Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-02-13 / 19. szám
1923, február 13. Komáromi Lapok“ 3. oldal. annyiban és elégtételt kérnek. Ujjy értesülünk, hogy a városi hatóság a miuisztérmm elé fogja vinni as esetet és ott kér orvoslást azokkal szamben, akik itt a polgárok rovására hivatalos hatalmukkal visszaélnek. A város nevében Csizmazia György polgármester és dr. Alapi Gyusa polgármester helyettes a mai n*p folyamán megjelentek No votny járási főnők előtt és a város polgársága részéről tiltakozásukat jelentették be az eset miatt, melyre visszat.érüuK. Teljes bizonytalanság uralkodik a város, vagy mondjuk község háztartása, gazdálkodása tekintetében. Még pedig nemcsak a nagy közönség nincs tájékoztatva a városi háztartás bevételeiről és kiadásairól, de maga a képviselőtestület és a tanács sem bir olyan világos képpel ezekről, ami szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodtan, céltudatosan, az esetlegességek elkerülésével vezethessék a város ügyeit. Ennek oka az, hogy már második éve nincs megállapított költségvetés, nincs előirányzat, mely zsinórmértéke lenne a gazdálkodásnak. Pedig minden közháztartásnak alapja a költségelőirányzat. Még a múlt évben csak át lehetett úszni ezen a nehéz kérdésen azzal a nem kielégítő, de elkerül he; len megoldással, hogy az előző évi költségvetést irányadónak, alkalmazandónak mondtak ki, de a folyo évben ez már igazán érezhető hiányt jelent nemcsak a belső kezelésben, hanem a közönségre nézve is. Különösen fokozza a bizonytalanságot és a nagy közönségnek ebből származható hátrányát az, hogy ma már a községi pótadók nem elkülönítve, hanem az állami adókkal együttesen, egy összegben fizeítetnek be és együttesen kezeltetnek. A folyó évi állami adók kivetve, előírva még nincsenek, nem lehetnek tehát előírva a százalékos arányban fizetendő községi adók sem. Ebből az következik, hogy mindenki csak jóformán találomra fizeti az adót. Így volt az ugyan máskor is, különösen az első negyedevDen s ezért állott elő az a sok adózó előtt érthetetlen dolog, hogy habár ő minden adónegyedévben befizette szerinte pontosan az adót, az ev végén mégis hátraléka volt. Ez természetes következmenye az adóelőírásnál szinte kiküszöböl aetlen késedelemnek. De ha ez más években sok kellemetlenségre, sok bosszúságra, elkeseredésre vezetett, úgy még fokozza ezeket az idén az, hogy a százalék szerint kivetendő községi pótadók az állami adókkal együttesen szedetnek be, ellenben a más természetű, nem százalékos pótadók, pl. vizdij, csatornadíj továbbra is a község kezelésében maradnak, ami magában véve is képes lenne az egyszerű adófizető polgárra nézve valóságos dzsungellé lenni az adózás kérdését, ha nem bonyolítaná is ezt még az a körülmény, hogy a közigazgatási reform miatt a háztartási szükségletek összege okvetlen változást szenved. Már most ha jelentősen csökkene a szükségletek mértéke úgy, hogy kisebb százalékú póiadóval is fedezni lehetne, amint ennek a hatáskörök megváltozása, a város tehermentesitése folytán be kellene következnie, mint ahogy ez volt a közigazgatási reform nyíltan hirdetett célja és indoka, akkor nem szabadna az úgyis agyonsanyargatott adózókkal szemben fenntartani a kétszáz százalékbs községi pótadót vagy mivel bizonyos állami adókból való részesedések éppen a 200 százalékos pótadóhoz vannak kötve, célszerűségből a nem százalékos községi adóknál, mint hazbérfillér, telekértékadó, kellene mérséklést szabni meg. Ez is bizonytalanná tenné az adófizető helyzetét és indokolatlanul vinné el most adóba azokat a koronákat, amiket talán a szájától, gyermekeitől von meg. De ez mégis a kisebb baj lenne, mert a fölösen befizetett összeg megtérülne az év végén túlfizetésben. Azonban valószínű, hogy a város kiadásai, legalább átmenetileg nem csökkennek, sőt