Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-06 / 28. szám
2. oldal.- —- - - ■ ------ ■■ ■ ■■■ ----------8615 derék iparosaink kedvükszegetten, szinte reménytvesztettea állják a minden anyagi tökét, szellemi erőtartalékot felemésztő gazdasági krízis hullámveréseit. Pedig a komáromi iparosság mögött százados tradíciók, százados kulturmult áll, s éppen a válság szomorú a mindenkit kivétel nélkül egyformán sújtó esztendeiben kell m?g n»m törő akarattal, lankadatlan kitartással és magyar kötelességtudással minden iparosnak a jövő számára megmenteni azt, amit a tisztes munka évtizedeiben megőrizni tudtak. A közgyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be: Boldoghy Gyula elnök üdvözlő szavai után Czirja Kálmán ipartestületi elnök felolvasta az évi jelentést. A minden tekintetben áttekintő, az 1922. év minden fontos testületi eseményét szervesen összefoglaló s az általános gazdasági helyzet hü tükrének szánt jelentés szerint az Ipartestület elöljárósága és elnöksége minden az iparosságot érdeklő ügyben felemelt* szavát as iparos érdekek megvödelmezése céljából; az adó, biztosítási, ipartörvénytervezet, az üzleti záróra, — vámügy terén felmerült kérdésekben mindenkor megfelelő tájékoztatással, illetve javaslattal szolgált a kereskedt-lmi minisztériumnak és a kamarának. Az ipartestületi vagyon megőrzése, illetve megvédése érdekében nagy áldozatkészségével a helybeli iparosságnak az idegen államban levő beruházási tartozását & helybeli iparosság kölcsöne utján rendezte. Általában oly munkát fejtett ki, amely minden tekintetben csakis a testület és tagjainak érdekeit volt hivatva előmozdítani. A jelentést a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. A zárószámadások elfogadása után Dosztál Gynia test. pénztárnok az 1923. évi költségvetést ismsrtelte, amelyet a közgyűlés megelégedéssel vett tudomásul. A közgyűlés ezután áttért az elnök választásra. Boldoghy Gyula lendületes szavakban mond köszönetét az Ipartestületnek akkor, amidőn elnöki tisztségét az alapszabátyszerü választási rendelkezések alapján köszönettel visszaadja. Soha, azalatt a 20 év alatt, amely idő éta az elnöki tisztet a komáromi iparosság bizalmából betölti, nem volt nehezebb korszaka a testületnek s annak fejének, mint az utolsó három esztendő. Az uj viszonyok uj helyzet elé állították a testületet s az elnökre hárult a feladat, hogy mindenkor önérzettel, de a kényszerítő helyzet helyes megítélésével s a testületi érdekek higgadt mérlegelésével a helyes utat keresse és megtalálja. A testületben mindenkor a törvény tiszteletét ápolta, de egyben joggal várta is el s ennek alkalomadtán kifejezést is adott iparostársai érdekébeo, hogy az állam, amely a törvényt előírja, az államfenntartó fontos elemnek, a kisiparosságnak létét biztosítsa. A hosszú, több évtizedes munka, amit az elnöki székből végzett, az ő erejét kimerítette, s kéri a közgyűlést, hogy az elnöki tisztségre a fiatalabbak közül válasszon. Szűnni nem akaró éljenzés és meleg ováció kisérte a közszeretetben álló Boldoghy Gyula lemondó elnök szavait. A spontán megnyilatkozó ragaszkodásnak Czike Dénes ipart, alelnök volt tolmácsolója, aki felkérte Boldoghy Gyulát, hogy az elnöki tisztséget njabb három évre elfogadja. Boldoghy Gyula meghat ottan mond kőszönetet a bizalomért és ragaszkodásért, amelylyel az iparosság iránta viseltetik s bár nehezére esik, az elnöki tisztát elfogadja újból, mert erőt merit abból a ragaszkodásból, amely részére is biztató jel, hogy a komáromi iparosság erejét megőrizve, fog jobb viiágra is virradni. A közgyűlés azután a megüresedett elöljárósági tagsági helyeket töltötte be választás utján. Uj elöljárősági tagokká választattak: Beck Ferenc, Czibor Géza, Czirok Béla, Dosztál Jakab, Kvatek Ferene, Nigy Simon, Nagy András hentes, Princz Nándor, Scheiner József, Tóth Géza, Viszmegh Márton, Bankő