Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-02-13 / 19. szám

4. oldal. „Komáromi Lapok“ 1928. febraár IS. — A szigeti kertbirtokosság közgyűlése. 8 Az Erzsébet-szigeti kertbirtokosság vasárnap jj délelőtt tartotta rendes közgyűlését a város- I háza nagytermében igen nagy érdeklődés és j látogatottság mellett dr. Alapi Gyula polgárm. f helyettes elnöklete alatt, aki elnöki megnyitó- f jában megemlékezett arról a nagy kárról, amely í & kertiulajdonosokat sújtotta az évtizedek óta i nem tapasztalt magassága árvíz folytán, mely- j nek hullámai ma is végighömpölyöguek a sziget ' felett, megsemmisítve sok-sok dolgos kéz mun- j kájának és fáradságának eredményét. Az 1921. és 1922. évi zárószámadásokat Rózsa István f pénztáros ismertette, melyet vita nélkül fogad- { tak el. A közgyűlés intézkedett a Mtrülékok - erélyes behajtása iránt és a költségvetést \ 6816 K bevétel és 6484 K kiadás kereteiben j megállapította. Majd a választmányt alakította f meg 1923—25. évekre és dr. Vittka Rezső j ügyvédet egyhaDgu lelkesedéssel kertbiróvá megválasztoita, aki lelkes szavakban mondott a kertbirtokosok bizalmáért köszönetét Ígérve, hogy ügyeiket e.ömozditsni kívánja. Helyettese Cziice Zsigmond áimentesitérí pénztárnok lett, j míg a jegyzői és pénztárosi tisztségre Rózsa * Istvánt választotta meg alözgyü’és. Az indít- : ványok során dr. Vittkó Rezső kertbiró a károk bejelentése, Leisz Nándor az elveszett tárgyak- | nak a csőszökkel leendő közlése, Kelemen ; Ferenc a szigetűnnepélyf k korlátozása, Ár­­vay András a m&lomrév melletti töltési sza- . kasz megerősítése végül Lakatos Károly a város múltjához tspadó meleg érzésre valló beszédében a párt ültetésére nézve tett indít­ványokat, valamint a városi faiskolának üzembe­­helyezése iránt, amelyeket a közgyűlés elfő- j g8dott és közölni fog a városi tanáccsal. A J közgyűlés az elnök lelkes éltetése mellett 12 : óra^ után ért véget. j — Csehszlovákiai helyett angol szenet j vásárol Magyarország, Mint a magyarországi ; lapok Írják, a csehországi szénszállítmányokéi- ■ maradnak. Oka ennek a semmiesetre sem őr- j vendetes jelenségnek, hogy a csehszlovák kor- . mány háromnegyedrészben porszenet s csak egy negyedrészben enged darabosszenet kiszál- ; litani. A magyar szénkormánybiztosság lépése- t két tett e rendelet felfüggesztése érdekében, \ megkeresése azonban a csehszlovák kormány részéről meghallgatásra nem talált, sőt a len- \ gyei-sziléziai szénszállítmányokat sem engedi j át. A magyar szénszükséglet, amelyet a belföldi termelés ki nem elégít, porosz szénnel nyer j fedezetet s hogy a csehszlovákiai behozataltól i is függetlenitse magát, legutóbb Angolországban i rendelt 1000 waggon szenet. Mivel az angol J szén métermázsánként majd ezer koronával ke- ! rül többe, mint a porosz szén, s majd 3000 koronával többe, mint a magyar kitermelésű, a j csehszlovák kormánynak a gazdasági térre is átvitt magyar ellenszenve semmiesetre sem biz­tat a két állam egymásra utaltságát megcáfol­­hatatlanul bizonyító és szükségszerűen kiépí­tendő gazdasági megegyezés sikerével. — Helyreigazítás. Vettük az alábbi soro- 1 kát: „A „Komáromi Lapok“ tek. Szerkesztő­sége Helyben. Tisztelettel kérem az alábbi ( he]yreigazitáfD8k b. lepjük legközelebbi szá­mában való leközlését: A K. L. f. hó 10 i ' számában „Gyermekkonyka“ stb. címmel egy ! bír jelent meg, melynek szöveg’ zése a beava­­tatlanckban azt a hitet kel*.heti fel, mintha a helybeli gyérnekkonyha újból való megnyitása j a közönség adakozása folytán vált volna lthe- ‘ tővé. Alulírott., mint a népjóléti minisztérium j megbízottja illetőleg a Vöröskereszt képvise- jj lője a Népjóléti Központban ezzel szemben j megállapítom azt a tényt, hogy a gyermek- S konyha megnyitását febr. hó l én kizárólag a \ csehszlovák vöröskereszt több mint 19 méter- jj mázsányi ingyenes élelmiszeradománya tette j lehetővé. Komárom, 1923. febr. 11-én Tóth József m. int. igazgató. — Szerencsétlenül jártak áz árviz követ­keztében. Scmorjai tudósítónk irja : F. hó 6-án a scmorjai tüzérezred egyik katonája Pozsony- Püepöki mellett lévő Ködelsz pcztáról egy pénz­ügyőr bútorait szállította Csölösztőre. Útközben Ködelsz melletti patak hidján akart áthajtani és nem vette észre, hogy az erősen megáradt viz, mely az egész környéket elöntötte, a hidat tel­jesen megrongálta. A megrongált hídról a meg­rakott kccsi a rajta ülőkkel a vízbe zuhant. A lovak megfulladtak. A katonát valamint a pénz­ügyőrt sikerült megmenteni. JOGÉLET. Rovatvezető: dr. Fürth Béla. A háborús marharekviráláaek utórezgései. 