szaporodnak, emelkednek. Már pedig a mostani keresettelenség és pénztelenség idején nem lehet az adófizetőket annak kitenni, hogy az év vége felé süljön ki nemcsak az, hogy amit addig adóra befizetett, a kétszáz százalékos alapon se elég, hanem az is, hogy esetleg a százalék is magasabbra emelkedett. Ez még arra az adózóra is katasztrofális lenne, akinek módjában lett volna az adóemelést áthárítani. Az állammal a beszedett községi adók elszámolása szempontjából is szükséges, hogy a f. évi községi pótadó mértéke pontosan és mielőbb megáliapittassék. Ezek az okok a közönség, az adófizetők érdekéből teszik sürgőssé a költségvetés mielőbbi elkészítését és megállapítását. E melleit szerepelnek még a belső ügykezelés, továbbá a községi önkormányzat a nyilvánosság, a felügyelet egyéb szempontjai, melyeket bővebben nem akarunk most fejtegetni. De mindezek azt követelik, hogy a községi háztartás f. évi költségelőirányzatának mielőbbi kidolgozását és megállapítását sürgessük, hiszen ezt előírják úgy a régi törvények, mint a közigazgatási reformmal kapcsolatban kiadott törvények. Bizonyos, hogy reális, pontos költségvetést készíteni most nagyon nehéz, talán lehetetlen, de látjuk más városokban, hogy mégis foglalkoznak ezzel, pedig azokra nézve is ugyanúgy fennforog a bizonytalanság. Az is kétségtelen, hogy bármily nehéz munkával összeállított költségvetés is csak igen szomorú képét adhatja a város pénzügyi, gazdasági helyzetének. Da éppen azért is, hogy erről a*szomorú helyzetről világos, beigazolható képet nyerjen a város minden lakosa és hogy azt maga a város a fölöttes hatóság s a kormány előtt is dokumentálhassa, az orvoslás útjait fölismerhesse és arról gondoskodhassék vagy erejét meghaladván, segítséget kérhessen, szükséges a költségelőirányzat. Szó van mostanában ismét illetmények, bérek megállapításáról, elbocsátásokról, létszámeltolódásokról. Mindezeknek helyes elbírálása csak a költségvetéshez viszonyítva történhetik. Igaz, hogy a költségelőirányzat tárgyalása mindig huzamos időt, viharos tárgyalásokat, még izgalmakat is kelt, de ezen jobb mielőbb átesni, úgyis rengeteg időbe telik, mig a kész előirányzat is keresztülfutja az összes bizottságokat és hatóságokat. Pedig már az év első negyedének a közepén jáiunk. ■■m 1 1 Utieuéi uisumol minden államba s ieggijorsubban és legolcsóbban megszmek. Oidékl snegbizá- | sokat 8 legggorsabbon elintézek, miután | hetenktnt háromszor megy küldönc Prágába I Eljárási dij 25 korona. J am: hászló ZsigmoiK) m jH Bralislana (Pozsony) Széplak-M- 12 sz. S Az ötödik évszak. ügy tanultuk már as elemi iskolában, hogy négy évszak van. Pedig tulsjdonképen minden esztendőben öt évszak van: tavasz, Dyár, ősz, tél és — far sung. A farsang az az évszak, amely bár a télbe ékelődik bele, mégis a tavasznak, a fiatalságnak, a jókedvnek évadja. A téltől abban is különbözik, hegy a hideg dacára sokan izzadnak farsang idején. Akik tudnék táncolni, azok sokat izzadnak a farsangban, de akik szeretnek táncolni, anélkül, hogy tudnának, (csak ők maguk hiszik, hogy tudnak) azok még többet. Abban is különbözik a többi évszaktól, hogy még a többiben a föld kering a nap körül, ebben az emberek keringenek egymás körül. A farsang a legrövidebb évszak, (különösen az idén), mégis leghosz&bbak az éjszakái és a legdrágább, A perzselő hőségtől, nHy farsangkor uralkodik, még a zsebek és pénztárcák is kinyílnak. Viszont az áradás is megszokott kisérő jelensége; igaz. hogy nem a vizek csapnak ki megszokott medrükből, hanem a szeszes folyadékok árasztják el a kedélyeket. A farsangnak tipikus virága: a petrezselyem, amit bőségesen, bár kénytelen kelletben árusítanak ebben az évszakban. De e mellett a szerelmes leyelek is ilyenkor virágoznak legjobban. Azdött, mint a tavasznak a fecske, a farsangnak a frakk volt a kedvenc madara, de