Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-02-27 / 25. szám
fttt^yvenneg^e äfik éwshölfax! SS. Keddi ÜS23» február 27, ács AROMI LAPOK KOMÁROMMECiYEI KÖZLÖNY Siótoítéel ar cadb-axlovák értékbe*: Helyben és vidék«« postai imrtkíiSdéssel: Sgóss érre SO £, félén'« 40 K, ««gyedéyr» 20 K. Külföldön 160 Ke. Egyes jzim ára i 80 fillér. POLITIKAI Hj , a p. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAMYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ftádor-a. 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. Küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint báiomszor: ked'n csütörtökön és ' A gútai párt, mely Károlyi Mihály egyik párthivének, Csánky Aladár barsmegyei földbirtokosnak és a bécsi emigrációnak közreműködése mellett alakult meg a magyar »demokrácia« megerősítésére, éppen alkalmas időpontot választott erre, a rendiörvénynek tárgyalását, amely, mint tudjuk, a demokrácia védelmére készül és azt biztatja húsz évi íegyházakkal és lapbetiltásokkal. A gúlái nemzet arról csak tud, hogy Csáky Aladár pártalapitó ur magyar protektoráról, Károlyi Mihályról a független magyar bíróság most hozta meg ítéletét, amellyel a nemzet itéielére reá ütöte a pecsétet. A gútai párt alapitói előreláthatólag nem fognak sok vizet zavarni a belpolitika vizein, mert magyar pártjainknak a demokrácia nemcsak jelszóként van programijukban, mint az uj pártnak, hanem azt gyakorlatilag is megvalósítják. Sem a kisgazdapárt nem illethető arisztokrata allűrökkel, sem a keresztény szocialista párt, amely szintén a legdemokratikusabb elemekből épült fel. Nincs itt semmi hiba és kívánnivaló a demokrácia körül, az a demokrácia, amelyben születtünk és felnőttünk, az idők haladásával eléggé kiszélesedett és kimélyült. Minket nem választanak el vallási és politikai külömbségek a pártkeretek különfélesége ellenére sem, mert megértjük kötelességeink hivő szavát és azt teljesíteni igyekezünk. Másfajta demokrácia az, amely Bécsből indul ide és Prágán keresztül érkezik meg Gúlára. Ebben a demokráciában felesleges tehertétel a magyarság hangsúlyozása és az bátran mellőzhető. A csehszlovák demokrácia a nacionalizmus szélsőségét jelenti a mi kárunkra, ez a demokrácia a fajok fensőbbségét és alsóbbrendűségét hirdeti, a jogokat e szerint osztja ki és a polgárokat ilyen alapon osztályozza. A gútai parasztfogás a földosztás csalétkét helyezte el csapdájában és a földmives emberek gyanútlanul dűlnek be ennek a »demokrata« pártnak, amely földet is oszt nekik, hiszen pátrónusuk a földmivelésnek a minisztere. A földosztásban azonban akkor hiszünk, ha azt tényleg látjuk is, addig nem és ebben a »demokrata« párt vezére sem bizhatik nagyon, aki kijelentette Gútán, hogy az Ígérettől a megvalósításig nagyon hosszú az ut. Az út hosszú, csakugyan hosszú! Mi szeretnénk legjobban, ha nemcsak a gútai nemzet jutna íöldhöz, hanem minden földnélküli magyar és ha már itt földet osztanak, azt magyarok közt oszszák ki, mert ez a föld ezer év óta a mienk. Azonban a gútai nemzet azt értse meg, hogy a csehszlovák demokrácia ezt a földet, amely televény termő föld, nem nekik szánja, amint eddig a Csallóközben magyar embernek nem juttatott földet. Ezért nem bízunk és nem hiszünk ebben a demokráciában, amely Prágából jön és pláne a bécsi emigránsok közvetítésével, éppenséggel szörnyen gyanús. A demokrácia azt kivánná, hogy ember és ember, polgár és polgár, munkás munkás közt ne lenne külömbség, a demokrácia ezeket a külömbségeket hivatott megszüntetni, de a csehszlovák demokrácia ezeket a külömbségeket intézményekben biztosította, törvények végrehajtásában juttatja kifejezésre, mint pl. a földbirtokreform végrehajtása. Ezeket nem lehet megcáfolni, mert ezek tények és maguk helyett beszélnek. Az uj demokrata párt tehát rendtörvények támogatásával tehet szolgálatokat a kormánynak, de akkor címéből hagyjon ki egy szót, amely őket a csehszlovák kormánypártoktól megkülömbözteti. így a helyzet egészen tiszta lesz. 1 = Az új pénzügyminiszter. A Basin h&< Iáiéval megüresedett pénzügyminiszteri tárcára több jelölt nevét hozták a prágai lapok forgalomba. Legsűrűbben Englis és Kramár nevét hangoztatták, akikkel a kormány tényleg folytatott is ezirányban tárgya'ásokat, azonban a felajánlott tárcát egyik sem fogadta el. Englis dr. politikai és személyi okokból n m volt megnyerhető, Kramár dr. p*dig kereken kijelentett», \ hogy nem akar a kormányba lépni. Mivel a ' koalíciós pártok parlamenti ember jelöléséhez I ragaszkodtak, a csehszlovák nemzeti