Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-06 / 28. szám
1923. március 6. fl Jókai Egyesület hangversenye. Komárom, 1923. máre. 3. A Jókai Egyesület szombaton, március 8-án e&te tartotta III. hangversenyét dr. Készt' (érné — Kápolnay Juliska szavalóműv-szDÖ és Kéri Klára zongoraművésznő közreműködésével. A hangverseny kedves emlékek felelevenítésére, jó ismerősök viszontlátásár», barátnők szeretetteljes találkozására nyújtott örömmel fogadott alkalmat, mely az előadás során meleg ünnepléssé emelkedett és igazán szép, emlékezetes estélyévé vált az előadó művésznőknek, & közönségnek s a Jókai Egyesületnek egyaránt.. Habom előtti — tehát régi, nagyon régi, ha nem is sok év előtti nagy sikerek, lázas színpadi alakítások emléke köti Komárom város publikumai K. Kápolnay Juliska magas-fokú drámai művészetéhez, aki most is, erős indis positioja mellett is, szépségének teljes birtokában jelent meg pódiumunkon és elhozta drámai erejének egész varázsát azokban, a színpadi jelenésekhez viszonyítva apró szavalatokban is, melyeket programmjára vett. Három népballada a XVII. századból, A haláltauc, a legszebb virág s A császárné pavaja cimüek képezték első számát felléptének. A legnehezebb művészi feladatok közé tartozik a költészet évszázadok előtti termékeinek reprodukálása, messze a múltba tűnt korok Ízlésének elfogadtatása, rég elporladt emberek gondolatvilágának megérzékitése a mai modern kor hallgató közönsége előtt, a szavalás kis számú és tisztán értelmi eszközeivel, a pódiumon, ahol sem környezet, színjáték, sem a színpadi hatás egyéb eszközei nem siethetnek segítségére az előadó művésznek. Kapoinay Juliska nagy sikerrel oldotta meg azt a feladatot. A drámaiság az az áthidaló kapocs, amely egyedül tudja közelünkbe hozni ezt a régi kort, amely közös a VII. és a XX. században is. Ezt ragadta meg a művésznő hatalmas tehetsége legjavával s ezt tárta elénk hangfestésével, arcjátékával, szövegmondása hangsuiyozottságával oly sikeresen, hogy a hatás már első számainál erős tapsokban nyilvánult. Második számával még nagyobb hatást ért el. Petőfi „Minek nevezzelek“ kezdetű költeményének szavalása különösen kiemelkedett melegségével, a lírai hangulat s a fokozódó páthosz, elragadtatás közvetlen, hamisítatlan kiiejezesével. A szerelmi költészet e gyöngye, a feleséghez irt rajongó vallomás — egy nö ajkan: egyike a legérdekesebb, a legkövetelőbb művészi teljesítménynek. Utana az „Arany Lacinak“, majd ráadásul az „Anyám tyúkja“ cimü Petőfi verseket mondta el a művésznő bájosan, szépen, mintha a legfinyásabb közönségnek, a gyermeknek beszélt volna. De megértették a felnőttek is és ekkor már valósággal ünneplő tapsokkal hívták ki újból és újból. Befejező számul a nemrég elhalt s egykor világszerte ünnepelt nagy francia romantikusnak, Eostanduak A sasfiók cimü darabjából a reichstadti herceg nagy monológját adta eiö. Ez áll legközelebb a művészetéhez, ds igy, pódiumon s nem színpadon, legtávolabb a közönségtől. Mégis illúziót tudott kelteni és nagy tetszést kiváltani művészetének nagy iskolaiájával. Örömünk teljes volt, mert ismert művészetének régi ragyogásában láttuk öt viszont. A kis Kéri Klára zongoraművésznő szereplése a kedves kötelékek dacára is, melyek városunkhoz, születéshelyéhez fűzik, bemutatkozás volt számunkra. És pedig örömteljes, büszkeséget keltő bemutatkozás. Mint, kisgyermek távozott tőlünk és mint „beérkezett“, nagy müvészaöt láttuk viszont. Nem akarunk összehasonlítást tenni, de egyenrangúságát az utóbbi időben hallott zongoraművésznőkkel meg kell állapítanunk. Olyan befejezett technikai készültsége, t&nHltsaga van, mely előtt aligha van nehézség. Csak egy pillantás műsorára, erről győz msg bennünket. De játéka meggyőzött arról is, hogy nemcsak technikai késszséggel rendelkezik, hanem az interpretálásban, a művészi felfogásban is a legjobb iskolát járta végig és fiatalsága mellett is érett, igazi művészetet tett sajátjává! Különösen