most ez — úgy látszik — végleg elköltözött a demokrácia éghajlata alól. H lyette Karnevál herceg inkább a Maszk néven ismert bolondot fogadta kegyeibe. Ezzel aztán divatot teremtett, mint régebben a walesi herceg mellényei. Az idei farsangnak tehát az álarcos jelmez, vagy jelmezes álarc lett az uralkodó planétája. Ez volt a baj, mart az álarc hamar leesik és mikorra Karnevál herceg a mai éjszaka mámoros hangu’atából kijózanodik, már a komor böjt behamvazottszürke maszkja fogja befödni ábrázatát. Ki tudja, mennyi oka van, hogy hamut hintsen a fejére ? Hi KEK, — Házasság. Diósv Margit Diósy Gyula takarékpénztári igazgató bájos leánya f. hő 10 én esküdött örök hűséget galánthai Fekete Arthur Tibor soproni jónevü hírlapíró kollégánknak Tatatóvároson a kapucinusok templomában. Tanuk voltak Diósy Ede bank cégjegyző főkönyvelő Komáromból a menyasszony nagybátyja s Tóth Alajos oki. főiskolai tanár, főszerkesztő, Sopronból. Az esketést Diósy Ákos esztergomi főgimnáziumi bencés tanár, a menyasszony utiokafivére végezte. — Elmúlt az árvizveszedelem. Az alsócsallóközi és csilizközi ármeniesilő és belvizlevezető társulat védvonalain, a tekintélyes apadás következtében az árvédekezés a mai nappal megszűnt, a műszaki személyzet legnagyobb része bevonult. Megállapítható, hogy a több, mint egy hétig tartott s az eddigi legnagyobb vizszin magasságot meghaladó áradás alatt a töltések és az azokban elhelyezett zsilipek állapota aggodalomra okot sehol sem szolgáltatott. Most azonban ismét nem kevésbé fontos teendő vár a társulat vezetőségére, nevezetesen a rendkívüli árviz következtében felszaporodott belvizek eltávolítása. Ugyanis azon idő alatt, mig a Duna és a Vág vizei igeu magasan állottak, a zsilipeknél bekövetkezett rendkívüli vizszin különbségek miatt esetleg veszélyessé válhatott volna a zsilipekhez torkoló föcs»tornák nagymérvű víztelenítése: most már ezen körülmény lassan megszűnvén, a szivattyútelepeknek fokozatosan teljes erővel való üzembe helyezésével a vezetőség azon lesz, hogy a Csallóköz káros belvizei minél előbb eltávolíttassanak. — Uj magyar követsógi titkár Prágában. A prágai magyar követséghez g&lántai Nagy László dr.-t követségi titkárrá osztották be. — A K. F. C. jelmezbálja. Az idén hamar buemzó farsang zarómuiatságai között kétségkívül a Komáromi Football Club álarcos jelmez bálja volt a leghangulatosabb, melyet derék footbalistáink február 10 én, szombaton rendeztek a Vigadó összes helyiségeiben. A jelmezben fölvonulók színes és ízléses csoportja rendkívül változatossá és vonzóvá tette a mulatságot, melyen igazán fesztelen és otthonias hangulat, áradt szét az összes megjelentek között. Igen Ízléses és szép jelmezben jelentek meg a hölgyek, de ötlet és szellemesség jellemezte a férfiak kosztümjeit. A jelmezek között sikerült népies és nemzetiségi jellegű kosztümök is bőven voltak, melyek közül különösen Kukorica Jancsi és Iluska ragadták meg a közfigyelmet. Mikor a jelmezesek felvonultak, már 9 óra elmúlt, de azután annál nagyobb tűzzel indult meg tánc és a nagy konfetti csatározás, a pajzán jókedv csapongó szárnyai ragadták magukkal az ifjúságot, meiy kitartó tűzzel táncolta át a kedves éjszakát. Éj tél után lehullott az álarc és ezek alól a legbájosabb női arcok bukkantak elő. Hogy itt-ott tréfás meglepetések is előfordultak, az már hozzátartozott a bál jellegéhez, melyen minden tekintetben kellemes és fesztelen jókedv uralkodott egész a világos reggeli órákig. — Vásári tudósítás. Komáromban 1923. évben a következő rendben fognak tartatni az országos állat- és kirakodó vásárok: Mátyásnapi február 26 án, Fülöp-Jakab napi április 30-án, Péter-Pál napi julius 2-án, Rókus napi augusztus 21-őn, Ferenc napi október 8-án, András napi november 26-án. Ezenkívül minden héten hétfőn és csütörtökön hetivásár.
