Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-08 / 94. szám
2 oldal. „Komáromi Lapok 1922. augusztus 8. megvilágitó, gazdag jogi érvekkel alátámasztott nagyszabású beszédében a hallgatóságot nyugalomra kérte.Valahányszor alkalmam volt - úgymond - a nagy nyilvánosság előtt önökhöz szólni, első szavam mindig az volt, hogy minden magyar testvérem érezze át a jelenlegi helyzet komolyságát és mutassa meg, hogy a magyar fegyelmezett lelkületű kulturnép, mely a mostoha sors kegyetlen ostorcsapásai alatt sem veszítette el józan belátását. Ezúttal is kérek mindenkit, hogy szigorúan tartózkodjék minden oly kijelentéstől, avagy közbeszólástól, amely szent ügyünk méltóságával, vagy a jó Ízléssel, avagy az állam tekintélyével összeegyeztető nem volna. Különösen kell ezt kérnem ezúttal, mert a mai népgyűlést a hatóság azzal a feltétellel engedélyezte, ha ezeknek a követelményeknek betartásáért felelősséget vállalok saját személyemben is. Ami ezt a felelősség vállalást illeti, a leghatározottabban vissza kell utasítani úgy magam, mint magyar testvéreim nevében, hogy minket államellenes cselekedetek feltételezésével meggyanúsíthassanak. Mi a jog, törvény és igazság talapzatán állva folytatjuk a küzdelmet fajunk jövőjének biztosításáért s erről a talapzatról eltántorítani magunkat a legsúlyosabb sérelmek hatása alatt sem engedjük, mert tudjuk jól, hogy győznünk kell és győzni fogunk, mert ügyünk szent és fegyverzetünk, a jog, törvény és igazság legyőzhetetlen. Azzal tisztában kell, hogy legyenek úgy a hatóságok, mint magyar testvéreim, hogy soha egy izgató, az állam valódi érdekeit sértő szó ajkamat el nem hagyta. Én ma is a cseh-szlovák törvénykönyvvel kezembe jöttem e népgyűlésre, hogy ott feltárjam azokat a jogokat, amik a szlovenszkói magyarságot, mint nemzeti kisebbséget iskolaügyi és kulturális téren elvitathatatlanul megilletik. Elvem az, hogy aki törvényadta jogával élni kíván, az az állam valódi érdekeit nem sértheti. A midőn mi v a végzet megmásíthatatlan intézkedése előtt meghajolva, kötelességeinket teljesítő állampolgárokként behelyezkedünk a köztársaság keretei közé, joggal megkövetelhetjük azt, hogy fajunk fenmaradásának, jövő fejlődésének létföltételei a köztársaság keretében adva és biztosítva legyenek. — Mint a világrengés hajótöröttjei a pusztulás örvényéből nem tudtunk mást megmenteni, mint magyar nyelvünket és ezer éves kultúránkat, a mely képes ugyan biztosítani fajunk további fennmaradását, jövőjét, de csak úgy, ha megvan adva a mód és lehetőség arra, hogy a köztársaság keretébe utalt, több mint egy millió magyar faji életét tovább folytathassa, nyelvét, műveltségét, kultúráját akadálytalanul ápolhassa és tovább fejleszthesse. A nyelv, a műveltség és a kultúra ápolásának és fejlesztésének legfontosabb eszköze az iskola, segédeszközei a különböző szociális és kulturális célú egyesületek. így válik a szlovenszkói magyarság iskola és kulturális ügye egyúttal a magyar faj fennmaradásának, létének, vagy nem létének ügyévé. A szlovenszkói magyarság, mint nemzeti kisebbség jogait a szövetkezett és társult főhatalmak által a Csehszlovák köztársasággal Saint-Germain-en Laye-ban 1919. évi szeptember hó 10-én megkötött, a Csehszlovák törvények és rendeletek gyűjteményében 1921. dec. 31-én 508. szám alatt kihirdetett úgynevezett saint-germaini nemzetközi szerződés biztosítja. A szerződés bevezető részében irányadó elvül az van kimondva, hogy a szerződés kötése által Csehszlovák ország intézményeit a szabadság és igazságosság elveivel összhangba akarván hozni, eziránt mindazon országok lakosainak, melyekben átvette a szuverenitást, biztos zálogot óhajt adni. Ez a vezéreszme vonul végig a st -germaini szerződés összes rendelkezésein, amidőn kimondja az állampolgári teljes egyenjogúságot, fajra, vallásra, nyelvre való tekintet nélkül. Az iskolai oktatást illetőleg a szerződés 9-ik cikke akként rendelkezik, hogy a hol a nyelvi kisebbséghez tartozó állampolgároknak jelentékeny hányadrésze lakik, a csehszlovák