sásai ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. I isi a Ibié? kérdezzük aggodalmas szóval a tavasz kezdetén. A nagyszabású ígéretek, sajtóközlések után a tettek valóságát szeretnők látni, a munkások százait, amint sietnek haza dolgukról jól -végzett munkájukban elfáradva. Itt a tavasz — és itt áll ezer munkás várva a munka kezdetét. Ne vádoljanak bennünket okvetetlenkedő rekriminációval, nem vádaskodunk, csak emlékezünk. Visszaemlékezünk a múlt év márciusára, melynek utolsó napjaiban ült össze a város végzetes közgyűlése és ott hozta meg határozatát az állami kikötő telkének ügyében, ott adott több millió nemzeti ajándékot az államnak. És miért ? Mert a kormány képviseló'i kijelentették, hogy a kikötő' telek átengedésével azonnal megindul a közmunka, épülni fog a kikötő és megszűnik a munkanélküliség. Megígérték azt is, hogy a kikötő vételárát azonnal folyósítják. És mi lett mindezekből a szépen hangzó ígéretekből ? A kikötő telek vételárát hónapok múlva folyósították, ami a városnak tízezrekre menő kamatveszteséget okozott, a munka pedig csak az ősz elején kezdett igen lassú tempóban megindulni. Akkor a városi közgyűlés előtt első sorban ez a szempont lebegett: segítsünk a munkásainkon, legyen munkájuk, legyen a városban élet és forgalom. Ezért hozott a koldus-város áldozatot. Ma nem mérlegelhetjük még: megérte-e az áldozatot vagy nem, majd pár év múlva ebben is tisztábban látunk. Azt azonban meg kell állapítanunk már ma is, hogy a kormány nem teljesíti a várossal szemben a szerződés feltételeit. Ezek között ki volt kötve világosan, hogy a munkára első sorban helyi munkások alkalmazandók. És mégis mit láttunk? Idegen munkások jöttek és kiszorították a mi építő munkásainkat, akik pedig messze földön a legjobb hírnévnek örvendtek. Ez a sérelem az idén is megismétlődött már. Elvárjuk a város szocialista vezetőségétől, hogy érvényt szerez a szerződésnek. A kikötő telek átengedésének egész anyagi és erkölcsi felelőssége úgyis az övék, akik a kérdést úgy állították be, hogy itt a komáromi munkásság létérdekéről van sző. Pedig a komáromi munkásság létérdeke azóta igen igen súlyos próbáknak volt kitéve. A közmunka talán enyhíthet azon a hihetetlen köznyomoron, mely ezt a várost elöntötte. Nem hisszük, hogy volna még egy olyan város, amely hasonló helyzetben volna, mint a miénk. Mint az ütőereit elvágott ember, lassú vérvesztéssel tekint a közelgő vég leié, úgy várja ez a város is a reá leszakadni készülő végzetet, mely pusztulással fenyegeti hajdan virágzó iparát és kereskedését, élénk forgalmát és pezsgő életét. Az az állami munka, amelyről oly sokat hallottunk, s amelyet annyira szeretnénk látni, talán idáig-óráig elodázhatja a katasztrófát és megnyujthatja a beteg életet. Az éterinjekció ez, a mesterséges oxigén-lélegzés, mert a porban heverő közgazdaságnak nincsen jártányi ereje, hogy lábára állhasson. De mivel örök emberi vonásunk az, hogy makacsul bízunk a lehetetlenben is, mint a beteg is törhetlenül ragaszkodik életösztönével élethitéhez, mi is azt reméljük, hogy segíthetne rajtunk a sürgős állami közmunka, melynek van is költségvetési fedezete és mégsem kezdődött el. = A földhivatal ós a sutái földosztások. A P. M. H. Írja: Mivei a most alakult Csánkyféla párt otyan hireket terjesztett, hogy a földosztás elöayeiben csak azok fognak részesülni, akik az uj párt tagjai, Füssy Kálmán magyar kisgazda és kisiparos páni komáromi nemzetgyűlési képviselő ma fölkereste Holubek Józsefet, az állami földbirtokhivatal aielnökét és tőle a következő felvilágosítást kapta: A földbirtokkivatai állami intézmény és ezért mentes a politikától. A földbirtokkivatai ettől az elvtől a gútai esetben sem tért el. Leket, hogy egy párt agitációs eszközül használta fel azt, hogy főidet ígért, de ezzel az agitációs eszközzel bármely más párt is élhet. A föidbirtokhivatal a politikai pártokat magánjellegű egyesüléseknek tekinti és ezért egy pártot sem részesít kedvezményekben. A gútai esetre vonatkozólag a földbirtokhivatal elnöke kijelenti, hogy még a Csánky-féle pártalakulás előtt egy gútai küldöttség járt nála, amely rámutatott a nép földinségére és ezeknek megígérte, hogy a számbajövő esztergomi primaciális birtokokból kaphatnak hosszú lejáratú bérleteket, de már akkor is hangoztatta, hogy ha