Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-03-06 / 28. szám

1923. március 6. fl Jókai Egyesület hangversenye. Komárom, 1923. máre. 3. A Jókai Egyesület szombaton, március 8-án e&te tartotta III. hangversenyét dr. Készt' (érné — Kápolnay Juliska szavalóműv-szDÖ és Kéri Klára zongoraművésznő közreműködésével. A hangverseny kedves emlékek felelevenítésére, jó ismerősök viszontlátásár», barátnők szere­tetteljes találkozására nyújtott örömmel foga­dott alkalmat, mely az előadás során meleg ünnepléssé emelkedett és igazán szép, emléke­zetes estélyévé vált az előadó művésznőknek, & közönségnek s a Jókai Egyesületnek egyaránt.. Habom előtti — tehát régi, nagyon régi, ha nem is sok év előtti nagy sikerek, lázas színpadi alakítások emléke köti Komárom város publikumai K. Kápolnay Juliska magas-fokú drámai művészetéhez, aki most is, erős indis positioja mellett is, szépségének teljes birto­kában jelent meg pódiumunkon és elhozta drá­mai erejének egész varázsát azokban, a szín­padi jelenésekhez viszonyítva apró szavalatok­ban is, melyeket programmjára vett. Három népballada a XVII. századból, A haláltauc, a legszebb virág s A császárné pavaja cimüek képezték első számát fellépté­nek. A legnehezebb művészi feladatok közé tartozik a költészet évszázadok előtti termé­keinek reprodukálása, messze a múltba tűnt korok Ízlésének elfogadtatása, rég elporladt emberek gondolatvilágának megérzékitése a mai modern kor hallgató közönsége előtt, a szavalás kis számú és tisztán értelmi eszkö­zeivel, a pódiumon, ahol sem környezet, szín­játék, sem a színpadi hatás egyéb eszközei nem siethetnek segítségére az előadó művész­nek. Kapoinay Juliska nagy sikerrel oldotta meg azt a feladatot. A drámaiság az az át­hidaló kapocs, amely egyedül tudja közelünkbe hozni ezt a régi kort, amely közös a VII. és a XX. században is. Ezt ragadta meg a mű­vésznő hatalmas tehetsége legjavával s ezt tárta elénk hangfestésével, arcjátékával, szöveg­­mondása hangsuiyozottságával oly sikeresen, hogy a hatás már első számainál erős tapsok­ban nyilvánult. Második számával még nagyobb hatást ért el. Petőfi „Minek nevezzelek“ kezdetű köl­teményének szavalása különösen kiemelkedett melegségével, a lírai hangulat s a fokozódó páthosz, elragadtatás közvetlen, hamisítatlan kiiejezesével. A szerelmi költészet e gyöngye, a feleséghez irt rajongó vallomás — egy nö ajkan: egyike a legérdekesebb, a legkövete­­lőbb művészi teljesítménynek. Utana az „Arany Lacinak“, majd ráadá­sul az „Anyám tyúkja“ cimü Petőfi verseket mondta el a művésznő bájosan, szépen, mintha a legfinyásabb közönségnek, a gyermeknek beszélt volna. De megértették a felnőttek is és ekkor már valósággal ünneplő tapsokkal hívták ki újból és újból. Befejező számul a nemrég elhalt s egy­kor világszerte ünnepelt nagy francia roman­tikusnak, Eostanduak A sasfiók cimü darab­jából a reichstadti herceg nagy monológját adta eiö. Ez áll legközelebb a művészetéhez, ds igy, pódiumon s nem színpadon, legtávolabb a kö­zönségtől. Mégis illúziót tudott kelteni és nagy tetszést kiváltani művészetének nagy iskola­­iájával. Örömünk teljes volt, mert ismert művé­szetének régi ragyogásában láttuk öt viszont. A kis Kéri Klára zongoraművésznő sze­replése a kedves kötelékek dacára is, melyek városunkhoz, születéshelyéhez fűzik, bemutat­kozás volt számunkra. És pedig örömteljes, büszkeséget keltő bemutatkozás. Mint, kisgyer­mek távozott tőlünk és mint „beérkezett“, nagy müvészaöt láttuk viszont. Nem akarunk össze­hasonlítást tenni, de egyenrangúságát az utóbbi időben hallott zongoraművésznőkkel meg kell állapítanunk. Olyan befejezett technikai készültsége, t&nHltsaga van, mely előtt aligha van nehéz­ség. Csak egy pillantás műsorára, erről győz msg bennünket. De játéka meggyőzött arról is, hogy nemcsak technikai késszséggel rendel­kezik, hanem az interpretálásban, a művészi fel­fogásban is a legjobb iskolát járta végig és fiatal­sága mellett is érett, igazi művészetet tett sajátjává! Különösen