demokraták Becka Bogdán mérnököt, & Zivuostenska Banka elnökét jelölték, akit á köztársaság elnöke pénzügyminiszterré kinevezett. = Uj képviselők a nemzetgyűlésen. A pénteki nemzetgyűlésen az elnök bejelentette, hogy Halek Iván dr. szlovák nemzeti és gazda| párti képviselő lemondott mandátumáról, helyébe ) Karlovsky Mihály tótkisfalui mezőgazdát hivták l be. Az elhunyt Rasin dr. helyét pedig Kamelsky I János bádogos és lapszerkesztő (Prága) fog- I lalta el a nemzetgyűlésen. A két uj képviselő I a pénteki ülésen letette az esküt. = Hivatalos cáfolat. A Benes külügyminiszter ellen elkövetett állítólagos merényletről elterjedt híreket hivatalosan megcáfolják. = Képviselőválasztás a jobbparti Komáromban. A magyarországi testvérvárosban, Komáromban, képviselőválasztás előtt állanak. Magyarország kormányzója Korányi Frigyes bárót párizsi követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és ennek következtében komáromi mandátumáról lemondott. A megüresedett nemzetgyűlési képviselői helyre az egységes párt Klebersberg Kanó gróf, vallás- és közoktatásügyi minisztert jelölte. Az egységes párt jelölésével szemben eddigelé még négy más pártállása jelölt nevét hozták forgalomba. = A Duna mint összekötő kapocs. A koldusbotra juttatóit Ausztria is keres valami világmegváltónak látszó missziót é3 pedig ez nem más, mint a dunai államoknak gazdasági szövetségbe vonása. Az osztrák kancellár utazásai legalább e^t látszanak célozni. Az osztrák kormány tehát arra törekszik, hogy az utódállamokkal mennél szorosabb gazdasági kapcsolatokat létesítsen. Csehszlovákiával és Lengyelországgal már végérvényes kereskedelmi szerződéseket kötöttek, Magyarországgal, Romániával és az S. H. S. királysággal azonban még csak provizórikus egyezményeik vannak. Seipel kancellár párisi tartózkodása alatt az utódállamok gazdasági közeledése ügyében . fontos tárgyalásokat folytatott. Schüller dr. osztályfőnök az osztrák kormány részletes programmtervezetét bemutatta angol és francia szakembereknek. Olaszország az osztrák közeledési akciót jóakaratulag támogatja, Franciaország Í3 megígérte pártfogását, angol részről még nem nyilatkoztak, azonban kétségtelen, hogy Anglia is minden erejével támogatni fogja a dunai államok gazdasági közeledésének eszméjét. Seipel kancellár belgrádi utjának is az a célja, hogy a jugoszláv kormánnyal tárgyalásokat kezdjen. A románokkal való tárgyalás akadályokba ütközik. A roman kormány ugyanis még mindig elmulasztotta, hogy bécsi diplomáciai képviselete ntján tárgyalásokat kezdjen a gazdaság programjáról és módozatairól. Osztrák politikai körökbeu a román kormány mulasztását diplomáciai udvariatlanságnak tekintik és úgy vélekednek, hogy a bukaresti kormány nem tulajdonit fontosságot Seipel kancellár látogatásának és nem is reflektál rá, hacsak az utolsó pillanatban a bukaresti kormány nem bizza meg a bécsi román követséget, hogy tárgyalásokat kezdjen az osztrák külügyminisztériummal. — A kancellár nemsokára Varsóba utazik, hogy a lengyel kormánnyal is hasonló tárgyalásokat kezdeményezzen. Lengyelország a közeledés eszméje iránt nagy szimpátiával viseltetik. L A komáromiak és a határmentiek érzik leginkább azt az anomáliát, amely az uj helyzöt következtében az ingatlanok telekkönyvvezetése körül előállt. Az ingatlanforgalom terén utóbbi időben rendkívül sok zavart okozott az a körülmény, hogy Erdély, Szlovenszkó, a Vajdaság, Horvátország és Burgenlaud elszakadása következtében sok ingatlannak telekkönyve, amely Magyarországnak Ítélt tarületen belül fekszik, az utódállamok területén maradt. Fokozódik ez a zavar ott, ahol oly ingatlanról van szó, amelyeket az uj országhatár ketté szel. A magyar igazságügyminíszter ugyan annakidején még 1920 kan az átmeneti rendezés érdekében rendeletet adott ki ebben az ügyben. A rendelet úgy intézkedik, hogy az a magyar érdekelt, akinek ingatlana magyar területen fekszik, de az ingatlan telekkönyvi hatósága és telekkönyve az elszakított területen minden nyilváakönyvi bejegyzésre vonatkozó kérelemnél, tehát például tulajdonátruházás, zálogjog- * bekebelezés, zálogjogtörlés, perföljegyzés, előjegyzés stb. az ingatlan fekvése szerinti legközelebbi magyar bíróságnál benyújtani jogosult. A biróság a telekkönyvi rangsor biztosítása érdekében, amelynek ngy a tulajdonváltozásnál, mint pedig a zálogjogszerzésénél nagy fontossága van, a kérelmet nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás alapján a kérelmek a benyujtás sorrendjében a bíróság által érdemlegesen elg