erre sor kerül, ezt ne tekintsék semmiféle párt befolyása eredményének, mert a földosztás állami ügy és a törvényes feltételek fönnforgása esetében mindenkinek van joga földhöz pártállásra való tekintet nélkül. A Caánki párt megalakításáról csak ezután hallott. Ennek semmi köze sincs a földosztáshoz. A földbirtokhivatal tudomására jutott az is, hogy egyes egyének, akik részt vesznek a Csánki féle párt megalakításában, a föidbirtokhivatal Ígéretét már személyek, illetőleg pártjuk érdemének akarják föltüntetni és a fel nem világosított néptől pénzt is szedtek föl. Erre a földbirtokhivatal kirendelt biztosa közzétette, hogy a pénz felvételére senki sem kapott felhatalmazást és hogy a földosztást, ha arra sor keiül, az állami tisztviselők fogják végrehajtani, akikét az állam fizet és akik senki mástól pénzt nem kapnak. A földbirtokhivatal alelnöke a további fejleményeket a „Reggel“ cimü lapban olvasta, de ezek semmiféle összefüggésben nincsenek a föidbirtokhivatal felfogásával. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náder-u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: kedJei csütörtökön és szodémíoi = A tavaszi ülésszak megkezdése. Az őszi üléaszak a napokban befejezést nyer. Masaryk köztársasági elnök két kéziratot intézett Malyptr belügyminiszter, miniszterelnökhelyetteshez, amelyekben közli azon elhatározását, hogy az alkotmánylevél 30. illetve 28. § a értelmében a nemzetgyűlés ülésszakát befejezettnek nyilvánítja. Ejjyben pedig a tavaszi ülésszak megkezdését 1922. március 23-ára tűzi ki. A képviselőház. tavaszi ülésszakának első napján a Iskóvédelmi törvényjavaslatot fogják szétosztani, melyet a második ülésen a bizottsághoz lesznek át. Pénteken kormánynyilatkozat lesz az osztraui bányamunkások sztrájkja ügyében, mely után a húsvéti szünet kezdődik. Mint jelentik, a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatot a tavaszi ülésszakban fogják elintézni. = A rendíörveny. A köztársaság védelméről szóló rendtörvényt és az állambiróságról szóló törvényt mindkét kamara elfogadta. Most még az elnöki jóváhagyás hiányzik, ami a Tribuoa értesülése szerint, legközelebb megtörténik. A rendtörvényhez nem adnak ki végrehajtási rendeletét, mert a megokolásban kellőleg ismertetve vannak az irányvonalak a törvény alkalmazására nézve. Csak a katonai vétségekre vonatkozólag fog a nemzetvédelmi miniszter rövid végrehajtási rendeletet kiadni. Az áliambirosági törvény végrehajtására külön rendeletet adnak ki, melyet már elkészítettek. = Képviselőválasztások Jugoszláviában-Jugoszláviában most voltak a képviselő választások, melyek a radikális párt győzelmével végződtek. Ez a győzelem egyúttal Pasics miniszterelnöknek is győzelmét jelenti, akinek pártja az eddigi ismert eredmény szerint 120 képviselővel jutott be a skupcsinába. A horvátországi parasztpárt, melynek Rsdics az elnöke, szintén maggyarapodva kerül a nemzetgyűlésbe, összesen 68 paraszt párti képviselővel. Nagy vereséget szenvedett a demokratapárt, mely ezelőtt 91 mandátummal birt és a mostani választáson csak 38 tagját választották meg. A kommunistapávt teljesen kibukott és a köztársasági párt sem tudott mandátumhoz jutni. 21 mandátum jutott a klerikálisoknak, a német nemzetiségi kisebbség csak a Bánátban tudott öt mandátumot nyerni. — Mindazonáltal Pasics sem dicsekedhetik valami nagy többséggel s így a jugoszláv parlamentben igen súlyos harcok várhatók. Érdekes megemlíteni, hogy míg az 1920. évi választáskor a szavazók 66 százaléka szavazott le, addig a mostani választáson 80 százalék élt választási jogával. Községi választásokról szólnak a hírek ismét, mint ahogy minden tavasszal bejelentik, hogy még a folvó évben meglesznek a községi választások. Évek óta jelzik ezt, de a megfelelő intézk*. dések mindig elmaradnak. Most olyan határozottsággal kezdik emlegetni, hogy szinte komolyan kell venni a híradást, amely szerint a nyáron vagy az ősszel megtartják a községi választásokat. Ideje volna már, hogyha a kormány egyszer végre rászánná magát arra, hogy a városok és községek ügyeinek intézésére olyan törvényes testület jöjjön létre, mely nem a politikai pártok képviselőiből kinevezett tagokkal, hanem az összes lakosság kebeléből választott s egyedül a községek és városok gazdasági érdekeit szivükön viselő képviselők