bizonyságot tett erről Bach Toccata és fúgájának klasszikus előadásával, melyben Taussig zongoraátdolgozásában az orgona hatalmas és színes hangjait véltük hallani. Chopin As dur balladája uemesak bravúros technikáját bizonyította, hanem azt is, hogy «1 tnd mélyedoi az örökszép muzsikáju szerző esapangó hangulataiban, megérti és ki tudja emelni Urai lágyságát és a csipkesaerü finomságok közé rejtett édes dtllamot. Nagy hatást keltett s ezt egy ChopiD etude ráadásává fokozta még. Liszt: Soirées da Vienne egyik dar&bjál ban Schubert kedves dallamai a Liszt átdolgozta boszorkányos köatö->bea csillogóan, itt-ott oly tökéletes bravúrral szállottak ki ujjai alól, amit nem hallottunk szebben senkitől s^m. Eít értékelte a közöuség is legviharosabb tapsokkal. Utolsó szám»: Weiner Humoreszkje, Dolmányt C dur rapszódiája és Bartók egy müvo a modern muzsika és a legújabb magyar zongora irodalom nagy neveit hozta műsorra, hogy megismertesse velünk azokat a magyar értékeket, melyek az utóbbi időben a müveit nyrigati országokban is mind nagyobb elismerést szereznek szerzőiknek. Ezekben is mesterinek mutatkozott be játéka, megértő, felfogó tehetsége, sokoldalu-ága. Osztatlan tetszésnyilvánítások kísérték minden számát s ezeknek melegsége fokozódott a szünet alatt, mikor volt tanárnőivel és volt t&nuíótársaival találkozott kedves, közvetlen beszélgetésben. Síép est volt, meleg sikerű est, melynek hatása itt marad egy időre a szép számú közönség szivében is és amelynek emlékét viszik magukkal szívesen látott művésznőink is, kiket távozóban azzal köszöntünk, hogy: „viszontlátásra !“ Petőfi emlékezete. 8 íiliÉiii ifjúsági ioiÉlfs. Lélekemelő módon, igaz kegyelettel hódolt Petőfi halhatatlan emlékének a komáromi szt. Bsnedekrendi kath. főgimnázium, mely vasárnap, március 4 én a főgimnázium dísztermében az ünnspatthsz méltó szép ünnepélyt rendezett. Petőfi remiikéiből összeállított magas nívójú műsor pergett le a hallgatóság előtt, mely a dísztermet szorongó zsúfolásig megtöltötte, úgy hogy egy nagy részének a folyosón kellett végighallgatnia az előadást. Városunk magyar társadalmának szioe java megjelent az ünnepélyen, hogy együtt áldozzon a lelkes ifjúsággal a legnagyobb magyar költő emlékének. A választékos műsort az intézet férfikarának d.tla vezette be, mely Petőfinek „Falu végén kurta kocsma“ kezdetű költeményére Wusching K. által irt karát adta elő igeu szép, szabatos előadásban. A fegyelmezett kar megragadó énekét lelkes tapssal fogadta a közönség. Az ünnepély kiemelkedő pontját Biró Lucián, a főgimnázium talenturaos ifjú tanárának ünnepi beszéda képezte, ki a költő méltatásában a Jegigazibb hangon szólt a közönséghez. Petőfit, mint az örök ifjúság megtestesülését méltatta, kinek költészetéből még száz év után is az ideális ifjú lélek hervadhatatlan üdesége, bája és lüktető ereje árad ki. A szónok a szivekig férkőző meleg közvetlenséggel vezette végig a haligatóságot a halhatatlan költő fiatalságából fakadó családi és testvéri érzését sugárzó költészetén és csodás szerelmi líráján, melynél fenségesebb és szebb a világirodalomban sem található. Megragadó szavakkal méltatta azt az áldozatkész, nagy szeretetet, melyet Petőfi hazája és nemzete iránt érzett és amely a legfényesebb példáját mutatja magyar fajához való forró ragaszkodásának. A lendületes és fordulatos szép emlékbeszéd igen mély hatást keltett a jelenlevők szivében, kik szűnni nem akaró meleg tapsokkal ünnepelték a jeles tanárt és szónokot. Csikós J. VI. o. t. kedvesen szavalta el a Szülőimhez c. költeményt, Szaló E. VI. o. t. pedig az intézet énekkarának és zenekarának kísérete mellett a Fürdik a aoldvilág kezdetű gyönyörű éneket adta elő szépen csengő hangján. Joó Endre VI. o. t. a Nézek, nézek kifelé — kezdetű költemény ügyes interpratállásával aratott megérdemelt sikert, mig Doma E. I. #. t.