Lajos ; póttagokká választattak : Bircsák Károly, Fehér József, Jankulár György, Kőrös István, Stenger Gusztáv. Számvizsgáló tagokká újból megválasztattak: Ifj. Koczor Gyula és Kiss László. Boldoghy Gyula elnök háláját és elismerését tolmácsolja a testület nevében dr. Mohácsy János test. ügyésznek, Mihola János rendőrfőkapitánynak és Ivánfy Géza iparhat. biztosnak, akik mindenkor a legnagyobb meg.Ksmáremi Lapok“ ,1928. március %. értéssel, hasznos tanácsokkal álltak a testület rendelkezésére és az iparosság érdekei megvédésében a testület háláját érdemelték ki. Dr. Mohdcsy János hosszabb előadásban ismerteti az elaggott iparosok segélyalapja javára tervbe vett intézkedéseket, amelyekről a közgyűlés megnyugvással és helyeslőiig vesz tudomást. Dr. Mohácsy János ügyész megköszöni a személyét ért ovációt s biztosítja a testületet, hogy mindenkor, mint eddig, a testület és a tagok érdekében rsndelkezésre áll. Egyéb tárgy nem lévén, a közgyűlés 5, órakor b3rekesztetett. Kellemes meglepetésül szolgált, hogy a közgyűlés befejezte után az Iparos kör dalárdája Tóth Géza karnagy vezetése raeliett egy hatalmas és kitünően betanított énekszámot adott elő. I Útlevél uisumoí minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Vidéki megbízásokat a legggorsabban elintézek, mintán hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 25 korona. cím: László Zsigmom) Bratislson (Pozsong) Széplak-n I1UI1M a !2. sz. §11 fi Jókai egyesület közgyűlése. — 1923. március 4. — Vasárnap délelőtt tartotta a Jókai Közmi- j velődési és Muzeum Egyesület évi rendes köz- jj gyűlését dr. Szijj Ferenc elnöklete alatt élénk • érdeklődés mellett a kulturház képtártermében, $ melyen az egyesület tagjain kívül több vendég ; is megjelent abból a célból, hogy a közgyűlés- j sei kapcsolatos ünnepi előadást meghallgassa. Az elnök lendületes megnyitójában a ma- !| gyár irodalom nagy évfordulóira mutat rá, mely- l nek révén Petőfi és Madách emlékezete ujhodik j meg előttünk. Majd kegyeietes siavakkal vett búcsút az egyesület nevében az év halotíaitól, akik közt vannak néhai dr. Farkas Benő, Pogrányi József, Milch Hermann a Jókai Egyesület teveken y és ügybuzgó aielnökei, Veninger Ernő, a múzeumi osztály régi lelkes tagja és Dávidhdzy János, az igazgató tanácsnak sok éven át egjia munkás tagja; halálozásuk nagy veszteséget jelent a közéletre, amelynek terén munkálkodásukkal kiemelkedtek és nagy érdemeket szerez- j tűk. Emlékezetüket a közgyűlés jegyzőkönyvébe j iktatja. Majd megemlékezik Weisz Fölőp, Erdélyi Pál dr. egyesületi társelnökök kitüntető megválasztatásáról, Farkas Márta hagedüművésznő tiszteleti tag és Borka Géza, az irodalmi osztály tagjának művészi, illetve irói sikereiről. Az elnöki megnyitót lelkesen megéljenezte a közgyűlés. j Dr. Alapi Gyula főtitkár adta elő azután a I közgyűlés targysorozata pontjait. A főtitkári je- 1 lentés reámutatott a közéletet uraló és lenyü 1 gözve tartó gazdasági válságra, mely az egye- | sülettel is éreztette hatását. Majd megemlékezett j az egyesület tevékenységéről, az elmúlt évben | rendezett hat hangversenyről, melyek közt nagyobb művészi események is voltak; két irodalmi estét és két szabadoktatási előadást rendezett az egyesület, amelyek szereplőinek köszönetét szavazott a közgyűlés; három kiállítás is volt a kultúrpalotában a műit év folyamán. Beszámolva a muzeum, könyvtár és képtár állapotáról, a főtitkár rámutat jelentésében a közelgő nagy évfordulóra: Jókai születése százados évfordulójára, jelenti, hogy az egyesületi tevékenységnek sarkalatos programmja ennek előkészítése. A jelentést a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. A zárószámadás és a folyó évi költségvetés megállapítása után az időközi választásokat ejtette meg a közgyűlés, mely az egyesület irodalmi osztályának élére dr. Bognár Cecil egyet, magántanárt, a Szent István Akadémia