Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-29 / 90. szám

Si £1922. július 29.

„Komáromi Lapok.“

5. oldal.

éhbérért elvitt gabonát a gazdák legnagyobb ellenségének, a szovjetnek küldték el s az ellátásra szorultak liszthulladékkal, malomsöpredékkel kevert lisztet kaptak nem egyszer.

Ne gondold azonban jámbor halandó, hogy ez csak szórványos, kivételes eset. Távolról sem.

Az a gazdasági politika, amelynek sorvasztó ereje már végzett a szloven&zkói gyár iparral, hasonló sorsot készít elő mezőgazdaságunknak is.

A szlovenszkói gazdák és szervezeteik aüg győzik csokorba szedni a mezőgazdasági termelés sérelmeit s az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület egymásután továbbítja memorandumait a pozsonyi minisztériumhoz.

Alkalmunk volt az Oszge legitóbbi, ilyen memorandumába betekinteni, mely a többi között azt a hallatlan sérelmet teszi szóvá, hogy a gazdáktól követelt és beszolgáltatott gabonakontingenst nem a belföldi élelmezésre fordították, hanem azt állami szervek közvetítésével — üzleti nyereséggel — a külföldnek adták el.

Minden szónál többet mond a memorandum ' idevonatkozó része: »...a múlt évi gabonagaz- t dálkodás hihetetlen gyakorlata, mely szerint a termelőtől, maximált áron, magas pénzbírságok kilátásba helyezésével kiuzsorázott gabona a Hospodarsky Urad által Ausztriába és Oroszországba leendő exportálás céljából, a piaci árnál alacsonyabb áron (métermázsánként 225 koronával) gabonakereskedőknek átadott, vizsgálat tárgyává tétessék, a termelőnek pedig a Hospodarsky Urad a piaci és maximális ár közötti különbségeket térítse vissza.«

A súlyos vádat nemcsak általánosságban, hanem egészen konkrét formában is leszögezi az Oszge, amikor a továbbiakban a következőket mondja:

— Tiltakozunk az ellen, hogy — elég biztos forrásból nyert értesülésünk szerint — a mezőgazdák az idei termésből ismét gabonakontingens beszolgáltatására lesznek kötelezve, mivel ezidén egyrészt a kontingens be nem szolgáltatása miatt néhány millió pénzbírságot vettettek ki, másrészt pedig a kenyérellátás oly olcsón dolgozik, hogy az állami gabonahivatal a nála felgyülemlett kontingensgabonát, ameiy métermázsánkint 190 és 185 koronás áron lett átvéve, most száz vaggononkint adja át Weisz Hogó Tapolcsány, Fleischl Samu Nyitra, Lustig pozsonyi kereskedőknek és pedig rozsot 225 korona, árpát 205 koronás métermázsánkénti áron és látja el vele Ausztriát és Oroszországot!

A szövetség kijelenti, hogy a bizonyítékok fölmutatását bármikor föntartja magának.

Az ügyhöz kommentár sem kell: rikító színekkel mutatja önmagában is, hogyan teszik tönkre Szlovenszkón a mezőgazdaságot és hová sülyesztik a közélelmezési politikát, amikor a gazdáktól közcélokra kontingentált gabonát üzleti nyerészkedésre dobják oda s a beszolgáltatásban részt nem vett gazdákat milliókra büntetik azért, hogy igy Weisz, Fleisch! és Lusztig urak még többet kereshetnek.

Ez a gazdasági politika igazán csak a csődhöz vezet.

II szlovákság tiltakozása.

(A cseh nem szlovák.)

Hlinka lapja, a Pozsonyban megjelenő Slovák most megjelent 159. számának vezércikke dg. aláirással a következőket mondja:

Ez a legegyszerűbb és legnépszerűbb magyarázata azon alapigazságnak, amelyre mi nemzeti, kulturális és politikai programmjainkat építjük.

Törekednünk kell tehát arra, hogy ez az igazság népünk minden rétegében elterjedjen. Ez egyszerű mondathoz érkezünk, ha nemzeti életünknek vagy a csehszlovák államnak bármely kérdését szó tárgyává tesszük. Ha akár a kulturális, akár a nemzeti separatizmus kérdését vizsgáljuk abból a mondatból kell kiindulnunk : „a cseh nem szlovák“.

Ha vizsgáljuk a nyelv kérdését, a belpolitikai kérdéseket: — egy parlamentet vagy két parlamentet, egy minisztériumot vagy két minisztériumot stb. a vita kezdete mindenkor a kicsi mondatnál van, vájjon a szlovák cseh avagy nem.