-nak a Szeget szeggel c. ver3 rendkívül kedves, talpraesett előadása részesült sokáig _______________„Komáromi .Lapok“ B oldal. tartó tapsokban. Igen helyes felfogással szavalta Feiszthammel L VIII. o. t. Váradi Antalnak Knn László által megzenésített „Petőfi a Hortobágyon“ c. melodrámáját. Drámai erőtől lüktető szép szavalata nagy hatást keltett, melyet Dmk P. VII. o. t. ügyes zongorajátéka, Nestlmger Ödön VIII. o. t. és Goldfahn P. VII. o. t. precíz hegedű- és Horváth A. VI. o. t. simulókony cimbalomjátéka is nagyban emelt. A szűnni nem akaró tetszésnyilvánítás mutatta a megérdemelt sikert. Kathona Tibor VIII. oszt. t Petőfinek Apostola bói szavalt egy nehéz részletet. Szép orgánumán a drámai lüktetésű költemény minden részlete érvényesült és valóban megérdemelte a legteljesebb elismerést. Az intézet vegyeskara Petőfi három népdalát (Árvaláuyliaj ... A szerelem .. . Nem tesz föl a lány..,) adta elő meglepő precizitással, igen szép színi zéssel, a hallgatóság teijs elismerése mellett. Hadanich Gy. VII. o. t. a Helység kalapácsából szavalta e! az első részletet igen ötletesen, kedves és vidám hangulatot keltve. Polák V. III. o. t. és Schmindt Gy. IV. o. t. Petőfinek Éj vau... kezdetű remek dalát énekelték el duettben oly hatásosan, hogy akis előadóknak meg kellett éneküket ismételni. Majd Kiss Edit Vili. o. t. szavalta el az Itt van az ősz .. . és a Szerelemnek rózsafája . .. kezdetű köifceményekrst átérzett, meleg előadásban, lelkes tapsokat aratva a hallgatóságnál. A gazdag műsort a vegyeskar és zenekar együttes előadása zárta be, előadván három Petőfi népdalt (Alku, Hortobágyi korcsmáros, Befordultam a konyhára) megragadó kilássál. á lélekemelő szép ünnepélyt Égler Dózsa f'őgimu. bencést&Bár rendezte nemos ízléssel és nagy hozzáértéssel. A zenekart Mórocz Emílián házfónöK, az énekkarokat pedig Pataki Maurus bencés tanár tanították be szaktudásuk teljes érvényesülésével. Nemes fáradozásuk iránt az elismerésnek legfényesebb megnyilatkozása az az osztatlan nagy siker volt, melynek jegyében & főgimnáziumnak e gyönyörű ünnepélye lefolyt, s mely nemes&k az intézetnek, de Komárom magyar közönségének is feledhetetlen emléke marad. — Ä prágai magyar követség uj házba költözött. Hivatalosan közük: A prágai magyar királyi követség tegnap a Prága —Smiciiov, Serikova-nlici 1. szám alatt lévő ssját házába költözött. Az ntlevéiosztály továbbra is » Prága—Smiehov, Novodorská-uiica 1. ez. házban marad. — Vallásos estély a madari ref templomban. A madari református ifjúsági egyesület március 1 én a gyülekezet templomában vallásos estélyt tartott, mely örvendetes jelét matatta annak, hogy a falu népe még vágyik a lelki élet mezejére: az Isttnige csodatevő forrásához. A hatalmas templom ez alkalommal is szűknek bizonyult a nngy gyülekezet befogadására. A 37. dics. és 137. dics. első verseinek elénekJése után Mokos Kálmán msdati lelkész imádkozott és „Az ifjúság hivatása az egyház szolgálatában* címen megnyitó beszédeit mondott, vázolván azt a magasztos, de rendkívül nehéz munkát, melyet a falvak lelkipásztorainak, egyházi és községi vezetőinek a jövendő reménysége: az ifjúság nevelése, egyhá zi is és nemzeti irányítása terén végezniük kell. Laki Antal ref. tanító rendkivü! tanulságos történetet olvasott fel, mely az 5 közvetlen előadásában mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Az ifjúsági énekkar 1500 ból való magyar zsoltárt és a „Magyar galyarabok énekét“ adta elő Antal Dénes kántortanitó vezetésével. Mindkét énekszám örömmel s az ifjúsághoz fűződő édes reménnyel töltötte KN a gyülekezet szivét, látva azt a fényes eredményt, amit Antal Dénes karnagy a 120 tagból álió énekkarral produkált.. A betanítás nehéz munkája, az énekkar remek előadása Antal Dénes káutor-tanitó érdeme. Az estély kiem -lkedö száma volt Dukon Béla komáromi hitoktató s. lelkész bibliamagyarázata, ki Isteutől nyert kiváló szónoki képességével, lebilincselő előadásában: „A megbocsájlás“ — igéit fejtegette mélyen járó gondolatokkal és sok szép példával illusztrálva, sziveket-lelke-