rendes tagját, a Jókai Egyesület igazgató tanácsa tagját választotta meg elnökül, ki az egyesület közmivelődési és irodalmi mozgalmaiban nagy érdemeket szerzett. A választást lelkes éljenzéssel vette tudomásul a közgyűlés. Az igazgató tanácsban megüresedett helyekre id. Schmidthauer Lajost és Erdős Vi’most választotta meg a közgyűlés. A Kiss Gyula irodalmi alap 200 K kamataival az irodaimi osztály javaslatára Borka Géza költőt jutalmazta meg az egyesület, adnak népszínműve, a Gerde Tamás leánya, a mait évben 1000 K pályadijat nyert. Gosztonyi Nándor főgimnáziumi tanár nagy tárgyszeretettel megirt felolvasását élénk figyelemmel hallgatta a közgyűlés. Élénk színekkel festi Madách Imrs tragikus életét, amely nem egyéb, mint a sorscsapás hosszú láncolata. Dí éppen Madáchnak ez a sorscsapásaitól sújtott tragikus életének köszönheti a magyar és a világirodalom egyik legszebb drágakövét: Az ember tragédiáját. Hí Madách boldog élet osztályosa, sohse születik meg ez az örökbecsű mű, amelyet a világ összes művelt nyelveire lefordítottak már. Hogy Madách felesége nem sokat törődött a férjével és családjával, Madáchnak e tragikumából született meg a világirodalom egyik legszebb nőalakja Az ember tragédiájának Évaja, amely az öröknőnek a tipusa, minden fogyatkozása mellett mégis királynője maradt Ádámnak, a férfinak. Amit a Gondviselés megtagadott a családi élet boldogságánál M&dacutól, azt pazar kézzel kárpótolta az irodalmi sikerben, amellyel Az Ember tragédiája járt. A szépen megirt felolvasást zajos tapsokkal viszonozta a hálás hallgatóság. Saijj Fsrenc dr. elnök a közgyűlés nevében mondott köszönetét Gosztonyi Nándornak a szép felolvasásért, amire a gyűlés az einök éltetésévei véget ért. Dl WalHÉ Zoltán tataéfli Vasárnap délben tartotta búcsúbeszédét Wallenstein Zoltán dr,, a komáromi zsidó hitközség tudós és népszerű förabb'j«. a komaromi zsidó* templomban, amelyet zsúfolásig megtöltött a hallgatóság, amelynek sorában ott láttuk valiáskülötttbség nélkül Komárom egész társadalmat. A gyönyörű búcsúbeszéd alatt szem nem marad szárazon és mélyen meghatotta a hallgatóságot, amely a templomból kijövat hangos szóval adott őszinte sajnálatának kifejezést, hogy e kiváló tudása főrabbi elhagyja Komáromot. A imesu beszéd a főrabbi nagy tudásáról, képzettségéről és Isten adta szónoki készségéről tett tanúságot, mint általában niiadau beszédé. A megható bucsuistöntisztelfiten ott voltak: Jánossy Lajos evangélikus esperes, Vargha Sándor rei. lelkészen kívül a római katüoiitcus, evangélikus és református egyházak vezatőí'éríiai, az egyházi énekkarok tagjai, a helyi sajtó képviselői, a hivatalnoki, kereskedő es iparostarsadalom vallásfelekezetre való tekintet nélkül és igen sok szekeres gazda, akik mind maghatva hallgatták a zamatos magyarsággal elmondott gyönyörű búcsúbeszédet, amely felejthetetlen emlékekét hagyott a hallgatóság szivében. A tudós főrabbi bizonyára uj otthonában is hirdetője lesz a testvén szerettetnek, a magyar összetartásnak, a magyar fajszeretatnek, a vallásosságnak, a fele-baraii szeretetnék, a tudománynak és a felvilágosul tságnak. Az az együttérzés, amely búcsúbeszéde alkalmával megnyilvánult valláskülönbség nélkül, legyen ez utravalója és irányítója, buzditója és serkentője az nj otthonában is. Búcsúbeszédében áldást kért a szinmagyar Jókai városának minden lelkészére, mindén intézményére. Testvéri ölelkezésre hívott fel a búcsú pillanatában minden jó magyart vallás* külömbség nélkül, csak így biztosíthatják a sorsüldözött magyaráág jövőjét. Majd megaató szavakkal búcsúzott el szüleitől, híveitől, a templomtól, a szószéktől, a szentélytől, más felekezeti lelkésztársaitól és az egész Komárom magyarságától. Itt említjük meg, hogy uj székhelyén, Pécsett most vasárnap, március 11 -én tartja beköszöntő beszédét. A pécsi beiktatásán Komáromból is sokan részt fognak venni.