kormány illő lehetőséget köteles biztosítani, hogy ez állampolgárok gyermekei saját nyelvükön részesüljenek oktatásban. A szerződés 8. cikke egyenlő jogokat biztosit a nemzeti kisebbségeknek, hogy emberbaráti és társadalmi intézményeket, iskolákat és más nevelő intézeteket létesíthessenek és ott nyelvüket szabadon használhassák. Végül a 9-ik cikk kimondja azt is, hogy a nemzeti kisebbségek méltányosan részesitendők azokból az összegekből, miket állami, községi, vagy emberbaráti célokra fordítanak. Ha ezekhez hozzávesszük azt, hogy a szerződés 14-ik cikke szerint a kisebbségek jogaira vonatkozó rendelkezések az állammal szemben nemzetközi érdekű kötelezettségeket állapítanak meg és a népszövetség garanciája alá helyeztettek, kétségbe nem vonhatóan megállapíthatjuk azt, hogy a magyarság, mint nemzeti kisebbség, iskolaügyét illetőleg, teljes joggal követelheti azt, hogy mindenütt, ahol jelentékeny töredékei élnek, ezeknek gyermekei magyar nyelvű oktatásban részesüljenek és minden fokon gondoskodás történjék, hogy a magyarság iskolai tanulmányainak folytatásától megfosztva ne legyen. Beszédje folyamán foglalkozik azokkal a sérelmekkel, melyek a magyarságot iskolaügyekben értek. így a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok gyermekei ezreinek magyar iskoláról a kormány nem gondoskodik, a célzatosan, erőszakos módon összeállított 1921. évi statisztikai adatok vétetnek alapul s nem a szülők faji érzésének megfelelő nyilatkozatai. Még az 1921. évi nyilvánosságra nem is hozott statisztikai adatokat sem tartják be, ahol bizonyos érdekeknek azok meg nem felelnek és ne arányszám vétessék alapul a kisebbségi jogok gyakorlásának megengedésével, ha-. nem a tényleges léiekszám. A magyarság 21/* millió szlovákkal szemben több mint egy millió magyar, tehát legalább is fele s a középiskolákból 33 szlovák középiskolával szemben a magyarságnak 6 középiskola van szánva. Kereskedelmi szakiskolák hallgatóinak 40% a magyar, ennek dacára csak egy iskolában (pozsonyi) vannak párhuzamos osztályok. A komáromi kereskedelmi tanfoiyamot ismételten betiltotta a hatóság. Politikai pártok állítólag kulturális célra milliókat kaptak, de magyar tanintézeteknek, pld. a komáromi irgalmas nővérek iskolája részére államsegély nincs. Nincs magyar tanítóképző, ami rövidesen a magyar iskolaügy csödjéház vezet. Nincs magyar felső iskola, jogakadémia, egyetem. Nem engedélyezik a magyar ískolaügy adminisztrálását célzó Magyarok Szövetségének megalakulását. Hol van itt a nemzetközi szerződésben fennen hangoztatott egyenjogúság és szabadság intézményesen biztosítva ? Amikor jogainkat követeljük, azzal vádolnak bennünket, hogy ellene vagyunk a kölcsönös megértésnek, megvádolnak bennünket irredenta hamis jelszavak hangoztatásával. De hogyan gondolják a kölcsönös megértést törvényben biztosított jogainktól való megfosztás mellett? A kölcsönös megértés kifejlődése lelki törvények uralma alatt áli. Amint tavasszal nem bújik ki a fűszál a földből, mig a tavaszi napsugár meg nem melegíti fölötte a földet, épugy kölcsönös megértés folyamatának megindulásáról sem lehet szó addig, mig fajunk fennmaradásának előfeltételei adva és biztosítva nem iesznek. Amig törvényes jogainktól megfosztottan kell vergődnünk, addig nemcsak kölcsönös megértésről, de a lelkeknek a békés együttműködéshez elengedhetetlenül szükséges nyugalmi állapotáról sem lehet szó. Mi tartozunk fajunknak Isten és a történelem előtt azzal, hogy a történelem ne illethessen bennünket azzal az elviselhetetlen váddal: Szlovenszkói magyarság hová tetted gyermekeidet? Hogy ez be ne következhessék, mint egy embernek kérni, követelni kell törvényes jogaink megadását. Kérem a határozati javaslat elfogadását. Határozati javaslat. Az állandó helyesléssel kisért és nagy tetszéssel fogadott nagyhatású beszéd után Fülöp Zsigmond jegyző terjesztette elő a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat. Komárom város és vidékének magyar lakossága párt és társadalmi állásra való külömbség