A csehek felszínre dobták a jelmondatot: „A szlovák cseh és a cseh szlovák“. Nem elégszenek meg azzal, hogy az állam szervezetét ezen állításuk alapján építik, de e meggyőződésüket terjeszteni és népszerűvé akarják j tenni az állami életben közvetlenül még részt j nem vevő „nép“rközött is úgy állami, mint politikai téren. És pedig azért, hogy néhol j ezen vélemény valóságos megerősítésével, másutt megint zavar akarásával aláaknázzák nemzeti öntudatunkat, jelenlegi nemzeti önérzetünket.

Meg vagyok győződve róla, hogy a müveit szlovákok és néhány evangélikus családon kívül a többi szlovák az asztalra csap és tiltakozva kiáltja oda, hogy ez bizony nem igaz. De ha kezdenek neki beszélni a „politikai“ nemzetről, nemkülönben a magasabb államalkotó egységről, amely két nemzetet foglal magában, avagy ha az egyszerű szlováknak a cseh és szlovák és hasonló szavak helyi jelentőségéről kezdenek beszélni, bizony nem tudom, hány szlovák előtt lesz világos e mondat : „A szlovák nem cseh“. Itt pedig erről van szó, kioktatni a népet és egyáltalán a szlovák nemzet minden rétegét e mondat teljes jelentőségéről.

Hadd tudja minden szlovák, hogy nem vagyunk a csehekkel egy magasabb politikai nemzetség. S ha már — sajnos — ma nem élhetünk mint politikai nemzet, mégis teljesen független politikai nemzet vagyunk, csak ellopták, elrabolták jogainkat. Semmi szolidaritás nincs a két nemzet között. A csehnek saját állam kell, de a szlovák is arra törekszik, hogy megszerezze.

Ami mint nemzeti vagyon a cseheké, az nem szlovák és viszont a mi vagyonúnkhoz semmi közük a cseheknek. A cseh múzeumok, színházak, állami terület, nyelv, nemzeti jellem stb. az a cseheké, azokhoz semmi közünk. A szlovák földhöz, a kezdődő szlovák kultúrához, nyelvhez, nemzeti jellemhez, minthogy ezek szlovák nemzeti javak, viszont igazság szerint a cseheknek semmi közük. Magától értetődik, hogy minden népnek természetes joga, hogy egy másik nép élete, vagyona iránt érdeklődjék, de arra még nincs joga, hogy azokhoz hatalmi eszközökkel hozzá is nyúljon. Amenynyiben ez mégis megtörténik, az elnyomás, jogtalanság, sérelem.

Ezek a főbb következtetések (konzekvenciák), amelyekből kilátszik, hogy a szlovák nem cseh.

FORDÍTÓI IRODA. 4

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

i

A legjobb csehszlovák kérvény, beadvány, hivatalos és magán levél s mindennemű irat, nyomtatvány

fordítások

Komárom város hivatalos

irodájában- Komárom, Városháza,földszint -322 készülnek.

A forcütó iroda köznapokon d. e. 8—1 óráig, d. u. 4—6-ig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 9—12 óráig van nyitva.

Minden munka ieíszeíős kivitelben írógépen írva!

Az uj kisantant,

melynek Czernin gróf adott formát, nem tartozik a lehetetlenségek sorába, bár azt hisszük, hogy a két legázolt és megalázott, gazdaságilag teljesen tönkretett ország: Ausztria és Magyarország Olaszországgal egy távolabbi jövő perspektívájában volna csak elképzelhető. Ausztria és Magyarország gazdasági helyzete ma politikai erőkifejtésekre nem alkalmas. Ha egyáltalán szó lehetne erről, akkor egy egész más szövetség terve látszanék nemcsak tetszetősnek a kávéházi és kaszinói politikusokon túl is, a komolyabb logika szempontjából. Bajorország- Ausztria Magyarország és Bulgária antantja, melynek hátvédét Olaszország alkotná és csendes szemlélője Anglia maradna a hatalmi és reváns őrületben tobzódó Franciaországgal szemben.