1918 évben a íöídmiveiésngyi miniszter rendeletére minden község felhívást kapott az illetékes főszolgabirówágtól a hadsereg részére szükségeit vágómarhák rekvirálására. Előre meghatározott egységárért kellett előre meg­határozott számú vágómarhát Kolozsuéma köz­ségnek is beszállítani. A főszolgabírói leirat a rekvirálás folytáni kártalanítás kérdésének rendezését a község­­beli egyes állattartó gazdák egymás közti szabad megegyezésére hagyta. Minthogy a rekviráló bizottság által űze­tett vételár a nspi árnál jóval alacsonyabb volt, a rekvirálandó állatok tulajdonosait akként akarták a többiek kártalanítani, hogy a rek­­viráláwi és piaci ár közti különbözetit kvóta szerűi n kivetették az összes állattartó gaz­dákra. Az e.kkép befolyt, összegeket a marhákat begzolgáltató egyes gazdák közt megfelelő arányban felosztották. Ezt a kártalanítási tervet egy, a községi biró által összehívott gazdagj ülésen határozták el mrguk az állattartó gazdak egymás közt, a kü önbözeti összeg kvóta szerű beszedését és kiosztását pedig a községi pénztárosa bíz­ták, aki eme feladatának a neki átadott jegy­zék szerinti módon eleget is tett. A hadsereg részére azonban folytatólag havonkint ismétlődő újabb rekvirálások rendel­tettek el és ilyeténképen minden vágómarha tulajdonosra gór került, miért is ezt követően elhatározták, hogy a további rekvirálások al­határozta volna el, éppen ezárt nines joga a községnek az adott összegek Visszatérítését követelni. Maga a kártalanítás ténye pedig a rendelet kijátszását célozta, meit a kiresrár által megállapított maximális ár ellenére álla­píttatott meg, ez pedig tiltott dolog, az ilyen ügyletből eredő követelés érvényesítésére biréi jogsegély nem nyújtható. A komáromi járásbíróság az alpereseket elmarasztalta a kereseli kérelem értelmében. Az ítélet indokolásában kifejti, hogy a községi biró, mikor a rekvirá'ás tárgyában a gyűlést összehívta, nem mondta meg kif-jezetten, hogy ó mint magánszemély (gazda) és nem mint községi biró hívta össze a gazdákat, igy a védelem sz, hogy hivatolesan hivotfc össze községi gyűlést. Eayebekben a jogtalan gazda­godás ténye fennforog, miért is vissza kell téríteni a kártalanítási kvótákat. Felebbezés folytán a komáromi törvszék felebbezési tanácsa is foglalkozott ez ügy el­bírálásával. A törvényszék a járásbirőság Ítéletét a maga teljes egészében megváltoztatta, a fel­peresi községet keresetével elutasította. A törvszék ugyanis tényként Állapította meg, hogy a politikai község és a rekvirálást szenvedett állattartó gazdák közt jogviszony nem jött létre, a község kártalanítási kvótát a saját­jából nem adott, még kevóshbé követelheti vissza ezt. Minthogy ekk^pen f lp^rességi joga nincs a községnek, jogalap nélküli is a kere­settel való kísérletezése. 4 l*erke#*té&£r$ * « Meló*. kaiméval nem lesz többé kártalanítás. A községi képviselőtestület ezek után határozatot hozott, hogy a legelső rekvirálások alkalmával kifizetett kártalanítási összegeket az egyés ebben részesült gazdák a község pénztárába fizessék vissza. Néhány gazda ön­ként eleget tett eme felhívásnak, a többiek vonakodtak, mire a község perrel lépett fel ellenük jogtalan gazdagodás cimén kérte a kártalanítási kvóták visszatérítését. Alperesek tagadták, hogy a községgel egyáltalán jogviszonyban lennének, mert hiszen nem a politikai község, mint ilyen, hanem az egyes állattartó gazdak adták össze a rekvi­­rálási kártérítési kvótát. A községnek tehát nincs joga felperesként fellépnie. Tagadták, hogy a kártalanítást a községi képviselőtestület HIRDETÉSEK. elsőrendű gyártmány ésP kipróbálható — l$\\mSíiül Wtajr-, papir- és írtorkereskedésében SjnróHibu. Aprö hirdetések. Menyasszonyt és egyéb alkalmi csokrok, koszorúk, élő- és művirágból állandóan meg­rendelhetők a régi — Künel féle — virágüzlet­ben Klapka tér 7. sz. 84 Két szobából és konyhából álló lakás kerestetik; szives ajánlatok „Március 1.“ jeligére a kiadóhivatalba küldendők. 88 Lakszakállasi körjegyzőségnél egy nőt­len fiatalember, ki a szlovák nyelvet is bírja, azonnali belépésre alkalmazást nyer. Fizetés meg­állapodás szerint. Ajánlatok a körjegyzői hivatal­hoz Lakszakállasra küldendők. 90 Milliók könyve leixillitott árban kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában Komárom, Nádor-utea 29. sz. Komáromi Rakiár-özöüeikezd la hasáb, valamint aprított bükktüzifa és darabos porosz kőszén állandóan raktáron a legol­csóbb napi árban.

Next

/
Thumbnails
Contents