Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-08 / 94. szám
SüegytrenharmasfilK 94. szálfa« Keddi 8922. augusztus 8. KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY POLITIKAI JP. SMzetésS ár csdMderik értékben: Helyben és vidékre posta! szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes. **ám ára t S© fillér.-:==^: t=t.= ,~rr=!=-=rrr Igazságának teljes tudatában, a nagy ügyhöz illő méltósággal foglalt állást vasárnap, Komárom város és messze vidékének magyar közönsége a kormány elnemzetlenitő iskolapolitikája ellen. A sérelmek végtelen sorozata kényszerítő erővel provokálja a magyarságot arra, hogy ezeréves kultúrája megmentéséért felemelje szavát, mert iskoláit bezárják, kultúrintézményeit beszüntetik és anyanyelvének megsemmisítésére törnek. , $ Faji és nemzeti létét fenyegetik azok a kormányintézkedések, melyek a kisebbségi jogok és az alkotmánytörvény rendelkezései ellenére egyenesen arra törekednek, hogy ezt a milliónyi számban a csehszlovák köztársaságba bekebelezett magyar népet még csak annak a lehetőségétől is elüssék, hogy saját kultúráját ápolhassa, fentarlhassa és tovább fejleszthesse. A legdrágább, legszentebb kincse, anyanyeive forog veszélyben, amit el kell hárítania, ha csak bele nem egyezik hallgatásával abba, hogy nemzeti léiének természetes feltételétől is megfosszák és fennmaradásának alapjait szétrombolják. Szlovenszkó magyarsága a csehszlovák törvénykönyvvel kezében országszerte felemelte önérzetes tiltakozó szavát és követeli, hogy mindama sérelmek, melyek a sovinizmustól túlfűtött kormány elnemzetlenitő iskolapolitikája következtében három és fél év óta érték, a törvényben részére biztosított jogok szerint orvosoltassanak és kultúrájának zavartalan szabad fejlesztése biztosittassék. Elhatározott szándéka a magyarságnak, hogy abban az esetben, ha tiltakozó szavát itthon meg nem értik és jogos követeléseit nem teljesitik, akkor kész a részére kijelölt nemzetközi fórumhoz jogorvoslatért fordulni, ahol igazságát meg kell találnia. Ezen elhatározásától el nem tántorítja semmiféle hatalom, mert ügye a jog, törvény és igazság ügye, melynek végre is győzedelmeskednie kell! A magyarság önérzetes állásfoglalása, meg kell, hogy győzze mindazokat a tényezőket, akiknek kezébe tették le sorsának intézését. Mert föllépésének méltóságteljes komolysága, szent ügye védelméért való egyöntetű és a való tényekre alapított, szigorúan a törvényes keretek között mozgó tömörülése biztosított jogok érvényesítése céljából történik. Nem izgatás, nem lázitás a célja, de a törvények teljes tiszteletben tartásának elve vezeti küzdelmében. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: ÓARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u 28 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min, a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőkt Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik helenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton A harcot, melyet saját fajának és nemzetiségének megtartásáért kell megvívnia, kitartó erővel, vállvetve küzdi végig, fegyvere a törvény, melynek tiszteletben tartását követeli az egész vonalon Azoktól is, a kiknek javára hozták, de azoktól is, a kik annak végrehajtására kötelezettséget vállaltak. Mert elnémíthatják az .igazság szavát egy ideig, de az kitör a leikekből és diadalmaskodik az emberi gonosz mesterkedés fölött. Az országosan megindult kuítur- és tájvédelmi mozgalom ez ősmagyar Komárom város és magyar vidéke népének, vallási és politikai párt állásra való tekintet nélkül történt lelkes állásfoglalása által erősbödött és kiszélesült s méltó volt e város és fiai fényes múltjához A tiltakozó népgyülésen megnyilatkozott imponáló egység a maga teljességében maradjon meg a magyarság további küzdelmében olyan osztatlan erőnek, mely igazságunk harcos idejében a legsúlyosabb támadásoknak is ellent tud állani! = Ellenzéki pártok vezérlőbizottságának ülései. A szlóvenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok vezérlőbizottsága augusztus hó 14-én, hétfőn d. u. 4 órakor a trencsénmegyei Rajec fürdőn rendkívüli ülést tart. = Az egyház és állam szétválasztása. A közoktatásügyi miniszter az iskolatörvény elfogadása után újabb törvényjavaslatokat készített el, amelyek előkészítői az egyház és az állam szétválasztásának. A javaslatok korlátozni kívánják