Mindez azonban a valóság mikroszkópján át nézve egyelőre fel nem ismerhető alakú és anyagú ködgomoly, terv, * amelynek embriója

talán már megvan, de megnövekedéséhez a kedvező viszonyokon kivül a népek elkeseredésének és energia termelésének kedvezőbb feltételei szükségesek. Egészen más rugók fogják megérlelni az uj hatalmi alakulást az eurójai kontinensen: ezek közül a legelső szemjont a leromlott valutájú és a csőd felé haladó cözgazdasági államok forradalmai, amelyek igy íaladva elodázhatok ideig-óráig, de el nem kerülhetők.

Ezek a forradalmak azonban uj háború magvát és csiráit kordják magukban egyfelől Franciaország és szövetségesei, Lengyel- és Csehország beavatkozásával Németország ellen, viszont azonban ennél a háborúnál egész bizonyosan megmozdul a félelmes orosz kolosszus is, amelynek politikai konvenciója Németországgal nyilvánosságra jutott s amely izoláltságában is veszedelmes ellenfél.

Olaszország egy újabb politikai bonyodalomban aligha vesz részt, hanem arra hivatott, hogy azt mint közvetlen szomszéd eldöntse a végén, nagyobb áldozatok és erőfeszitések nélkül. Ez a beavatkozás nem képzelhető el az amúgy is tetőpontján levő francia hatalmi túlsúly megnövelésére, amelynek hátrányait Németország és minden legyőzött állam súlyosan érzi.

A legyőzött államok súlyos gazdasági sebeit első sorban ezeknek az államoknak a munkássága érzi és a jövő háború bonyodalma nem a diplomácia titkos boszorkánykonyháján fog megérlelődni, de a feltörekvő és létében megtámadott munkásosztály küzdelme lesz az áldemokrácia és a tőkének őrjöngő kilengése ellen s az igazi demokráciát fogja megalapozni szociális alapon, a bolsevizmusnak a gyakorlati élet által is megcáfolt tulhajtásai nélkül.

Ez a háború, hacsak az utolsó percben észre nem tér az Európa békéjéért felelős hatalmi csoport, ki nem kerülhető és kimenetele is világos : ez a háború valódi és igazi békét teremt Európában és a világban.

A komáromi Diákmeaza első éve.

H.

A Diákmenza intéző bizottsága az év folyamán is több Ízben összeült, hogy a diákasztal ügyeit megtárgyalja, 1921. augusztus 22, szept. 17, október 22, 1922. febr. 27, május 30 és julius 22. tartotta üléseit, melyeken főleg az intézmény gazdasági ügyeit és hely- ' zetének megszilárdításán fáradozott.

A Diákmenza igazgatósága házirendet készített a bennlakó tanulók részére, melyhez alkalmazkodniok kellett. Ebben megszabta a felkelés, lefekvés idejét, az étkezés időpontját, a tanulási és a sétaidöt. Szigorúan felügyelt arra, hogy a menza tagjai a tanulási időt betartsák és az iskolai rendtartásban megjelölt időn túl a Diákotthonban tartózkodjanak. Ebből a célból Kiss Endre gondnok és a főgimn. tanári kar több tagja sűrűén látogatták az otthonokat.

Az étkezés — mint említettük — a Kapitány utcai otthonban történt, hova a szent Anna-otthonban elhelyezett tanulók testületileg mentek át. A tálalásnál özv. Vagyóczky Gyuláné felügyelőnő végezte a felügyeletet, aki minden étkezésnél ellenőrizte, hogy a tanulók előbb kezeiket gondosan megmossák.

Az egészségügyi felügyeletet dr. Mezey János vra. tiszti főorvos, az intéző bizottság tagja gyakorolta, aki a tanulók gyógykezelését a nemes cél iránti méltányosságból díjmentesen volt szives vállalni és ezzel őszinte hálára kötelezte intézményünket és annak tanuló tagjait. Utasításait igyekeztünk mindenben betartani, amennyire ez az adott helyzetben módunkban állott. A tanulók egészségi állapota általában kielégítő volt, egy beteg tanulót orvosi tanácsra szülői az intézetből kivettek és a családi környezetbe tért vissza.

Az intézet tagjainak létszáma évközben 31-re szaporodott feí 16 egész dijas, 5 féldijas és 10 ingyenes hely betöltésével.

A Diákmenza főfelügyeletét Kiss Endrénő úrhölgy, az intéző bizottság e lelkes és nagy buzgóságu tagja gyakorolta. Az ellenőrzést Tóth József pénztáros végezte, aki az anyag és pénzszámadást példás rendben vezette és általában a menza gazdasági ügyeinek lelkiismeretes és rendszerető sáfára volt.

i A nehéz gazdasági esztendő ellénére is