bizonyságot tett erről Bach Toccata és fúgájának klasszikus előadá­sával, melyben Taussig zongoraátdolgozásában az orgona hatalmas és színes hangjait véltük hallani. Chopin As dur balladája uemesak bravúros technikáját bizonyította, hanem azt is, hogy «1 tnd mélyedoi az örökszép muzsikáju szerző esapangó hangulataiban, megérti és ki tudja emelni Urai lágyságát és a csipkesaerü finom­ságok közé rejtett édes dtllamot. Nagy hatást keltett s ezt egy ChopiD etude ráadásává fokozta még. Liszt: Soirées da Vienne egyik dar&bjál ban Schubert kedves dallamai a Liszt átdol­gozta boszorkányos köatö->bea csillogóan, itt-ott oly tökéletes bravúrral szállottak ki ujjai alól, amit nem hallottunk szebben senki­től s^m. Eít értékelte a közöuség is legviha­rosabb tapsokkal. Utolsó szám»: Weiner Humoreszkje, Dolmányt C dur rapszódiája és Bartók egy müvo a modern muzsika és a legújabb magyar zongora irodalom nagy neveit hozta műsorra, hogy megismertesse velünk azokat a magyar értékeket, melyek az utóbbi időben a müveit nyrigati országokban is mind nagyobb elisme­rést szereznek szerzőiknek. Ezekben is meste­rinek mutatkozott be játéka, megértő, felfogó tehetsége, sokoldalu-ága. Osztatlan tetszésnyilvánítások kísérték minden számát s ezeknek melegsége fokozó­dott a szünet alatt, mikor volt tanárnőivel és volt t&nuíótársaival találkozott kedves, köz­vetlen beszélgetésben. Síép est volt, meleg sikerű est, melynek hatása itt marad egy időre a szép számú kö­zönség szivében is és amelynek emlékét vi­szik magukkal szívesen látott művésznőink is, kiket távozóban azzal köszöntünk, hogy: „vi­szontlátásra !“ Petőfi emlékezete. 8 íiliÉiii ifjúsági ioiÉlfs. Lélekemelő módon, igaz kegyelettel hódolt Petőfi halhatatlan emlékének a komáromi szt. Bsnedekrendi kath. főgimnázium, mely vasár­nap, március 4 én a főgimnázium dísztermében az ünnspatthsz méltó szép ünnepélyt rendezett. Petőfi remiikéiből összeállított magas nívójú műsor pergett le a hallgatóság előtt, mely a dísztermet szorongó zsúfolásig megtöltötte, úgy hogy egy nagy részének a folyosón kellett végighallgatnia az előadást. Városunk magyar társadalmának szioe java megjelent az ünne­pélyen, hogy együtt áldozzon a lelkes ifjúság­gal a legnagyobb magyar költő emlékének. A választékos műsort az intézet férfi­karának d.tla vezette be, mely Petőfinek „Falu végén kurta kocsma“ kezdetű költeményére Wusching K. által irt karát adta elő igeu szép, szabatos előadásban. A fegyelmezett kar meg­ragadó énekét lelkes tapssal fogadta a közönség. Az ünnepély kiemelkedő pontját Biró Lucián, a főgimnázium talenturaos ifjú tanárá­nak ünnepi beszéda képezte, ki a költő mélta­tásában a Jegigazibb hangon szólt a közönség­hez. Petőfit, mint az örök ifjúság megtestesülését méltatta, kinek költészetéből még száz év után is az ideális ifjú lélek hervadhatatlan üdesége, bája és lüktető ereje árad ki. A szónok a szivekig férkőző meleg közvetlenséggel vezette végig a haligatóságot a halhatatlan költő fiatalságából fakadó családi és testvéri érzését sugárzó költészetén és csodás szerelmi líráján, melynél fenségesebb és szebb a világirodalomban sem található. Megragadó szavakkal méltatta azt az áldozatkész, nagy szeretetet, melyet Petőfi hazája és nemzete iránt érzett és amely a legfényesebb példáját mutatja magyar fajá­hoz való forró ragaszkodásának. A lendületes és fordulatos szép emlékbeszéd igen mély hatást keltett a jelenlevők szivében, kik szűnni nem akaró meleg tapsokkal ünnepelték a jeles tanárt és szónokot. Csikós J. VI. o. t. kedvesen szavalta el a Szülőimhez c. költeményt, Szaló E. VI. o. t. pedig az intézet énekkarának és zenekarának kísérete mellett a Fürdik a aoldvilág kezdetű gyönyörű éneket adta elő szépen csengő hang­ján. Joó Endre VI. o. t. a Nézek, nézek ki­felé — kezdetű költemény ügyes interpratál­­lásával aratott megérdemelt sikert, mig Doma E. I. #. t.