az ünnepnapokat és szabályozni óhajtják a szerzetesrendek viszonyát külföldi hatóságokhoz. A javaslatok benyújtását az őszi ülésszakra tervezik. — Amnesztia a gabonabeszolgáltatás elmulasztásáért. A köztársasági elnök rendeletet bocsátott ki, melyben azoknak az egyéneknek, kik e határozat napjáig vétséget követtek el azzal, hogy 1920. évi vagy régebbi aratásból származó gabona vagy hüvelyes vetemény készletüket eltitkolták és a köteles beszolgáltatás megsértéséért jogerősen elvannak Ítélve, a büntetést elengedi, ha azt még nem hajtották végre, vagy felfüggesztették. Az amnesztia érvényességéhez azonban különböző feltételeket tartalmaz a rendelet. Komárom a magyar Iskolákért. Népgyiilés a kormány iskolapolitikája ellen. — Dr. Kamrás József előadói javaslata. — Helyi sérelmek. — A város és környéke magyarságának egyhangú állásfoglalása. Méreteiben és lefolyásában egyaránt imponáló és méltóságteljes volt a népgyülés, melyet Komárom város és vidékének magyarsága vasárnap, augusztus 6-án a Dózsa-féle Vigadó emeleti nagytermében tartott. A sérelmek, melyeket a kormány elnemzetietlenitő iskola politikája teremtett, a magyarságot cselekvésre késztetik, mely veszélyben forgó kultúrájáért, iskoláiért és édes anyanyelvéért teljes erejével száll síkra, hogy tiltakozó szavával oda dörögje azoknak, a hatalmasoknak, kiket illet, hogy a törvények megtartása mindenkire nézve egyforma kötelező erővel bir és hogy semmiféle jogfosztást tovább tűrni nem hajlandó. A város közönsége állást foglalt e kérdésben, kiknek soraihoz, dacára a nagy munkaidőnek, — a vidék magyarságának sok képviselője csatlakozott, hogy a szent ügy védelmében testvéri egyetértő akarattal nyilatkozzék meg. A népgyülésen elhangzott beszédek tiszta fajszeretetből áthatva mutattak rá arra a nagy veszedelemre, melyben a magyarság léte forog és megértő egységre hívtak föl minden magyar embert, hogy a védekezés vonalán egy erős, áttörhetlen frontot vegyenek fel azokkal a napirenden levő, végveszéllyel fenyegető támadások> kai szemben, melyek faji és nemzeti léte ellen j irányulnak. A helyi hatóságok ugyan mivel sem indo! kolható okból az egybehivók két képviselőjével • dr. Mohácsy János és dr. Kamrás Józseffel ; reverzalist iratlak alá, melyben őket tették fele| lőssé, hogy a népgyülésen államellenes izl gaíás nem történik, csakis az iskolakérj dés és ezzel kapcsolatos, kulturális kérdések | lesznek tárgyalva, hogy a kormány tagjait jj becsmérlő kifejezésekkel nem aposztrofálják s j hogy csak a bejelentett szónokok beszélhetnek, i Ezt a közönség zugó helyeslése közben dr. | Kamrás József erélyesen visszautasította, mert a í magyarság által államellenes cselekedetek esetleges elkövetésének feltételezése magában véve is súlyos sérelmet képez. Az ilyen és hasonló hatósági kikötésekre a magyarság nem szolgált Ireá és ezzel csak magáról állított ki bizonyítványt a gyűlést engedélyező hatóság. A népgyülés egyhangú lelkesedéssel telte | magáévá dr. Kamrás József határozati javasla; tát, valamint a dr. Gaál Gyula által tett kiegészítő javaslatot is a Magyarok Szövetsége ügyében. A népgyülés lefolyásáról a következőkben számolunk be. Gyülekezés, megnyitás. Délelőtt 11 órára tűzték ki az egybehivók a népgyülést és erre az időre a Baross-utcai Vigadó nagyterme teljesen megtelt közönséggel. A komáromiakon kivül szép számmal képviseltette magát a vidék is, mely szintén részt kért magának a magyar iskolákért folyó küzdelemből. Az előadói emelvényen a gyűlés szónokai foglaltak helyet s megjelent az ülésen Füssy Kálmán, a kisgazda—kisiparos párt népszerű nemzetgyűlési képviselője is. A népgyülésen megjelenteket dr. Mohácsy János ügyvéd üdvözölte magyaros beszédben, felkérve a hallgatóságot, hogy a magyarság életérdekeit oly közelről érintő fontos ügyben a magyar embert mindenkor jellemző higgadt komolysággal és méltósággal viselkedjék. Utalt arra, hogy a hatóság csakis oly feltétellel engedélyezte a népgyülést, hogy azon semmiféle államellenes felszólalás vagy megjegyzés nem fog történni. Jól tudja, hogy ennek feltételezésére a magyarság soha okot nem adott, de épen magatartásával bizonyítsa be, hogy erre szükség nem volt. A jegyzőkönyv vezetésével Fülöp Zsigmond és ! dr. Baranyay Józsefet megbízván, fölkérte j dr. Kamrás József ügyvédet a tárgy előadására. Az előadó beszéde. Dr. Kamrás József a tárgy minden kis részét