nélkül a jogrendbe vetett hitében megrendülve látja, hogy azokat az általános kulturális szükségleteket, amelyeket a nemzetközi szerződések és alkotmánytörvények a szlovenszkói magyarság részére biztosítanak, a kormány nem hajlandó kielégíteni. Elkeseredéssel állapítja meg, hogy a kormány kultúrpolitikájának célja nem lehet más, mint a magyarság kulturnivójának a lesülyesztése s ez által a magyarság elnemzetietienitése. A kormány, illetve közegei a magyar gyermekek ezreit a szülők akarata ellenére erőszakosan szlovák iskolákba kényszerítik, a magyarság egyházi és társadalmi szervezeteinek iskolák felállítását nem engedélyezik. A magyarságnak a békeszerződések és az aikotmánytörvények alapján elvitázhatlan joga van megfelelő számú magyar iskolához. Köztudomású tény az, hogy a magyar iskolák százainak bezárása folytán a jelenleg létező magyar tannyelvű iskolák megközelítőleg sem elegendők a magyar gyermekek befogadására. Ezért ismételten és nyomatékosan követeljük számarányunkhoz és kulturigényeinkhez képest a megfelelő számú és jelenleg még hiányzó felső-, közép-, nép- és szakiskolák felállítását. Követeljük, hogy minden olyan helyen, ahol 3 évi adagban legalább 20 magyar tanköteles van, magyar nyelvű állami elemi iskola vagy a meglevő cseh és szlovák elemi iskolák mellett a párhuzamos magyar osztályok, azokon a helyeken viszont, ahoi 400 magyar iskolás gyermek iátogatja az elemi iskolát, magyarnyelvű állami polgári fiú- és leányiskolák állíttassanak. Követeljük a nagyobb számmal magyarok által lakott városokban (pl. Kassa, Rozsnyó, Léva stb.) a megszüntetett vagy fokozatos megszüntetésre szánt magyar középiskolák visszaállítását, illetve a magyar párhuzamos osztályok teljes felállítását. Követelünk Szlovenszkó és Ruszinszkó részére legaltbb' négy magyar nyelvű kereskedelmi iskolát, egy magyar nyelvű gazdasági főiskolát, két magyar nyeivü gazdasági középiskolát, négy magyar nyeivü földmives iskolát, két magyar nyeivü felső ipari iskolát, egy magyar nyeivü faipari szakiskolát, egy magyar nyeivü fémipari es egy magyar nyeivü üveg és agyagipari szakiskolát. Követelünk Szlovenszkó részére legalább két magyar tannyelvű tanító- és két magyar tannyelvű tanitónőképzőt. Követeljük a lelkiismereti szabadság intézményes biztosítását, hogy minden szülő olyan tannyelvű iskolába írathassa be gyermekét, amilyen fajhoz tartozónak és anyanyelvűnek magát vallja. Az ez ellen vétők szigorú megbüntetését követeljük az 1920. évi 121. számú í alkotmánytörvény 134. §-a aiapján. Követeljük az egynázak, iskolák és testülej tek alapítására és fentartására a saint-germaini ! békeszerződés 8. és 9. cikkeiben biztosított \ jogát, valamint az ezt becikketyező 1920. évi ' 121. számú alkotmány törvény 130. §-ánakvég; rehajtását. Követeljük a kassai magyar nyeivü jogakadémia meghagyását, továbbá a beszüntetett (négy fakultásos) magyar egyetemi oktatás újból való megszervezését. Követeljük az elbocsátott tanerők visszahelyezését s a magyar tanerőkkel szemben az egyenlő elbánás elvét úgy fizetés, mint szolgálati viszonyukat illetőleg. Követeljük a segélyezések, tandíjmentességek és más kedvezmények aranyos elosztását a tanulóifjúság közt az 1920. évi 121. számú alkotmány tör vény 132. §-a alapján. Komárom városa es vidéké számára követeljük : 1. a komáromi r. kát. elemi leányiskola államsegélyének, mely négy év óta visszatartatik, haladéktalan folyósítását, 2. a Komáromban 1921. évben felállított, de hatósági utón ismételten beszüntetett egyévi kereskedelmi tanfolyam haladéktalan engedeiyezését, 3. Komárommegye udvardi járásában Komáromszemere, Komaromcsehi (hol a református magyar iskolát szüntették be), Jászfalu és Ujgyalla községekben a magyar tanköteles gyermekek részére magyar elemi iskolák felállítását, továbbá Ógyalla községben a magyar nyeivü oktatásnak meghagyását. Tiltakozik továbbá a gyűlésen egybegyült magyarság az ellen, hogy a tanügyi vezetés olyan egyének kezeibe legyen letéve, akikkel szemben a magyarság nemcsak, hogy