-nak a Szeget szeggel c. ver3 rendkívül kedves, talpraesett előadása részesült sokáig _______________„Komáromi .Lapok“ B oldal. tartó tapsokban. Igen helyes felfogással szavalta Feiszt­­hammel L VIII. o. t. Váradi Antalnak Knn László által megzenésített „Petőfi a Horto­bágyon“ c. melodrámáját. Drámai erőtől lük­tető szép szavalata nagy hatást keltett, me­lyet Dmk P. VII. o. t. ügyes zongorajátéka, Nestlmger Ödön VIII. o. t. és Goldfahn P. VII. o. t. precíz hegedű- és Horváth A. VI. o. t. simulókony cimbalomjátéka is nagyban emelt. A szűnni nem akaró tetszésnyilvánítás mutatta a megérdemelt sikert. Kathona Tibor VIII. oszt. t Petőfinek Apostola bói szavalt egy nehéz részletet. Szép orgánumán a drámai lüktetésű költemény min­den részlete érvényesült és valóban megérde­melte a legteljesebb elismerést. Az intézet vegyeskara Petőfi három népdalát (Árvaláuy­­liaj ... A szerelem .. . Nem tesz föl a lány..,) adta elő meglepő precizitással, igen szép szí­ni zéssel, a hallgatóság teijs elismerése mellett. Hadanich Gy. VII. o. t. a Helység kalapácsá­ból szavalta e! az első részletet igen ötletesen, kedves és vidám hangulatot keltve. Polák V. III. o. t. és Schmindt Gy. IV. o. t. Petőfinek Éj vau... kezdetű remek dalát énekelték el duettben oly hatásosan, hogy akis előadóknak meg kellett éneküket ismételni. Majd Kiss Edit Vili. o. t. szavalta el az Itt van az ősz .. . és a Szerelemnek rózsafája . .. kezdetű köifce­­ményekrst átérzett, meleg előadásban, lelkes tapsokat aratva a hallgatóságnál. A gazdag műsort a vegyeskar és zenekar együttes elő­adása zárta be, előadván három Petőfi népdalt (Alku, Hortobágyi korcsmáros, Befordultam a konyhára) megragadó kilássál. á lélekemelő szép ünnepélyt Égler Dózsa f'őgimu. bencést&Bár rendezte nemos ízléssel és nagy hozzáértéssel. A zenekart Mórocz Emílián házfónöK, az énekkarokat pedig Pataki Maurus bencés tanár tanították be szaktudásuk teljes érvényesülésével. Nemes fáradozásuk iránt az elismerésnek legfényesebb megnyilatkozása az az osztatlan nagy siker volt, melynek jegyében & főgimnáziumnak e gyönyörű ünnepélye lefolyt, s mely nemes&k az intézetnek, de Komárom magyar közönségének is feledhetetlen emléke marad. — Ä prágai magyar követség uj házba költözött. Hivatalosan közük: A prágai ma­gyar királyi követség tegnap a Prága —Smi­­ciiov, Serikova-nlici 1. szám alatt lévő ssját házába költözött. Az ntlevéiosztály továbbra is » Prága—Smiehov, Novodorská-uiica 1. ez. házban marad. — Vallásos estély a madari ref tem­plomban. A madari református ifjúsági egye­sület március 1 én a gyülekezet templomában vallásos estélyt tartott, mely örvendetes jelét matatta annak, hogy a falu népe még vágyik a lelki élet mezejére: az Isttnige csodatevő forrásához. A hatalmas templom ez alkalom­mal is szűknek bizonyult a nngy gyülekezet befogadására. A 37. dics. és 137. dics. első verseinek elénekJése után Mokos Kálmán ms­­dati lelkész imádkozott és „Az ifjúság hiva­tása az egyház szolgálatában* címen megnyitó beszédeit mondott, vázolván azt a magasztos, de rendkívül nehéz munkát, melyet a falvak lelkipásztorainak, egyházi és községi vezetőinek a jövendő reménysége: az ifjúság nevelése, egyhá zi is és nemzeti irányítása terén végez­niük kell. Laki Antal ref. tanító rendkivü! ta­nulságos történetet olvasott fel, mely az 5 közvetlen előadásában mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Az ifjúsági énekkar 1500 ból való magyar zsoltárt és a „Magyar galyarabok énekét“ adta elő Antal Dénes kántortanitó vezetésével. Mindkét énekszám örömmel s az ifjúsághoz fűződő édes reménnyel töltötte KN a gyülekezet szivét, látva azt a fényes eredményt, amit Antal Dénes karnagy a 120 tagból álió énekkarral produkált.. A be­tanítás nehéz munkája, az énekkar remek elő­adása Antal Dénes káutor-tanitó érdeme. Az estély kiem -lkedö száma volt Dukon Béla ko­máromi hitoktató s. lelkész bibliamagyarázata, ki Isteutől nyert kiváló szónoki képességével, lebilincselő előadásában: „A megbocsájlás“ — igéit fejtegette mélyen járó gondolatokkal és sok szép példával illusztrálva, sziveket-lelke-

Next

/
Thumbnails
Contents